A kosár üres!
A bírósági végrehajtás az elmúlt években rendkívüli módon a figyelem középpontjába került. A kedvezőtlen gazdasági folyamatok, a gazdasági környezet megváltozása sokakat hátrányosan érintett. Szembetűnő, hogy míg 2007-ben 194 482 végrehajtási eljárás indult, addig a 2013-as esztendőben az újonnan indult végrehajtási ügyek száma elérte 495 226-ot.
Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) munkájában a magyar igazságszolgáltatásnak sikerült előre lépnie. A június 3-5. között megrendezett hágai konferencián ugyanis az Országos Bírói Tanácsot (OBT) a szervezet tagjává választották. A tagságról Hámori Attila, az OBT soros elnök beszélt.
"A bizonytalanság és a kételkedés nem lehet helytelenítendő" - vallja Vékás Lajos professzor. A kodifikációs szerkesztőbizottság vezetője, korunk egyik legnagyobb tekintélyű jogtudósa a legjelentősebb változásokról, véleményekről és várakozásokról az új Polgári Törvénykönyvvel kapcsolatban. - Kuslits Katalin írása a professzor Polgári Jogi Tudományos Diákkör keretében tartott emlékezetes előadását idézi.
Tényleges életfogytiglani büntetés kiszabását kérte az ügyész a Szegedi Ítélőtáblán tartott szerdai másodfokú tárgyaláson arra a férfira, aki - az elsőfokú ítélet szerint - két társával Battonyán halálra kínzott egy fiatal lányt.
Felmentette a Kaposvári Törvényszék tanácsa azt a 42 éves siófoki férfit, akit közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt emelt vádat az ügyészség, s a siófoki bíróság egy év, három esztendőre felfüggesztett börtönre ítélte.
Megvalósult a központi, egységes és teljes címregiszter, a közhiteles adatbázis célja a magyarországi címkezelés egységes jogszabályi környezetének és igazgatási folyamatainak kialakítása volt – közölte a Belügyminisztérium szerdán.
Megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerdai ülésén azoknak a népszavazási kérdéseknek a hitelesítését, amelyeket Pápa Levente, az Együtt - a Korszakváltók Pártja alelnöke nyújtott be a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációban szereplő kérdések alapján. Az NVB szerdai ülésén egyhangú döntésekkel tagadta meg az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését.
A Quaestor-üggyel összefüggésben kiterjesztette kedden a parlament a banktitoknak nem minősülő adatok körét. A 146 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett megszavazott törvénymódosítás értelmében nem banktitok a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek - továbbá a részesedésével működő gazdasági társaságoknak - az MFB-vel kötött ügyleteire vonatkozó szerződés, biztosítéki szerződés, az ügyletekhez kapcsolódó igényérvényesítési eljárások irata, valamint a döntés-előkészítés és a döntéshozatal során keletkezett irat, adat.
A Fővárosi Ítélőtábla június elsejei másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a háborús bűntettel megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében. Az Országgyűlés Igazságügyi bizottságában kedden Trócsányi László igazságügyi miniszter úgy vélte: hosszú eljárásra van kilátás, jobb lett volna dönteni ebben a kérdésben. Korábban többen is bírálták az ítélőtábla hatályon kívül helyező döntését. Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője korábban a Biszku-üggyel összefüggésben úgy fogalmazott: "én azok közé tartozom, akiket az ítélet indoklása kifejezetten felháborít".
A törvényjavaslat zárószavazását, miután a Ház nem fogadta el a kétharmados passzusokat, két héttel ezelőtt elhalasztották, az azóta átdolgozott előterjesztést most egyszerű többséggel szavazták meg a képviselők.
Zéró toleranciát hirdetett az ügyhalogatások ellen Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Az OBH elnöke keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján - konkrét eljárások említése nélkül - a közelmúltban jelentős sajtóvisszhangot kiváltó bírósági ügyekre utalva leszögezte: a bírók függetlenek, csak a törvényeknek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. Handó Tünde - egy most meghirdetett tízpontos program részeként - felhívta a bírósági elnököket, hogy a bírák ellen irányuló méltatlan támadásokkal szemben határozottan és hathatósan lépjenek fel.
