Hírfolyam

A jogos védelem kizárja a büntethetőséget - Beszélgetés Kónya Istvánnal, a Kúria elnökhelyettesével

Saját vagy családtagjaink élete olyan érték, amit minden áron meg szeretnénk védeni. De jogszerűen milyen eszközöket alkalmazhatunk, hogy megelőzzünk egy jogtalan támadást és meddig mehetünk el védekezésünk során a támadóval szemben? A Kúrián joggyakorlat-elemző csoport vizsgálja a jogos védelem gyakorlati kérdéseit, a szakértői grémium a napokban összesíti a vizsgálat eredményeit.

Törvénymódosítás a bírósági joggyakorlat egységesítése érdekében – jó irányba tett rossz lépés?

Osztovits András kúriai bíró tanulmányának középpontjában az április 1-jétől Magyarországon bevezetésre kerülő „korlátozott precedensrendszer” áll. „Precedensrendszer bevezetésével Magyarországon kísérletezni körülbelül annyi értelme és eredménye lenne, mint azt jogszabályilag előírni, hogy április 1-jétől délután 5 órakor mindenki teázzon. A precedensrendszernek – és a teafogyasztásnak – Angliában több évszázados gyakorlata van, Magyarországon szinte semmi.”

Dr. Kónya István: A jogos védelem büntethetőséget kizáró ok

A Kúria elnökhelyettesével készült interjú az Országos Bírósági Hivatal Jogkérdés című internetes rovatában. A Kúrián joggyakorlat-elemző csoport vizsgálja a jogos védelem gyakorlati kérdéseit, a szakértői grémium a napokban összesíti a vizsgálat eredményeit. Ennek kapcsán kérdezték a Kúria elnökhelyettesét, aki elmondta, hogy maga az alkotmányos szabályozás az élethez való jognak a védelmét írja elő és ennek folytán biztosítja az önvédelem jogát, amelynek büntetőjogi megfelelője a jogos védelem.

Út a bíróvá válás felé - Közeleg az idei első bírósági fogalmazói felvételi!

Idén is nagyszámú fogalmazói állás vár betöltésre a hazai bíróságokon. Összesen 28 bírósági fogalmazói hely áll nyitva a jogi végzettségű fiatalok előtt a fővárosban és 9 megyében. A pályázatokat személyesen vagy postai úton lehet eljuttatni az Országos Bírósági Hivatalba, a 1055 Budapest, Szalay utca 16. címre. A pályázatok beérkezésének határideje 2020. február 28. (péntek) 14 óra. A bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló szabályzat [3/2016. (II.29.) OBH utasítás] arra kívánja ösztönözni a pályázókat, hogy minél több időt töltsenek el a bíróságokon szakmai gyakorlaton. Ennek érdekében egységessé vált az egyetemek által kötelezően előírt, és az ezen túlmenően, a bíróságokon önként teljesített szakmai gyakorlatok pontozása is. A szabályzat alapján a nemzetközi vagy a bíróság által, országos nevezési lehetőséggel meghirdetett perbeszédversenyen elért helyezés vagy különdíj, valamint az OTDK-n kapott különdíj is többletpontot jelent.

Alaptörvény-ellenes rendelkezés a vízitársulatokról szóló törvényben

Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre III/593/2019. számú határozatával alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a vízitársulatokról szóló törvény egy rendelkezését, mert az egyes esetekben sérti a visszaható hatályú jogalkotás alaptörvényi tilalmát. A kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperes vízitársulat vízitársulati hozzájárulás megfizetésére kötelezte az alperes vízitársasági tagot, aki a hozzájárulást nem fizette meg, majd a fizetési meghagyásos eljárás perré alakult. Az alperes arra hivatkozott, hogy a jogalkotó már 2010-ben megszüntette a rendszeres, évenkénti tagi hozzájárulás intézményét, majd annak lehetőségét 2012 decemberében közgyűlési hatáskörbe utalta. A folyamatban lévő per időtartama alatt léptek hatályba az indítványozó bíró által támadott rendelkezések, amelyek értelmében a taggal szemben csak olyan fizetési kötelezettség állapítható meg, ami közgyűlési határozaton alapul, a szabályt pedig a folyamatban lévő bírósági és végrehajtási eljárásban is alkalmazni kell azzal, hogy a már teljesített fizetés nem követelhető vissza.

Február 1-jétől változik az illetéktörvény: vége az ingatlanspekulációknak?

