Hírfolyam

Civil törvény - Trócsányi nem érti a szakértői kritikát

Értetlenségét fejezte ki az Igazságügyi Minisztérium, hogy az Európa Tanács (ET) Velencei Bizottsága politikai feltételezéseken alapuló kritikákkal egészítette ki végső véleményét, annak ellenére, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénnyel kapcsolatos javaslatai többségét az Országgyűlés elfogadta - közölte a tárca hétfőn.

Júliustól lép hatályba az új jövedéki törvény

Tavaly fogadta el az Országgyűlés az új jövedéki törvényt, amely számos változást hoz a jövedéki szabályozásban, és amelyet július 1-jétől kell alkalmazni. Az egyik legfontosabb egyszerűsítés, hogy a sokféle adóraktári engedély típus helyett az új szabályozás egyféle adóraktári engedélyt ismer, azonban jövedéki termék továbbra is adóraktárban állítható elő és tárolható az adófizetésig. Új tevékenységként jelenik meg a borászati üzemengedéllyel rendelkező gazdálkodó, azaz a „kisüzemi bortermelő”, aki önállóan vagy más borászati üzemmel jogi és gazdasági kapcsolatban teljesíti a jogszabályban meghatározott feltételeket. Lényeges változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be. További jelentős változás, hogy július 1-jétől az adóraktár engedélyeseknek napi bontásban kell adatot szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

Vége a TEK-es trükközéseknek

A Kúria kimondta: védett személy jelenléte, illetve a biztonsága miatt elrendelt területlezárás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a területen nem lehet tüntetni. Az előzmények: 2015-ben Angela Merkel látogatása miatt elrendelt TEK-es területlezárásra hivatkozva függesztettek fel egy Kossuth téri tüntetést. Az intézkedés egyetlen indoka a Terrorelhárítási Központ (TEK) által néhány órával korábban elrendelt személy- és létesítménybiztosítási intézkedés volt. A demonstráció szervezője a TASZ segítségével beperelte a BRFK-t, és kérte a feloszlatás jogszerűtlenségének megállapítását. A közigazgatási bíróság jogszerűnek ítélte a TEK eljárását, ám a Kúria most hatályon kívül helyezte a döntést, és új eljárást rendelt el. A Kúria döntése szerint a BRFK-nak, illetve a feloszlatás jogszerűségéről döntő bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a védett személy biztonságának garantálása szükségessé teszi-e egyáltalán, hogy a gyülekezési jogot korlátozzák, és ha igen, akkor milyen egyéb, a tüntetés feloszlatásánál kevésbé korlátozó eszközök állnak a rendelkezésre.

Fehéredik a magyar gazdaság - Az Állami Számvevőszék elnökének előadása

Tovább kell haladni a fenntartható kifehérítés útján – hangsúlyozta Domokos László a XI. Nemzetközi Adókonferencián tartott előadásában. Az Állami Számvevőszék elnöke a csütörtökön elfogadott 2018-as költségvetésen, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál végzett ellenőrzéseken keresztül mutatta be a gazdaság fehérítésének aspektusait. Domokos László kijelentette: a magyar költségvetés stabil, így lehetőség van további adócsökkentésre, a következő években pedig a fenntartható kifehérítésre és a hatékonyság növelésére kell koncentrálni. Domokos László hangsúlyozta: az adórendszer korszerűsítésével eredményes lépések történtek a versenyképesség irányába, hiszen az adóhatékonyság fokozatosan nő Magyarországon. A kiadási oldalon azonban jelentős átalakításokra lenne még szükség, többek között mérhetővé kell tenni, hogy a közkiadások elérik-e közhasznú céljukat, illetve mennyire közelítik meg az előre meghatározott célt – vetette fel az ÁSZ elnöke.

