Hírfolyam

Érdemes-e perelni a magyar államot?

A Magyar Állam ellen indított perek – a közvélekedéssel ellentétben – nem eleve vesztes eljárások. Nagyban függ persze mindez attól is, hogy hazai vagy nemzetközi bíróságon nyújtják-e be a keresetet. Ugyanakkor számos eset bizonyítja, hogy a magyar bíróságok is objektíven ítélik meg a vitathatatlan tényeket. Így történt ez pénteken a budaörsi önkormányzat állam elleni perében. Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-től hatályos szabályozása megkülönbözteti a közigazgatási, a bírósági, az ügyészségi, a közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárt. Emellett jelentős változást hozott a jogalkotással okozott kár megtérítése terén. Egyértelművé tette: közigazgatási jogkörben okozott kár esetén a közhatalmat gyakorló jogi személy felelős. Bírósági jogkörben okozott kár esetén továbbra is az eljárt bíróság a felelős. Ügyészségi jogkörben a Legfőbb Ügyészséggel szemben lehet pert indítani. Egyértelmű, hogy jogalkotással okozott kár esetén nem maga a jogszabály, hanem az azzal okozott kár hozza létre a polgári jogviszonyt a jogalkotó és a károsult között. Precedensértékű a mai budaörsi ítélet, mely ilyen formában először mondta ki – igaz, nem jogerősen -, hogy az országgyűlés által elfogadott, az államfő által kihirdetett, sőt, akár az Alkotmánybíróság által legitimált törvénnyel is lehet valós anyagi kárt okozni, és annak megtérítése érdekében legitim és eredményes lehet a peres út.

Áder kezében a plakátragasztó

Vasárnap este még az Országgyűlés elnökének aláírására várt, ám kétség sem férhet hozzá, hogy hamarosan Áder János asztalára kerül a lex Simicska. Az Országgyűlés múlt pénteki rendkívüli ülésén a településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította a politikai reklámok kihelyezését. Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen, noha a jogterület, amelyet szabályozni kíván a törvény, egyértelműen kétharmados többséget igényel. Ezért mondták lapunknak alkotmányjogászok már pénteken, hogy Áder Jánosnak nem lenne szabad aláírnia a jogszabályt, hanem az Alkotmánybírósághoz (Ab) kellene fordulnia normakontrollt kérve. Az államfő most hivatkozhat arra, hogy ugyanazt a törvényjavaslatot (értelmezés kérdése, hogy azonosnak vagy különbözőnek tartjuk-e a két törvényt, hiszen azt csupán átnevezték és egy másik jogszabályt módosítva fogadták el ugyanazokat a passzusokat) már másodszor küldi meg neki a parlament – ilyen esetben ugyanis már köteles azt aláírni. Mivel azonban azt maga a kormányoldal is tagadja, hogy ugyanazt, az épp sarkalatossága és a szükséges többség hiánya okán visszaküldött törvényt fogadták volna el ismét feles többséggel, így Áder vélhetően új javaslatként fogja kezelni a jogszabályt. Ebben az esetben lehetne alkotmányossági aggálya bőven, és kérhetne normakontrollt, amelyet az Ab-nak – az alaptörvény értelmében – 30 napon belül kell elvégeznie.

Lesznek-e még jogászok 100 év múlva?

Egy szoftver, amely bírósági anyagok tömegeit elemezve megmondja, milyen forrásokra érdemes hivatkozni, hogy maximalizáljuk a per megnyerésének esélyeit. Egy „robotügyvéd”, amely dokumentumok ezreit képes átnézni, hogy megállapítsa, követett-e el jogsértést az éppen felvásárolandó cég. Futurisztikus? Pedig ez már a jelen.

