Hírfolyam

A „közigazgatási perrendtartás koncepciója” címmel tartottak konferenciát Szegeden

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által létrehozott „Az önálló Közigazgatási Perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott munkacsoport” és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok közös szervezésben „A közigazgatási perrendtartás koncepciója” címmel öt helyszínen országos konferencia-sorozat indult. A konferencia-sorozat negyedik állomása Szegeden, az Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium székhelyén került megrendezésre a Szegedi Törvényszék dísztermében, 2015. november 20. napján.

Az Ön honlapján van impresszum? - A 8 kötelező elem, hogy ne büntessék meg

A legtöbb online szolgáltató még most sincs tisztában azzal, hogy milyen információkat köteles feltüntetni magáról a honlapján vagy webáruházában. Leggyakrabban csak egy e-mail címet, telefonszámot közöl az elérhetőségi adatai között, amely azonban nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az elektronikus kereskedelmi törvény már 2008-tól előírja a honlap impresszum kötelező tartalmi elemeit, amely 2014. január 1-től tovább bővült.

Kovácsvágás: a több elkövető sem kizárt

Miskolc – Mint írtuk, megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a kovácsvágási emberölés ügyében hozott elsőfokú ítéletet a Debreceni Ítélőtábla és új eljárás lefolytatására utasította a Miskolci Törvényszéket, amely a vádlottat korábban 18 év fegyházra ítélte.

Lesz jogi megoldás a földforgalmi törvény uniós kifogásaira

Meglesz az a jogi megoldás, amely révén a földforgalmi törvény az uniós szabályoknak és a magyar alkotmánynak is megfeleltethető - mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz) elnöke pénteken Gyomaendrődön tartott sajtótájékoztatón.

Művészi jogsértések - Egy meghökkentő akrobata-mutatvány jogi aspektusai

A magát „bűnőző-művésznek” nevező Philippe Petit kötéltáncos véleménye szerint a szabályok áthágása kulcs a kreativitáshoz. De pontosan mely szabályokat sértette a new yorki ikertornyok között végrehajtott artista-mutatvány? Hogyan minősülne Petit cselekménye ma Magyarországon?

Szigorodó felmondás - Átfogó jogszabály-módosítások várhatóak

Munkaviszony helyreállítása szélesebb körben, szigorodó kártérítési szabályok jogellenes munkaviszony megszüntetés esetére. Változóban a foglalkoztatással kapcsolatos szabályozás. Az új munka törvénykönyve (2012. évi I. tv.) a polgári jog szemléletét honosítja meg a foglalkoztatási jogviszonyokban is. Ez a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató jogsértése bizonyított, abban az esetben fő szabályként a munkavállaló kártérítésre és nem visszahelyezésre jogosult. A módosítás szövegéből látható, hogy a tervezet két ponton nyúl hozzá a munkaviszony helyreállításának a szabályaihoz. Egyrészt lehetővé teszi a munkaviszony helyreállítását abban az esetben, amennyiben a munkaviszony megszüntetése a joggal való visszaélés tilalmába(régen: rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma) ütközött. Kikerülne azonban az Mt.-ből az a szabály, miszerint visszahelyezés kérhető abban az esetben, amennyiben a munkáltató a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése nélkül szüntette meg felmondással a védett szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát.

Huszonkét év fegyházra ítélték a kaposvári dohánybolti eladó megölésével vádolt férfit

Az idén áprilisban történt gyilkosság ügyében a Somogy Megyei Főügyészség aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat, és fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen Paks miatt

A paksi beruházásban megsértették a közbeszerzésre vonatkozó európai uniós szabályokat - állítja az Európai Bizottság. Közleményében a bizottság azt írja: Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást, a bizottság pedig úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal.

Alkotmánysértést követett el az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság szerint

Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő az Országgyűlés azzal, hogy nem szabályozta megfelelően a szabálysértési törvényben, mi számít a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenségnek - állapította meg az Alkotmánybíróság (Ab), amelynek erről szóló határozata szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben. Az Ab-hez korábban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa fordult azzal, hogy a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenséget szabálysértésnek minősítő törvényi rendelkezés nem felel meg a jogbiztonság követelményének, továbbá ellentétes az alkotmányos büntetőjog elveivel is. Ezért kérte a vitatott rendelkezés megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem találta megalapozottnak az indítványt, mert arra a következtetésre jutott, hogy nem a vitatott tényállás megsemmisítésével, sokkal inkább a hatályos szöveg pontosításával, kiegészítésével állítható helyre az összhang az Alaptörvénnyel.

