Hírfolyam

Jogorvoslati lehetőségek a Pénzügyi Békéltető Testület határozatai ellen

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződésére vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezéseiről szóló 2014. évi XL. törvényben szabályozott bírósági nemperes eljárásnak, mint a Pénzügyi Békéltető Testület határozata elleni jogorvoslat eszközének rövid áttekintése. A fogyasztó a bírósági nemperes eljárásban kérheti a Pénzügyi Békéltető Testület eljárást megszüntető döntésének vagy a helyes elszámolást megállapító határozatának hatályon kívül helyezését. A bíróság a kérelem megalapozottsága esetén a Pénzügyi Békéltető Testület határozatát hatályon kívül helyezi, és a kérelemnek megfelelő tartalommal új határozat meghozatalára, illetve új eljárás lefolytatására utasítja a Pénzügyi Békéltető Testületet, avagy a pénzügyi intézményt.

Bevándorló, hamis adatokkal: szigorít a szabályokon a Kúria

Ha egy legális bevándorló a tartózkodási jogosultság igénylésekor hamis adatot közöl, a bíróságnak a kérelmet el kell utasítania. Idegenrendészeti ügyben szigorít a Kúria. Ha egy legális bevándorló a tartózkodási jogosultság igénylésekor hamis adatot közöl, a bíróságnak a kérelmet el kell utasítania – közölte az MTI-vel a legfőbb bírói fórum sajtótitkársága hétfőn. Közleményükben azt írták: a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője észlelve, hogy a kollégium ítélkező tanácsai eltérő gyakorlatot folytatnak a harmadik ország állampolgárai beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezése során, jogegységi eljárást kezdeményezett. A vizsgált eljárás a harmadik országból jogszerűen érkezőkkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozott, a kollégium jogegységi határozatot hozott.

Egy kimaradt mondaton múlik a quaestorosok kártalanítása?

Miután a Quaestor Kárrendező Alapról szóló törvényben nem szerepel az állam készfizető kezességvállalása, az MNB keze megkötött: nem nyújthat hitelt az alapnak. A kormányzat viszont az Alkotmánybíróságra vár. A Privátbankár.hu értesülései szerint nem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hozzáállásán, hanem a nem megfelelő törvény előkészítésen múlik az, hogy a Questor károsultak egyelőre csak a „sima” BEVA-kártalanítást kaphatják meg, azaz, hogy most csak maximum 6 millió forintig fizetik vissza nekik a Quaestor kötvényekbe fektetett pénzüket. Mindennek pedig az az oka, hogy a Questor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvényből hiányzik az a pont, amely az alappal szembeni követelésekre az állam részéről készfizető kezességet vállalna.

MNB vs. UCB: változtattak az elsőfokú ítéleten

Részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet a bíróság az MNB kontra UCB Ingatlanhitel közérdekű perben. Az ítélőtábla az alperes UCB által az ítéletben felsorolt termékekre meghatározott időszakokban alkalmazott szerződéses rendelkezések egyes pontjai tekintetében elutasította azok tisztességtelenségének és érvénytelenségének a megállapítására irányuló jegybanki keresetet.

A kormány továbbra is megvédi a tényleges életfogytiglani büntetést

A kormány sikerrel védte meg a magyar jogrendszerben legsúlyosabb büntetést, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy ez a büntetés megmaradjon - mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Mint mondta, júliusban 41-re emelkedett a jogerősen életfogytig tartó büntetésre ítéltek száma, további hét ember ítélete még nem jogerős, azaz összesen 48 embert ítéltek a magyar bírságok tényleges életfogytiglani büntetésre.

Ab: pontosítani kell a haszonélvezettel összefüggő szabályozást

Pontosítani kell a törvényalkotónak a haszonélvezettel összefüggő szabályozást az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozata szerint - ezt a testület honlapján pénteken tették közzé. Az Alkotmánybíróság július 14-én megállapította, hogy alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013-as törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló ugyancsak 2013-as jogszabály 108. paragrafusa alapján megszűnt haszonélvezeti, illetve használati jogokhoz kapcsolódóan nem alkotta meg a kivételes, a szerződő felek közötti elszámolás során nem érvényesíthető, de érvényes szerződésekkel összefüggő vagyoni hátrányok kiegyenlítését lehetővé tevő szabályokat.

