A kosár üres!
2020-07-13
Közjogi Szemle, 2020/2., 32-38. o.
Nemi identitással valamennyien rendelkezünk, az a személyiség lényeges vonásaként minden ember sajátja. Ez a vonás akkor kap alapjogi szempontból – a nemi alapú diszkrimináció általános tilalmán túlmutató – többletjelentőséget, ...
Parlamenti Szemle, 2020/1., 25-48. o.
A vétó alkalmazása egy olyan hatalmi eszköz a köztársasági elnök kezében, amellyel lehetősége van a törvényalkotást befolyásolni.
Magyar Jogi Nyelv, 2020/1., 1-8. o.
Jelen tanulmányban a jogi nyelvvel összefüggésben korábban már megfogalmazott közérthetőségi törekvéseket és azok eredményeit mutatom be egy nagyobb kutatás részeként, ...
2020-07-05
Interjú dr. Katonáné dr. Pehr Erikával, a Családi Jog szerkesztőbizottságának egyik alapító tagjával, a folyóirat közelgő, immáron kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő konferenciája kapcsán
..
2020-06-29
Infokommunikáció és Jog, 2019/2., 3-9. o.
A mesterséges intelligencia (MI) a korunkban felgyorsult technológiai fejlődés egyik legfontosabb és legizgalmasabb kihívását jelenti. Egyfelől – mint minden más technológiai fejlődés – csak úgy lehet értelmes, ...
2020-06-10
Előzetes a Magyar Jog 2020. évi nyári duplaszámából
Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy a gyöngyöspatai per milyen általános, a konkrét peren túlmutató jogi kérdéseket vet fel, így például, hogy a szegregált és alacsonyabb színvonalú oktatással okozott hátrány köztudomású tényként elfogadható...
2020-05-15
Munkajog, 2020/2., 1-4. o.
A munkaügyi bíróságok negyvenhét év és három hónapon át működtek részben vagy egészben önálló bíróságként. Történetük akár egy tipikus szervezeti „sztoriként” is leírható, amelyben a kezdeti, konszolidációs korszakot (lásd az 1. alcímet) ...
2020-04-27
Sportjog, 2020/1., 2-9. o.
A szerző a versenyekre történő nevezés versenyzőkkel kapcsolatos kérdését elemzi. Rámutat arra, hogy a jelenlegi sportjogi szabályozásban meghatározott játékjog intézményét célszerű lenne újragondolni, ...
2020-04-21
Céghírnök, 2020/4., 1-2. o.
A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet ellehetetlenítette a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek – köztük a cégek – törvényes működését.
2020-04-14
Magyar Jog, 2020/5., 266-275 o.
Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) indokolása a hazai jogrendet a „korlátozott precedensrendszerbe” sorolta.
2020-04-09
Közjogi Szemle 2020/1., 1-7. o.
A Hoge Raad, a holland legfelsőbb bíróság (Legfelsőbb Bíróság) 2019 decemberében mérföldkőnek számító ítéletet hozott az Urgenda Alapítvány és 668 holland magánszemély által indított stratégiai jellegű ún. klímaperben.
2020-04-03
Munkajog, 2020/2., 70-72. o.
A kommentár részletesen feldolgozza az Mt. valamennyi szabályát, az elemzés pedig nagyrészt gyakorlati nézőpontból történik, de a szerzők figyelemmel voltak az irányadó hazai szakirodalomra is az egyes témakörok feldolgozásakor.
2020-03-26
munkajogilap.hu
Széles körben érzékelhető, hogy a koronavírus terjedése miatt a munkáltatók és a munkavállalók többsége olyan, a korábbihoz képest új helyzetbe került/kerül, amelyben a munkajogi szabályok alkalmazása a megszokott rutinnal nem vagy nehezen oldható meg.
2020-03-12
Alkotmánybírósági Szemle, 2019/2., 12-20. o.
A tanulmány az önkormányzatok alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó indítványozási jogosultságát vizsgálja az Alkotmánybíróság gyakorlatában.
2020-03-05
Magyar Jog, 2020/3., 125-135. o.
A korlátozott precedensrendszer alkotmányjogi, jogelméleti összefüggéseiről és bírósági szervezetet érintő relevanciájáról a jogirodalomban már elkezdődött a szakmai párbeszéd.
