A kosár üres!
A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalók számára biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést. Ahhoz, hogy e kötelezettségének eleget tudjon tenni, alapvető feltétel, hogy a munkáltató tisztában legyen a munkabiztonságot és a dolgozók egészségét veszélyeztető kockázatokkal, és megtegye a szükséges lépéseket.
A Kormány kihirdette a 229/2020. (V. 25.) számú kormányrendeletet, mely 2020. június 1-én lép hatályba és módosítja a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendeletet, valamint a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról szóló 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendeletet. A hatálybalépő módosítás átmeneti időszakra szabályozza a bíróságok eljárását, mivel május 26-dikén benyújtásra került az Országgyűlés elé két, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő törvényjavaslat, amelyek hosszabb távra határozzák meg a bírósági eljárások - átmeneti - különös szabályait.
Szombaton, május 30. napján a SpaceX Dragon űrhajó sikeres kilövésével a SpaceX és a NASA közösen újra embert küldött az űrbe, az ISS Nemzetközi Űrállomásra. Ennek jelentősége egyfelől az, hogy az USA ez által majdnem 9 év után újra embert tudott juttatni az űrbe, amire ez alatt az idő alatt kizárólag Oroszország és Kína volt képes. Másfelől viszont hosszútávon (valószínűleg) még ennél is jelentősebb, hogy ezúttal egy privát cég, a SpaceX űrhajójával (Dragon) és rakétájával (az újrahasználható Falcon 9) valósult ez meg. Ennek apropóján vizsgáljuk meg a magyar űrszektor alapkérdéseit, jogi és részben gazdasági oldalról.
A hágai központú szervezet pénteki tájékoztatása szerint az Európai Pénzügyi és Gazdasági Bűncselekmények Központjának nevezett, 65 fős nyomozói állománnyal működő új intézményi egység feladata, hogy megerősítse az EU-tagállamok és az uniós intézmények közötti együttműködést, továbbá a bűnügyekkel kapcsolatos információk gyűjtését és cseréjét. A központ a pénzmosás, a korrupció, és a pénzügyi visszaélések elleni harcot támogatja majd elsősorban.
2020. május 26-án a Kormány elfogadta a 227/2020. (V. 25.) Kormányrendeletet, ami 2020. december 31. napjáig új hatósági bejelentési kötelezettséget határozott meg az úgynevezett stratégiai társaságokban történő bizonyos részesedés és egyéb jogosultság szerzésére vonatkozó, illetve egyéb, külföldi vagy külföldi hátterű cégek által megvalósított tranzakciókkal kapcsolatban.
A veszélyhelyzetben az orvos-beteg kapcsolat is új alapokra szerveződött, lecsökkent a személyes találkozások száma, ugyanakkor az úgynevezett telemedicinára nem létezett szabályozás. A T/10784. számú törvényjavaslat 85. paragrafusa azonban ezen a helyzeten változtat.
Hétfőtől péntekig ülésezik az Országgyűlés a jövő héten. A képviselők összesen harmincórás időkerettel rendelkező általános vitát tartanak a kormány 2021-es költségvetésről szóló javaslatáról. A képviselők elsőként az Egészségügyi Világszervezet dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről döntenek, majd a börtönzsúfoltsági kártalanításokról szóló intézkedéseket szabályozó törvényen módosítanak. Kedden kilenc általános vitát folytatnak le. Szó lesz a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perekről, az iskolai erőszak megakadályozásáról, valamint az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról. Szerdán kezdődik meg a jövő évi költségvetés általános vitája.
A jövőben nem kellene illetéket fizetni a testvérek közötti ajándékozás és öröklés után. Az illetékszabályok megváltoztatását indítványozó kormánypárti javaslat május végén került a törvényhozás elé, és az Országgyűlés támogatása esetén az új kedvezmény már nyáron életbe léphet. A legfontosabb részletszabály kimondja, hogy az illetékpasszus értelmében azok számítanak testvérnek, akiknek legalább egy közös szülője van. A mentesség az örökbe fogadott gyermekeknél is ezzel a megkötéssel érvényesülne.
Az elmúlt hetekben a Gondnokoltak Nyilvántartásából történő adatigénylések igen nagy számban érkeztek az Országos Bírósági Hivatalhoz úgy, hogy a kérelem mellé nem csatolták a befizetés teljesítéséről szóló bizonylatot. Több, az OBH-ba érkező telefonhívás kapcsán derült fény arra, hogy a kérelmező azt az információt kapta, hogy az adatkérés ingyenes. Az OBH tájékoztatása szerint: ez az információ téves és nem a Hivataltól származik! A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása részletes szabályainak megállapításáról szóló 16/2014. (III. 13.) KIM rendelet előírja, hogy a gondnokoltak nyilvántartásában kezelt adatok közvetett hozzáféréssel történő megismerése kizárólag díjfizetés ellenében történhet.