Elutasította a devizahiteles törvény kapcsán benyújtott indítványt az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekről szóló devizahiteles törvénnyel kapcsolatban beadott indítványt, az indítványt tevők azt szerették volna elérni, hogy az úgynevezett "eredeti induló kamat" fogalmának meghatározása utólagos jogalkotói szerződésmódosításnak minősüljön, illetve a végtörlesztőkével azonos árfolyamon forintosítsák a tartozásukat. Az Alkotmánybíróság a hétfőn hozott döntést honlapján tette közzé. Az indítványozók szerint a devizahiteles törvény egy bizonyos pontja, amely értelmező rendelkezésként az úgynevezett ,,eredeti induló kamat" fogalmát határozza meg, utólagos jogalkotói szerződésmódosítást valósít meg.

Felszólította az Országgyűlést az Ab

Az Alkotmánybíróság (Ab) arra szólította fel az Országgyűlést a honlapján pénteken publikált határozatában, hogy december 31-ig alkosson jogszabályt, megszüntetve az előzetes bírósági döntéshozatali eljárással kapcsolatban megállapított mulasztásos alaptörvény-ellenességet. A testület azt kifogásolta, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvény nem tér ki arra: az ilyen eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasításáról a bíróságnak döntenie kell és azt legkésőbb az ügydöntő határozatban köteles megindokolni.

Ítélkezési szünet kezdődik az Alkotmánybíróságon

Augusztus végéig tartó ítélkezési szünet kezdődik hétfőn az Alkotmánybíróságon - olvasható a testület honlapján. Az augusztus 28-ig tartó szünet időtartama a testület ügyrendjében meghatározott határidőkbe nem számít bele, valamint nem érinti az Alkotmánybíróságról szóló törvényben megállapított, így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőket - írták. Az ország más bíróságain szerda óta van ítélkezési szünet, amely augusztus 20-áig tart.

Trócsányi: ősszel jön a magáncsőd

Az ősz legkiemelkedőbb feladata a magáncsőd gyakorlati alkalmazása lesz, az Igazságügyi Minisztérium (IM) mindent megtesz azért, hogy a magyar közigazgatás szeptembertől fogadhassa a kérelmeket - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek adott interjújában. Emellett fontos az is, hogy az állampolgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a családi csődvédelem lehetőségéről - tette hozzá. A miniszter emlékeztetett: szeptember elsején lép hatályba a természetes személyek adósságrendezéséről szóló jogszabály. Mint mondta, az IM feladata előkészíteni a szükséges végrehajtási rendeleteket, a technikai szabályokat, a formanyomtatványokat, és a tárcánál szervezik meg a Családi Csődvédelmi Szolgálat munkatársainak augusztusi képzését is.

Autóhitelek: lavina indulhat

A legnagyobb autóhitelezők szerződéses kikötései több ponton is megegyeznek a Lombard-perben a Kúria által tisztességtelennek, így érvénytelennek nyilvánított szerződéses feltételekkel – derítette ki lapunk. E kikötések több százezer adóst érinthetnek. A jegybank közölte, a teljes pénzügyi szektorban kezdeményezi a tisztességtelen pontok törlését. Úgy tűnik, teljes jogi zűrzavar kerekedett az autóhitelezéssel foglalkozó pénzintézetek általános szerződési feltételei körül, miután a Kúria a közelmúltban 24 pontban érvénytelenítette a Lombard Lízing Zrt. szerződéses kikötéseit. Kiderült ugyanis, hogy amit immár jogerős ítélet tilt meg a német tulajdonú Lombardnak, az egyelőre nem vonatkozik a többi társaságra. Márpedig a Lombard-perben tisztességtelennek nyilvánított pontok közül több kikötést ma is alkalmaznak más pénzintézetek.

