Hírfolyam

Továbbra is visszavehetik a lízingcégek az autót

A lízingtársaságok eddig is csak a legvégső esetben éltek a lízingelt autó visszavételének jogszabályi lehetőségével, ez a gyakorlat nem változik, de a társaságoknak továbbra is joguk van visszavenni a finanszírozott eszközt – mondta Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára az MTI megkeresésére azután, hogy a Kúria döntést hozott a lízingszövetség egyik tagvállalatával szemben indított perben. Lévai Gábor annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy a kúriai döntés értelmében a finanszírozott járművet önhatalmúlag nem, csak bírósági határozat ellenében vehetik vissza a pénzügyi szolgáltatók az adós nemfizetése esetén.

Devizahitelek - Megtévesztett ügyfelek

Az elszámolás, illetve a forintosítás lezárultával sem nyugodtak meg a kedélyek a devizahitelesek körül. Egyes ügyvédek arra buzdítják az ügyfeleket, hogy sablon-beadványban értesítsék bankjukat arról, hogy elállnak a szerződéstől, annak megsemmisítését kérik, és az eredeti árfolyamon kérik az elszámolást. A jegybank szerint ez az ügyvédi magatartás aggályosnak mondható. Általános meglepetést okozott, hogy Windisch László, a jegybank fogyasztóvédelemért felelős alelnöke levelet írt Bánáti Jánosnak a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének arról, hogy egyes ügyvédek a hitelszerződéstől való elállásra buzdítják klienseiket, pedig ez egy kétes kimenetelű procedúra, és jogilag is aggályos. Erről a Népszabadság számolt be tegnapi számában, ahol a kamarai elnök elhárította az állásfoglalást, mindössze annyit vállalt, hogy továbbítja az ügyvédek számára a jegybanki alelnök levelét.

Elmarasztalta a bíróság az OTP-t

A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Nemzeti Banknak az OTP Jelzálogbank, illetve OTP Bank elleni közérdekű perben kihirdetett ítélete szerint a bankok forinthiteles szerződései általános szerződési feltételeinek (ászf) kikötései tisztességtelenek és ezért érvénytelenek voltak. A másodfokú bíróság ítélete szerint a bankok 2010. november 27. és 2014. július 19. közötti időszakban érvényes általános szerződési feltételeinek (ászf) egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai nem feleltek meg az átláthatóság és egyértelmű megfogalmazás elvének.

Figyelmeztette az MNB a Lombard Lízinget

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felszólította a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt.-t, hogy azonnal módosítsa jelenleg is hatályos üzletszabályzatai valamennyi olyan szerződési feltételét, amelyeket a Kúria a héten tisztességtelennek nyilvánított - közölte a jegybank pénteken az MTI-vel. A Kúria döntése nyomán az MNB a teljes pénzügyi szektor esetében hivatalos formában kezdeményezni fogja a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt.-vel azonos, vagy tartalmilag azonos szerződési feltételek megszüntetését - olvasható a közleményben.

Újabb elszámolás indul

A jegybank pert indított tizenhat pénzügyi intézmény ellen, és a bíróság döntő többségében bizonyítottnak vélte, hogy ezek egyoldalúan emeltek kamatot, illetve különféle díjakat. Az ítélet nyomán a hitelintézetek augusztus 1. és szeptember 30. között adják postára a forinthitelesek elszámoló levelét. A Fővárosi Törvényszék az elmúlt hetekben első fokon tizenkét perben teljes egészében, vagy részben érvénytelennek minősítette az érintett pénzügyi intézményeknek azokat a szerződéseit, amelyek az MNB közérdekű kereseteiben kifejtett álláspontja szerint tisztességtelenek voltak.