Gondatlanul elkövetett hamis vád

Ritka bűncselekmény ügyében hirdetett ítéletet a Szekszárdi Járásbíróság. A vádlottak nem jártak el kellő gondossággal, mielőtt alaptalanul bűncselekménnyel vádolták meg ismerősüket. A szakembereken kívül bizonnyal nem sokan tudják, hogy a hamis vád vétségét gondatlanul is el lehet követni. Márpedig e bűncselekmény elkövetésében mondott ki a bíróság bűnösnek két szekszárdi férfit. Az egyszer már pénzbüntetésre ítélt I. rendű 43 éves vádlottat két, a 44 éves II. rendűt pedig egy év próbára bocsátották.

Megújult a Kúria honlapja - Az új arculat számos újdonsággal is szolgál!

Darák Péter főbíró kezdeményezésére és vezetői jóváhagyásával megvalósult a Kúria internetes honlapjának új arculati megújítása és fejlesztése. A tervezés során a megváltoztatásra szánt honlap tartalmi elemeit átemelték az új honlapba, de új tematikus blokkokat hoztak létre; előirányozták a blokkok tartalmait jellegzetesen kifejező fotóval való megjelenítést és a képi információk címszavakkal történő kiegészítését; létrehozattak egy nyitó oldalt, és ahol célszerűnek látták, megváltoztatták az almenüpontok sorrendjét.

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Quaestor-törvény egyes részeit

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit, ugyanakkor kimondta: van lehetőség alkotmányos kárrendezésre. Az Ab szerint a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében pedig aránytalan a tulajdonkorlátozás, és a felkészülési idő sem elegendő. A törvény jelen formájában nem alkalmazható. Lehet alkotmányos a kártalanítás, a Quaestor-törvény kijavítható - mondta Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az MTI érdeklődésére. Az Ab elnöke elmondta, hogy a testület alkotmányjogi szempontokat mérlegelt, főként a jogbiztonság, a diszkriminációtilalom, illetve a tulajdonhoz való jog korlátozásának közérdekűségét és arányosságát. Ám a jogi szempontok vizsgálata mögött ott vannak a társadalmi valósággal - különösen a lakosság pénzügyi ismereteinek színvonalával -, a költségvetés állapotával, a bankszektor terhelhetőségével és a kártalanítás finanszírozásában közvetve érintett kisbefektetők jogos érdekeivel kapcsolatos megfontolások is.

Tucatnyi törvényt fogadtak el a parlamentben

Nagy szavazássorozattal kezdték a keddi parlamenti ülést. Üzentek az Európai Bizottságnak menekültügyben, átírták az élelmiszerlánc-felügyeleti díj szabályait, és adókról is döntöttek. Döntöttek a menekültkvóta megtámadásáról - ezt a javaslatot alig húsz óra alatt nyomták át a törvényhozáson, miután tegnap összejött a négyötödös többség a házszabálytól eltéréshez. Megszűnik az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj 0 százalékos sávja, így a jövőben azt a kereskedelemben mindenkinek fizetnie kell. Arcképprofilokat nyilvántartó rendszer létrehozásáról is döntöttek. Minősítési rendszert vezetnek be az adózásban. Az új minősítési rendszer szerint jó adózónak azok tekinthetők, akik alapvetően jogkövetők és teljesítik adókötelezettségeiket. Ide tartozik majd majdnem 140 ezer adózó, őket kedvezményekben részesíti a törvény. Emellett a személyi jövedelemadóra vonatkozóan két új bevallási formát vezetnek be. Szavaztak továbbá a rendészeti szabályok EU-joghoz alakításáról, a közigazgatási bürokráciacsökkentésről, és elfogadták a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok magyar jogba átültetését is.

Precedensértékű lehet a kötelező kvóták ügyében indítandó per

A tárcavezető közölte: a keresetet decemberben nyújthatják be. Úgy vélte, a kötelező kvótákról hozott határozat „oktrojált norma”, hiszen társadalmi elfogadottsága nincs, Európa lakosságának nagy része nem ért egyet vele, vagyis hiányzik a társadalmi legitimációja. Emellett a jogi legitimációjával kapcsolatban is kétség merült fel, a határozatnak több jogi hibája van – vélekedett.