Óriási stressz a rács mindkét oldalán

Hivatalból feljelentést kellett volna tennie az alapvető jogok biztosának, ha a tököli fegyintézetben bűncselekmény jutott a tudomására – így reagáltak a büntetés-végrehajtás vezetői Székely László jelentésére, amelyben embertelennek nevezte az intézetben uralkodó állapotokat. Mivel azonban ez nem történt meg, lapunk értesülései szerint az illetékes parancsnokság „ismeretlen személy ismeretlen időben és helyen elkövetett ismeretlen tettei miatt” fordult a rendőrséghez. Feljelentést tett a büntetés-végrehajtás (bv) illetékes parancsnoksága az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) által készített jelentés nyomán, melyben Székely László és kollégái a többi között a rabok egymás közti kegyetlenkedéseit, valamint az őrszemélyzet által elkövetett bántalmazásokat is szóvá tették – tudtuk meg hatósági forrásból. Értesüléseink szerint ugyanakkor nem lesz egyszerű a nyomozók munkája, mivel az ombudsmani jelentés nem nevesíti az áldozatokat, a vélt elkövetőket, de még az sem egyértelmű, hogy mikor és milyen bántalmazások történtek a tököli intézet falain belül. A parancsnokság így „ismeretlen személy ismeretlen időben és helyen elkövetett ismeretlen tettei miatt kénytelen a rendőrséghez fordulni” – fogalmazott névtelenséget kérő informátorunk.

X. Ügyvéd Kupa Nagyhajós Regatta - 'Ügyvéd a Kormánynál' Jogi Fórum Különdíj - Még lehet nevezni!

Július 24-26 között a Club Aligában rendezik a jubileumi X. Ügyvéd Kupa Nagyhajós Regatta versenyt. Az ügyvéd kormányosok a Jogi Fórum Különdíját is átvehetik a háromnapos versenyhétvégén. A nevezéseket fogadják még a szervezők. Kedvcsináló és beszámoló olvasható az elmúlt 10 év versenyeiről. Az idei, jubileumi versenyre 2015. július 24-26 között a megszokott helyszínen, a Club Aligában kerül sor, ahol a háromnapos versenyhétvégén ezúttal egy túra és két pályafutam vár a résztvevőkre. Idén a Jogi Fórum is csatlakozott névadóként a regatta partnereihez médiatámogatóként és az ügyvéd kormányosok számára kiírt betétversenyen.

Cáfol az OBH - az ügyek többsége egy év alatt megoldódik

Az Emberi Jogok Európai Bírósága azt közölte, hogy ismétlődő probléma, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem képes ésszerű időn belül ítéletet hozni polgári peres ügyekben. Mintegy másfél millió új ügy érkezik a bíróságokra évente, 80 százalékuk egy éven belül befejeződik - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) csütörtökön az MTI-vel. Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg az OBH-t, hogy csütörtökön az Emberi Jogok Európai Bírósága egy hat évig húzódó munkaügyi perrel összefüggésben kimondta: ismétlődő probléma, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem képes ésszerű időn belül ítéletet hozni polgári peres ügyekben, és ezt Magyarországnak orvosolnia kell.

Uniós jogot sértenek a magyarországi valutabejelentési szabályok

Sérti az uniós jogot az a szankciórendszer, amelyet Magyarország alkalmaz azokkal szemben, akik az Európai Unió külső határának átlépésekor elmulasztják bejelenteni, hogy sok készpénz van náluk - mondta ki csütörtökön nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Bíróság. A luxembourgi székhelyű bíróság szerint ellentétes az uniós joggal az a jogszabály, amelynek alapján a magyar hatóságok a határátlépéskor a be nem jelentett készpénz 60 százalékának megfelelő összegű bírságot szabnak ki. A bírság összege ugyanis nem arányos a jogsértés súlyával, amely a 10 ezer euró vagy azt meghaladó összeg birtoklásáról való nyilatkozattételi kötelezettség megsértéséből áll - olvasható az ítélet szövegében.

