Hírfolyam

Összeverték a vadászt, felfüggesztettet kaptak a rapsicok

Helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, ám a bűncselekmény minősítését módosította a Kaposvári Törvényszék tanácsa a hivatásos vadászra támadó eddei orvhorgászok ügyében. Az ügyészség csoportosan elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt emelt vádat a família megvadult férfitagjai ellen, s a kaposvári bíróság el is ítélte a trió tagjait, akiket könnyű testi sértésben is bűnösnek mondott ki. Mindannyian két évre felfüggesztett szabadságvesztést kaptak: a fiatalkorú egy év négy hónap fogházat, apja és bátyja pedig két-két esztendőnyi börtönt, emellett pártfogói felügyelet alá helyezték őket. A törvényszék a büntetések mértékén nem változtatott, ám nem közfeladatot ellátó, hanem hivatalos személy elleni erőszakra módosította a minősítést.

Elhallgatott ítélet

Tízévi börtönbüntetésre ítélte a bíróság Király Tamás gyilkosát – tudta meg lapunk. A divattervező megölésének ügyében még tavaly nyáron, az ítélkezési szünet előtt hozott döntést a Fővárosi Törvényszék, de az ítéletről eddig senki sem számolt be. Ősszel pedig már a jogerős döntést is meghozta a másodfokú bíróság. Az ügyészség korábban fegyházban letöltendő büntetést szorgalmazott, de az eljáró tanács végül börtönfokozatot határozott meg – közölte az L. József jogi képviseletét ellátó ügyvéd a Magyar Nemzettel. Willi Ildikó hozzátette: a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe korábbi ügyfele egészségi gondjait: súlyos látási problémákkal küszködött, és mentálisan sem volt teljesen ép.

Pályakezdők felemás cipőben

Egy felmérés szerint minden harmadik pesti ügyvédbojtár a pálya elhagyását tervezi. A kapott juttatások csak a jelöltek felének fedezik a megélhetési költségeit. Szebb jövőben bízhatnak a bírósági és ügyészségi fogalmazók, akik július 1-jétől 10 százalékos pótlékot kapnak, nem szólva az új életpálya-modellekről, amelyeket két év múlva vezetnének be.

Hiába reménykednek a baumagosok?

A Quaestor-károsultak kártalanításának hírére reménykedni kezdtek a kísértetiesen hasonló Baumag-ügy kárvallottjai, de egyelőre úgy tűnik, hiába keresték meg kérelmükkel a Quaestor-ügyben igen aktív Bevát. A remény még nem teljesen veszett el, de továbbra is homály fedi, hova tűnhetett a kisbefektetők több tíz milliárd forintja. A bíróság és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a felügyeleti szervek felelősségét veti fel az ügyben. A Quaestor-ügy károsultjaival egyenlő elbánást szeretne a Baumag-ügy tizenkétezer – köztük számos hatvan év feletti – kárvallottja. Képviselőjük, a Befektetési Szövetkezetek Károsultjainak Érdek-képviseleti Egyesülete beadványban kérte a Befektetővédelmi Alaptól (Beva) a pórul járt Baumag-ügyfelek kártalanítását. Érvelésük szerint a Baumag Szövetkezetnél ugyanolyan jellegű bűncselekmény történt, mint a Quaestor 210 milliárd forint kárt okozó kötvénykibocsátásánál. A különbség mindössze annyi, hogy amíg a brókercégnél vállalati kötvényeket ígértek a befizetés fejében, addig a Baumagnál szövetkezeti üzletrészek voltak azok az értékpapírok, amelyekről igazolást kaptak ugyan az ügyfelek, de ezeket a csalárd cég vezetői nem hozták létre, s így az értéktárban sem tartották nyilván.