2020. február 1-jétől hatályba lép a belterületbe vont ingatlanok értéknövekedése után fizetendő, szerény mértékűnek semmiképpen sem mondható vagyonátruházásiilleték-kötelezettség. Az illeték mértéke 90 százalék, melyet – a megszokottól eltérően – nem a vevőnek, hanem az eladónak kell megfizetnie. Az indokolás szerint a módosítás célja az ingatlanügyletek fokozottabb teherviselése és az ingatlanspekulációs ügyletek visszaszorítása. A külterületi ingatlanok forgalmi értéke ugyanis a belterületbe vonás után jelentősen megnő, így azok megvásárlása gyakran azzal a céllal történik, hogy a belterületbe vonást követően jelentős haszonnal továbbértékesítsék.

A külföldi ügyvédek helyzete az Európai Unióban a Brexit után - Hogyan, milyen formában folytathatják tevékenységüket?

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lép ki az Európai Unióból. A Brexit nagyban érinteni fogja az ott élő és dolgozó külföldi ügyvédek helyzetét, és azokét a brit ügyvédekét is, akik az EU más tagállamaiban dolgoznak. De milyen változásokra számíthatnak? Hogyan, milyen formában folytathatják tevékenységüket? Nagy-Britanniában sok olyan ügyvéd dolgozik, akik diplomájukat nem Nagy-Britanniában szerezték. Számukra egy lehetőség, hogy a 98/5/EK irányelv értelmében európai ügyvédként dolgozzanak, amennyiben valamelyik tagállam kamarájának tagjai. A helyi ügyvédekhez hasonló feltételekkel praktizálhatnak az összes tagállamban. Mindössze egy érdemi korlátozás van: büntetőeljárásban, ha a védő közreműködése kötelező, csak egy helyi ügyvéddel közösen járhatnak el. Az európai ügyvédi státusz a Brexit-szerződés hatálybalépése esetén az átmeneti időszak végén szűnik meg. Így az ügyvédek a harmadik országból érkező ügyvéd státuszába „süllyednek”, ami azt jelenti, hogy csak hazájuk jogában adhatnak felvilágosítást, bíróság előtt pedig minden ügyben csak brit ügyvéddel közösen járhatnak el.

A behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylése a gyakorlatban

2020. január 1-jétől az Áfatörvény lehetőséget ad arra, hogy a behajthatatlan követelések adóalapját utólagosan csökkentsék a meg nem fizetett nettó összeggel. Az új rendelkezések 2020. január 1-jén lépnek hatályba. Főszabály szerint január 1-jén vagy ezután teljesülő ügyletek esetében alkalmazható. Ugyanakkor lehetőség van a 2020. január 1-jét megelőzően, de 2015. december 31-e után teljesült ügyletekre is kérvényezni; vagyis 2016-ra visszamenőleg is érvényesíthető.

Hiányos tájékoztatás miatt 21 milliós büntetést szabott ki az MNB

Az MNB összesen 21 millió forint felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re, illetve az AGENTA-Consulting Kft.-re, egyebek közt ügyfél-tájékoztatási, panaszkezelési, adatszolgáltatási és az ügynökök regisztrációjára és nyilvántartására vonatkozó – rendszerszintű kockázatot nem jelentő – szabálytalanságok miatt.

A versenyhivatal 350 millió forintra bírságolta a Magyar Telekomot

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 350 millió forintra bírságolta a Magyar Telekomot, az összeg azonban csökkenthető a fogyasztóknak nyújtott kompenzációval.

Gyed nagyszülőknek és nevelőszülőknek: 2020. évi változások a gyermekgondozási díjban

Idén január 1-jétől bővült az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak köre egyrészt az örökbefogadói díjjal, másrészt a gyermekgondozási díjon belül a nagyszülői gyermekgondozási díjjal, és a nevelőszülői gyermekgondozási díjjal.

A fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntető eljárásjogi rendelkezések

A tanulmány a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásra vonatkozó, az általánostól eltérő különleges jogi szabályokat mutatja be, kitérve a hatályos és a korábbi hazai eljárásjogi szabályozás közti különbségekre, a témához szorosan kapcsolódó anyagi és végrehajtási jogi normákra, továbbá a gyermekközpontú igazságszolgáltatás eredményeire.