Bordélyhálózatot fenntartó magyarokat ítéltek hosszú börtönre Londonban

Hosszú börtönbüntetésre ítélte az eljáró londoni bíróság egy magyar bűnszervezet tagjait, akik igen kiterjedt bordélyhálózatot tartottak fenn Angliában. A vád szerint a társaság legalább 95 magyar nőt csempészett Angliába, de az ügy felgöngyölítésén dolgozó brit hatóságok szerint valós szám jó eséllyel közelebb lehet a 250-hez. A londoni Southwark kerület koronabíróságán lezajlott perben elhangzott, hogy a 11 fős csoport legalább ötven helyszínen működtetett bordélyokat 2011 és 2014 között. A társaság egyik tagját, a 38 éves B. Zsoltot, aki meg is erőszakolta az egyik prostitúcióra kényszerített áldozatot, csütörtökön 14 év fegyházra ítélték. A többiekre - köztük egy háromgyerekes nőre, aki önmaga 18 bordélyt irányított - három és fél és hat év közötti szabadságvesztést rótt ki a londoni bíróság.

Példaértékű életpályák az igazságszolgáltatásban - Bírák és igazságügyi alkalmazottak elismerése a Bíróságok Napján

A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk szétválasztotta a közigazgatást és a bíráskodást Magyarországon. 2001 óta július 15-én ünnepeljük a Bíróságok Napját, a jogszabály kihirdetésének tiszteletére. Az ünnep alkalmából az Országos Bírói Tanács a kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenység és a példamutató életpálya elismeréseként 80 bírónak és igazságügyi alkalmazottnak adta át a Juhász Andor-díj Arany, Ezüst és Bronz fokozatát, továbbá Bírósági Szolgálatért Oklevelet, címzetes kúriai bíró, címzetes táblabíró, címzetes törvényszéki bíró, valamint főtanácsos és tanácsosi címet adományozott.

Bűncselekmény lehet a határsértés

A kormány a Btk. módosítását kezdeményezi annak érdekében, hogy szabálysértés helyett bűncselekménynek minősüljön az illegális bevándorlás. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a jogszabály megváltoztatását kérik ősszel az Országgyűléstől. A konkrét javaslatot kedden teszi meg a kormánynak Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Handó Tünde: soha nem látott mértékben nőtt a bíróságok iránti bizalom

Soha nem látott mértékben nőtt a bíróságok iránti bizalom - mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerdán Budapesten, a bíróságok napja alkalmából megrendezett ünnepségen. Azért hirdették meg a Szolgáltató bíróság programot, hogy a méltatlan támadásokat vissza tudják utasítani, hatékonyan léphessenek fel a hivatásrendekkel közösen - tette hozzá. Az OBH elnöke egy közelmúltban nyilvánosságra hozott, a jó államról szóló jelentésre hivatkozva közölte: a jogrendszerbe vetett bizalom legnagyobb arányban a 16-24 éves korosztálynál mutatkozott meg. Hozzátette, hogy ez nagy részben a bírósági rendszernek is köszönhető, példaként említve a fiatalokat célzó Nyitott bíróság programot. Sikerült megismertetni a fiatalokkal, mit jelent a jogállam, mik a jogaik és kötelességeik, mitől kell tartózkodniuk és mire támaszkodhatnak.

Kivégzéssel fenyegetett a miskolci férfi, mert nem talált más módszert…

Miczán József a közvélemény figyelmét akarta felhívni a devizahitelesek problémáira. A Miskolci Törvényszék Miczán József vádlottat az ellene terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Röviden így foglalható össze a bírói tanács elsőfokú ítélete, amely nem emelkedhetett jogerőre, mert az ügyész fellebbezést jelentett be, azaz a Debreceni Táblabíróságon folytatódik az ügy.

Tételek: 15761 - 15780 / 16276 (814 oldal)