A kosár üres!
Az Alkotmánybíróság által közzétett múlt évi forgalomstatisztikai kimutatások szerint tavaly nem volt olyan jogszabály, amelyet Alaptörvénybe ütközés miatt teljes egészében megsemmisített volna a Testület. Csökkenő ügyforgalom mellett a korábbinál kevesebb volt a részleges alaptörvény-ellenességet megállapító határozat is. Nőtt ugyanakkor a határozatokhoz fűzött párhuzamos alkotmánybírói indoklások és különvélemények száma. Az Alkotmánybíróság honlapján a testület múlt évi határozatai mellett már megtalálhatók a testület 2018. évi tevékenységét elemző statisztikai kimutatások is, melyek közül a fontosabb mutatókat – esetenként korábbi évekre is visszatekintve – az alábbiakban igyekszünk bemutatni.
A Bíróság új szabályokat állapít meg a fellebbezéseknek olyan ügyekben történő megengedhetővé nyilvánítására vonatkozóan, amelyek már kétszer is vizsgálat tárgyát képezték. Az ilyen fellebbezést csak akkor lehet egészében vagy valamely részében megengedhetőnek nyilvánítani, ha az az uniós jog egységessége, koherenciája vagy fejlődése szempontjából jelentős kérdést vet fel - állapította meg az Európai Unió Bírósága.
A munkaerő-hiány miatt érdemes közelebbről szemügyre venni azokat a jogi megoldásokat, melyek segítségével a szűkösen rendelkezésre álló létszám a legoptimálisabban terhelhető. A lehetséges megoldási módok között a legfontosabb az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak egyik válfaja: a munkaidő-keret. Lássuk, mit kell tudni a munkaidőkeret alkalmazásáról!
Ajándékot adni és kapni is jó. Az ajándék attól ajándék, hogy azt nem valamiért „cserébe” adjuk és kapjuk. Bár az ajándékozás ingyenes és önkéntes, a jog mégis szabályozza. Nem véletlenül. Erre is létezik szerződés? Visszakövetelhető az ajándék? Mikor van és mikor nincs erre lehetősége az ajándékozónak?
Aki társasházban él és részt vesz a társasházi közgyűléseken, pontosan tudja, hogy a legnehezebb az egységes döntés meghozatala. Mi van azonban akkor, amikor a többségi érdekkel nem ért egyet a tulajdonos. A közgyűlési határozatok megtámadásáról lesz most szó.
A felek bizonyítási feladatait és felelősségét is nagymértékben megnöveli az új Polgári perrendtartás. Mindenki hozhat magánszakértői véleményt, de előfordulhat, hogy ennek költségét a perköltségben nem kapja majd vissza - a magánszakértő alkalmazásáról beszélgettünk Cseke Ivettel, a Veszprémi Törvényszék Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettesével. Az új Pp. hatalmas újítása, hogy a magánszakértői véleménynek is ugyanakkora bizonyító ereje van, mint a perben kirendelt szakértő véleményének. Az ügyfél már a perindítás előtt igénybe vehet magánszakértőt, a szakvéleményt pedig akár már a perfelvételi szakban is csatolhatja.
A munkaköri leírás létezése önmagában még nem garancia semmire, de megléte esetén is tartogathat meglepetéseket. Most az vizsgáljuk meg szintén öt pontba gyűjtve, hogy a munkáltatónak mire érdemes figyelnie az általa alkalmazott munkaköri leírások kapcsán.
Az ingatlanügyletekre jellegükből fakadóan speciális szabályok érvényesek. Ennek megfelelően a szolgáltatások teljesítési helyének meghatározása sem az általános szabályok szerint történik.
Michal Bobek főtanácsnok szerint a menekültügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának magyarországi rendszere ellentétes az uniós joggal.
A törzstőke leszállítása tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából fordulhat elő. A törzstőke-leszállítás tehát történhet a tagok saját elhatározásából vagy kötelező jelleggel.
Noha a címben említett elnevezést már több mint 10 éve nem használja az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény, ám a jogviszonyt – egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített vállalkozási jogviszonyként – továbbra is ismeri a jogszabály, illetve alkalmazzák – nem egyszer „akaratuk ellenére” – a felek. Nem „akaratlagosan” akkor kerül sor a címben említett jogviszony tekintetében, amikor u.n. számlaképes (tehát adószámmal rendelkező) magánszemélyről van szó.
