A kosár üres!
Számos vállalkozás még mindig úgy gondolja: a legegyszerűbb megoldás az adatkezelésekkel összefüggésben a hozzájáruló nyilatkozatok beszerzése. Ez azonban a GDPR 2018. május 25. napjától való alkalmazhatóvá válásával nagyon messze került a valóságtól. Az adatkezelések döntő többségében ugyanis az adatkezelés megfelelő jogalapja nem az ügyfél/munkavállaló hozzájárulása (érintett hozzájárulása), sőt az érvényesen általában nem is kérhető. Ezen eseteket vesszük végig gyakorlati példákon keresztül.
A családfakutatás adatvédelme az adatvédelem specifikus területe. Vajon a GDPR érinti ezt a részterületet? Vonatkozik-e elhunyt személyek személyes adataira? Hogyan sérülhetnek a természetes személyazonosító adatok az online családfaállítással összefüggésben? Mire terjed ki az üzleti célú családfakutató weblapok szolgáltatóinak felelőssége?
Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.134/2018. számú jelentős ügyben 2019. március 18-án hozott határozatáról. A jövedéki adózás alól elvont (csempészett) cigarettaszállítmány megszerzése, elrejtése és továbbszállításra való előkészítése során az elkövető nem szerez tulajdont. A felülvizsgálati eljárásban az azonos büntetési tételkeret miatt nincs jelentősége annak, hogy a helyes minősítés esetleg a jövedéki termékre megszerzésével elkövetett költségvetési csalás lenne.
Tájékoztató a Kúria Bfv.III.1.310/2018. számú jelentős ügyben 2019. április 29-én hozott határozatáról. A hűtlen kezelés olyan szándékosan megvalósítható bűncselekmény, amely csak akkor állapítható meg, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy magatartása, és a tulajdonos oldalán bekövetkezett vagyoni hátrány között okozati összefüggés fennáll; vagyis a törvényi tényállásból az is következik, hogy a vagyoni hátrány elszenvedője végső soron a vagyon tulajdonosa lehet. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon – törvény erejénél fogva (ex lege) – az önkormányzat képviselő-testületére bízott. Ennélfogva a képviselő-testületre bízott önkormányzati vagyon a testület (tagjai) számára idegen vagyon.
Tájékoztató a Kúria Bhar.I.1.374/2018. számú jelentős ügyben 2019. február 5-én hozott határozatáról. Mind a régi, mind a hatályos Be. alapján az a rendelkezés, hogy indítvány hiányában a bíróság nem köteles bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására, lényegében a vád tárgyává tett történeti tények bizonyítására vonatkozó bizonyítékok esetében értelmezhető. Nem terjed ki a törvény felhatalmazó rendelkezése a bizonyítás során beszerzett és felhasználni indítványozott bizonyítási eszközök törvényességének vizsgálatára.
Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.467/2018. számú jelentős ügyben 2019. március 12-én hozott határozatáról. Amennyiben a bűnhalmazatban lévő bűncselekményeket részben az új büntetőtörvény hatálybalépése előtt, illetve annak hatálybalépése után követték el, a bűnhalmazatban lévő valamennyi bűncselekményt az új törvény alkalmazásával kell elbírálni.
Tájékoztató a Kúria Mfv.II. 10.464/2018 számú ügyben hozott határozatáról. Ha a munkáltató a közalkalmazott minősítését előíró jogszabályi kötelezettségét elmulasztotta, nem hivatkozhat alappal arra, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész besorolási okiratban történő megállapítása előtt a közalkalmazott nem felelt meg a garantált összegnél magasabb összegű illetmény megállapítása feltételének.
Tájékoztató a Kúria Mfv.II.10.512/2018-as számú döntéséről. Az illetmény fogalma nem szabályozza külön a garantált illetményt és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, ezért azokat az illetmény fogalma együttesen tartalmazza, a további illetményelemek mellett, amelyeket a Kjt. 85/A.§ l) és m) pontjai meghatároznak. A kinevezéssel létrejött közös megegyezés az illetményre és nem azok elemeire vonatkozik. A Kjt. illetményrendszere egységes, törvényen alapuló megállapodás. Ezért a garantált illetménynél a Kjt. 66.§ (7) bekezdése alapján megállapított, munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt is magában foglaló magasabb illetményre jött létre adott esetben a felek között a megállapodás.
