Hírfolyam

A Kincstári Jogügyi Igazgatóság 2017-től működik majd teljes kapacitással

Az “állam ügyvédjeként” működő új szervezet, a Kincstári Jogügyi Igazgatóság (KJI) várhatóan 2017-től működik majd teljes kapacitással – közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornáján vasárnap. Répássy Róbert elmondta, a tervek szerint a várhatóan mintegy száz szakembert, “professzionális jogászt” alkalmazó KJI felállításának jövőre kezdődhetnek meg az előkészületei az ügyek folyamatos átvételével. Jelezte azonban, a már meglévő megbízatásokat nem vonnák vissza. Közölte, a KJI felállításával azt szeretné elérni a kormány, hogy hatékonyabb legyen az állam jogi képviselete, azaz minél több pert nyerjenek meg, és átláthatóbb legyen az állam jogi képviselete.

A táblabírósági ügyek több mint felét a fővárosi ítélőtábla intézi

Az öt ítélőtáblára érkező összes ügy több mint felét a fővárosi kapja – mondta Mohácsy Zsuzsanna, a Fővárosi Ítélőtábla elnökhelyettese az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy összbírói értekezletet tartanak hétfőn, amelyen a tavalyi évet értékelik. A Fővárosi Ítélőtábla 81 bírája tavaly több mint tízezer ügyet intézett, ami az öt táblabíróságon befejezett összes ügy 54 százaléka. A Fővárosi Ítélőtábla 600-zal több ügyet fejezett be, mint amennyi érkezett, így a folyamatban lévő ügyek száma jelentősen csökkent. Az eljárások túlnyomó többsége, a polgári és gazdasági perek 90 százaléka, valamint a büntetőügyek 84 százaléka egy éven belül fejeződött be. Fél évnél is rövidebb ideig tartott a polgári perek 45 és a büntetőügyek 28 százaléka. Az időszerű ítélkezés érdekében tavaly a szegedi és a debreceni tábla is segített a fővárosinak.

Az Igazságügyi Minisztérium kivette a részét a gazdasági válság kezeléséből

A jog keretei között adott választ a devizahitelek által jelentett társadalmi problémára - mondta Trócsányi László csütörtökön Egerben, a Magyar Jogász Egylet 36. vándorgyűlésén. Trócsányi László arról is beszélt, hogy a minisztériumnak előre nem tervezhető feladatokkal is meg kell birkóznia. A gazdasági válság megmutatta: bár a jog önmagában nem tud megoldani társadalmi problémákat, hozzá tud járulni a megoldásukhoz. Felidézte: a válságkezelésre példa a devizahitelesek megmentését szolgáló törvénycsomag, amelynek révén mintegy ezermilliárd forint került vissza az adósokhoz.

Rendszeresen vizsgált és értékelt bírák - Az igazságszolgáltatási stratégia célja a független, magas színvonalú, időszerű ítélkezés

Az OBH elnökének stratégiai célja, hogy a bíróságok alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék, a független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek, illetve megteremthető legyen a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átlátható, utóbbi kiszámítható és ellenőrizhető legyen. Alapvető követelmény, hogy a bírák ítélkezési munkájának függetlensége csak megfelelő szintű egyéni felelősség és ellenőrzési mechanizmusok mellett érvényesülhessen. A fenti célt szolgálja a bírák rendszeres - szükség szerint soron kívüli - vizsgálata, amely reális és összemérhető képet alakít ki szakmai munkájukról, függetlenül attól, hogy mely bíróságon, ügyszakban és szinteken látják el ítélkezési tevékenységüket. Az ellenőrzés további célja – az ügyfelek érdekeinek előmozdítása mellett – a bírói munka támogatása, továbbá a rendszerszintű hibalehetőségek feltárása révén ezek jövőbeni elkerülése, illetve a már megtörtént mulasztások szükség szerinti szankcionálása.

Elégedetlen devizahitelesek: még most jön a nagy bumm?

