Hírfolyam

IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog

Remélhetőleg pontot tesz a lassan két éve húzódó ügy végére és a nagyobb nyilvánosság számára is világossá teszi a történteket az a bírósági ítélet, mely kimondta, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján található biztonsági résre figyelmeztető Pintz György elleni koncepciós per alaptalan. A történet ott kezdődik, hogy egy szabadalmi bejelentésnél (melynek iratai a benyújtástól számított 18 hónapig a fejlesztő érdekei miatt titkosak) a bejelentés egy egyedi URL-t kapott, amelynek legvége az ügyszám volt, pl.: www.sztnh.gov.hu/…badalomp1234. Ezt a számot átírva mondjuk 1238-ra, bárki megtekinthette egy másik bejelentő még titkos iratait. Erről például az Index számolt be. Az Alapvető Jogok Biztosa az eset kapcsán folytatott vizsgálatában megállapította, hogy az SZTNH 2012 óta "elvileg bárki számára hozzáférhetővé tette a szabadalmi bejelentés teljes iratanyagát" és ezért"az SZTNH azzal, hogy nem biztosította megfelelően a nem nyilvános bejelentések védelmét, nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek". A közérdekű bejelentő „jutalma” az lett, hogy kizárták a kamarából.

Az ombudsman szerint rendben van a forintosítás

Az alapvető jogok biztosa szerint a devizahitelek forintosítására választott törvényi megoldás alkotmányossági szempontból elfogadható - tájékoztatott a biztos hivatala szerdán. A deviza- és devizaalapú hitelek forintosításával kapcsolatban több panaszos fogalmazta meg aggályait Székely László ombudsmannak. Alapvetően azt sérelmezték, hogy az állam a magánszemélyek és a bankok között létrejött magánjogi szerződésekbe avatkozik be azzal, hogy gyakorlatilag kötelezővé teszi a devizahitelek forintosítását.

Feltérképezik a korrupciós szempontból kockázatos munkaköröket

A kormány elfogadta a Nemzeti Korrupcióellenes Programot és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016-ra vonatkozó tervét - derül ki a Magyar Közlönyben szerdán megjelent határozatból. A kormány az irányítása alá tartozó szerveknek a meghatározott célok érvényesítését írta elő, a korrupció elleni küzdelemért felelősséget viselő szervezeteket, a helyi önkormányzatokat és a társadalmi, szakmai és érdek-képviseleti szerveket pedig a közreműködésre kérte fel. A kormányhatározat rögzíti: az államigazgatási szerveknél fel kell térképezni azokat a munkaköröket, amelyeket a korrupciós kockázatok fokozottan érintenek, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tapasztalatai alapján az ellenőrzések során érvényesíteni kell a korrupciómegelőzési kontrollokat, és felül kell vizsgálni a belső szabályzatokat.

Vádlott kihallgatása tanúként - A helyes nyomozási gyakorlat érdekében az ügyészség iránymutatást ad ki

A Legfőbb Ügyészség eseti vizsgálatának megállapítása szerint a vádlottak 18%-át hallgatták ki a nyomozó hatóságok a nyomozás során előzőleg tanúként. Az ilyen tanúkihallgatások többsége ugyanakkor nem volt törvénysértő, mivel a nyomozás ezen időszakában még nem volt adat arra, hogy a tanú bűncselekményt követett el. A helyes nyomozási gyakorlat érdekében az ügyészség iránymutatást ad ki. Egy a médiában gyakran nyilatkozó ügyvéd – a legfőbb ügyész március 30-ai parlamenti kijelentése kapcsán, azt hazugságnak nevezve – azt állította, hogy a nyomozások legalább 50 százalékában van arra példa, hogy a gyanúsítottat korábban tanúként hallgatták ki. Más ügyvéd 60-70 százalékra tette ennek arányát. A Legfőbb Ügyészség a 2015. április 1-jei sajtóközleményében mindezt szakmailag visszautasította. A Legfőbb Ügyészség rámutatott, hogy – a büntetőeljárásra vonatkozó szabályokból következően –aki potenciális gyanúsított, azt nem lehet tanúként kihallgatni. Potenciális gyanúsítottról akkor beszélhetünk, amennyiben van személyre szabott gyanú, de az még nem megalapozott.