Sokan jól járnak az új adózási szabályokkal

Az Országgyűlés által a múlt héten megszavazott adózási salátatörvény több mint 230 paragrafust tartalmaz, és közel két tucat adózási tárgyú törvényt módosít. A sokakat érintő kedvező változások közé tartozik, hogy enyhülnek a KATA szabályai, kedvezőbb lesz az ingatlan-bérbeadás adózása, illetve 5%-ra csökken az internethozzáférés és az éttermi szolgáltatások áfakulcsa. Az adóeljárás szabályai azonban több ponton szigorodnak, így például a cégeknek külföldi bankszámlájukat is be kell jelenteniük az adóhatóságnál; azok pedig, akiknek adótartozásuk áll fenn, nem reménykedhetnek kedvezőbb eljárásban a NAV részéről egyéb kérelmeik esetén sem.

Plakáttörvény: felessé varázsolná a Fidesz a kétharmados törvényt

Már a törvény címét is módosítanák a következőképpen: “egyes törvényeknek az átlátható kampánytevékenység érdekében szükséges módosításáról” helyett “a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról” szólna a jogszabály. Az indoklás arra hivatkozik csak, hogy Áder visszaküldte a törvényt, valamint meg akarnak felelni “a jogalkotás szakmai követelményeinek”. Az új tervezetből egyértelműen kiviláglik, hogy kiszedik azt a részt is, miszerint a törvény az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Ehelyett tehát a településkép-védelmi törvényt változtatnák meg. A törvény egy 4/D. alcímmel egészülne ki, aminek a címe: “A közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályok”.

Új átláthatósági szabályok kidolgozása - Az adótervezésben közreműködő köztes szereplők az érintettek

Az Európai Bizottság új, az olyan köztes szereplőkre, például adótanácsadókra, könyvelőkre, bankokra és ügyvédekre alkalmazandó szigorú átláthatósági szabályokat javasolt, akik vagy amelyek ügyfeleik számára adótervezési konstrukciókat terveznek és kínálnak. A médiában nemrégiben kiszivárogtatott dokumentumok, például a Panama-iratok rávilágítottak arra, hogy egyes köztes szereplők – általában összetett, határokon átnyúló konstrukciók alkalmazása révén – aktívan segítik a vállalkozásokat és a magánszemélyeket az adóelkerülésben. A mai javaslat célja az agresszív adótervezés felszámolása az adótervezők és adótanácsadók korábban láthatatlan tevékenységeire vonatkozó ellenőrzés fokozása révén.

Ítélet az azbesztperben: az azbeszt gyilkolt, de a károsultak nem kapnak semmit

A bíróság szerint hiába az állami vállalatból került ki a halálos betegségeket okozó azbesztszennyezés, korábban kellett volna jelezni a kártérítési igényeket, az állam azóta nem perelhető emiatt, így a felperesek nem kapnak semmit. A felperesek fellebbeznek. A bíróság szerint nincs felelőssége a magyar államnak a Heves megyei eternitüzem környezetszennyező, emberek halálát okozó több évtizedes működésében. A bíróság csütörtökön hirdetett ítéletet a per egyik ügyében, és noha a bíróság megállapította az ok-okozati összefüggést a környezetszennyező eternitüzemből kikerülő azbesztszálak belégzése, és a 2014. decemberében mezotelióma (azbeszt okozta mellhártyadaganat) miatt elhunyt György Zsolt megbetegedése között, csütörtökön első fokon mégis elutasította a férfi feleségének, György Sándor Juditnak kártérítési keresetét, aki 100 millió forintot követelt az államtól. Emellett még 200 ezer forint perköltség megfizetésére is kötelezték az asszonyt. A bizonyítási eljárás során "bizonyossággal határos valószínűséggel" sikerült megállapítani, hogy a férfi betegségét a gyárból kikerülő azbesztrostok okozták. A kártérítési keresetet ennek ellenére elutasította a bírónő. Ezt azzal indokolta, hogy a perbeli időszakban a gyár működtetését az Eternit Vállalat végezte, ennek jogutódja az ETERCEM Kft. lett. A bíróság szerint a jogelőddel szemben fennálló igényeket a jogutóddal szemben lehetett és kellett volna érvényesíteni. A többi felperes ügyében is hasonló ítélet várható.