100 milliárd forintos megtakarítást ért el a magyar gazdaság a kartellek felderítésével

A hajnali rajtaütés speciális versenyjogi eszköz: a versenyhatóságok alkalmazottai a közérdekre kifejezetten káros kartellek üldözése érdekében előzetes értesítés és az érintett akarata ellenére is beléphetnek a vállalkozás bármely helyiségébe, azt átkutathatják, továbbá iratokat, telefonokat, egész informatikai rendszereket másolhatnak le, és e körben a személyes használatú cégvezetői levelezéshez is hozzáférhetnek. A kartell ügyek túlnyomó többsége hajnali rajtaütéssel kezdődik, ami éves szinten 50-60 vizsgálattal érintett céget is jelenthet Magyarországon. A CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda és a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara közös szakmai rendezvényén a téma elismert szakértői és a versenyhatóság képviselője mutatta be a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatok során követett gyakorlatát és hívta fel a figyelmet az ilyen helyzetekben elkövethető esetleges hibákra, amelyek akár súlyos eljárási bírságokat is maguk után vonhatnak. Az eljárás hasznosságát viszont mi sem mutatja jobban, mint hogy a GVH saját számításai szerint 97 milliárd forint megtakarítást ért el a magyar gazdaság a kartellek felderítésével és szankcionálásával 2009 és 2014 között.

A 2018-as költségvetés a családok erősödését támogatja

A jövő évi költségvetés támogatja a családok erősödését és biztosítja a kedvező gazdasági folyamatok fennmaradását; 4,3 százalékos növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 3 százalékos inflációval számol - mondta a nemzetgazdasági miniszter a parlamentben csütörtökön, miután az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést.Varga Mihály kiemelte: három vagy több gyermek esetén elengedik jövőre az anyák diákhitel-tartozását, két gyermek esetén pedig a tartozás 50 százalékát. Emellett egy évvel meghosszabbítja a kormány a diplomás gyedre való jogosultságot, a babakötvényt pedig elérhetővé teszi a határon túl élő magyarok számára. Varga Mihály az adóváltozásokról elmondta: kedvező, hogy 2018. január elsejétől az alapvető élelmiszerek közül a hal és a sertés belsőségek áfakulcsa is 5 százalékra mérséklődik, hozzátette, hogy az áfa-csökkentések jelentős támogatást jelentenek minden magyar családnak. Az adóváltoztatások, a folytatódó adócsökkentés kedvező hatásaként 260 milliárd forint marad a családoknál - jelezte.

A Fidesz rendkívüli parlamenti ülést akar összehívni a plakáttörvény miatt

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője az M1 aktuális csatornán pénteken közölte: felhatalmazást kapott a Fidesztől, hogy kezdeményezze a rendkívüli ülés összehívását az úgynevezett plakáttörvénnyel kapcsolatban. Mint a frakcióvezető felidézte, Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a burkolt pártfinanszírozás megakadályozását és az átlátható kampányfinanszírozás biztosítását célzó törvényt, és a képviselőknek hatvan napjuk van, hogy válaszoljanak az államfő észrevételeire.

Felállítja az ülnököket az új törvény

Az ülnök nem hivatásos bíró; az elsőfokú bírói tanácsban általában egy hivatásos és két laikus bíró vesz részt. A törvény lehetővé teszi, hogy azokban az esetekben, amikor a vádat nem az ügyész, hanem - mint magánvádló - a sértett képviseli, az ülnök önállóan is eljárjon. Ide tartozik például a könnyű testi sértés, a becsületsértés, a magántitok megsértése, és a kegyeletsértés. Ezen ügyekben ülnök határozatot is hozhat, de csak korlátozottan. Az ülnököket 4 évre a helyi önkormányzatok választják meg. A legutóbbi választás 2015 tavaszán volt, így mandátumuk 2019-ben jár le. Az új eljárási törvény szerint azonban legtöbbjük 2018 júliusától feladat nélkül marad. Ülnökök ezentúl csak a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban, valamint a katonai büntetőeljárásban vesznek részt.

Közel ötven törvényt fogadhatnak el ősszel

Negyvenhat törvényjavaslatot tartalmaz a kormány őszi törvényalkotási programja, köztük például az adózás rendjéről szóló új jogszabályt. A tavasszal elfogadott 103 törvényből egy törvényt küldött vissza az államfő. Három előterjesztés már a Ház előtt van, így az, amely 80 méteres kútmélységig nem tenné szükségessé sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatását, továbbá a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság államkincstárba beolvadása miatt szükséges javaslat, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítása. Ezekről októberben várható parlamenti döntés, csakúgy, mint az adózás rendjéről szóló új törvényről – amelynek célja az ügyfélbarát adóigazgatási rendszer kialakítása -, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kezdeményez majd várhatóan augusztusban. Novemberben módosulhatnak a közbeszerzési előírások, törvény születhet az adóhatósági végrehajtásokról – miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövőre már általános végrehajtó szerv lesz közigazgatási ügyekben -, elfogadhatják a 2016-os zárszámadást, és terveznek adótörvény-módosítást is. Egy belügyminisztériumi tervezet alapján pedig a titkos információgyűjtésekkel összefüggésben meghatározó mértékű ellenőrzési jogkört kaphat az adatvédelmi hatóság elnöke.