Tovább vizsgálja az Ab a Quaestor-károsultak panaszát

Több téma mellett tovább vizsgálják Quaestor-károsultak panaszát, valamint a "Földet a gazdáknak!" Program végrehajtásáról szóló kormányhatározat néhány pontja elleni beadványt. Emellett az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 10. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz is terítékre kerül.

Ki és hogyan kezelheti a halottak online adatait?

Az Infotv. jelenleg nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy mi az irányadó a halottak személyes adatainak kezelésével kapcsolatban abban az esetben, ha kezelésüket nem törvény írja elő, hanem a személy hozzájárulásán alapulna. A Ptk. 2:50. §-a tartalmazza a kegyeleti jog rendelkezéseit. A jogszabályi értelmezés alapján, ha a halott ember személyiségi joga szenved sérelmet, ez már önmagában jogot ad a hozzátartozóknak a fellépésre anélkül, hogy a kegyeleti jog jogosultjának saját személyiségi jog sérelmét is ki kellene mutatnia. A Ptk. mellett a Btk. 228. §-a tartalmazza a kegyeletsértés bűncselekményét. Ha a kegyeletsértésre internetes környezetben kerül sor, akkor az ügyben eljáró bíróság elrendeli a kegyeletsértő módon kezelt adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét.

Pár/Perbeszéd - Mediáció a bírósági eljárásokban és azon túl

Büntető ügyekben már évek óta bevett gyakorlat a közvetítői eljárás, a polgári peres eljárásokban pedig 2013 januárjától került bevezetésre ez az intézmény. A bevezetés célja, hogy az igencsak leterhelt bíróságokat tehermentesítse az olyan ügyektől, ahol egy kis személyes figyelemmel nagy eséllyel megegyezés születhet. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke stratégiai célként fogalmazta meg a bírósági közvetítői hálózat kiépítését, hogy minden olyan bíróságon, ahol hétnél több bírónak van szolgálati helye, legyen elérhető a bírósági közvetítés. A bírósági közvetítők országos hálózata mára kiépült, jelenleg közel 150 kijelölt bírósági közvetítő működik az országban. A 2015 elején elfogadott Perjogi Kódex koncepcióban a perelterelő és permegelőző eljárások között szerepel a közvetítői eljárás.

LMBTQI-jogi szakmai továbbképzés

A Háttér Társaság 2+3 napos továbbképzést hirdet ügyvédek részére. A képzés célja olyan országos lefedettségű ügyvédhálózat létrehozása, amelynek tagjai az egyesület folyamatos szakmai támogatása mellett az LMBTQI kisebbséghez tartozó személyek részére konkrét ügyekben jogi szolgáltatásokat nyújtanak majd. A képzés gyakorlatorientált, a magyar tételes jog ismertetése mellett a hazai és külföldi esetjogot is feldolgozza.

A vádlott javára fellebbez az ügyészség a fagyállós borosgazda ügyében

A vádlott, az első fokon hét év börtönre ítélt vácszentlászlói borosgazda javára jelentett be fellebbezést az illetékes törvényszékhez a Pest Megyei Főügyészség. A Budapest Környéki Törvényszék nem jogerősen szerdán szabott ki 7 év börtönbüntetést arra a vácszentlászlói férfira, aki 2013-ban úgy próbálta megakadályozni meggyborának ellopását, hogy fagyállót öntött bele, ezzel egy fiatalember halálát okozva. A bíró több emberen elkövetett emberölés kísérlete, valamint több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt mondta ki bűnösnek a borosgazdát. Gyugyi Csilla, az ügyészség szóvivője közölte: a megyei főügyészség a vádlottat eredetileg életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolta, ezt a tárgyaláson folyó bizonyítás eredményeként halált okozó testi sértésre módosította. Az ügyészi álláspont szerint ugyanis a vádlott szándéka emberölés elkövetésére még eshetőlegesen sem irányult, ezért a fellebbezést a cselekmény téves minősítésére hivatkozva és a büntetés enyhítése érdekében jelentették be (a védelem szintén a minősítés megváltoztatásáért fellebbezett) - tette hozzá a szóvivő.

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában

A fiatalkorú eljárás alá vont személyekkel szemben kiszabott szabálysértési elzárás az Alaptörvénnyel és a nemzetközi normákkal ellentétes. Az eljárás célja, hogy a fiatalkorú elkövetőt távol tartsa a további szabálysértések elkövetésétől, azonban ez a cél némely esetben pusztán a figyelmeztetés intézkedéssel nem érhető el.

Tételek: 15441 - 15460 / 16276 (814 oldal)