A Hungária Értékpapír ügyfelei május 22-től kérhetik a Beva-kártalanítást

A Befektető-védelmi Alap (Beva) megindítja a kártalanítási eljárást a felszámolás alá került Hungária Értékpapír Zrt. ügyében, a brókercég ügyfelei május 22-től kezdődően egy évig nyújthatják be kártalanítási kérelmüket. A Beva honlapján olvasható tájékoztatás szerint az igénybejelentő lapot május 20-tól lehet letölteni, vagy a kártalanítási eljárásban közreműködő takarékszövetkezeti fiókokban átvenni.

Ne lepődjön meg, ha otthon ül börtön helyett a szomszéd

Megkezdődött a reintegrációs őrizet alkalmazása: ezentúl fél évvel előbb mehet haza a börtönből, aki jó volt. Megkezdődött a büntetés-végrehajtásban a reintegrációs őrizet gyakorlati alkalmazása. Ennek az a lényege, hogy az érintett elítéltek a lakóhelyükön töltik le szabadságvesztés büntetésük hátralévő részét, legfeljebb hat hónapot - közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) hétfőn az MTI-vel.

Darák Péter szerint a Kúria az igazságra törekedve formálja a jogot

A Kúria tekintélye abból fakad, hogy az igazságra törekedve formálja a jogot és féltve őrzi a jogrendet - mondta a Kúria elnöke a legfelsőbb bírói fórum régi, Kossuth téri épületében tartott összbírói értekezleten hétfőn. Kiemelte: a legfontosabb az, hogy a Kúria biztosítsa az ítélkezési gyakorlat egységét és a 21. századi elvárásoknak megfelelő, hatékony csúcsszerve legyen az igazságszolgáltatásnak. Ez pedig nem is annyira az írott jogszabályi rendelkezéseken, mint inkább a szakmai alázaton múlik - mondta a legfelsőbb bírói fórum elnöke.

Aki nem elégedett forintosított hitelével, 60 napon belül felmondhatja

Becslések szerint akár több száz milliárd forintnyi jelzáloghitelt is kiválthatnak a forintosítás utáni kondíciókkal elégedetlen ügyfelek. Azok a banki ügyfelek, akik a devizahiteles elszámolás kapcsán elégedetlenek a bankoktól kapott értesítő levelekben szereplő elszámolással, először a bankjukhoz, majd a Pénzügyi Békéltető Testülethez forduljanak - mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken este.

Az új közbeszerzési törvény szerint nem kellene tendereztetni egyes jogi szolgáltatásokat és a hitelfelvételt

Nem kell közbeszerzést kiírni egyes jogi szolgáltatásokra és hitelfelvételre, több eddig előre kért dokumentumot csak az első helyre rangsorolt pályázónak kell benyújtania, és biztosító is vállalhat készfizető kezességet a nyertes ajánlattevőnek - egyebek mellett ezt tartalmazza az új közbeszerzési törvény tervezete, amely pénteken került fel a kormány honlapjára, és amelyről május 19-ig várják a véleményeket. Tavaly három új közbeszerzési irányelv született az Európai Unióban, amelyeket legkésőbb jövő év április 18-ig kell átültetni a nemzeti jogrendszerekbe. Kivétel ez alól az elektronikus közbeszerzés, amelyet két lépcsőben - 2017. április 18-ig, illetve 2018. október 18-ig - kell átvenniük a tagországoknak. Az új irányelveken végigvonul az a követelmény, hogy a környezetvédelmi, szociális és munkajogi előírásokat a közbeszerzések során be kell tartani. Mindezek hozzájárulnak az európai társadalmi-gazdasági értékeket tiszteletben tartó gazdasági szereplők versenyképességének fenntartásához.

Ketten életfogytiglant kaptak a csepeli hajléktalangyilkosságok elkövetői közül

Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte az öt halálos áldozatot követelő csepeli hajléktalangyilkosságok elsőrendű vádlottját pénteken első fokon a Fővárosi Törvényszék. A férfi a legkorábban 40 év múlva bocsátható feltételesen szabadlábra. B. Dragant előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személlyel szemben elkövetett emberölésben, emberölés előkészületében, magánlaksértésben, testi sértésben, személyi szabadság megsértésében, kifosztásban, kábítószer-kereskedelemben és -birtoklásban, lopás kísérletében és kényszerítésben találta bűnösnek a bíróság. A fegyházbüntetés kiszabása mellett a szerb állampolgárságú férfit végleg kitiltották Magyarország területéről.

