A kosár üres!
A bírósági eljárások ésszerű időn belüli befejezéshez való jogot Alkotmányunk alapvető jogként rögzíti. De mit jelent az hogy "ésszerű időn belül"? Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága előtt folyamatban van az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló törvényjavaslat, melynek fókuszában az ésszerű határidőn belüli eljáráshoz való jog áll. Az ésszerű időn belüli befejezéshez való jogot – legyen szó polgári jogvitáról vagy büntetőjogi vád alapján folyó eljárásról – az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 6. cikke rögzíti, a „fair trial” elvének garanciái közé sorolva, mely az európai jogfejlődés hatására lett a magyar jogrendszer részévé.
A pénzmosás elleni törvény értelmében nem csak a bankokkal, de a különböző biztosító társaságokkal is sok ügyfélnek kell adategyeztetést végeznie – közölte a MABISZ kommunikációs vezetője. Lambert Gábor szerint erre még két hónapig van lehetőség.
Mindenki rémálma, hogy a tízmilliók leszurkolása ellenére a szerződésben szereplő határidőhöz képest több hónapot csúszik a régóta várt új otthon átadása, és/vagy csak azt követően derül ki, hogy az nem olyan minőségű, mint amilyet megrendeltünk. Van megoldás arra, hogy ezekben a helyzetekben ne egy kétes kimenetelű perben kelljen megpróbálni bizonyítani az igazunkat.
Mind az építész tervezőknek, mind az építőipari kivitelezőknek és az eljáró hatóságoknak is új kihívás, hogy megfeleljenek az épületekre vonatkozó energetikai követelményeknek. A szabályozás fokozatosan lépett hatályba: 2018. január 1-jétől a költségoptimalizált, 2021. január 1-jétől a csaknem nulla energetikai szint követelményeit kell teljesítenie az érintetteknek.
Megyénkben is sok az olyan tévhit és félreértés a hagyatéki eljárás körül, mely az egyes ügyek elhúzódását eredményezheti. Sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy az eljárás hol és milyen folyamattal indul, de gyakori problémát jelent az is, hogy az emberek ritkán végrendelkeznek. A hagyatékkal kapcsolatos alapvető teendőkről és a folyamat menetéről Halász Péter közjegyzővel beszélgettünk.
Egy szerződés alapján rendszerint a szerződő felek válnak jogosulttá és kötelezetté. Azonban nem kizárt, hogy valaki úgy kössön szerződést, hogy abból harmadik személy szerezzen meghatározott jogokat, például az ő javára teljesítsék a szerződésben meghatározott szolgáltatást. Melyek a harmadik személy javára szóló szerződés alapvető szabályai? Általában egy szerződésből azok a felek szereznek jogokat és kötelezettségeket, akik a szerződést egymással megkötötték. A jog lehetővé teszi azonban, hogy valaki úgy kössön szerződést, hogy annak alapján egy harmadik személy váljon jogosulttá.
Az utóbbi időben több kérdésben érdeklődtek olvasóink a végelszámolási eljárásról. Írásunk a különféle eljárások alkalmazásának lehetőségét és azok eltéréseit mutatja be. A végelszámolás egy jogi személynek – a legfőbb szerv elhatározása alapján – a jogutód nélküli megszűnést eredményező megszüntetését jelenti. Akkor van rá lehetőség, ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
Strasbourg: az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárását megelőzően az alkotmányjogi panasz lehetőségét ki kell meríteni. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Alkotmánybíróság elé terjeszthető alkotmányjogi panasz hatékony jogorvoslatnak minősül-e. Ha tehát egy ügyben az alkotmányjogi panasz alkalmas eszköz a jogsérelem orvoslására, akkor az Alkotmánybíróság előzetes eljárása a feltétele annak, hogy egy indítványozó az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhasson.
A tanulmány a kiskorúakat érintő azon családjogi jogterületen felmerülő anyagi- és eljárásjogi kérdéseket, a gyakorlatban felmerülő esetleges problémákat fejti ki, melyek az apasági vélelem megdöntésével kapcsolatosak.
