Hírfolyam

Leszavazták a fővárosi bírák Handó jelöltjét

Visszavágtak a fővárosi bírák Handó Tündének, az Országos Bírói Hivatal elnökének és nagy többséggel az egyik legfőbb kritikusa, Vadász Viktor elnöki pályázatát támogatták. Bár a Handó-párti jelölt nagyon kikapott, ennek ellenére még mindig nem biztos, ki vezeti majd a Fővárosi Törvényszéket. A törvényszéket jelenleg megbízottként vezető Polgárnét csak akkor nevezheti ki Handó elnökké, ha ahhoz az Országos Bírói Tanács hozzájárulását is megszerzi.

Közösségi oldalakon népszerűsített kereskedelmi termékek - Bírságra számíthatnak a véleményvezérek

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) mostanáig elnéző volt azon véleményvezérekkel, akik közösségi oldalaikon kereskedelmi terméket népszerűsítettek, de nem tüntették fel, hogy ezért ellenszolgáltatásban részesültek. Ellenszolgáltatásnak nem csak pénz minősül, de bármilyen ajándék, ingyenes juttatás. Minden jel arra utal, hogy ez az időszak véget ért: az uniós szabályozási törekvésekkel összhangban, a napokban a GVH szigorúbb fellépést jelentett be az online véleményvezérekkel és a hirdetőkkel szemben.

Újabb segítséget kapnak a bedőlt hitelesek az MNB-től

Májustól szigorúbb szabályok vonatkoznak a követeléskezelőkre. A nehéz helyzetbe került adósoktól a bankok megszabadultak, a követeléskezelő cégek gyakorlata viszont nem mindig fogyasztóbarát.

EP-választás: fontos döntést hozott a Kúria a plakátokról

A választási kampány idején a kampánykiadványokat engedély és bejelentés nélkül lehet előállítani és terjeszteni, de azokon minden esetben szerepelnie kell impresszumszerűen a kiadó adatainak, így fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét is.

Adatvédelmi előírások miatt cserélni kell a vásárlók könyve nyomtatványt

A kereskedőknek a jövőben a bejegyzést követően haladéktalanul el kell távolítaniuk a panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt a vásárlók könyvéből annak érdekében, hogy a korábbi bejegyzésekhez kapcsolódó személyes adatokat - például nevet, lakcímet, telefonszámot, e-mail címet - ne láthassák mások. Az eltávolított lapokat a kereskedőnek a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően elzártan meg kell őriznie, és a hatóság felszólítására rendelkezésre bocsátania.

Újabb pereket hozhat az egyháztörvény módosítása

Közleményt adott ki a Társaság a Szabadságjogokért, mivel hétfőn lépett életbe az egyháztörvény módosítása, és mint a jogvédő szervezet írja, az új törvény egy olyan egyházszabályozást vezet be, ami továbbra is súlyosan csorbítja a vallásszabadságot, az egyházak egyenlőségét és az állam semlegességét, ezért előrejelzésük szerint újabb perek várhatóak. A törvény megszaporítja a kivételezett egyházi státuszok körét: a vallási egyesület mellett a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház státuszát vezeti be, és továbbra is számtalan előjogot és mentességet biztosít a magasabb rendű egyházaknak.

Mostantól nem kérhetnek erkölcsi bizonyítványt bárkitől az állásinterjún

Az új adatvédelmi salátatörvény módosította a Munka törvénykönyvét is. A szabályok pontosan meghatározzák, hogy a munkáltatók milyen feltételek mellett kezelhetik a munkavállalók erkölcsi bizonyítványát. Az erkölcsi bizonyítványt kérő munkáltatóknak előzetesen meg kell határozniuk, hogy az abban található adatok mely munkakörök esetén zárhatják ki a foglalkoztatást. Csak olyan munkaköröket sorolhatnak ide, ahol törvény által védett titok, törvényben meghatározott munkáltatói érdek (például lőfegyverek használata) vagy a munkáltató jelentős vagyoni érdeke sérülne, ha az erkölcsi bizonyítványban szereplő adat ismeretének hiányában kerülne sor a foglalkoztatásra.