Három év börtönt kapott Kiss Ernő befolyással üzérkedés miatt

Az elsőfokú ítélet szerint Kiss Ernő közvetítőként tüntette fel magát egy olyan ügyben, amelyben pénzt kértek Kocsis Istvántól, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatójától, hogy az ellene indult büntetőeljárás számára kedvező fordulatot vegyen. A bíró indoklásában azt mondta: ha a Kiss Ernőnek átadott pénz a szaktanácsadói munkáért kapott jogos díj lett volna, akkor a feleknek nem kellett volna virágnyelven beszélniük. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy az átadott összeg a jogtalan vagyoni előnyt jelentette.

Egyetemi vesztegetési ügy: 3 év után elölről kezdik a tárgyalást Győrben

Emlékeznek még a pécsi egyetemi vesztegetés ügyére? Három éve tart Győrben a bírósági eljárás és most újra kezdik. Néhány ügyvéd kizárása miatt meg kell ismételnie a tárgyalásokat a Győri Törvényszéknek, mivel részvételükkel a jegyzőkönyv által őrzött napok érvénytelenek. Arról a problémáról van szó, ami miatt az egész ügy Győrbe került a nagy múltú tudományegyetem székhelyéről: az egyetemmel a pécsi jogászok jó része valamilyen szakmai, munkajogi kapcsolatban áll. Hogy miért több tucat tárgyalási nap után derült csak ki, hogy egy-egy ügyvéd – a több, mint húszból – jogviszonyban áll az egyetemmel, erről nyilván sokat lehetne vitatkozni, mindenesetre, most minden elölről kezdődik.

Kártérítés a fogyatékkal élőknek

Hosszú huzavona után két ügyben is kártérítés kifizetése mellett döntött az állam, miután az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottsága mindkét esettel kapcsolatban bírálatot fogalmazott meg Magyarországgal szemben. Az érintettek 300 ezer, illetve 900 ezer forintos kárpótlásra számíthatnak. Az egyik esetben a nemzetközi szervezet 2013 áprilisában mondta ki, hogy a magyar állam megsértette a panasztevőket, valamint más fogyatékos emberek jogát azzal, amikor nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a bankautomatákat a vakok is önállóan használhassák. A másik ügyben, amivel kapcsolatban szintén most döntött kártérítés kifizetéséről az állam, még 2013-ban fogalmazott meg ajánlást az ENSZ. A szervezethez hat magyar értelmi fogyatékos fordult, azt kifogásolva, hogy nem szavazhattak a 2010-es országgyűlési és önkormányzati választáson, az akkor hatályos magyar alkotmány szerint ugyanis automatikusan elvesztette szavazójogát minden olyan személy, aki gondnokság alatt állt.

Jóváírják a befizetett tízezreket

Felülbírálta az elsőfokú ítéletet a Debreceni Ítélőtábla: visszajár a Lakszöv tagjainak a 10 ezer forint pótbefizetés. Az nevet, aki utoljára nevet – tartja a mondás. A 2013-ban született, 10 ezer forintos pótbefizetésről szóló küldöttgyűlési határozat ellen perbe indulók bár első fokon alulmaradtak a Nyíregyházi Lakásszövetkezettel szemben, a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla – részben megváltoztatva a Nyíregyházi Törvényszék ítéletét – hatályon kívül helyezte az ominózus határozatot.

Távollévő szabálysértő - Egy joghézag a szabálysértési törvényben

Egy joghézag a szabálysértési törvényben, avagy nem lehet felelősségre vonni a szabálysértés elkövetőjét, ha nem jelenik meg a tárgyaláson?

Idén 140 törvényt fogadott el az Országgyűlés

Az Országgyűlés idén összesen 140 törvényt fogadott el, 43 indítvánnyal többet, mint 2014-es megalakulása és tavaly december között. A tavaly megválasztott képviselők összesen tíz ülésnappal több időt is töltöttek a parlamentben, február 16-tól ugyanis 42 rendes ülésnapon valamint 8 rendkívül ülésnapon vehettek részt. A 2015-ben eddig elfogadott javaslatok közül 99-et a kormány kezdeményezett, 38-at kormánypárti képviselők, további hármat pedig bizottságok nyújtottak be.

