• A kosár üres!

ORAC Kiadó

Hírfolyam

Változás jön a Nők40-nél 2020 közepétől - nem tört meg a jég

A nők kedvezményes nyugdíja mellett 2020. június 30-ig munkaviszonyban, július 1-jétől minden jogviszonyban járulékmentesen lehet dolgozni. A versenyszférában munka mellett is felvehető a nyugdíj, a közalkalmazottak korlátozásai azonban továbbra is érvényben maradnak - hívja fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő.

A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra

Konferencia 2020. február 27-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI), Alkotmánybíróság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szervezésében. A konferencián mintegy 50 előadás járja körül a mesterséges intelligencia alkalmazásának alapjogi kérdéseit többek között a közigazgatásban, az egészségügyben, a pénzügyi vagy munkaügyi szektorban, a bűnüldözés terén és az online kommunikációban.

Kulcs a sikerhez – az eredményes alkotmányjogi panasz és bírói kezdeményezés ismérvei

Nincs rendszerszinten probléma a magyar igazságszolgáltatásban, ami a magyar bírói kar érdeme, és ezt az utat folytatni kell. – szögezte le a Sulyok Tamás a Győri Ítélőtábla 15 éves évfordulójának alkalmából rendezett konferenciáján tartott beszédében. Az Alkotmánybíróság elnöke többek között arról beszélt, hogy a német mintára 2012-ben bevezetett alkotmányjogi panasz és bírói kezdeményezés jogintézményével az alapjogi bíráskodás alapját tették le, amelynek forrása az Alaptörvény 28. cikkében szabályozott új jogértelmezési alapparadigma.

Az „ellenőrzési kör” értelmezése a munkaügyi ítélkezés tükrében

Lőrincz György tanulmányában többek között a szemsérüléses ügyet, a méhcsípéses ügyet, a kéményseprő esetét és az üzbegisztáni vacsorát tárgyalja… Az új Mt. egyik jelentős újítása, miszerint a munkáltató kártérítési felelősségének (egyik) kimentési lehetőségét a korábbi szabályozás szerinti „működési körön kívüli” helyett az „ellenőrzési körön kívüli” körülmény bizonyításához köti. A hatályba lépés óta több ügyben is értelmezésre szorult az „ellenőrzési kör” tartalma, ugyanakkor a bemutatandó bírói döntések korántsem egy egységes fogalom kialakulását igazolják.

Eutanázia - Van-e jogunk a halálhoz?

Korunk talán legnehezebb etikai és törvényhozási kérdése az életvég feletti döntés megítélése és szabályozása. De beszélhetünk-e az állam által kikényszeríthető jogokról és kötelességekről az emberi lét olyan misztikus és szakrális mozzanatai kapcsán, mint a haldoklás és a halál? Minősíthető-e egyáltalán jogi kérdésként az eutanázia, vagyis a gyógyíthatatlan beteg akaratának megfelelő, kegyes halál?

A képmáshoz való jog védelme a médiával szemben a polgári anyagi jogban

A magántermészetű tények, köztük a fényképek nyilvánosságra hozatala leggyakrabban a sajtó közreműködésével valósul meg, bár az internet egyes felületein akár a sajtó közreműködése nélkül is közzétehetők magántermészetű adatok. A tanulmány a képmáshoz való jog védelmét a polgári jog területén vizsgálja, ismertetve a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, azok jogalkalmazásban felmerülő kérdéseit, és a kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlatot is.

Változtak az illetékszabályok az alapítványok nyilvántartási ügyeiben

Megváltoztak az alapítványok nyilvántartási ügyeiben fizetendő eljárási illetékre vonatkozó szabályok. A 2020. január 1-jétől életbe lépett módosulások következtében az alapítványi nyilvántartási ügyek jelentős része illetékkötelessé vált.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei tárgyában hozott határozatot a Kúria

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.100/2019. számú ügyről, a döntés elvi tartalma: az Mt. 208. § (2) bekezdésének helyes értelmezése szerint, ha a munkavállaló alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, a feleknek a munkaszerződésben egyértelműen meg kell abban állapodniuk, hogy a munkavállalóra – az általa ellátott munkakör munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozott bizalmi jellege miatt – a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írják elő.

Baleseti kártérítés megfizetése tárgyában hozott döntést a Kúria

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.067/2019. számú ügyről. Nincs helye kármegosztásnak, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a munkavállalónál a természetes kórokú betegség a balesete előtt nem okozott munkaképesség csökkenést (Mt. 174. § (1) bekezdés; LB MK 30. számú állásfoglalás). Az állandó bírói gyakorlat szerint amennyiben a munkavállaló egészségi állapota, testi fogyatkozása, szervezeti adottsága nem okozott keresetveszteséggel járó munkaképesség csökkenést, és a munkavállaló keresetvesztesége életének, testi épségének, egészségének a munkaviszonyával összefüggésben történt megsértése folytán következett be, a munkáltató az említett sérelemből származó munkaképesség csökkenés százalékos mértékétől függetlenül, a teljes kárért felel (MK 30. számú állásfoglalás).

A magyar bíróságok élen járnak az alternatív vitarendezésben - Újabb családjogi ügyekben kap szerepet idén a bírósági közvetítés

Az Európai Bizottság 2017-es és 2018-as eredménytáblája szerint az alternatív vitarendezési módszerek előmozdításában, ösztönzésében az első helyen állnak a magyar bíróságok. Az ügycsoportok száma egyre nő, 2020-tól például a gyámhatóságoktól a bíróságokhoz kerülnek a kapcsolattartás végrehajtásával összefüggő ügyek, amelyek során nagy szerep juthat majd a mediációnak.