Reklámadó: egykulcsos adó megszavazva

Múlt pénteken, május 22-én, nyújtotta be a kormány a Parlamentnek a reklámadóról szóló törvénymódosító javaslatot, amely semmilyen változást nem tartalmaz a korábban közzétett dokumentumhoz képest. Az Országgyűlés rendkívüli eljárás keretében szerdán meg is szavazta a javaslatot. A gyorsított eljárást az indokolhatja, hogy a változások a törvény kihirdetésétől számított 31. napon lépnek hatályba, így ha ez még ezen a héten megtörténik, akkor az év második felétől már hatályosak lehetnek az új rendelkezések. A legfőbb változást az jelenti, hogy a korábbi 500 millió forintos adómentes bevételi határ lecsökken 100 millió forintra, illetve a progresszív adókulcsokat egységes 5,3%-os adómérték váltja fel.

Börtönbe mennek az illegális cigarettakereskedők

Börtönbüntetésre ítélt 738 millió forint vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt szerdán első fokon a Szolnoki Törvényszék négy illegális cigarettakereskedőt, az ítélet nem jogerős. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt az elsőrendű vádlottra 4 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Társai, a másod- és harmadrendű vádlottak büntetése 5 év 10 hónap letöltendő börtön, a negyedrendű vádlott 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott. Vígh Zsolt bíró az ítélet indoklásában elmondta: súlyosbító tényezőként vették figyelembe a büntetés kiszabásakor, hogy elszaporodtak az ilyen jellegű bűncselekmények.

Bíróság előtt a férfi, aki halálra kínozta cellatársát

Négy napon át ütötte-verte, alázta, gyakorlatilag halálra kínozta zárkatársát egy fogvatartott a Gyulán található Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben. Az ütésekhez speciális „bokszkesztyűt” készített, a rúgásokhoz felvette sportcipőjét, füstölővel megégette. A szűk két évvel ezelőtt történtek miatt indított büntetőügy tárgyalása szerdán reggel kezdődött meg a Gyulai Törvényszéken. A vádirat ismertetése után dr. Mázor Róbert bíró erkölcsi okokból zárt tárgyalást rendelt el.

Folytatódik a „tízezres” pereskedés

Továbbra is bírósági vitatéma a lakszövös pótbefizetés kivetésének szükségessége és jogszerűsége. Megfellebbezte a Nyíregyházi Törvényszék elsőfokú ítéletét a Debreceni Ítélőtáblán a felpereseket képviselő dr. Bacsa Judit ügyvéd. Mint ismeretes, Takács Imre és társa a Nyíregyházi Lakásszövetkezet 10 ezer forintos pótbefizetés elrendelését (is) tartalmazó, 2013-ban született küldöttgyűlési határozatának felülvizsgálata miatt indított keresetet a Lakszöv ellen.

Több tízezer nemperes devizahiteles ügyre számítanak a bíróságok - A Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletéről

Több tízezer nemperes devizahiteles ügyre számítanak a bíróságokon. Erről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke beszélt a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón kedden, Budapesten. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke szerint a devizahiteles ügyek elbírálása a múlt évben kihívást jelentett a számukra. A törvényszék gazdasági kollégiuma 74 ügyet bírált el, emellett mintegy 7500 eljárást függesztettek fel. Azt mondta, számítanak a devizahiteles ügyek újabb rohamára, 16 közérdekű kereset érkezett hozzájuk, emellett a pénzügyi békéltető testület eljárása nyomán érkező nemperes ügyek száma elérheti a 30 ezret is, és az elszámolási perekre is készülnek. Handó Tünde, az OBH elnöke szerint egyes ügytípusok áradatként érik el a bíróságokat, amelyeknek tudniuk kell kezelni ezeket a helyzeteket. Példaként említette a Fővárosi Törvényszék esetében a brókerügyeket, a felszámolási eljárásokat, az egyik ilyen ügyben több mint 39 ezer hitelező érintett, ami munkaszervezési kihívást is jelent a bíróság számára.