Kiemelt kúriai döntések

Kerékpárost gázoló autós – nem vétkes a sofőr, ha a vele egy irányba haladó biciklis váratlanul elé kanyarodik. Amennyiben a kerékpáros sértett váratlanul balra irányt változtatva az addig mögötte és vele egy irányban haladó, irányát nem változtató terhelt által vezetett személygépkocsi elé kanyarodik, ezzel megsérti azt a közlekedési szabályt, amely szerint, aki járművel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. Ha ebben a helyzetben a terhelt minimális (2,5 másodperc) késedelemmel nem észleli a sértett elé kanyarodását, de észlelési késedelem nélkül is elütötte volna a sértettet, cselekménye nem bűncselekmény, nem valósítja meg a közúti baleset okozásának vétségét.

Piaci manipuláció miatt megbírságolt egy magánszemélyt az MNB

Az MNB 4,5 millió forint bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt.

Gondolatok a gazdasági társaságok törvényes működésének biztosítékairól, különös tekintettel a kisebbségvédelmi jogokra, eszközökre

A tanulmány az elméleti alapvetéseket követően a gazdasági társaságok törvényes működésének biztosítékait mutatja be általánosságban, melynek keretében ismerteti a bírósági kontrollt, a szervezeti kontrollt, a tagság által gyakorolt (tagi) kontrollt, valamint a hitelezővédelmi eszközök lényegét és legfontosabb jellemzőit. Ezt követően pedig foglalkozik a gazdasági társaság tagjainak individuális jogai között az információs jogokkal, a megtámadási joggal, továbbá a kisebbségi jogokkal és egyúttal rövid áttekintést nyújt a kisebbségvédelmi jogok részvénytársaságbeli sajátosságairól.

Elindult az Indokolások Tára - A jogszabályok indoklása a Nemzeti Jogszabálytár felületén is kereshető!

A Magyar Közlöny elektronikus mellékleteként március 29-én megjelent az Indokolások Tára első száma. A törvényjavaslatok és más jogszabályok indoklására mostantól a Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu) felületén is kereshetünk.

Kitől kérhető a jogalap nélkül beszedett áfa visszatérítése? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

Jóllehet az áfa levonhatóságával összefüggésben folyó eljárásban az adóhatóság nem köteles vizsgálni, hogy a fordított adózás alkalmazásának elmulasztása miatt jogalap nélkül beszedett, majd az adóhatóság részére így befizetett összeget az értékesítő vissza tudja-e téríteni a beszerzőnek, az ilyen visszatérítés lehetetlensége esetén a beszerző közvetlenül az adóhatóságtól kérheti a visszatérítést - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Bírósági meghallgatás a távolból - Több mint 1000 alkalommal használták a 72 új rendszert az elmúlt fél évben

A 2018. szeptemberétől működő 72 távmeghallgatási rendszert eddig több mint 1000 alkalommal használták a bíróságok. 2018. szeptember-november között összesen 191, míg 2019. márciusában már 402 távmeghallgatást tartottak. Legtöbbször a Fővárosi, Miskolci, Győri, Nyíregyházi és Szegedi Törvényszéken alkalmazták az új technológiát.

Jár-e adóhátránnyal, ha az ügyvezető jogviszonya nem munkaviszony?

A társas vállalkozónak törvényi rendelkezések alapján minimum járulékfizetési kötelezettsége van, melyet akkor is ki kell fizetnie, ha a vállalkozásból ténylegesen nem vesz fel jövedelmet.

Megelőzhető a per közjegyzői okirattal?

