Hírfolyam

Új taktikára lesz szüksége a cégeknek az adóperekben - Január elsejétől új jogszabályok az adóeljárásokban

A jövő év január 1-jétől várható új jogszabályok átformálnák az adóeljárások és az adóperek menetét. Míg a módosítások egy része vállalkozásbarát, addig azok egyszersmind több olyan csapdát is rejtenek, amelyek kifejezetten hátrányosan érinthetik az adózók érdekeit – leszűkülhetnek például az adózók jogai az adóhatósággal szembeni védekezésre, illetve szakértő igénybevételére.

Ügyfélbarát bíróság és hivatali arrogancia – Farkas Ákos az új Be-ről

Nem vagyok híve, hogy kivették az ülnököket! – Interjú az új Be-ről

2018-ban hatályba lép az új büntető eljárásjogi kódex. A változásokról, kodifikációs folyamatról és még sok más kérdésről Hancz Patrik szerkesztőnk beszélgetett a miskolci jogi kar dékánjával, Dr. Farkas Ákos egyetemi tanárral. A kodifikáció elején voltak olyan hangok, amelyek szükségtelennek tekintették az újraszabályozást, de az az igazság, hogy egy törvény nem csak attól törvény, hogy logikus, és az adott jogterület minden problémáját lefedi, hanem attól is, hogy közmegegyezésnek örvend, vagyis, hogy a jogalkalmazók hogyan fogadják.

Hernádi Zsolt beperelte Horvátországot emberi jogai megsértése miatt

Hernádinak az EJEB-hez benyújtott keresete alapján Horvátországnak tisztáznia kell, hogy jutott el arra a döntésre, nemzetközi körözési listára kell tenni a MOL vezérét. És azt is, Hernádira nem rakott-e túl nagy terhet a körözés.

Hosszabb elévülési idő korrupciós cselekményeknél? - A Kúria hitelesítette az NVB korábbi döntését

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi döntését helybenhagyva hitelesítette a korrupciós cselekmények jelenleginél hosszabb, legalább 12 éves elévülési idejéről szóló népszavazási kérdést, továbbá az NVB döntését helybenhagyva elutasított két további kezdeményezést kedden - tudatta a legfelsőbb bírói fórum közleményben a honlapján.

Törvényt hoznak a tao-pénzek végleges eltitkolásáról

Az adózás rendjéről szóló 2017-es törvényjavaslat egyik pontja lehetővé tenné, hogy továbbra se kelljen kiadni a tao-pénzek elszámolását. Vagyis a tao-támogatások akkor is adótitoknak minősülhetnének, ha egyébként közérdekű adatokról van szó, magyarul el lehetne őket titkolni. Ez azért fontos, mert a tao-támogatások összegéről szóló közérdekű adatigénylések esetén a bíróságok mindeddig arra hivatkoztak, hogy hiába társasági adókedvezményekről van szó, ez még mindig közérdekű adat, és ki kell adni az elszámolásokat.

Vesztett a kormány, be kell fogadnunk 1294 menekültet – elvileg

Nem hozott meglepetést az Európai Unió luxembourgi bíróságának döntése: Magyarország és Szlovákia nem zárkózhat el az Európai Tanács 2015 őszi határozatától, és a két országnak ki kell vennie a részét 120 ezer menekült uniós szétosztásából. Magyarország ezt követően köteles 1294 menekültet befogadni. Ugyanakkor minden esetben egyénileg dönthet arról, kit enged be az ország területébe a Görögországban és Olaszországban rekedt kiemelt védelemre jogosult emberekből. Leginkább a szíriai polgárháború elől menekülő személyekről, valamint eritreaiakról lehet szó. Gazdasági bevándorlók nem lehetnek a kontingensben. Hogy a végrehajtást nem igazán ellenőrzik, az a tény is mutatja, hogy a 120 ezer ember 6-7 százalékát fogadta eddig be uniós tagállam. Azokhoz sem érkeztek tehát menekültek, akik annak idején megszavazták, esetleg kifejezetten támogatták a relokációs döntést.

