Hírfolyam

Első fok: vesztett a Porsche Bank

A bíróság kötelezte a felperes pénzintézetet arra, hogy az alperesnek fizessen meg 1 854 200 forint ügyvédi munkadíjat. Elutasította a Porsche Bank Zrt. kereseti kérelmét a forinthitel-szerződések tisztességességével kapcsolatban a magyar állam ellen indított perében a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében.

Első fokon pert vesztett a K&H Bank

A bíróság elutasított a magyar állam ellen, a forinthitel-szerződések tisztességességével kapcsolatban benyújtott keresetet. A pénteken kihirdetett ítéletben a Fővárosi Törvényszék a felperes bankot egyben 5 millió 972 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni. A bíró rövid szóbeli indoklásában az elutasítás legfontosabb okaként említette, hogy nem teljesült maradéktalanul az átláthatóság követelménye a per tárgyává tett feltételekben. Ezen belül az oklistát emelte ki a bíró, amelyben a feltételek a kezdeti időszakban még túl bizonytalanok voltak, meghatározhatatlan fogalmakat tartalmaztak, igaz, később egyre precízebbek lettek.

Részlegesen pert nyert az OTP az állam ellen

Első fokon részlegesen pert nyert az OTP Lakástakarék Zrt. a forinthitel-szerződések tisztességességével kapcsolatban a magyar állam ellen indított perében. A Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú ítélete szerint a pénzügyi intézmény által felvetett egyik kérdésben sem látta indokoltnak előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az Európai Unió bíróságánál. A bíróság a felperest 254 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte.

Összhangban az uniós joggal: magyar perek magyar törvényszéken

Főszabály szerint nem ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amelynek alapján a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított pereket át kell tenni a magyar törvényszékekhez. Ezt mondta ki csütörtökön közzétett ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága. Az uniós ítélkező fórum elé került ügy két felperese, Baczó Nóra és Vizsnyiczai János István 2007-ben jelzáloggal biztosított lakásvásárlási kölcsönszerződést kötött a Raiffeisen Bankkal. A szerződésben olyan kikötés szerepelt, amely a jogviták eldöntésére - főszabály szerint - választottbíróság illetékességét kötötte ki. Baczó és Vizsnyiczai 2011-ben a kölcsönszerződés semmisségének megállapítása iránt keresetet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A választottbíróság kizárólagos illetékességére vonatkozó kikötés semmisségének megállapítását is kérték, és azzal érveltek, hogy olyan tisztességtelen kikötésről van szó, amely egy uniós irányelv értelmében nem kötelezheti őket.

Handó: a nyugodt építkezés éve az idei

A lendület évei után 2015 a nyugodt építkezés éve lesz a bírósági szervezetben - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Debrecenben sajtótájékoztatón. "A bírósági szervezet életében az egyensúly az erő forrása" - tette hozzá Handó Tünde a Debreceni Ítélőtábla és a Debreceni Törvényszék összbírói értekezletét megelőző tájékoztatón, megjegyezve, hogy ezt a tárgyalóteremben is kifejezésre kell juttatni. Handó Tünde szerint "a magabiztosság, a biztonság és a szerénység kell jellemezze a 2015-ös évet", de ez az esztendő lesz a bírói és az igazságügyi alkalmazotti életpályamodell kialakításának időszaka is.

Kétszer is pénzt kap vissza 14 ezer autós

Mintegy 14 ezer autós a tavaszi elszámoláson túl 380 millió forintot kap vissza a Lombard Lízingtől a jogtalanul devizában felszámított casco-díj miatt. A finanszírozó cég jogerősen vesztett a felügyelettel szemben. Másodfokon, jogerősen pert nyert az MNB a Lombard Lízing Zrt.-vel szemben a forintalapú casco díjak jogsértően devizában történt felszámítása ügyében. A bírósági döntés nyomán a pénzügyi vállalkozásnak a fogyasztókra terhelt árfolyam-különbözetet, mintegy 380 millió forintot vissza kell fizetnie ügyfeleinek – erre az írásba foglalt ítélet kézhezvételétől számított 60 napja lesz a Lombardnak. A Fővárosi Törvényszék szóbeli indoklásában helytállónak találta az első fokú bíróság megállapítását, amely szerint a felügyeleti hatóság helyesen értelmezte a hitelintézeti törvény vonatkozó rendelkezéseit, s nem lépte túl hatáskörét abban sem, hogy a casco díjak jogsértően devizában történt felszámítása következtében fogyasztókra terhelt árfolyam-különbözet fogyasztóknak történő visszafizetésére kötelezte a pénzügyi vállalkozást.

Semmisek a semmisségi álmok

Elsősorban magukkal tolnak ki azok az adósok, akik a bíróságon elérik hitelszerződésük semmissé nyilvánítását. A Kúria véleménye szerint ilyen esetben azonnal vissza kell fizetni, ami még tartozásból van, ráadásul kamatostul, devizakölcsön esetén piaci árfolyamon. Akár több ezer devizahiteles per végére tehet pontot a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának most közzétett állásfoglalása. A legfelsőbb bíróságnál arra keresték a választ, mi a teendő, ha a kölcsönszerződések valamely feltételét vagy akár az egész megállapodást egy bíróság úgy nyilvánítja érvénytelennek, hogy nincs lehetőség a hiba orvoslására.