Kimondta a bíróság: EU-jogot sértenek a szerencsejáték magyar szabályai

A külföldi bejegyzésű online fogadóoldalak szabályozása problémás, de a szerencsejáték-szervezői jogok átláthatóságával is bajokat talált az EU Bírósága. A távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével – mondta ki az Európai Unió Bírósága. A távszerencsejátékokra vonatkozó magyar szabályozás hátrányosan megkülönböztető módon és nem átlátható jellege révén korlátozta a más tagállamokban bejegyzett vállalkozásokat, hogy ilyen típusú online játékokat szervezzenek Magyarországon. A bíróság ítéletében rámutatott arra, hogy eltérő bánásmódnak minősül és hátrányosan megkülönbözteti a másik tagállamban letelepedett szerencsejáték-szervezőket a nemzeti szervezőkhöz képest az a nemzeti szabályozás, amely szerint a "megbízható" szerencsejáték-szervezőknek legalább tíz éven keresztül ilyen típusú tevékenységet kell folytatniuk Magyarországon. Mivel a kifogásolt szabályozás hátrányosan megkülönböztető, ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével – mondta ki a bíróság.

Befejeződött a vádirat ismertetése a halálkamionos tárgyaláson

Befejeződött a vádirat ismertetése a 71 ember halálát okozó parndorfi és több tucatnyi másik embercsempészési ügy büntetőperének első tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken szerdán. Az ügyész több órán át ismertette a 88 oldalas vádiratot, mely szerint a bűnszervezet 2015 februárja és augusztusa között 31 alkalommal összesen 1200 embert csempészet Nyugat-Európába. Az ügyészség 11 külföldi férfit – akik közül egy szökésben van – bűnszervezetben elkövetett embercsempészettel, közülük négyet a parndorfi eset miatt különös kegyetlenséggel, több, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberöléssel vádol.

Paksi bővítés - A Kúria megtagadta négy népszavazási kérdés hitelesítését

A paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó négy népszavazási kérdés hitelesítését tagadta meg a Kúria. A Nemzeti Választási Bizottság április 4-én tagadta meg a népszavazási kérdések hitelesítését, a négy kérdés fellebbezések folytán került a Kúria elé, ahol kedden, illetve szerdán hoztak döntést. A Kúria négy határozatával helyben hagyta az Nemzeti Választási Bizottság korábbi döntéseit az egyértelműség követelményére, illetve arra hivatkozva, hogy a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség tiltott népszavazási tárgy.

Egyre többen nem fizetik be a kötelező közös költséget – A többi lakó issza a levét?

A társasház ugyan nem jogi személy, de perelhető, s maga is kezdeményezhet pert, ugyanakkor az elmaradt közös költség behajtása általában egy fizetési meghagyásos eljárással kezdődik. A közös képviselő elektronikus úton fizetési meghagyási kérelmet nyújt be a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához, amit még indokolnia sem kell. A kamara által kiválasztott közjegyző továbbítja azt az adósnak. Amennyiben az adós nem mond ellent, a már jogerős meghagyással a hitelező felkeresheti a végrehajtót, aki számtalan lehetőségből választhat a tartozás inkasszálására. Az egyik ilyen, hogy a TakarNet rendszerben az ingatlanok, tulajdoni hányadok után tudakozódhat, s akár végrehajtási jogot jegyeztethet be a kikutatott ingatlan tulajdoni lapjára. Így az adós csak akkor tudja eladni a lakását, ha kiegyenlítette a tartozását. Ilyenkor a hitelező nyilatkozhat, hogy kér-e árverezést, ami ma már az interneten keresztül lefolytatható. Ha az adósnak semmije sincs, az eredménytelen végrehajtási eljárás öt évig szüneteltethető, illetve közben bármikor újraindítható. A tartozás öt év után elévül.