Munkahelyi levelezés munkáltatói megfigyelése? - Előzetes értesítés szükséges az EJEB végleges döntése értelmében

A munkáltatók kizárólag előzetes értesítés után figyelhetik meg az alkalmazottak munkahelyi levelezését - mondta ki keddi másodfokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy román panaszos ügyében. Az ügy előzménye, hogy Bogdan Barbulescu munkahelyi levelezését korábbi munkáltatója egy héten keresztül megfigyelte, és miután kiderült, hogy a cég eszközeit magáncélra használta, elbocsátották. A férfi azután perelte be Romániát Strasbourgban, hogy a román bíróságok elutasították a keresetét, miszerint volt munkáltatója megsértette az emberi jogait.

Kúria: Nem lehet bilincset rakni valakire, ha együttműködik

A Kúria hatályon kívül helyezte a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítéletét, és kimondta, nem jogos a bilincs használata, ha az előállított együttműködő, és semmi jelét nem mutatja annak, hogy szökni akarna vagy ellenszegülne. A bilincselés ez esetben a Kúria szerint akkor sem jogszerű, ha csak egyetlen rendőr intézkedik. A kényszerítő eszköz alaptalan, mindössze megelőző jellegű használata az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával is szembemegy. A Kúriához az Utcajogász fordult azt követően, hogy hajléktalan ügyfelét egy önkényes beköltözés miatt 2015-ben az intézkedő rendőr annak ellenére megbilincselte, hogy a férfi semmilyen ellenszegülést, szökési hajlandóságot nem tanúsított, sőt még a rendőrség is elismerte, hogy végig együttműködő maradt.

Uniós nemzetközi kereskedelmi szerződések - Egyszerűsítené az Európai Bizottság a ratifikálást

Egyszerűsítené az Európai Bizottság az uniós nemzetközi kereskedelmi szerződések ratifikálását, a testület készülő javaslata értelmében a jövőbeli egyezményeknek nem kellene keresztülmenniük mind a közel negyven illetékes nemzeti és regionális parlamenten - írta a Politico brüsszeli hírportál.

Új szabályok vonatkoznak nemsokára a munkaügyi perekre

A munkaügyi per keretein belül az új Pp. nevesíti azon jogviszonyokat, melyekből eredő jogvitákra a munkaügyi jogvita szabályai lesznek alkalmazandóak. Ennek megfelelően a munkaügyi per kategóriájába fognak tartozni a munka törvénykönyvéből, a közalkalmazotti törvényből, a szolgálati jogviszonyból, a közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződésből, a szakképzés során kötött tanulószerződésből, a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből, illetve a szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból származó perek.

Fordulat: most a magyar államnak adtak igazat nyugdíjügyben Strasbourgban

Másodfokon érvénytelenítette az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Magyarországot a nyugdíjtörvény egyes rendelkezései miatt korábban elmarasztaló ítéletet, kimondva, hogy a vitatott szabályok nem jogsértőek - közölte a strasbourgi székhelyű törvényszék kedden. Az EJEB korábban kimondta, hogy az új szabályozás, amelynek értelmében a közszférában nem lehet egyszerre fizetést és nyugdíjat is kapni, sérti a megkülönböztetés tilalmát, és így ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Akkor azt írták, bár legitim cél a költségvetési kiadások csökkentése, de a magyar hatóságok nem indokolták meg ésszerűen és tárgyilagosan az alkalmazott különbségtételt. Az akkor döntés értelmében a magyar államnak 18 ezer euró (nagyjából 5,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kellett volna fizetnie a panaszosnak. Az ügyet a magyar állam fellebbezése nyomán viszont végül a másodfokú tanácsként működő nagykamara elé utalták, amely most megsemmisítette a korábbi ítéletet.

Hosszabb ideig tartó ingatlanügyletek

Hosszabb ideig tartó ingatlanügyleteknél érdemes közjegyzőhöz fordulni, mert nagyobb a szerződésszegés kockázata - mondta a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke. Parti Tamás kifejtette: ma a vonatkozó jogszabályok jogi szakértő közreműködéséhez kötik az adásvételeket: ügyvédi ellenjegyzéssel vagy közjegyzői okiratba foglalva kell ezeket a szerződéseket megkötni. Kifejtette: minél hosszabb ideig tart az ügylet, annál nagyobb az esélye annak, hogy a felek körülményeiben változás történik, például meggondolják magukat, és különösen igaz ez az ingatlan birtokba adására, vagy a vételár kifizetésére, a foglaló visszafizetésére. Mindez azonban a biztosítható közjegyzői okirattal, a közjegyzői okiratok ugyanis alkalmasak közvetlen végrehajtásra, kikényszeríthetősége egyszerűsíti a jogérvényesítést.

