ORAC Kiadó
A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátai a munkajogviszonyban

ISBN: 978 963 258 551 2

Megjelenés éve: 2022

Formátum: B/5

Terjedelem (oldalszám): 164

tanulmánykötet

A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátai a munkajogviszonyban

A Magyar Munkajogi Társaság 2021. június 23-i vitaülésén elhangzott előadások, hozzászólások


Szerzők: Berke GyulaFerencz JácintHajdú JózsefKiss GyörgyKun AttilaLőrincz GyörgyNádas GyörgyNyerges ÉvaSchiffer AndrásSipka PéterSzabó Imre SzilárdTörök BernátVereb AnitaZaccaria Márton Leó

Szerkesztő: Pál Lajos


A munkaviszony bizalmi jellegéből fakad, hogy szükségképpen korlátozott az olyan jogok gyakorlása, amelyek a másik fél érdekét sértik vagy veszélyeztetik. A véleménynyilvánítás joga különösen a közösségi média használatának rohamos elterjedésével került előtérbe. Egyre többször merül fel a kérdés: vajon milyen mértékben korlátozódott, illetve korlátozható ennek az alapjognak a gyakorlása a munkaviszonyban. A berlini kapusedző vagy a szegedi egyetemi oktató ügye kapcsán már a széles nyilvánosság is szembesült ezzel a kérdéssel.

A vitaülés az ezzel kapcsolatos jogértelmezési és jogalkalmazási kérdésekre kereste a választ. Ezek közül néhány: Korlátozható-e a politikai, közéleti vélemény kifejtése? Véleménynyilvánításnak minősül-e a lájkolás? Sértheti-e a másik fél érdekét az értékrendet kifejező véleménynyilvánítás? Korlátozott-e a munkáltató és a szakszervezet véleménynyilvánítási joga? Milyen jogkövetkezmény érvényesíthető a jogosultság megsértése esetén?



munkajogMagyar Munkajogi Társaság
  • Teljes ár: 4 900 Ft
  • ORAC törzsvásárlóknak: 10%
  • Diákkedvezmény: 15%

Nem webshopunkon keresztül szeretné megrendelni?

Megrendelőlap letöltése


Szerzők: Berke GyulaFerencz JácintHajdú JózsefKiss GyörgyKun AttilaLőrincz GyörgyNádas GyörgyNyerges ÉvaSchiffer AndrásSipka PéterSzabó Imre SzilárdTörök BernátVereb AnitaZaccaria Márton Leó

Szerkesztő: Pál Lajos


A munkaviszony bizalmi jellegéből fakad, hogy szükségképpen korlátozott az olyan jogok gyakorlása, amelyek a másik fél érdekét sértik vagy veszélyeztetik. A véleménynyilvánítás joga különösen a közösségi média használatának rohamos elterjedésével került előtérbe. Egyre többször merül fel a kérdés: vajon milyen mértékben korlátozódott, illetve korlátozható ennek az alapjognak a gyakorlása a munkaviszonyban. A berlini kapusedző vagy a szegedi egyetemi oktató ügye kapcsán már a széles nyilvánosság is szembesült ezzel a kérdéssel.

A vitaülés az ezzel kapcsolatos jogértelmezési és jogalkalmazási kérdésekre kereste a választ. Ezek közül néhány: Korlátozható-e a politikai, közéleti vélemény kifejtése? Véleménynyilvánításnak minősül-e a lájkolás? Sértheti-e a másik fél érdekét az értékrendet kifejező véleménynyilvánítás? Korlátozott-e a munkáltató és a szakszervezet véleménynyilvánítási joga? Milyen jogkövetkezmény érvényesíthető a jogosultság megsértése esetén?



munkajogMagyar Munkajogi Társaság