A kosár üres!
Új Európai Uniós irányelv lépett hatályba 2020. január 1-jén a vállalatok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról. Magyarországnak 2023. január 31-ig kell megalkotnia az irányelv nemzeti végrehajtásához szükséges jogszabályokat, amelyek jelentős változást eredményeznek a jelenleg hatályos társasági, munka- és adójogi szabályozásban is. Számos előnye mellett a szabályozás több kérdést is felvet.
A jegyzők helyett a kormányhivatalok látják el 2020. március 1-től az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A változás miatt az építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárásokat nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatalok folytatják le. Változnak a jogorvoslati lehetőségek is: az építésügyi és az építésfelügyeleti eljárásokban fellebbezésre nem lesz lehetőség. Ha a döntés ellen kifogást emelne valaki, közigazgatási peres eljárást kell indítania.
Az elszámolási időszak egy egyenlőtlen munkaidő-beosztási módszer, a munkáltató által meghatározott, az érintett héttel kezdődő hosszabb időtartam, amely alatt teljesíthető a heti munkaidő. A Kúria arról döntött, hogy a munkavállalónak milyen elszámolási kötelezettsége van, ha a munkaviszony az elszámolási időszak lejárta előtt szűnik meg.
2020. január 1-jétől bővült az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak köre egyrészt az örökbefogadói díjjal, másrészt a gyermekgondozási díjon belül a nagyszülői gyermekgondozási díjjal és a nevelőszülői gyermekgondozási díjjal. Írásunkban az örökbefogadói díjat és ezen ellátáshoz kapcsolódó új szabályokat ismertetjük. Következő cikkünkben tájékoztatást adunk az új gyermekgondozási díjakról, valamint az azokhoz kapcsolódó munkajogi szabályokról.
Tovább csökkenhet a trafikok száma és az új dohánytermék kiegészítőket, valamint az e-cigarettákat is csak dohányboltok értékesíthetik a jövőben. A trafiktörvény rendelkezései – annak indoklása szerint - kiállták az idők próbáját, azonban a gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése és elemzése mégis szükségessé tette a jelen módosításokat.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény előírása alapján a cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és végelszámolása kezdő időpontjától számított 150 napon belül a végelszámolást befejezi.
Ellentétes a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező pártatlanság követelményével, ha a büntetőeljárás bírósági szakaszában olyan bíró jár el, aki a vádemelést megelőzően nyomozási bírói feladatokat látott el az ügyben - szögezi le az Alkotmánybírság IV/325/2019. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító, ugyanakkor bírói ítéletet megsemmisítő határozatában. Az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárásról szóló törvény egy rendelkezése ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszt, ugyanakkor a kérelem alapján megsemmisítette a Zalaegerszegi Törvényszéknek szintén támadott ítéletét.
Az Igazságügyi Minisztérium tavasszal kezdeményezi a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítását - jelentette be hétfőn Varga Judit igazságügyi miniszter. A miniszter Facebook-videójában összegezte a győri kettős gyermekgyilkosságról készült jelentés megállapításait.
Olvasónk készenléti jellegű munkakörben, napi 18 órában – amely túlnyomórészt éjszakára esik – készül munkát vállalni. Szerette volna megtudni, hogy szabályszerűen ez milyen feltételek mellett valósítható meg. A kérdésre Hajdu-Dudás Márta ügyvéd, munkajogász adott választ.
Az élettársak is igényelhetnek állami családtámogatást, például családi otthonteremtési kedvezményt (csok), a különbség a házastársakhoz képest az, hogy csak a meglévő gyermekek után vehetik igénybe - mondta Toldi Judit közjegyző az M1-en az MTI szerint.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) képalkotó diagnosztikai termékeket gyártó és forgalmazó cégeket bírságolt összesen 1,6 milliárd forintra, amiért jogsértő módon közbeszerzéseket osztottak föl egymás között.
Magyarország és Törökország közötti megállapodás alapján munkaerőt rendeltek ki magyarországi építőipari munkavégzésre. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat a török munkáltató rendezi Törökországban. Magyarországon a vendégmunkások nem kapnak taj-számot. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak a munkavállalóknak és a magyarországi bejegyzett fióktelepnek? Olvasónk kérdésére Horváthné Szabó Beáta adószakértő adott választ.