A fiatal jogászok sem ússzák meg a kormány diplomadiktátumát

Csak a 2006 előtt végzett jogászok bízhatnak abban, hogy anélkül lehetnek állami vezető tisztségviselők, hogy elvégeznék az államtudományi mesterképzést a kormány kedvenc egyetemén. Azóta ugyanis nem születik olyan jogász diploma, amely megfelelne a mentességi követelményeknek. Bár a HVG birtokába jutott előterjesztés alapján elsőre úgy tűnik mintha „alanyi jogon” mentességet kaphatnának a jogászok, egészen pontosan azok, akik rendelkeznek állam- és jogtudományi oklevéllel. Csakhogy ilyen 2006 óta már nincs. „Az azóta indult évfolyamok már „tiszta” jogtudományi képzésben vettek részt, az „államtudományi” szakképzettség megszűnt” – áll az előterjesztés indoklásában is, ami arra utal, hogy az előterjesztő Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium is tisztában van az ellentmondással. Miközben ez formális változás volt, az oktatás tartalmilag nem változott: maradtak a tárgyak és az oktatók is.

Kiváltság vagy diszkrimináció a nők kedvezményes nyugdíjkorhatára? - Lengyelország álláspontja az Európai Bizottság véleményével

A nők alacsonyabb nyugdíjkorhatára kiváltság, nem pedig diszkrimináció - értékelte az Európai Bizottságnak (EB) címzett, közzétett levélben a Szolidaritás lengyel szakszervezet elnöke, a lengyel állampolgárok szuverén döntéseibe való beavatkozásnak minősítve Brüsszel ez ügyben elfoglalt álláspontját.

Szüneteltetés a vállalkozásnál – ezek a tb-vonzatok

Akadnak olyan élethelyzetek, amikor nem szükséges a vállalkozói tevékenységet bejelentett módon szüneteltetni, mindössze a vállalkozásban történő személyes közreműködéstől kell tartózkodni. Mi a különbség a vállalkozás szüneteltetése, illetve a vállalkozásban történő személyes munkavégzés szüneteltetése között? Cikkünkből megtudhatja.

Trükközött a biztosító, vesztett a bíróságon

A biztosító ügyfele kevesellte a 11,5 millió forintos kártérítést, ezért a bírósághoz fordult. Első fokon nem kapott egy fillért sem, másodfokon további 1,7 milliót kapott, majd a Kúria úgy vélte, 6,9 millió jár neki, pluszban.

Top-10 Ab-határozat - Augusztusi mustra

Augusztus 25-én befejeződött a nyári ítélkezési szünet az Alkotmánybíróságon. Az őszi ülésszak kezdetén tallóztunk az első félévi statisztikában, valamint csokorba gyűjtöttük az év eddigi tíz legjelentősebb döntését. Az Alkotmánybíróság első félévi ügyforgalmi statisztikája szerint 2017. június 30-ig 207 ügyet fejeztek be, ebből 43-at érdemi határozattal. A befejezett ügyekből 174 alkotmányjogi panasz, 14 bírói kezdeményezés, három utólagos és egy pedig előzetes normakontroll volt. Az alkotmánybírák négy jogszabályi rendelkezést és öt bírói döntést semmisítettek meg, öt ügyben alkotmányos követelményt, két esetben alkotmányos mulasztást, három határozatban alkalmazási tilalmat, míg egyszer megsemmisítés nélküli alaptörvény-ellenességet állapítottak meg.

Nagy változások jönnek péntektől

Nagyon sok szabály módosul szeptember 1-jétől, és a most kezdődő tanév miatt is számos változásra kell felkészülni. A Napi.hu gyűjtötte össze a legfontosabb változásokat, ebből válogattunk.

A Magyar Helsinki Bizottság az emberi jogi díj jelöltjei között

A Magyar Helsinki Bizottság is bekerült a Vaclav Havel egykori cseh elnökről elnevezett emberi jogi díj három jelöltje közé ‒ közölte az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) kedden. A tájékoztatás szerint az emberi jogok területén végzett munka elismeréséül alapított díj magyar jelöltje, a Magyar Helsinki Bizottság az emberi jogok területén széles körű tevékenységet folytat, különös tekintettel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre, valamint a menedékkérők, a menekültek és a hontalanok jogaira.

Tételek: 11541 - 11560 / 14687 (735 oldal)