A fenti kérdésre mind az igen, mind a nem válaszként elfogadható. A kérdés azonban a devizahiteles perek miatt most igen érzékeny téma. A cikksorozat első részében két jogesetet, a hozzájuk kapcsolódó anomáliákat és egy rövid összefoglalót csoportosítást ismerhetett meg az olvasó. Az ok a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatályon kívül helyezése, az új jogszabály a 2016. évi CXXX. törvény és (és sok más új jogszabály) hatályba lépése és az ezzel járó anomáliatenger gyors, és költséghatékony elkerülése, úgy a felek nem mennek el a (rendes) bíróságra, vagy esetleg másik utat választanak.

Február 31-ére dátumozta a számláját? Május elsejétől már félmillióra is bírságolhatják!

Lejárt a türelmi idő a NAV felé, ami a tavaly július 1-jétől kötelezővé tett online adatszolgáltatásra vonatkozott. Május 1-jét követően akár félmillió forint bírságot is kaphat az a vállalkozás, amely hibásan küldi be a számláját.

Így csalnak az adásvételin szereplő adataiddal

Ágnes és János 2018 nyarán, kétszázezer forintért adta el közösen használt autóját, egy Peugeot 106-ot. Egyikük sem volt különösebben jártas az autóeladásban, és szerencséjük sem volt. A jól ismert szerződésnyomtatványt használták, amikor felbukkant a vevő. A kilométeróra állásához tévedésből 700 ezret meghaladó értéket írtak be, ami akár üdítő őszinteség is lehetett volna, pedig csak elírták az első számot, kettes helyett hetesre. Elkövettek azonban egy jogilag súlyosabb elírást is, mégpedig az eladó személyének megjelölését illetően. Nagyon régóta használták már az autót, nem tartották számon, kinek a nevén van a Peugeot, így a bejegyzett tulajdonos, Ágnes helyett férje, János adatait írták az eladó rovatba, aki csupán üzembentartóként szerepelt a forgalmi engedélyben.

A Mandiner Varga Istvánnal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettesével készített nagyinterjút

A személyes jellegű témák mellett a professzor az interjúban az új Pp.-t is értékelte. „Az új polgári perrendtartás igenis több értelemben teremt ilyen táptalajt, mégpedig azzal, hogy egyfajta formai »akadálypályát« épít a polgári jogérvényesítés, nevezetesen a perindítás elé. Ebből kifolyólag a fő problémát nem a bírósági jogalkalmazásban látom, hiszen az már hála Istennek el is kezdte – törvény adta lehetőségei korlátai között – korrigálni az akadálypályát, hanem abban, hogy olyan táptalajt nyújt a törvény, amely megteremti a lehetőséget az ilyen értelemben vett felelőtlenség eluralkodásához. Jelenlegi formájában a – jogtörténeti és nemzetközi összehasonlításban is – sebtében elfogadott jogszabály több összefüggésben is a joghoz jutás akadályaként, nem pedig eredeti funkciója szerinti elősegítőjeként jelenik meg, ezért mielőbbi átfogó módosítása szükséges.”

Lemosta az oltásellenesek érvelését az Alkotmánybíróság

Nem kérdőjelezhető meg alkotmányos alapokon, hogy a védőoltások (köztük az életkorhoz kötött védőoltások) az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a kérdést, és elutasította egy oltásellenes szülő panaszát, aki – a többi között – a lelkiismereti és vallásszabadsága sérelmére hivatkozott.

A Kúria földforgalmi ügyben a haszonbérlet 20 éves időtartama, és a helyben lakó szomszéd minőség kérdését érintően döntött

A Kúria földforgalmi ügyben az előhaszonbérleti jogosultság fennállását vizsgálta a Kfv.II.37.177/2018/10. számú ügyen. A 2013. évi CXXII. törvény 44.§ (1) bekezdését értelmezve megállapította, hogy a korábbi haszonbérlő haszonbérleti jogviszonya nem szűnt meg pusztán amiatt, mert több haszonbérleti szerződéssel 20 évnél hosszabb ideig folyamatosan bérelte az adott területet. A 20 éves időkorlát haszonbérleti szerződésenként értendő.

Tételek: 8861 - 8880 / 14687 (735 oldal)