A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Facebook Ireland Ltd. jogsértő magatartást tanúsított azzal, hogy szolgáltatását éveken át ingyenesen hirdette. Bár a fogyasztóknak a szó szoros értelmében nem kell díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, azonban megadott és felhasználói aktivitásukból nyert adataik jelentős üzleti hasznot generálnak a vállalkozás számára, tehát tulajdonképpen adatainkkal fizetünk a szolgáltatásért. A GVH rekordméretű, 1.2 milliárd Ft összegű bírságot szabott ki a Facebook-ra, az esetet Bitai Zsófia reklámjogász elemzi.
A bíróság a szakvélemények közötti ellentmondást a bíró értékelő tevékenysége keretében, mérlegeléssel nem szüntetheti meg. Tájékoztató a Kúria Kfv.X.37.417/2019/4. számon hozott határozatáról: A perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének aggálytalanságát általában nem lehet önmagában a Pp. 316. § (1) bekezdés a)-d) pontok valamelyikének konkrét megjelölésének hiánya miatt megállapítani, ha az alperes vitatja annak helyességét. A Kúria mindenek előtt rögzítette: a szakértővel történő bizonyítás továbbra is nélkülözhetetlen, ha releváns tények észlelése vagy értékelése speciális ismereteket kíván.
Az egészségkárosodás minősítésénél rögzíteni kell a vizsgált személy egészségi állapotát, a rehabilitáció lehetőségeit és körültekintően kell meghatározni a rehabilitáció lehetséges irányát. A Kúria Kfv.X.37.763/2019/6. számon hozott ítéletet. A határozat rögzíti: A bíróságnak mindig egyedileg, a körülményeket és a szakvéleményt értékelve kell állást foglalnia a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének aggálytalanságáról. A Kúria rögzítette: a Pp. 300. § (2) bekezdése értelmében a perben az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény szerinti szakértőt vagy az abban meghatározott eseti szakértőt lehet alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a Pp. alkalmazásában csak ezek minősülnek igazságügyi szakértőnek; a hatósági eljárásban eljáró első- és másodfokú orvosi bizottságok véleményei nem minősülnek a Kp. 80. §-a által meghatározott más eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő által adott szakvéleménynek.
Gárdos Péter dolgozatában a kölcsönszerződés hitelező által felmondással történő megszüntetésének a joghatásait vizsgálja. A vizsgálat alapja egy evidensnek tűnő kérdés: hatékony eszköz-e a kölcsönszerződés felmondása a folyósított kölcsön szerződésben rögzített díjakkal és kamatokkal történő visszafizetésének elérésére.
A tanulmány a katonai büntetőjoggal, azon belül is egy speciális büntethetőséget kizáró okkal, a Btk. 130. §-ával foglalkozik. Először ismerteti a szabályozás történetét, majd a hatályos szabályozást elemzi.
Január 1-től nem lehet jogszerűen kibújni a tőkekivonás valós piaci értéke után fizetendő adó alól. Ha egy vállalkozás külföldre helyezi üzletvezetését, áttelepíti eszközeit, vagy üzletágát értékesíti külföldre, akkor ezentúl meg kell fizetnie a nemzetközi szaknyelvben exit taxnak nevezett adót. Az Unióban 2016-tól alkalmazzák az adóelkerülést célzó ATAD-irányelvet (Anti Tax Avoidance Directive), melynek előírásait hazánk több lépcsőben vezetett be. Utolsó lépésként a 2019-es nyári adócsomagban a társasági adó törvényt egészítették ki a tőkekivonási adóra vonatkozó szabályokkal.
Az új évben hatályba lépett törvénymódosítások – különös tekintettel a társadalombiztosítás alapvető jogszabálya, a Tbj. „átírása” – lehetőséget adtak volna néhány, a társadalombiztosítási kötelezettségeket érintő jogszabályi anomália kiküszöbölésére. Ilyen például a kisadózó társas vállalkozás által a kisadózó táppénze után fizetendő táppénz-hozzájárulás kérdése, amely vonatkozásában ellentmondásos előírásokat tartalmaz az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény és a kisadózó vállalkozásokról szóló 2012. évi CXLVII. (Kiva) törvény.
A Kúria 2019 szeptemberében helyt adott a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott indítványának és kimondta, hogy törvénysértő a büntetőeljárás előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése miatti felfüggesztése, ha a kezdeményezésre irányuló kérelem a bíróság előtt folyamatban levő ügy kimenetelét nem érintő, az ügy tárgyával össze nem függő kérdésekre vonatkozik. De mikor és milyen esetekben van lehetősége a nemzeti bíróságnak előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni?