Csak a vörösiszap-perrel foglalkozik majd a kijelölt bíró Győrben

A tervek szerint novemberben kezdik a vörösiszap-per megismételt tárgyalását a Győri Törvényszéken - derült ki dr. Takács József elnök tájékoztatásából. Az óriási jelentőségű és hatalmas terjedelmű büntetőügyben idén februárban nem született a Győri Ítélőtáblán ügydöntő határozat, mivel a tábla hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék 2016 januárjában hozott ítéletét. A törvényszék felkészült a hatalmas feladatra - mondta ,- a vörösiszap-üggyel megbízott tanácsvezető bíró kezében nemrég még 18 büntetőügy volt, ezek egy részét más bíróra osztották, a többit pedig júliusig befejezik. Utána már kizárólag a vörösiszap-perrel foglalkozik a bíró és több bírósági titkár segíti majd a munkáját.

Áder nem írta alá plakáttörvényt

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a burkolt pártfinanszírozás megakadályozását és az átlátható kampányfinanszírozás biztosítását célzó törvényt Áder János köztársasági elnök csütörtökön. A köztársasági elnök szerint a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz. A záró rendelkezések között olyan rendelkezés hatályba lépését mondja ki, amely nincs a törvényben - hívta fel a figyelmet Áder János. Hozzátette: a törvény harmadik paragrafusa normatív tartalommal nem bíró, valamint nem létező rendelkezés és melléklet. Az államfő arra kérte az Országgyűlést, hogy a törvényt teljes egészében tárgyalja újra.

A sikeres öntisztázás jellemzői - A Közbeszerzési Hatóság gyakorlatának elemzése

Az öntisztázás jogintézménye lehetőséget nyújt arra, hogy ha valakit egy korábbi jogsértése miatt kizártak a közbeszerzésekből, bizonyos feltételek teljesítése után újrainduljon tendereken. Erre 2015 ősz óta van mód, így az azóta született határozatok elemzése segítséget jelenthet az érintetteknek abban, hogy felmérjék, hogy az általuk meghozott intézkedések elégségesek lesznek-e az eredményes öntisztázáshoz. Magyarországon a kizáró okok hatálya alá került ajánlattevők megbízhatóságát a Közbeszerzési Hatóság vizsgálja. Az öntisztázás eredményes, ha a kizárt pályázó megtérítette a bűncselekménnyel vagy kötelességszegéssel okozott kárt (vagy vállalta a megtérítését), a nyomozó hatóságokkal aktívan együttműködött a tényállás tisztázásában, a további jogsértések megelőzésére technikai, szervezeti és személyi intézkedéseket hozott.

Ahmed H. - Indokolta a bíró a korábbi ítélet hatályon kívül helyezését

Hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt Ahmed H. elsőfokú ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el. Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró indoklásában elmondta: az elsőfokú bíróságnak - az esetleges vádlotti fenyegetések vagy követelések tartalmát illetően - a bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelnie, mérlegelnie kellett volna. Ehelyett a bíróság a tényállást úgy állapította meg, hogy az ítéletből nem derült ki, milyen konkrét indokok alapján fogadta vagy vetette el az egyes bizonyítékokat, és valójában melyik konkrét bizonyítékra és milyen érvelésre alapozott. Márpedig ez a mulasztás a vádlott cselekvésének jogi minősítését alapvetően befolyásolja.