Tájékoztató a Pfv.V.20.844/2018/11. számú egyedi ügyben. Határozata indokolásában – egyebek mellett – kiemelte, hogy ha a felek a szerződésmódosítás szerinti elszámolás hatályosulását a módosított szerződési határidők szerződésszerű (az adott ügyben: hiánytalan) teljesítéséhez kötik, ez olyan felfüggesztő feltételnek minősül, amely megvalósulásának hiányában a szerződésmódosításnak az elszámolási mód változására vonatkozó része nem lép hatályba.
Mind a kiírók, mind a gazdasági szereplők részéről időről-időre felmerül a kérdés, hogy az egymással bizonyos viszonyrendszerben álló cégek – például az azonos tulajdonosi körbe tartozók – indulhatnak-e ugyanazon közbeszerzési eljárásban önálló ajánlattevőként? Vizsgáljuk meg, hogy a közbeszerzési törvény (a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény; a továbbiakban úgy is mint: Kbt.) tartalmaz-e rendelkezéseket ezen helyzetre?
A Munka Törvénykönyve alapján a 18. életévet be nem töltött személy minősül fiatal munkavállalónak, akikre speciális szabályok vonatkoznak.
A közeljövőben bővülnek a szálláshely-szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségei. A változásra szükséges időben felkészülni, hiszen az előírt adatszolgáltatás elmulasztásakor pénzbírság és ideiglenes bezárás is lehet a következmény, ismételt kötelezettségszegés esetén pedig a végleges bezárás veszélye is fennáll.
Robbanóanyagot állított elő, diáktársai megölésével fenyegetett, gyorsétteremben lövöldözött, és százmilliós csalási kísérletet hajtott végre a vádlott. Négy ügy, amiért bíróság előtt áll S. Ábel.
A munkaerőhiány következtében egyre több munkavállaló létesít egyidejűleg több munkáltatóval munkaviszonyt. Ez a döntés pedig – rövidtávon legalábbis – mindkét félnek előnyös. A munkáltató munkaerőhiánya ideiglenesen orvosolható, a munkavállaló pedig többletbevételhez jut. Nézzük, mire kell a feleknek ezzel összefüggésben figyelniük!
2014-hez képest több mint háromszorosára emelkedett azoknak a száma, akik az ország bíróságain tevékenykedő tanúgondozóktól kértek segítséget. Míg 2014-ben 6500-an fordultak a tanúgondozókhoz, addig 2018-ban a megkeresések száma csaknem elérte a 21 ezret.
Korlátozható-e a védőoltást elutasító szülők nevelési joga? Számla nélkül elszámolhatóak-e bevételként egy beruházás költségei? Ki kell-e meríteni az alkotmányjogi panasz lehetőségét Strasbourg előtt? Érvénytelen-e közjogilag az Mt. módosítás és közigazgatási bírósági törvény? Az Alkotmánybíróság legjelentősebb és legérdekesebb áprilisi döntései.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) a honlapján azt tette közzé, hogy szerdai határozatával az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének a menesztését indítványozza. Az OBH szerdai közleményében erre úgy reagált, hogy az OBT alaptalanul vádaskodik. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) közölte: az OBH elnöke és az OBT között kialakult vitát mihamarabb fel kell oldani.
Alaptörvény-ellenes a Kúria választási ügyben hozott döntése. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, észszerű értelmezés mellett sem az alapelvekből, sem a törvény más szabályából nem vonható le ilyen következtetés. Döntésével a Kúria önkényesen egészítette ki a törvény zárt szabályozását. Az Alkotmánybíróság emellett alkotmányos követelményként mondta ki, hogy választási eljárásokban a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét.
Nagyszabású ünnepi konferenciát szervezett a Kúria az Országház Felsőház Üléstermében, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvény megalkotásának 150. évfordulója tiszteletére. A szakmai program három kerekasztal-beszélgetésből állt, melyek a jogszabály megalkotásához vezető történelmi hátteret, a közigazgatási bíráskodás hazai kialakítását, valamint a robotika, az információs technológia igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásait tárgyalták.
A tanulmány röviden felvázolja a bűnfelelősség elvének kialakulását, majd a bűnösséget, mint a bűncselekmény egyik fogalmi elemét mutatja be a vonatkozó német és magyar tudományos nézetek részletezésével. Ezt követően a bűnösség formáit, a szándékosságot és a gondatlanságot külön-külön vizsgálja, melynek során a fogalmakat történetiségükben is bemutatja, és a magyar jogtudomány meghatározó képviselőinek kapcsolódó nézeteit is felvázolja. Végül egy speciális bűnösségi konstrukcióról, a vegyes bűnösségről szól.