Alaptörvény-ellenes rendelkezés a szakképzési törvényben - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

A jogalkotó nem volt tekintettel a határozott idejű szakképzési megállapodásokból eredő elvárásokra és a köznevelés területén működő komplex jogviszonyok természetére, valamint nem adott reális lehetőséget és kellő időt a vele korábban szerződött és az állami támogatás nyújtásában megalapozottan bízó fenntartóknak arra, hogy működési modelljüket átalakítva a jövőben meg tudjanak felelni az új követelménynek - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1161/2019. számú, a szakképzésről szóló törvény 34/A. § (2) bekezdésének alkotmány-ellenességét megállapító határozatában. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a szakképzésről szóló törvény egy rendelkezésének korábban hatályos szövegét, és alkalmazási tilalmát rendelte el a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő két perben.

Hatékonyabb igazságszolgáltatás - Miként javult az ítélkezés gyakorlata az utóbbi években? - Fejlesztések és eredmények

Az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében megújított szabályozási struktúra, az egyes új jogintézmények, valamint az igazságszolgáltatás terén megvalósuló innovációs projektek pozitív hozadékai az ítélkezési gyakorlatban számmal is mérhetőek. - A legfontosabb fejlesztések és eredmények.

Tartásdíjban részesülő volt házastárs jogosultsága özvegyi nyugdíjra

„A napokban olvastam egy cikket, hogy tartásdíjfizetés esetén özvegyi nyugdíjra jogosult a tartásdíjban részesülő. Ez valóban így van? Egy 15 éve elvált férfi tartásdíjat fizet a feleségének bírósági megállapodás alapján. Azóta újra megnősült. Jól értem, hogy a férj elhalálozása esetén nem a jelenlegi, hanem a volt feleség lesz jogosult özvegyi nyugdíjra? Törvényi hivatkozást is tudna nekem erre vonatkozóan küldeni?” – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

Kismama, kispapa visszatérése a munkába

Gyakori probléma, hogy a fizetés nélküli szabadság megszakítását, illetve megszűnését követően a kismamának nincs hová visszatérnie. Azt azonban már csak nehezen tudja ellenőrizni, hogy munkakörét valóban megszüntették-e, vagy csak betöltötték más kollégával.

Tanulószerződéssel foglalkoztatottak: itt a sorvezető a tb-jogviszony kibogozásához

Idén január 1-jétől mind a Tbj.-ből (1997. évi LXXX. törvény) mind pedig az szja-törvényből (1995. évi CXVII.), illetve a szochotörvényből (2018. évi LII.) törölték a jogalkotók a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókra vonatkozó előírásokat. Ez első olvasatban némi bizonytalanságot okozott a jogalkalmazók számára, hiszen arról nem esett szó, hogy az új szakképzési törvény (2019. évi LXXX.) 2020. január 1-jén történt hatályba lépése kapcsán megszüntetni vagy esetleg módosítani kellett volna a hatályos tanulószerződéseket.

Örökléssel szerzett vagyon adó- és illetékterhe

Magánszemélyek egyenes ágon (édesapa után a gyermeke, illetve unokája) öröklés útján készpénzt, bankszámlán levő pénzösszeget, gépjárművet, pótkocsit, lakást, szántóföldet és erdő művelési ágú területet, illetve befektetési célú aranyat örököltek. Kérdésem: keletkezik-e adó-, illetve illetékfizetési kötelezettségük az öröklési eljárás során? Illetve, ha az öröklés útján megszerzett vagyontárgyakat a későbbiekben értékesítik (gépjármű, erdőterület, szántóföld, befektetési célú arany, lakáscélú ingatlan), milyen adóterhek mellett tehetik meg? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Aláírta a brit kilépésről szóló megállapodást a Bizottság és az ET elnöke - Megnyílt az út az Európai Parlament számára a ratifikálásra!

Aláírta az Egyesült Királyság európai uniós tagságnak megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben. Az aláírásra azután került sor, hogy az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottsága (AFCO) csütörtökön - a témáról folytatott vitát követő szavazáson - nagy többséggel elfogadta jelentését, amelyben azt ajánlja az EP egészének, hogy jövő héten esedékes brüsszeli plenáris ülésén fogadja el a kilépési megállapodást annak érdekében, hogy Nagy-Britannia uniós tagsága rendezett módon szűnhessen meg.

Jelentősen egyszerűsödik a vízjogi engedélyezési eljárás - Elfogadták az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt

Jelentősen egyszerűsödik az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárás - mondta Nagy István agrárminiszter. Elfogadták az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt.

Tételek: 7461 - 7480 / 14687 (735 oldal)