Valószínűsítő körülmények, mint bizonyítási eszközök - Az Európai Unió Bíróságának legfrissebb döntése

Tudományos konszenzus hiányában valamely oltóanyag hibája, illetve e hiba és valamely betegség közötti okozati összefüggés bizonyítható komoly, pontos és egybehangzó valószínűsítő körülményekkel. A Bíróság egyébiránt leszögezi, hogy a nemzeti jogalkotó vagy a nemzeti bíróságok nem fogadhatnak el olyan, vélelmeken alapuló bizonyítási módot, amely az okozati összefüggés fennállását automatikusan bizonyítja, amint bizonyos, előre meghatározott valószínűsítő körülmények megvalósulnak: egy ilyen bizonyítási mód ugyanis az irányelvben meghatározott bizonyítási teherre vonatkozó szabály megsértését eredményezné.

Európai bírósági eljárások a magyar online szerencsejáték perekben

Júniusban várható az Európai Unió Bíróságának döntése az Unibet és a NAV közötti perrel kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárásban – a kérdés: megfelel-e az online szerencsejáték magyar szabályozása az európai uniós normáknak? A témában két másik eljárás is folyik a luxemburgi bíróság előtt. A szankcionált társaságok a magyar szabályozás jogszerűségét a kezdetektől kifogásolták, többségük az egyre gyakoribb és súlyosabb bírságoló és blokkoló határozatokat bírósági úton támadja meg. Sajtóhírek szerint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt már jelenleg is több mint 160 uniós jogi alapú szerencsejáték-per van folyamatban és a perek száma folyamatosan nő. A magyar bíróságok fogékonynak bizonyulnak a szolgáltatók uniós jogi érveire, amit igazol, hogy ezidáig három alkalommal is előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordultak az EuB-hez, míg a többi per tárgyalását az EuB eljárások befejezéséig felfüggesztik. A három folyamatban lévő EuB eljárás eredménye fogja meghatározni a magyar online szerencsejáték szabályozás és azon keresztül a magyarországi piac jövőjét. Mivel az EuB elé utalt kérdések a szabályozást igen széles körben teszik jogi vizsgálat tárgyává, az EuB egyes kérdésekre adott válaszai is igen változatos módon befolyásolhatják a jelenlegi szabályozás és hatósági gyakorlat jövőjét. A spektrum a magyar szabályozás és gyakorlat uniós jogi konformitásától az egyes részelemek uniós jogi problémáin át a teljes szabályozás uniós jogellenességének megállapításáig terjed.

Már csak szabálysértési eljárásban vizsgálják a plakátrongálókat

A napokban szüntetett meg a rendőrség Spät Judittal, az Együtt elnökségi tagjával és két aktivistájával szemben egy 10 hónapja húzódó büntetőeljárást. Az Együtt politikusa és aktivistái 2016 augusztusában festettek át négy olyan, a JCDecaux plakátcég birtokában lévő óriásplakátot, amelyet az Orbán-kormány a menekültellenes népszavazás részeként helyeztetett el, a rendőrség pedig eljárást kezdeményezett ellenük.

Ősszel újra elővehetik a Lex Heinekent

Akár már szeptemberben tárgyalhatja a parlament a "lex Heinekenként" is emlegetett törvénytervezet - közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden az MTI-vel. A közlemény szerint a kormány üdvözli az Európai Bizottság hétfőn közzétett döntését, miszerint a brüsszeli testület nem gördít akadályt az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosítását megtiltó törvénytervezettel szemben. A miniszter azt írta, a törvénytervezet benyújtásakor itthon és külföldön egyaránt sokan készpénznek vették, hogy az Európai Unió elutasítja majd a javaslatot.

Tilos a személyes okmányok fénymásolása

Csak a kaszinókban másolhatják le az ügyfelek személyes okmányait, más területen ez jogot sért - mondta az InfoRádiónak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Az okmányok olyan adatokat is tartalmaznak sok esetben, amelyeknek a rögzítésére jogszabályok felhatalmazást adnak. Ilyen például a pénzmosás elleni küzdelemről szóló uniós irányelv. Amikor a magyar törvényhozás ezt beemelte a jogrendbe, felvetődött az okmány másolásának a kérdése is. 2018 májusától új uniós adatvédelmi rendszer lép életbe, de Péterfalvi Attila szerint a rendelet sem ad egyértelmű választ arra, hogy lehet-e másolni az okmányokat.