Megváltoztatták az elsőfokú ítéletet az MNB kontra Cetelem Bank közérdekű perben

Részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kontra Magyar Cetelem Bank Zrt. közérdekű perben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla. A csütörtöki tárgyalás után ismertetett ítélet szerint az ítélőtábla több mint egy tucat - 16-18 - olyan kikötés, első fokon megállapított tisztességtelenségének, és ezen alapuló érvénytelenségének megállapítását mellőzte, amely álláspontja szerint nem tartozik az elszámolási törvény hatálya alá. A Fővárosi Ítélőtábla a Cetelem által megtérítendő kereseti illeték összegét 750 ezer forintra szállította le azzal, hogy a további 750 ezer forint kereseti illetéket az állam viseli. Kötelezte az MNB-t, hogy fizessen meg az alperesnek 500 ezer forint plusz áfa elsőfokú részperköltséget, valamint 1 millió 250 ezer forint másodfokú részperköltséget.

Emberi jogi egyezményt sért a magyar egyházjogi szabályozás - Az AB három hónap haladékot adott a jogalkotónak

Az emberi jogi egyezménybe ütközik a magyar egyházakra vonatkozó törvény és kormányrendelet néhány rendelkezése - mondta ki az Alkotmánybírság (Ab), mely a szükséges összhang létrehozására három hónapot adott a jogalkotóknak. A Magyar Közlönyben kedden közzétett határozat előzménye, hogy a Budapesti Autonóm Gyülekezet Keresztény Egyesület 2013 októberében bevett egyházként történő elismerését kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél. A miniszter azonban elutasította a kezdeményezést azért, mert az egyesület nem igazolta, hogy teljesíti a jogszabályban előírt feltételeket, melyek szerint vagy százéves nemzetközi működést kell igazolnia, vagy azt, hogy húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő, azaz mintegy tízezer tagja van.

Építőipari horror a Balaton-partról

Összerúgta a port egy balatoni apartmanház építtetője és kivitelezője, csődeljárással védik a be nem jegyzett tulajdonosokat. Június közepén a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) levélben értesítette a balatonfüredi Silver de Lux Apartmanházban korábban lakást vásárlókat, hogy tulajdonjogbejegyzés iránti kérelmük széljegyeit a földhivatal elutasította, és a FÉSZ javára szóló végrehajtási jogot jegyzett be. A lakások továbbra is a Silver de Lux Apartmanház, és nem a vevők tulajdonában vannak, állítja a FÉSZ, és amennyiben az építtető a továbbiakban sem tesz eleget a bíróság által jogerős végzésben elrendelt fizetési kötelezettségének, a több mint 40 lakásos apartmanházat elárverezhetik.

A Lombard Lízing csak polgári peres eljárásban veheti vissza ügyfeleitől a gépjárműveket

A Kúria döntése értelmében a futamidő lejárta után meglévő esetleges árfolyam-különbözet fizetéséről is polgári peres eljárás keretében kell határozni. A Kúria keddi döntése szerint a Lombard Lízing Zrt. az ügyfelei elérhetőségét, lakcímét, telefonszámát, személyi adatait, autóik rendszámát, vagyis a hitelesek bizalmas adatait nem adhatja át a vele egy érdekeltségi körbe tartozó gazdasági társaságnak, azaz a behajtóknak - jelentette ki a pert indító, hitelügyekre szakosodott szegedi ügyvédnő. Rámutatott: az egyetlen tisztességes út a törvényes út; a Kúria, a Szegedi Ítélőtábla ítéletével összhangban kimondta, hogy polgári peres eljárást kell kezdeményezni ezekkel a magánszemélyekkel szemben a gépjárműveik vagy a tartozásuk kifizetése érdekében.