Hétfőig még csak 137 elszámolással, forintosítással kapcsolatos kérelem érkezett a Pénzügyi Békéltető Testülethez, a java azonban még csak most jön - először ugyanis a bankkal kell egyezkedni. Milyen ügyekben érdemes a PBT-hez fordulni és mikor kár a gőzért? Mit tegyünk, ha a PBT-vel sem értünk egyet? Mit kell kitölteni és hova kell elküldeni? Az ügyfelek akkor fordulhatnak a jegybank mellett működő, bíróságon kívüli alternatív vitarendezési fórumhoz kérelemmel, ha előzőleg nem tudták rendezni panaszügyüket pénzügyi szolgáltatójuknál vagy 60 nap alatt sem kapnak választ panaszukra.

A tescós rablók szerint törvénytelen volt az eljárás

Az eljárás törvényességét vitatták órákon át a vádlottak a tescós rablás, kettős gyilkosság és más fegyveres bűncselekmények ügyében tartott másodfokú büntetőperben a Fővárosi Ítélőtáblán csütörtökön. „A jogállamiság, jogaim biztosítása az állam elsőrendű kötelezettsége” – szögezte le a negyedrendű vádlott, aki első fokon tényleges életfogytiglant kapott élet elleni cselekmények miatt. Tekintettel arra is, hogy évtizedekkel ezelőtt egy másik ügyben egyszer már életfogytiglanra ítélték különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt. A vádlott – alkotmánybírósági határozatokra, a strasbourgi bíróság működésének alapjául szolgáló Emberi jogok európai egyezményére, a Polgári és politikai jogok egyezségokmányára, valamint a büntetőeljárási törvényre is tételesen hivatkozva – órákon át sorolta, hogy az egy évtizede tartó eljárásban szerinte hol, mikor, hogyan sértették meg alapvető jogait.

Felfüggesztett börtönt kapott a robbantással fenyegetőző férfi

Tavaly júniusban állt volna bosszút a veszprémi Pannon Egyetemen és annak kollégiumán. A járásbíróság közveszéllyel való fenyegetés bűntettében mondta ki bűnösnek. Jogerősen egy év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Veszprémi Járásbíróság csütörtökön azt a férfit, aki 2014 júniusában a veszprémi Pannon Egyetem és annak kollégiuma felrobbantásával fenyegetőzött.

Védői jogok a bírósági eljárásban - A Kúria joggyakorlat-elemzésének tapasztalatai

Megfelelően élnek-e jogaikkal a védők? A bíróság korlátozza-e az ügyvédeket a büntetőeljárásban? – Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja, melynek eredményeit Feleky István bíró, a csoport vezetője ismertette. Míg az elmúlt években a vádhatóság és a bíróság munkája került a büntetőjogi joggyakorlat-elemzések középpontjába, addig a Kúria elnöke 2014 évre a védői jogok vizsgálatát jelölte meg elemzésre („Védői jogok a bírósági eljárásban” címmel). A csoport vezetője és kúriai bírói tagjai mellett tagként vettek részt törvényszéki és ítélőtáblai bírók, ügyvédek, igazságügyi minisztériumi alkalmazottak, egy egyetemi oktató és a Legfőbb Ügyészség egy ügyésze.

Devizahitelek: cégek is kérhetik a banki elszámoltatást

Nemcsak a magánszemélyek, de vállalkozások is kérhetik a devizahiteleik kapcsán jelentkező, a pénzintézetek által jogtalanul felszámolt költségeik visszatérítését. Legalábbis Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének főtitkára szerint a Kúria jogegységi határozata nem tesz különbséget a magán-, illetve a céges szerződések között. – Bár a kormány csak a lakossági hitelek kapcsán rendelkezett az elszámoltatásról – tájékoztatott Kovács László –, jogilag a szerződések tisztességtelensége a vállalkozói hiteleknél is megállapítható, igaz, nem minden esetben. A főtitkár szerint a támogatott forinthitelek nem jöhetnek szóba, de a normál forint-, valamint a devizahitelek esetében érdemes lehet lépni. Sok idő nincs rá, ugyanis a határidő a legtöbb pénzintézet esetében május végéig lejár. A vállalkozásoknak azonban maguknak kell kérniük a bankokat, hogy a szerződési feltételeket vizsgálják felül – ez már önmagában is elég lehet egy peren kívüli egyeztetésre vagy eljárásra.