Előfordulhat, hogy valaki úgy végrendelkezik, hogy a törvény szerinti örököseire semmit sem hagy, vagy a törvény szerint járó örökségnél jóval kevesebbet hagy. Lehetséges az is, hogy az örökhagyó a vagyonát már életében elosztogatta, ezért hagyatékában már nincsen szinte semmi. Ilyen esetekben lehet szó arról, hogy a törvényes örökösök bizonyos körben kötelesrészre jogosultak.
Az egykori termőföld elnevezés bár a köztudatban és a szóhasználatban még él, termőföldekre vonatkozó szabályozása jelentősen átalakult a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) hatálybalépésével. Bár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) ismeri és szabályozza az elővásárlási jog jogintézményét, speciális rendelkezések irányadóak a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek (röviden: földek) forgalmára.
Nem tekinthető védett alapjog-gyakorlásnak, ha egy cselekmény kommunikációs üzenete nem azonosítható a külső szemlélő számára. A véleménynyilvánítás így sértheti a közbiztonság fenntartásának alkotmányosan védett értékét, megvalósíthat bűncselekményt - foglalt állást az Alkotmánybíróság döntésében.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egyre több határozatot hoz, melyek már a 2018. május 25. napjával alkalmazandóvá vált Általános Adatvédelmi Rendeletre (GDPR) épülnek. Ezen döntések között több olyan is található, melyben a hatóság az adatbiztonsági kötelezettségek megsértése okán szabott ki adatvédelmi bírságot. Érdemes tehát végigvenni azon szempontokat, melyekre különösképpen szükséges ügyelni.
Az igazságügyi miniszter 11/2019. (IV. 5.) IM rendeletével a közelmúltban számos büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi tárgyú rendelet módosult, melyek többnyire a fogvatartottakra és elítéltekre vonatkozó részletszabályokra vonatkozóan hoztak változásokat. A Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény végrehajtásáról szóló 9/1995. (III.8.) IM rendelet külföldi állampolgár átszállítására vonatkozó rendelkezései több ponton hatályukat vesztették, mely a szabadlábon lévő elítélt átszállítására irányuló kérelem előterjesztése tárgyában irányadó rendelkezéseket érintette.
Választási ügyben érdemi döntést hozott a Kúria. Tájékoztató a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú választási ügyben hozott határozatáról. A Ve. 221.§ (1) bekezdés szerinti „érintett” fogalmának meghatározása során, figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkében megjelenített értelmezési módszerekre is, alkalmazandó a Ve. 222.§ (1) bekezdéshez kapcsolódó kúriai gyakorlat.
Hogyan hárítható át a költség, mi az eljárás, ha az együtt utazó üzleti partnerek egyike mindenkinek megvette a repülőjegyet. A nem is annyira egyszerű kérdésre a Reggeli egyperces összeállítás ad választ.
A Kúria tavaly fontos döntést hozott a versenytilalmi megállapodásban kikötött ellenérték megfelelőségéről. A Kúria honlapján is közzétett 30/2018. munkaügyi elvi döntés szerint a kikötött ellenérték akkor megfelelő, ha figyelembe veszi az eset sajátos körülményeit, ezen belül különösen a munkavállaló képzettségét, tapasztalatát, végzettségét, továbbá a korlátozás egyedi jellemzőit. Nem tekinthető eltúlzottnak a bruttó havi alapbér 50%-ában meghatározott ellenérték sem.
A tetőtér-beépítésre vállalkozók kedvező helyzetbe kerültek azzal, hogy az építési törvényben számos helyi előírást eltöröltek ezzel kapcsolatban. Ezzel új lehetőség nyílt meg a lakásra vágyók előtt.
Nemsokára beköszönt az esküvőszezon, vele egy időben pedig közeledik a 2018-as jövedelmekről szóló adóbevallás 2019 évi beadási határideje is: május 20-a. Legtöbben azonban nem tudják, mi minden minősülhet bevételnek, és mely esetben kell illetéket fizetni, adózni utána.
Rengeteg lakás van ma az ingatlanpiacon, amely még jelzáloggal terhelt. A fennálló tartozás megnehezíti az eladónak a lakás értékesítést, a vevőt pedig elriaszthatja a vételtől. Noha megvan erre a bejáratott formula, és a bankok is jól ismerik, nem érdemes a jelzálog megszüntetés adásvételkori ügyintézésével bíbebelődni: létezik egy trükk, amellyel minden fél jól jár, mégis kevesen tudnak róla.