Nagy nemet kapott az OTP és az OTP Jelzálogbank

A Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank kereseti kérelmét, amelyben a pénzintézet forintalapú hitelszerződéseinek tisztességességét kívánta bizonyítani. A bíróság egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a törvényszék kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást az ügyben.

Új módszerekkel védené a képmáshoz való jogot egy törvényjavaslat

A rövid határidőket és korlátozott bizonyítási lehetőségeket tartalmazó újfajta pereket a törvényszékeken lehetne megindítani a polgári perrendtartást módosító javaslat szerint. A felperes előzetes eljárásban kérhetné, hogy semmisítsék meg a jogsértő felvételt, a törvényszékeknek pedig soron kívül kellene eljárniuk az ügyben. Új, a sajtó-helyreigazítási perhez hasonló eljárás védené a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogokat egy törvényjavaslat szerint, amely hétfőn került fel a parlament honlapjára. A rövid határidőket és korlátozott bizonyítási lehetőségeket tartalmazó újfajta pereket a törvényszékeken lehetne megindítani a polgári perrendtartást módosító javaslat szerint.

Ennyivel csökkentik a bankadót 2018 végére

Kemény feltételeknek kell eleget tennie a magyar kormánynak a hétfőn bejelentett banki csomag megvalósításához. Hétfőn hatályba lépett az a megállapodás, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök, Suma Chakrabarti EBRD-elnök és Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója írt alá Budapesten a magyar bankszektor hatékonyságának növeléséhez. A kormany.hu-n közzétették a megállapodás szövegét, amelyből egyebek mellett az is kiderül, konkrétan mennyivel csökken a következő években a bankadó. A bankadó mértéke 2016-tól a 2014-es mérlegfőösszeg 0,31 százaléka, 2017-től pedig a 0,21 százalékára csökken 2018 végéig. A 2019-től a bankadó mértéke már az EU-ban uralkodó normáknak megfelelő szinten kell lennie. Ennek érdekében a magyar kormány megteszi az ide kapcsolódó törvényeket a parlament elé viszi 2015 júniusára.

Hogyan alakul az érvénytelenséggel kapcsolatos gyakorlat az új Ptk. alapján?

Jójárt Eszter kúriai főtanácsadó és Sándor István ügyvéd szemináriumot tartanak március 3-án az érvénytelenségről. Az apropót a HVG-ORAC Kiadó Új magánjog sorozatának harmadik kötete és a témában a Kúrián működő joggyakorlat-elemző csoport megállapításai adják.

Adósmentő csomag: csak a csődbiztos engedélyével vehetnének hűtőt

Csak a csődbiztos engedélyével vehetnének hűtőt vagy televíziót, illetve mehetnének nyaralni azok a családok, akik csődvédelmet kérnek. A kisebbik kormánypárt javaslatát már jövő héten tárgyalhatja a kormány. A pénzügyi biztos figyelné a családok kiadásait és segítene nekik kikerülni az adósságcsapdából. A tervek szerint azok ellen, akik csatlakoznak a programhoz, két évig nem lehet majd végrehajtást indítani. Egy KDNP-s javaslat szerint a jövőben újabb adósmentő jogszabállyal segítene a kormány a bajba jutott embereken. A családi csődvédelem a rezsitartozást, hitelkártya-adósságot felhalmozó, vagy a fogyasztási kölcsönüket törleszteni képtelen családoknak nyújtana megoldást.

Trócsányi László: a kormány erősítené a közigazgatási bíráskodást

A kormány a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztését tűzi ki célul, ami azt jelenti, hogy erősíteni akarja a bíróságok szerepét a közigazgatás kontrolljánál - mondta Trócsányi László igazságügy miniszter pénteken, a 47. Kecskeméti Jogásznapon tartott előadása előtt az MTI-nek. Álláspontja szerint a szervezeti kérdések mindig másodlagosak, a lényeg az, hogy hatékony, gyors, kiszámítható közigazgatási bíráskodása legyen az országnak. A kormány tervei szerint a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó javaslatot a parlament elé terjesztik, amely az év végéig elfogadhatja azt - közölte a miniszter.

A taxisokra és a fodrászokra is kiveti hálóját a NAV

Újabb szakmákat köteleznek az online pénztárgépek használatára, amelyek Novák Zoltán, a piacvezető online pénztárgép-forgalmazó cég, a Micra-Metripond Kft. ügyvezetője szerint a fodrászok, a taxisok és a kozmetikusok lesznek.