Jócskán enyhítették a Buda-Cash egyes vezetőinek ítéletét

Ítélet született másodfokon, jogerősen enyhítette a Buda-Cash egyes volt vezetőinek ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla.

Így módosultak a kisgyermekesek részmunkaidős foglalkoztatásának feltételei

A szülési szabadságot, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot követő időszakban a teljes munkaidő vállalása nem mindig kivitelezhető a szülő számára. A gyermek(ek) logisztikája sem teszi jellemzően lehetővé, hogy már reggel nyolctól a szülő dolgozni kezdjen, illetve 16–17 óráig akár bent is maradjon. A cikkünkben végigvesszük, hogy milyen lehetőségei vannak a szülőnek munkaidő és az ehhez kapcsolódó kedvezmények tekintetében, külön figyelemmel a részmunkaidős foglalkoztatásra.

Így szerezhetsz sok pénzt, ha késve adják át az új lakásodat

Akár sok száz ezer vagy több millió forintot is lehet szerezni akkor, ha körültekintően kötjük meg a szerződést az új lakást építő és azt eladó céggel. Jogi érvek jönnek.

Biztos abban, hogy végleg búcsút vett munkavállalójától?

A munkáltatói felmondás előzetes mérlegelésénél a munkáltatók általában tisztában vannak azzal, hogy ha a felmondást a munkavállaló vitatja, több évig is elhúzódhat a bírósági peres eljárás. Túlnyomó részben pedig a kockázat „mindössze” annyi, hogy ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a felmondás jogellenes volt, akkor kártérítést kell fizetni a munkavállaló részére, amely nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Vagy mégsem?

Autóvásárlás: az adásvételi szerződésekre figyelmeztetnek

Már az adásvételi szerződés nem minősül közokiratnak, de bizonyító erejű magánokirat, amely vitás esetekben bizonyítékként szolgálhat a bíróság vagy például egy békéltetőtestület előtt - figyelmeztet egy szakportál.

Választottbíróság vagy rendes bíróság – mi alapján válasszunk? - Objektív és szubjektív tényezők és szempontok

Két éve új szabályok vonatkoznak a rendes bírósági eljárásokra, amelyek jóval nehezebbé, formalizáltabbá tették a pereskedést. Ezért a jogász mind gyakrabban szembesül azzal a kérdéssel, hogy vajon a választottbíróság, vagy a rendes bíróság a megfelelőbb az esetleges vitás kérdések eldöntésére. Erre persze a klasszikus válasz, hogy: az attól függ… De mitől is? kiderül.

Kiemelt kúriai döntések

Jogalap nélküli gazdagodás tárgyában hozott döntést a Kúria illetékes tanácsa. Tájékoztató a Pfv.V.21.675/2019/3. számú egyedi ügyben. Az I. rendű alperes ingatlanokat adott lízingbe egy perben nem álló gazdasági társaságnak mint lízingbevevőnek. A lízingbevevő az ingatlanokon egyetemi kollégiumot kívánt létesíteni. Ennek érdekében megrendelőként vállalkozási szerződést kötött a perben szintén nem álló vállalkozóval, aki a beruházást részlegesen megvalósította, időközben azonban a megrendelő fizetésképtelenné vált, emiatt a vállalkozó díjkövetelését nem egyenlítette ki.

Kiemelt kúriai döntések

Tájékoztató a Kúria adatvédelmi ügyben hozott döntéséről. A Kúria a Kf.II.37.119/2019. számú ügyben hozott határozatot. A követelés behajtással üzletszerűen foglalkozó felperes egyedi ügyben végzett adatkezelésének törvényességét, illetve a felperes hozzájáruláson alapuló adatkezeléseit érintő érdekmérlegelési gyakorlatának megfelelőségét vizsgálva hozott marasztaló döntést. Megállapította, hogy a felperes egyoldalú, saját tevékenységét előtérbe helyező, valós súlyozást nélkülöző gyakorlata nem felel meg az adatvédelmi előírásoknak, mely gyakorlatot sem a PSZÁF ajánlás, sem pedig a behajtás eredményességéhez fűződő érdek nem mentheti.

Közeleg a műanyag eszközök betiltása: mihez kezdenek a vendéglősök?

Az Európa Parlament tavaly szavazta meg bizonyos egyszer használatos műanyag termékek betiltását 2021-től. A tiltólistára került eszközökről született döntés elsősorban a vendéglátósokat érinti.

Brexit után: mi lesz a Magyarországon dolgozó britek társadalombiztosításával?

Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból hatással lesz a nálunk dolgozó brit állampolgárok társadalombiztosítására. Február elseje után két lehetséges forgatókönyv jöhet szóba, attól függően, hogy január 31-ig a britek aláírják a kilépési megállapodást az Európai Unióval vagy sem. Aláírás esetén, 2020 végéig az EU jogát kell alkalmazni a nálunk dolgozó britekre, ennek hiányában viszont az EU-jog alkalmazhatósága azonnali hatállyal megszűnik.
Tételek: 7481 - 7500 / 14687 (735 oldal)
Szakcikkadatbázis Szakcikkadatbázis
Made in Cantinart GLS Csomagpont