Benyújtotta a jövő évi adótörvények javaslatát a kormány

Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tartalmazza, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa 15 százalékra, a sertés tőkehúsok áfája 5 százalékra csökken 2016-ban, és mérséklődik a bankadó is. Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tartalmazza, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa 15 százalékra, a sertés tőkehúsok áfája 5 százalékra csökken 2016-ban, és mérséklődik a bankadó is.

Folytatódhatnak a hitelszerződések tisztességtelenségével kapcsolatos perek

Az Alkotmánybíróság elutasított több, a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos tavalyi jogegységi döntését támadó indítványt. A Kúria tavaly júniusi jogegységi határozata az árfolyamkockázattal, az árfolyamréssel és az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban rendezte a tisztességtelenség kérdését. Tavaly nyáron megszületett a jogegységi döntésre épülő törvény, amely alapján a pénzintézetek az állam ellen indított perekben vitathatták, hogy - a törvényi vélelemnek megfelelően - valóban tisztességtelen volt-e devizahitel-szerződéseik egyoldalú módosítása a díjak, a költségek és a kamatok vonatkozásában.

Bírósági eljárások kattintásra! - Az elektronikus ügyindítást lehetővé tevő alkalmazásokról

A www.birosag.hu oldalon közvetlenül, egy kattintással érhetők el az elektronikus ügyindítást lehetővé tevő alkalmazások, amelyek az OBH által indított projektekben kifejlesztett felületeknek köszönhetően valósulnak meg. Az elektronikus alkalmazásoknak köszönhetően a bíróságok működésében, a napi ügyvitelben a legújabb technikai módszerek jelentek meg. Immár a bíróságokon lehetőség van a polgári peres eljárások elektronikus folytatására, az elektronikus fizetésre, elektronikus csőd - és felszámolási eljárásra, valamint a civil szervezetekkel kapcsolatos eljárásokra.

Parlament előtt a jövő évi büdzsé - Lényegesen nem változik a jogi területek költségvetése

Benyújtották a parlamentnek a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A jövő évi költségvetés elsősorban az adócsökkentés költségvetése lesz, amelynek alapját az adócsökkentés mellett a tervezhetőség és fejlődés képezi - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a parlamentben, mielőtt Kövér László házelnöknek átnyújtotta a jövő évi büdzsé tervezetét.

Megkezdődött Balogh József fülöpházai polgármester pere

Kecskeméten szerdán megkezdődött Balogh József volt fideszes országgyűlési képviselő, fülöpházai polgármester pere, akit élettársa bántalmazásával vádolnak. Súlyos testi sértés bűntette miatt megkezdődött a Balogh József fülöpházi polgármester ellen indított per szerdán a Kecskeméti Járásbíróságon. Balogh Józsefet azzal vádolja az ügyészség, hogy 2013. április 28-án hajnalban bántalmazta élettársát, aki emiatt nyolc napon túl gyógyuló sérülést, csonttöréseket szenvedett. A politikus abban az időben a Fidesz parlamenti képviselője volt.

Belekortyolt az üdítőbe, három napot töltött a fogdán

Egy kortynyi üdítőital miatt került a fogdára, szabálysértési őrizetbe – elmondása szerint – Bakucz Ágnes. A 24 éves sarkadkeresztúri nő azt állította: a korábbi hírekkel és a községben terjedő pletykákkal ellentétben nem vitt el semmilyen terméket a boltból, nem is tudott arról, hogy egy másik nő, akit szívességből vitt vásárolni, mire készül. A szabálysértési törvény szerint tulajdon elleni szabálysértésért kell felelnie annak, aki többek között lopást, sikkasztást, csalást követ el, 50 ezer forintos értékhatárig. Akit tetten érnek vagy 48 órán belül a rendőrök elfognak, azokat – ha cselekményük elzárással is büntethető – szabálysértési őrizetbe vehetik, tehát ők ilyenkor a rendőrségi fogdán éjszakázhatnak. Az őrizetbe vett eljárás alá vontakat pedig 72 órán belül bíróság elé állíthatják. A gyorsított eljárás keretében az egyenruhás az iratok és a bizonyítékok átadása után szóban terjeszti elő a feljelentést, és javaslatot is tesz a büntetés mértékére.