Súlyosbították az érdi ikerpárt elgázoló nő büntetését

Három év hat hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte jogerősen a másodfokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék kedden azt a nőt, aki 2012 nyarán Érden az autójával elsodort egy ikerbabakocsit, és ezzel két kisgyermek halálát okozta – közölte a törvényszék szóvivője. Koszta János tájékoztatása szerint a 65 éves nőt tavaly októberben halálos közúti baleset gondatlan okozásában mondta ki bűnösnek a Budaörsi Járásbíróság, és ezért első fokon 2 év 6 hónap fogházbüntetésre ítélte, valamint négy évre eltiltotta a járművezetéstől. A kiszabott büntetési tétel második felének végrehajtását három évre felfüggesztették. A megfellebbezett ítéletet súlyosbították most 3 év 6 hónap fogházra úgy, hogy ezt az időtartamot teljes egészében le kell töltenie a gázolónak, míg a közúti járművezetéstől való eltiltás hossza 4 évről 6 évre nőtt.

Több százezer forintért nem-értékesített üdülési jog - Félrevezetett fogyasztók, bosszúság, nem teljesített ígéretek

A Budapesti Békéltető Testülethez több olyan vállalkozással szemben nyújtottak be fogyasztók kérelmet, akik szóban azt az ígéretet kapták, hogy az üdülési jogukra találnak vevőt. Azonban a felek által aláírt megbízási szerződésben már az értékesítésről, a közvetítésről egy szó sem esett, a fogyasztók pedig el sem olvasták a szerződést. A megbízási szerződések tárgya minden esetben az volt, hogy a vállalkozás az értékesítés megvalósításához kapcsolódó adminisztratív teendőket, a piacelemzést, a potenciális vevők felkutatását és ezzel kapcsolatos marketing feladatok ellátását vállalja. A megbízási díjat pedig sokszor fordítási díjként jelölik meg ezen szerződések úgy, hogy a vállalkozások egy fordító irodától megrendelik az üdülési jogról szóló szerződések lefordítását angol nyelvre a külföldi vevők jelentkezése miatt. A szerződések legfontosabb eleme, hogy a fogyasztók a kifizetett megbízási díjat csak akkor kaphatják vissza, ha a vállalkozás a szerződésben vállalt feladatait maradéktalanul nem látná el. Ráadásul további feltétele a megbízási díj visszafizetésének, hogy a felek közötti határozott - általában néhány hónapra kötött - szerződés megszűnjön.

Olcsóbban ússzák meg az adócsalók

Már egy év után olcsóbban juthat az adóamnesztia keretén belül Magyarországra utalt jövedelméhez az a magánszemély, aki stabilitási megtakarítási számlát (SMSZ) nyit. Csupán 10 százalékot kell adóznia a hazahozott összeg után, ami nagy könnyebbséget jelent a bűnbánó adócsalóknak. A jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatban szerepel ez a változtatás, és minden 2015. július 1. után nyitott számlára érvényes lesz.

Aki nem tudott időben szabadulni, annak csak a mostani folyamat hozhat megoldást devizahitel-ügyben?

A G7-ben megszólaló szakember szerint igen, nem volt más megoldás, a csalódottság azonban érthető. Arról, hogy érdemes-e az elszámoló levelek kézhezvétele után egyénileg perelni, megoszlanak a vélemények - derült ki az összeállításból. Most úgy tűnik, sok adós gondolja azt, hogy megérheti az önálló igényérvényesítés, azaz bírósági úton küzdeni a bankkal eredményesebb lehet, mint amit a jogalkotó, az állam kínál – mondja Jakubász, aki szerint azonban minden érintett számára kell jogszabályokkal olyan helyzetet teremteni, amely a legfontosabb kérdéseket tisztázza, a devizaügy egészének rendezése egyéni perléssel nem lehetséges.

Autóhitelekkel kapcsolatban reklamálnak a legtöbben

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központhoz több mint 11 ezer megkeresés, információkérés érkezett a devizahiteles elszámolással kapcsolatban, a Pénzügyi Békéltető Testülethez pedig 323 ügyfél adott be panaszt a legfrissebb adatok szerint - mondta Szabó József, a fogyasztóvédelmi központ igazgatója pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője és Szabó József is hangsúlyozta, hogy még az elszámolási folyamat elején tartanak. A szóvivő elmondta: április közepéig már közel 500 ezer fogyasztói szerződést érintően kapták meg az értesítőket, és ha még feltételezzük is, hogy mindenki a határidő utolsó napján él jogorvoslattal, "már azért a nagyobb számú ügyfélmegkeresés ideért volna".

A parlament előtt a reklámadó módosítása - mi változik?

A kormány benyújtotta a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatát. A javaslat szerint a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után továbbra is nulla százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén. A reklám-közzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adó 5 százalékra mérséklődik.