Az öt szakszervezeti konföderáció közösen tiltakozik a 24 órás munkaidőkeret bevezetése ellen, amelyre a "veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről" szóló törvénytervezet ad lehetőséget. Az érdekképviseletek levélben fordultak a parlamenti képviselőkhöz, és azt kérték, hogy ne szavazzák meg a jelen formájában a tervezetet - közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) szerdán.
Szeptemberben elindul Magyarország első kiberbűnözés, korrupció és pénzmosás elleni ismeretekre szakosodó jogi továbbképzése a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
„Napjaink legkritikusabb családjogi és gyermekjogi problémája a különélő szülő és gyermeke közötti kapcsolattartás.” - mondja Szeibert Orsolya egyetemi tanár. De hogyan is szabályozza a magyar jog a kapcsolattartást? Milyen változások léptek életbe a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtásával kapcsolatban március 1-jétől? Mennyiben módosultak a szabályok a veszélyhelyzetre tekintettel?
A Kúria azon jogértelmezése, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható, nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/702/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria ügyeleti díj megfizetése tárgyában hozott ítéletét.
Tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránti perben hozott határozatot a Kúria. Tájékoztató a Pfv.V.21.437/2018/5. számú ügyben hozott határozatról. A felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet az alperes által alkalmazott, peresített szerződések tizenegy pontját érintette. A Kúria döntésével jelentős számú fogyasztót érintő általános szerződési feltétel minősül véglegesen tisztességtelennek, és így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelennek.
Bérleti díj iránti perben hozott határozatot a Kúria. Tájékoztató a Pfv.V.20.789/2019/5. számú ügyben hozott határozatról. A Kúria a döntését az 1995. évben létrejött bérleti jogviszonyok alapján 2012 áprilisában indult, és három hatályon kívül helyezés miatt még mindig folyamatban lévő perben – különösen terjedelmes iratanyag áttekintésével – hozta meg.
Hozzátartozó halála miatt indult, nem vagyoni kártérítés megfizetése tárgyában zajlott perben hozott határozatot a Kúria. Tájékoztató a Kúria Pfv.VIII.20.644/2019. számú egyedi ügyben hozott határozatról. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Áfa adónemben megállapított adókülönbözet megfizetésével kapcsolatos ügyben hozott határozatot a Kúria illetékes tanácsa. Tájékoztató a Kfv.I.35.656/2019/10. számú perben hozott határozatról. Közigazgatási perben a felperes főszabály szerint csak a megelőző közigazgatási eljárásában már értékelt tényekre, körülményekre hivatkozhat. Ezért nem elégséges indoka a kereseti kérelem elutasításának az, hogy a felperes nem hivatkozott új tényállási elemre, nem csatolt új bizonyítékot.
Ha a fél az elsőfokú eljárásban nem kifogásolta a szakértő kompetenciáját, erre a felülvizsgálati eljárásban már nem hivatkozhat. Tájékoztató a Pfv.V.21.094/2019. ügyben hozott egyedi határozatról. A bíróság jogerős közbenső ítéletében megállapította, hogy a peres felek között létrejött, majd hatályosult vállalkozási szerződésből eredően az alperes a felperes elmaradt haszonból származó kárának teljes mértékű megtérítésére köteles.
Magas összegű kölcsön felvételéhez biztosításul felajánlott ingatlanok vételi jogával kapcsolatos ügyben hozott határozatot a Kúria. Tájékoztató a Pfv.V.20.352/2020/12. számú kiemelt ügyben hozott határozatról. A felperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések törlése iránti keresetek tekintetében a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a pert e kereseti kérelmek tekintetében megszüntette, míg a jogerős ítéletet egyebekben hatályában fenntartotta.
Szerződésben biztosított jogosultság gyakorlása nem sérti a jóerkölcsöt. Tájékoztató a Pfv.V.21.112/2019. ügyben hozott egyedi határozatról. A jogerős ítélettel szemben a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljáró Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a felperes által az előszerződésben megtett jognyilatkozat jogi következményeként a szerződési jogosultság gyakorlása nem jelent jóerkölcsöt sértő magatartást.