Azt remélem, azért gondoltak rám, mert látták, hogyan, milyen hozzáállással dolgozom - nyilatkozta dr. Rendeki Ágnes.
Az uniós országok igazságügy minisztereinek múlt heti találkozóján fontos előrelépés történt a személyes adatok védelméről és felhasználásáról szóló uniós rendelettervezettel kapcsolatban. A miniszterek elfogadták az általános alapelveket, amellyel megnyílik a lehetőség a tervezet általános parlamenti vitája előtt - mondta Péterfalvi Attila a Rádió Orienten. A NAIH elnöke szerint a reformcsomagot akár két éven belül elfogadhatják.
A szokásosnál fél évvel korábbi időpontban jóváhagyott büdzsére 119 kormánypárti képviselő szavazott igennel, a 63 nemleges voks mindegyike az ellenzéktől származott.
Két és fél év börtönbüntetéssel sújtotta kétrendbeli emberölés előkészülete, testi sértés és garázdaság miatt a Kúria kedden S. Ábelt. A fiatal férfi a vád szerint lövöldözni akart az ELTE-n.
48 évet kaptak a lyukói gyilkosok. A három fiatal 2013 tavaszán egy születésnapi buli után részegen halálra késelt egy férfit. Tettüket korábban azzal indokolták, hogy egyikük összeveszett élettársával, ezért hogy levezessék a feszültséget: valamit csinálni akartak. A gyilkosság másnapján kiraboltak egy másik férfit, kutyáját felakasztották.
Az igazságügyi miniszter 2014 nyarán munkacsoportot alakított a jogi személyek nyilvántartási rendszerének felülvizsgálatára. A munkacsoport vezetője, Sárközy Tamás az elkészült végjelentés lényegét az itt olvasható tanulmányában foglalta össze. A vizsgálat három nagy rendszert érintett: a cégnyilvántartást, a nonprofit szervezetek, valamint a költségvetési szervek nyilvántartását. A felülvizsgálat alapját az új Ptk. azon rendelkezései képezték, mely szerint ha a törvény kivételt nem tesz, valamennyi jogi személy nyilvántartását bíróság végzi; a jogi személyek a nyilvántartásba vétellel szerzik meg jogi személyiségüket és az abból való törléssel szűnik meg jogalanyiságuk; főszabályként a nyilvántartó bíróság gyakorolja a jogi személyek felett a törvényességi felügyeletet (Ptk. 3:34. § – a kivétel gyakorlatilag a költségvetési szervek és néhány köztestület).
Az alapvető jogok biztosához fordult a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, mert megítélése szerint ellentétes az Alaptörvénnyel az a nemrég elfogadott jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a meghatározott pénzügyi szervezeteket auditáló könyvvizsgálók vagyonát is zár alá vegyék, ha az adott cégnél 50 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény... Márpedig az Alaptörvény szerint alapjog csak más alapvető jog érvényesülése vagy alkotmányos érték védelme érdekében, az elérni kívánt céllal arányosan korlátozható. Ilyen körülmények között a tulajdonjog korlátozása a kamara szerint nem indokolható, ezért arra kérik a biztost, kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság június 23-án teljes ülés keretében több bejelentéssel foglalkozik közte a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálatával.
Ha az Országgyűlés elfogadja a fogyasztóvédelmi törvény tervezett változtatásait, akkor augusztus első heteitől kötelező lesz a problémás ügyben érintett cégek részvétele a helyi békéltető testületek előtt. Az MTI kérdésére elmondta: a kormány javaslata a Parlament előtt van, csütörtökön kerül a törvényalkotási bizottság elé, amennyiben ott megszavazzák, akkor heteken belül zárószavazás is lesz róla. Jelezte, hogy a törvénymódosítás európai uniós irányelvet „lovagol meg".