Ki felel a fejünkre eső tégláért?

Nemrég történt, hogy a Körút egy forgalmas részén található épületről a járdára hulló vakolatdarab sérülést okozott egy járókelőnek. Viszonylag gyakran fordul elő az is, hogy a lehulló vakolat, egyéb épületrész az épület mellett parkoló gépjárműben okoz kárt. Ki a felelős a kárért ilyen esetben? Lényeges-e hogy milyen dolog esik le az épületről? Ha az épület valamely lehulló része okoz sérülést vagy anyagi kárt, akkor a Polgári Törvénykönyv szerint az épület tulajdonosa köteles helytállni e károkért. Ennek oka, hogy az épület tulajdonosától elvárható, hogy az épületet megfelelően karbantartsa. A lehulló épületrész legtöbb esetben például a vakolat, tetőcserép, díszítőelem szokott lenni, de ide tartozik az is, ha maga az összeomló épület okoz kárt. Társasház esetén ilyen esetekben a társasházközösség viseli a felelősséget, mivel az épület külső szerkezeti elemei, burkolata közös tulajdonba tartoznak.

Az üzletrész öröklésével (jogutódlásával) kapcsolatos Ptk.-beli szabályokról

Pázmándi Kinga írása a Gazdaság és Jog legújabb, májusi számából. Az üzletrész öröklésére (jogutódlással való átszállására) vonatkozó szabályozás sajátos, a dologi, az öröklési és a státusjog határterületére tartozó kérdés. A szabályozásban ez a kérdés hagyományosan leválik ugyanakkor mindezen háttérszabályokról, és visszatérően a társasági jogban külön szabályként jelenik meg. A korábbi és a jelenlegi szabályozás első pillanatra sok érdemi tartalmi azonosságot sugall, de eltérő elméleti alapon áll.

Megszűnhet a bírósági végrehajtói kamara

Nyáron megszűnhet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és hozzá kapcsolódó más törvények módosítására beterjesztett javaslat szerint. A Trócsányi László igazságügy-miniszter által jegyzett, az Országgyűlésnek szerdán benyújtott előterjesztés alapján a kamara augusztus 31-én megszűnik, általános jogutódja, a végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a szeptember 1-jén megalakuló Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lesz.

Duplájára emelték öt vörösiszap-károsult kártérítését

Öt károsult esetében egymilliótól hárommillió forintig terjedően a duplájára emelte csütörtökön a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. által fizetendő nem vagyoni kár összegét. Két olyan károsultnak pedig, aki az iszapkatasztrófa következtében elvesztette otthonát, ötszázezer forint kártérítést ítéltek meg. A jogerős határozat egyebekben helybenhagyta a Veszprémi Törvényszék elsőfokú ítéletét a felszámolás alatt álló Mal Zrt. és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogutódja, a Fejér Megyei Kormányhivatal illetékes főosztálya ellen indított kártérítési perben.

Perek tömege várható? Ha hibázott, kártérítést fizet a rendőrség

A rendőrség köteles állni a számlát, ha szakszerűtlenül nyomozott: egy nemrégiben született bírósági ítélet kártalanításra kötelezi a nyomozó hatóságot, ha bizonyíthatóan szakmai hibákat vét egy eljárásban, és emiatt kár éri a sértettet. Ennek nyomán hasonló perek tömege várható megyénkben is, erősítették meg az általunk megkérdezett szakértők. Egy alföldi eset szolgál példaként: egy nő tanyájáról ellopták az állatait. Haragosára gyanakodott, és úgy érezte, hogy a rendőrség nem tesz meg mindent azért, hogy előkerítsék a tettest. A nyomozás eredménytelenül zárult, de mivel jelentős anyagi kár érte, beperelte a helyi rendőr-főkapitányságot, mert szerinte az elkövetett rendőri mulasztások és szabálysértések miatt nem találták meg a tolvajt. Az ügyészség igazat adott a nőnek, és az ORFK levélben elismerte, hogy történtek szakmai hiányosságok. Végül a bíróság félmillió forint kártérítésre kötelezte a rendőrséget. Ami ez után történt, az viszont több mint szokatlan: a HVG szerint a rendőrség továbbhárította a megítélt összeget a nyomozást végző rendőrökre.

Tételek: 15941 - 15960 / 16269 (814 oldal)