A keresetindítási határidőről a Be. 580. §-ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban

A tanulmány a büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) 580. §-ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatos 6 hónapos jogvesztő keresetindítási határidő alkotmányossági kérdéseit mutatja be és vizsgálja az Alkotmánybíróság gyakorlatán keresztül.

Egyes büntetőjogú törvények módosításának általános vitája

Répássy Róbert államtitkár volt az egyes büntetőjogú törvények módosításának előterjesztője az Országgyűlés 2015. május 12-i ülésnapján. A törvényjavaslat törekszik az igazságszolgáltatás résztvevői által tett észrevételek alapján a jogértelmezési nehézségek kiküszöbölésére, és az eljárások gyorsítására, a hatékonyság fokozására. A nemzetközi kötelezettségeknek is meg kívánnak felelni és biztosítani szeretnék az uniós joggal való maradéktalan összhangot.

Egyszerűsödik a hagyatéki eljárás az Európai Unió területén

Répássy Róbert az Országgyűlés 2015. május 12-i ülésnapján hangsúlyozta, hogy az Európai Unió területén végzendő hagyatéki eljárásokat is egyszerűsíti egy közösségi rendelet átültetése, amelyet az igazságügyi tárgyú törvények módosításának vitájában tárgyalt a Ház. A több országra kiterjedő hagyatéki eljárásokat az Európai Unióban elegendő lesz egyetlen országban lefolytatni 2015. augusztus 17-étől, így azok rövidebb idő alatt zajlanak és költségük is kisebb lesz – mondta az igazságügyi tárgyú törvénymódosítás ismertetésekor az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Répássy Róbert kifejtette: az eljárást az örökhagyó szokásos tartózkodási helyén kell megtartani. A változtatás bevezeti az európai öröklési bizonyítványt, amelynek birtokában az örökös hozzájuthat akár bankszámlán pénzben lévő, akár ingatlan örökségéhez.

Semmibe vett ítéletek

A jelek szerint általános gyakorlattá vált, hogy bizonyos pénzintézetek fittyet hánynak a velük szemben hozott bírósági ítéletekre. Legalábbis ez derül ki néhány adós banki elszámolásából, akiktől annak ellenére követelnek több millió forintot, hogy a bíróság érvénytelennek mondta ki a kölcsönszerződésüket. Egyre többen vannak azok a devizahitelesek, akik elégedetlenek a banki elszámolással. A Magyar Nemzetet egymás után keresik meg az adósok, akiket sokkolt a hitelezőjüktől kapott kimutatás, és érthetetlennek tartják azt. Kiderült azonban, hogy nemcsak azoknak okozott meglepetést az elszámolás, akiknek növekedett a törlesztőrészletük, vagy akik „nullaforintos” elszámolást kaptak, hanem azoknak is, akik esetleg már jogerősen pert nyertek hitelezőjükkel szemben. Lapunkat a Lombard Lízing Zrt., az MKB-Euroleasing és a CIB Bank olyan ügyfelei is megkeresték, akiktől annak ellenére követelnek több millió forintot, hogy kölcsönszerződésüket korábban érvénytelennek nyilvánította a bíróság.

Tescós-rablás: szigorították a csabai férfi ítéletét

Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla a Gyulai Törvényszék ítéletét, amit egy csabai férfi ellen indítottak rablás és más bűncselekmények miatt. A 28 éves férfi 2 év 6 hónap börtönt kapott, amiért ellopott egy táblagépet és menekülés közben az áruház egyik biztonsági őrére támadt. Az ítélet indoklásában elhangzott: ha a vádlott a békéscsabai TESCO-ban eltulajdonított tabletet a helyszínen hagyja, miután a tette kiderült, és menekülés közben azért támad az őrre, hogy ne fogják el, valóban testi sértés követ el. Ebben az ügyben azonban a vádlott a lopott tárgyat is meg akarta tartani a menekülés mellett, így rablást követett el.

Tételek: 15981 - 16000 / 16269 (814 oldal)