A Kúrián folytatódik a romagyilkosságok büntetőpere

Lényegében helybenhagyta a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla pénteken a romagyilkosságok ügyében korábban első fokon kiszabott három tényleges életfogytiglant és a negyedrendű vádlott 13 éves fegyházbüntetését, ám néhány kisebb súlyú cselekménynél változtatott a minősítésen. Fellebbezések miatt harmadfokon a Kúrián folytatódik a büntetőper. Miután a besenyszögi rablással kapcsolatban az ítélőtábla egy olyan bűncselekményben - a személyi szabadság megsértésében - is bűnösnek mondta ki az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottat, amelyben az elsőfokú bíróság nem állapította meg bűnösségüket, e három vádlott vonatkozásában megnyílt a lehetőség a fellebbezésre. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a három vádlott és védői azonban rögtön fellebbeztek, így az ő vonatkozásukban nem jogerős az ítélőtábla másodfokú döntése, ügyükben harmadfokon a Kúria dönt majd. A harmadfokú eljárásban az egész ügyet felülbírálhatja a Kúria, nem csupán azt az egyébként a fő vádpontokhoz képest kis súlyú cselekményt, amelynek megállapítása miatt nem emelkedhetett jogerőre a másodfokú döntés.

Mindennapi családjog - Mit ér az ember, ha családtag?

A Családi Jog folyóirat idén is megtartja hagyományos, éves konferenciáját, és természetesen ezúttal is a Benczúr Hotelben. A családjog szaktekintélyei a legaktuálisabb kérdésekkel (strasbourgi jogorvoslat, szülői felügyeleti perek, kapcsolattartás, távoltartás, pszichológus szakértői vélemény) várják Önöket május 21-én. A részvételi díj a Családi Jog éves előfizetését is tartalmazza. Amennyiben pedig már előfizetőnk, úgy kedvezményesen vehet részt a konferencián.

EP: Súlyos szankciók követnék a halálbüntetés visszaállítását

Egyértelműen uniós jogot sértene, ha valamelyik tagállam újra bevezetné a halálbüntetést - állapították meg az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) csütörtöki brüsszeli vitájában. Számos képviselő, valamint az Európai Bizottság megjelent szakértő tisztviselője is emlékeztetett arra, hogy a halálbüntetést az EU alapjogi chartája tiltja.

A külföldön kiszabott közlekedési bírság több országban behajtható lesz a jövőben

A magyar autósok által külföldön elkövetett közlekedési szabálysértések - többek között gyorshajtás, ittas vezetés - miatt kiszabott bírságot három országban is behajthatják a jövőben. Pintér Sándor belügyminiszter kedden a Salzburg Fórum Sankt Pöltenben rendezett miniszteri értekezletén fontos lépésnek nevezte azt a közlekedési megállapodást, amely most született Ausztria, Horvátország, Bulgária és Magyarország között. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a tagállamok között a külföldön elkövetett szabálysértések bírságai behajthatók legyenek.

A banki ügyfelek akár revíziót is kérhetnek az igazságügy-miniszter szerint

Akár revíziót is kérhetnek azok az ügyfelek, akik bankjuktól megkapták a levelet, amelyből kiderül, hogy mennyivel csökken a törlesztőrészletük - mondta Trócsányi László igazságügy-miniszter csütörtökön, az M1 aktuális csatorna hírműsorában. A miniszter azzal kapcsolatban, hogy lezárultak az úgynevezett devizaperek, azt mondta: 79 keresetet nyújtottak be a pénzügyi intézmények, ebből 78 volt "valódi per" - mondta, hozzáfűzve, hogy mindet megnyerte a magyar állam.