Nem mondom, hogy folytatnám - megszólalt a távozó Ab-elnök

Elégedetten távozom, bár azt nem mondom, hogy folytatnám - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) február végén távozó elnöke az Akadémia jogtudományi intézetében tartott szakmai beszélgetésen csütörtökön. Nem gondolja, hogy le kellett volna mondania, bár tudja, hogy ezzel sokaknak örömet okozott volna - közölte Paczolay Péter a szakmai beszélgetésen egy kérdésre válaszolva. Római nagyköveti kinevezéséről szóló hírekkel kapcsolatban megjegyezte, aki elolvasta indoklásait, különvéleményeit, láthatja, hogy ez a kérdés nem befolyásolta bírói munkájában. Elnöki szerepfelfogásáról Paczolay Péter azt mondta, a jogállamiság alapvető eleme a jogbiztonság, amelynek az Ab-n is érvényesülnie kell, tehát a testület nem hozhat ellentmondó döntéseket, "mert azzal a jogállamiság sírját ássa". Az Alkotmánybíróság legyen kiszámítható - hangsúlyozta egykori credóját a távozó elnök, majd hozzátette, mire gyümölcseit meghozta volna ez a törekvése, "megváltozott az alaptörvény és minden".

Rendeletet kell alkotniuk az önkormányzatoknak a helyi segélyezésről - Március 1-jével átalakul a szociális támogatási rendszer

Egy hónapon belül rendeletet kell alkotniuk a települési önkormányzatoknak a helyi segélyezésről, mert március 1-jével átalakul a szociális támogatási rendszer. A változtatás lényege, hogy a jövedelemkompenzációt biztosító támogatások a járásokhoz, míg a kiadáskompenzáló segélyek az önkormányzatokhoz kerülnek. Utóbbiak maguk dönthetnek, milyen települési támogatási formákat biztosítanak és milyen összegben. A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egy budapesti sajtóbeszélgetésen közölte: a kormányzat az önkormányzatoknak úgynevezett rendeletalkotási segédletet küldtek ki, hogy megkönnyítsék számukra a jogalkotást.

Megalakult a közigazgatási perjogi kodifikációs bizottság

A kormány a testület elnökévé Patyi Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, az Államreform Bizottság elnökét nevezte ki - tájékoztatott az Igazságügyi Minisztérium. A kormány határozatban rendelte el a közigazgatási perjog felülvizsgálatát, az önálló közigazgatási perrendtartás kidolgozására irányuló munkálatok megkezdését, és felhívta Trócsányi László minisztert a közigazgatási perrendtartás koncepciójának kidolgozására - írta a tárca.

Fegyelmi eljárás indulhat 25-30 újabb végrehajtó ellen

A jelenleg végrehajtók ellen folyamatban lévő kilenc fegyelmi eljárás hamarosan további 25-30 kezdeményezéssel egészül ki, az iratokat most terjesztik be a fegyelmi bírósághoz – mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarához kijelölt biztos a Napi Gazdaságnak. Az egymilliárd forint éves költségvetésből gazdálkodó szakmai önkormányzat pénzügyi, jogi és informatikai átvilágítása jelenleg is zajlik - közölte Szekér Judit. A szakember szerint nemcsak a köztestületben, hanem a végrehajtói szervezetben is átalakításokra lesz szükség, ennek koncepciójáról áprilisra készíti el az előterjesztést.

BKK: Vitézy elvitte a teljes informatikai adatvagyont

Nem a főpolgármester tett feljelentést, hanem a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, és nem átadási jegyzőkönyvről, hanem a BKK "teljes informatikai adatvagyonának" elviteléről van szó a BKK előző vezérigazgatója, Vitézy Dávid ellen tett feljelentésben - közölte a cég péntek este az MTI-vel. Vitézy Dávid pénteki közleményében azt írta: minden szabályosan történt az átadás-átvételi eljárásban, amikor távozott a társaságtól, szerinte a BKK vezérigazgatója által aláírt, ezzel ellentétes tartalmú közlemény minden alapot nélkülöző vádaskodás. Hozzátette: tavaly december 3-án, miután a Fővárosi Közgyűlés a felmentéséről döntött, vezetői értekezletet tartott, ahol felkérte minden szakterület vezetőit az átadás-átvételi dokumentációk elkészítésére. Az átadás-átvételi dokumentációt a késő esti órákban mindkét fél aláírta, és a dokumentációból egy-egy példány az ilyenkor szokásos módon a társaság, az átadó és az átvevő birtokába került - tette hozzá.

Moszkvai ingatlanper: lapokat cseréltek a vételi ajánlatban, de nem tudni, ez mit jelent

Lapokat cseréltek a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség értékesítésével kapcsolatos pályázati anyagban – állapította meg a szakértő az ügylet kapcsán indult büntetőperben pénteken a Budapest Környéki Törvényszéken. Az azonban nem derült ki, hogy ez most baj-e. Egy okmányszakértő a moszkvai ingatlanügy tárgyalásán elmondta, hogy a vételi ajánlat eredeti és másolati példányának egy-egy oldalát kicserélték, ez egyértelműen megállapítható a dokumentumok külső jegyei alapján: a kicserélt oldalakon eltért a vételi ajánlat összege, mi több, az aláírásokat sem ugyanazzal a tintával írták. Az aláírások eredetiségéről írásszakértő mond majd véleményt.

Tételek: 14741 - 14760 / 14813 (741 oldal)