Megújult ingatlanárverések - Ki jár jól az új szabályokkal?

Új feltételekkel folynak az ingatlanárverések a végrehajtási szabályok márciusi módosítása óta. Több végrehajtási ügyben még a jogszabályváltozás előtt megkísérelték az értékesítést a végrehajtók, mégis sok árverést újra ki kellett írni. A szabályozás legfontosabb változása, hogy a fogyasztónak minősülő adós lakóingatlanának árverezése esetén az ingatlanra csak a becsérték száz százalékának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. A jogszabály korábban lehetővé tette, hogy már első árverésen a becsérték 70%-ért megvásárolható legyen az ingatlan. A módosítás a fogyasztók lakóingatlanának értékesítését helyezi szigorúbb védelem alá, a fogyasztónak nem minősülő lakóingatlanok pedig továbbra is megszerezhetőek a becsérték 70%-nak megfelelő összegért. A jogalkotó talán jóhiszeműen a végrehajtási árverések ingatlanforgalmát a piaci árakkal és feltételekkel azonos mederbe próbálja terelni, de mintha nem venne tudomást arról, hogy az eladósodás következtében végrehajtásra került ingatlanok értékesítése pont azért „üzemképes”, mert a piaci ár alatt szerezhetőek meg ingatlanok, magukban hordozva annak minden kockázatát. Az árverési tulajdonszerzés nem képes azonos vevői pozíciót biztosítani a tulajdonostól történő közvetlen adásvétellel.

Brüsszel titkosítana minden csevegést

Az Európai Parlament benyújtott egy arra irányuló javaslattervezetet, hogy a csevegőappokban kötelezővé váljon a személyes adatok titkosítása, emellett tilos legyen hátsó ajtót építeni a szolgáltatásokba, amiken keresztül a hatóságok a bűnmegelőzésre vagy nyomozásra hivatkozva bele tudnak nézni az állampolgárok levelezéseibe. A tervezetet előbb az Európai Parlamentnek, majd az Európai Bizottságnak is el kell fogadnia, mielőtt hatályba lép, így arra is van esély, hogy végül enyhébb formában vagy egyáltalán nem fogadják el.

Megnövekedett panaszok - Javítás, javítgatás, hetekig-hónapokig elhúzódó termékcsere

Amennyiben meghibásodik egy termék, a szavatossági, jótállási igények rendezése során gyakran azt tapasztaljuk, hogy hetekig-hónapokig eltart a termék javítása, cseréje. Sőt pár napon belüli újabb meghibásodás esetén a legtöbb esetben ismét csak javításra számíthatunk, esély sincs a termék cseréjére, vagy a vételár visszatérítésére. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet normaszövegében mindössze annyi szerepel, hogy a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a szavatossági, jótállási igény alapján a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze.

Elítélték a deteki kutyagyilkosokat – olvasás és filmnézés is a büntetések között

Ítéletet hirdetett az Encsi járásbíróság a deteki állatkínzás ügyben. A bíróság a 6 hónap, míg társát 5 hóna szabadságvesztésre ítélte, előbbit állatkínzásért, utóbbit bűnsegédként elkövetett állatkínzásért. Mindkét fiú büntetését felfüggesztették egy évre, azaz nem kell börtönbe vonulniuk. A bíróság mindkét vádlott mellé pártfogó felügyeletét rendelte, és külön magatartási szabályként előírta, hogy csoportos foglalkozásokon vegyenek részt, melynek tematikájában kell, hogy szerepeljen: az állatok védelme, gondozása; az állatkínzás jogkövetkezményeinek tudatosítása, Csáth Géza: Anyagyilkosság című novellájának elolvasása és a könyv alapján készült Witman fiúk című film megtekintése után az állatkínzás lehetséges következményeit feldolgozó fogalmazás megírása.

Tételek: 11841 - 11860 / 14742 (738 oldal)