Módosult a vadászati törvény - pontosítást nyert a gépjármű és a vad ütközésével kapcsolatos kárfelelősségi szabály

2015. május 5. napján lépett hatályba a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása, amely korrigálja a gépjármű és a vad találkozásából eredő károkra vonatkozó szabályozás következetlenségét. A módosítás után egyértelművé válik: a gépjármű és a vad találkozására, ütközésére továbbra is a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabály alkalmazandó.

Javaslat a bíróságok költségvetéséről

Javaslatot terjeszt a bíróságok 2016-os költségvetéséről a kormány elé az Országos Bírósági Hivatal (OBH) - közölte Handó Tünde, a szervezet elnöke kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban. A Nyíregyházi Törvényszék összbírói értekezletének alkalmából tartott sajtótájékoztatón az OBH vezetője az elképzelést azzal indokolta: 2013-hoz képest tavaly több százmillió forinttal nőttek például az ülnökök, a tolmácsok, a szakértők, a védők, a fordítók és az ügygondnokok díjai, amelyeket a bíróságoknak kell megelőlegezniük vagy viselniük. Tavalyelőtt 4 milliárd 145 millió forintot, tavaly pedig már 4 milliárd 800 millió forintot költött a bírósági szervezet erre a célra, tehát lényegében ennyivel drágult az ítélkezés - közölte.

98 százalékos adó: hiába jár vissza, ül rajta a NAV

Megpróbáltuk kideríteni, miért van az, hogy az adóhatóság nem fizeti vissza az utólag jogtalannak talált, a végkielégítések után beszedett irdatlanul magas különadót. Pedig sokaknak már ott van az adófolyószámláján az összeg, és kérték is a kiutalást. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy Alaptörvénybe ütközött a különadó, és a strasbourgi bírósággal együtt úgy ítélték meg, hogy azt vissza kell fizetni. A Kúria pedig tavaly nyáron kimondta, hogy ehhez önellenőrzéssel korrigálni lehet a jogsértés alapján készült adóbevallást. Mindez megnyitotta az utat ahhoz, hogy az érintettek önellenőrzés benyújtásával, majd a kiutalás kérésével (egy 2014-es kormánydöntés alapján a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás levonása után) visszakapják a pénzüket. Volt, aki már vissza is kapta az összeget, de nem kevesen vannak, akik azóta is hiába várnak.

Ügyészségi vádemelés a NAV egy volt pénzügyőr hadnagyával szemben

2015. május 4. napján a Központi Nyomozó Főügyészség vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre az előnyért hivatali kötelességét megszegve és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt egy volt pü. hadnaggyal és két civil társával szemben. A vádirat szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság állományába tartozott pénzügyőr hadnagy milliós nagyságrendű vagyoni előnyért minősített adatokat tett hozzáférhetővé olyan személyek részére, akik ellen a NAV valamely részlege titkos nyomozást folytatott.

Vesztegetés miatt ítéltek el nőgyógyászokat

A Kúria kedden vesztegetés miatt mondott ki bűnösnek több nőgyógyászt és szülésznőt, mert pénzt kértek az ellátásért. A 13 vádlott közül a - részben már korábban jogerőre emelkedett - döntés szerint egyedül az egyik szülésznőt ítélték összesen 95 ezer forintos pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra, a vádlottak nagy részét büntetés kiszabása nélkül próbára bocsátották a bíróságok, és volt, aki megrovást kapott, több vádlottat pedig felmentettek. A Kúria leszögezte, hogy hálapénznek csak az minősül, amit a beteg elégedettsége kifejezéseként a kezelés után, önként ad, abban az esetben nem lehet bűncselekményről beszélni. Ezek a magyar társadalomban hosszú ideje kialakult szokások. Az e fajta hálapénznek csupán munkajogi következményei lehetnek, például fegyelmi eljárás, ha az adott intézmény vezetője a munka törvénykönyve szerinti hozzájárulást nem adta meg, továbbá az így kapott pénz az adótörvények szerint adóköteles jövedelemnek számít, de nem bűncselekmény.

Tételek: 16001 - 16020 / 16269 (814 oldal)