Hosszú ideig nem volt egyértelmű szabályozás arra vonatkozóan, hogy a munkáltatóknak meddig kell megőrizniük a munkaügyi iratokat az adott munkaviszony megszűnése után. A kérdés nem elhanyagolható, mivel egyes esetekben a nyugdíjjogosultság megállapításához akár fél évszázados munkaügyi iratokra is szükség lehet. Az elmúlt év végén elfogadott törvénymódosítás rendezte e régóta fennálló problémát.
Az Országgyűlés április 1-én elfogadta az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A módosítás mintegy 86 ágazati törvény adatvédelmi rendelkezéseit módosítja a tavaly életbe lépett GDPR végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében. Az új szabályok – néhány kivétellel – a Magyar Közlönyben történő kihirdetést követő 15. napon lépnek hatályba.
Egyre több cégnél merül fel az igény arra, hogy az elavult, papíron vezetett jelenléti íveket, illetve mágneskártyás beléptető rendszereket ujjlenyomat-, retinaminta-, vagy más hasonló, valamely egyedi testi jellemzőnk lenyomatát tartalmazó biometrikus azonosító rendszerre cserélje. A jogi szakértő szerint az ilyen rendszer számos adatvédelmi kérdést vet fel.
Fokozódik a munkaerőhiány, melynek következtében egyre nehezebbé válik a munkavállalók szabadságának kiadása. Fontos azonban tudni, hogy a munkavállalói szabadság nem évül el, így azt előbb-utóbb mindenképpen ki kell adni, vagy azt pénzben kell megváltani. Az alábbiakban összeszedtük a szabadságkiadási akadályokkal összefüggésben leggyakrabban előforduló kérdéseket, és bemutatjuk, mire van jogszerű lehetőség, illetve mit tilt a jog.
Kihirdették az Egyháztörvényt módosító jogszabályt és az Egyháztörvény salátatörvényt, melyek április 15-én léptek hatályba. Ezek alapján 4 új jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jön létre (vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház, bevett egyház), melyeket - a bevett egyház kivételével – kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Törvényszék tart nyilván.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. évi törvénybe (Vht.) 2001. szeptember 1. napjától került beiktatásra a zálogjogosult bekapcsolódásának lehetősége az adós ellen indult végrehajtási eljárásba mind ingóra (Vht. 114/A.§), mind ingatlanra (Vht. 138/B.§) bejegyzett zálogjog alapján.
Újra jó néhány jogszabály változik 2019. május elsejével. Ezentúl magyarázkodni kell majd a túl sok készpénz miatt, szigorúbb előírások vonatkoznak a követeléskezelőkre, miközben újra felpöröghetnek a kilakoltatások. Szerdától tovább szigorít a NAV és a neten folytatja egy állami tévécsatorna. Május első napjától újra a magyar Gripenek védik a Baltikumot, miközben a világ legrégebbi örökös monarchiája új korszakba lép.
Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben vizsgálták az elmúlt hónapban a különös kegyetlenséggel elkövetett "szekszárdi gyermekgyilkosság" 19 éves gyanúsítottját. „Ösztönlénnyé vált, akinél átszakadt a morális gát, a fékrendszer” - állítják a szakemberek. De hogyan zajlik egy bűnelkövető elmeállapotának megfigyelése? Milyen esetben rendelhető el és mit jelent a kényszergyógykezelés?
A vagyonkezelő alapítványok vonzó alternatívát jelenthetnek a magyar vállalkozók és a külföldi befektetők számára. Az Országgyűlés 2019. március 5-én elfogadta a vagyonkezelő alapítvány, mint a professzionális vagyonkezelés legújabb jogintézményének bevezetéséről szóló törvényt. Bár a Polgári Törvénykönyv már 2014-ben meghonosította a bizalmi vagyonkezelési szerződést, a törvényhozó szükségét érezte egy külföldi mintákon alapuló, például az angolszász trust-hoz, vagy a német Stiftung-hoz hasonló, rugalmasabb megoldás átvételének.