Tisztességtelenek a CIB Lízing forinthiteles szerződései

A másodfokú bíróság egyetértett a törvényszék álláspontjával, miszerint a pénzintézet 2010. november 26 és 2014. július közötti időszakban érvényes általános szerződési feltételeinek (ászf) egyoldalú módosítást lehetővé tevő pontjai nem feleltek meg az átláthatóság és egyértelmű megfogalmazás kívánalmainak. A másodfokú bíróság a törvényszék indoklását nagyrészt megfelelőnek tartja, részleges érvénytelenség nem lehetséges, azonban egyetért az alperes pénzintézettel abban, hogy olyan szerződési részeket, amelyeknek nincs közük a jelen jogvitához nem lehet tisztességtelennek nyilvánítani és kilökni a szerződésből.

Késtek a kárügyek rendezésével - megbüntették a biztosítót

Az Astra Biztosító több esetben sem járt el jogszabálynak megfelelően a kgfb-kárügyek rendezése során, az MNB ezért 3 millió forintra büntette. Az MNB ma publikált határozatban a törvényi határidők betartására kötelezte és három millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta az Astra Biztosító Magyarországi Fióktelepét, miután megállapította, hogy az a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körében bejelentett kárigényekre az esetek közel felében késedelmesen reagált. A jegybank döntése értelmében a folyamatban lévő kárigényekre legkésőbb szeptember végéig kell az Astrának kártérítési javaslatot tennie vagy érdemi ügyfélválaszt küldenie.

Átruházott szerződések - Gyakorlati problémák és megoldási javaslatok az új Ptk. alapján

A teljes szerződéses pozíció átruházható az új Polgári Törvénykönyv szerint, a vonatkozó rendelkezések értelmezése azonban a gyakorlatban számos problémát vet fel. - Milyen buktatói vannak a szerződésátruházás jogintézményének? A magyar jog korábban nem ismerte a szerződésátruházás fogalmát, de a gyakorlatban ennek ellenére igen elterjedt ez a jogintézmény a gazdasági szereplők között. Éppen ezért a jogi szakma örömmel fogadta az új Ptk.-nak azt a szándékát, hogy a szerződésátruházást szabályait kodifikálja.A szerződésátruházás bevezetésével a jogalkotó azt a bonyolult szerződéses mechanizmust kívánta megszüntetni, hogy engedményezéssel és tartozásátvállalással próbálják meg felek a szerződéses pozíciók cseréjét kezelni, s ehelyett egy egyszerűbb és sikeresebb rendszert kívánt létrehozni.

Csak minden ötödik rab fiatalkorú a fiatalkorúak börtönében

Emberhez méltatlan körülmények között tartják a fiatalkorú fogvatartottakat a tököli Büntetés-végrehajtási Intézetben - írta a Magyar Nemzet szerdán Székely László ombudsman jelentése alapján. Székely László helyszíni vizsgálatának első napján 762 fogvatartott tartózkodott a börtönben, ez közel 95 százalékos telítettség, és csak 158-an voltak közülük fiatalkorúak, ami a jelentés szerint ellentmond az intézet eredeti funkciójának.

Darák: erősödik a Kúria jogegységességi funkciója

A Kúria működésében a jövőben hangsúlyosabbá válhat a jogegységességi funkció, a jogorvoslati szerep egyre inkább csak a téves módszertant alkalmazó ítéletek felülvizsgálatára irányul majd – mondta a Darák Péter. A Kúria elnöke erről az általa vezetett szervezet első félévi tevékenységéről tartott keddi sajtótájékoztatón beszélt. A Kúria iránymutatásai a magyar jogrendszer részévé váltak és fontos szerepet vállalnak az állampolgárok eligazításában a hatályos jog területén – mondta a Kúria elnöke, hozzátéve: ezt mutatja az is, hogy a Kúria honlapján az elmúlt fél évben több mint 760 000 látogatót regisztráltak. legtöbb érdeklődő a Kúria eseti döntéseire volt kíváncsi - ismertette. Elvi bírósági határozatot több mint 70 000-en, jogegységi határozatot 40 000 kerestek a honlapon, és a kollégiumi véleményekre is közel ennyien voltak kíváncsiak.

Tételek: 15781 - 15800 / 16269 (814 oldal)