Bírósági ítélet vethet véget a fájlmegosztásnak

Megszületett az Európai Unió Bíróságának ítélete a "The Pirate Bayhez" hasonló, online fájlmegosztó platformokkal kapcsolatban. Ez lehetővé teszi, hogy a fájlok egymás közötti cserélését lehetővé tevő oldalakat is elérhetetlenné tegyék. A kérdéses fájlok nagy többsége szerzői jogvédelem alatt álló műveket tartalmaz, anélkül hogy a jogosultak engedélyt adtak volna azok megosztására. A bíróság szerint a platformok e védett művek megosztásában megkerülhetetlen szerepet játszanak (pl. keresőmotoron kívül a művek jellegén, műfaján és népszerűségén alapuló kategóriákat kínálva). Ezzel az aktív és folyamatos közreműködéssel megvalósítják a védett művek nyilvánossághoz való közvetítését.

Máris vizsgálja a tegnap elfogadott civiltörvényt az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a magyarországi civiltörvény összhangban van-e az Európai Unió belső piaci szabályaival és az alapjogi chartával – közölte a brüsszeli testület illetékes szóvivője szerdán. Az uniós vizsgálat külön érdekessége lesz, hogy a lex NGO szerint külföldi támogatásnak minősül az a pénz is, amit egy civil szervezet az uniós kasszából közvetlenül, a magyar állam közbeiktatása nélkül kap.

Nem fogadták el a plakáttörvény kétharmados rendelkezéseit

Nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget szerdán a parlamentben az átlátható kampánytevékenység érdekében javasolt kormánypárti törvénymódosítás, vagyis az úgynevezett plakáttörvény, amely kampányidőszakon kívül megtiltotta volna a politikai plakátok kihelyezését mind a kormánynak, mind a pártoknak.

Trócsányi: az IM teljesítette jogalkotási feladatait

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) teljesítette jogalkotási feladatait; megszülettek a nagy eljárási kódexek, és elfogadták az ügyvédségről szóló törvényt - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter budapesti sajtótájékoztatóján szerdán. Kiemelte: a törvényelőkészítés során a szakmai és a politikai párbeszédre egyaránt törekedtek. Az új büntetőeljárási kódex kapcsán egyeztettek például a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség, a Belügyminisztérium és az ügyvédi kamara vezetőjével, továbbá olyan civil szervezetekkel, mint a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International, valamint a politikai pártokkal. A vitákat sikerült konszenzusos alapon lezárni, így a büntetőeljárási törvény nem ügyvéd-, nem ügyész és nem bíróbarát, hanem a különféle szempontok, érdekek összehangolását tűzi ki célul.

Inspiráció vagy lopás? - Honnan, mit és hogyan vehetünk át, hogy ne legyen jogsértő?

Valamennyi vállalkozás életében az online tartalommarketing egyik fontos eleme a megfelelő mennyiségű és minőségű tartalom előállítása és online megjelentetése. Sok esetben azonban időigényes feladat a megfelelő tartalom előállítása. Magától értetődőnek tűnik ezt a kérdést úgy megoldani, hogy a cégek külföldi blogokból, honlapokról emelnek át cikkeket, bejegyzéseket, és azokat magyarra fordítva közzéteszik saját honlapjukon, blogukon. Másik kézenfekvő megoldásnak az tűnik, ha csak egy-egy mondatot, bekezdést emelnek át más cikkből, máshol megjelent kutatások eredményeit ismertetik. A tartalom színesebbé tételéhez vonzó lehetőséget jelent máshol közölt táblázatok, infografikák átvétele is. Az ilyen tartalomgenerálás azonban szerzői jogsértő is lehet, és súlyos jogkövetkezményeket vonhat maga után. A külföldi cikk magyarra fordítása már önmagában a cikk felhasználását jelenti. Azt, hogy szerzői jogi szempontból melyik típusú felhasználásnak minősül a fordítás, az dönti el, hogy a fordítás az eredeti szöveg nyersfordítása-e, vagy egyéni, eredeti jelleget is magán hordozó szerzői szakfordítása vagy művészi fordítása.

Visszadobták másodfokra a lúgos támadással vádolt orvos ügyét

Ítéletet hirdetett a Kúria kedden a lúgos támadással vádolt orvos ügyében - írja a 24.hu. A testület hatályon kívül helyezte a korábbi döntést, így B. Krisztián ismét bíróság elé állhat másodfokon, de a tárgyalásig előzetes letartóztatásban marad. Az ügyben múlt kedden hangzottak el a perbeszédek: a védelem új eljárást próbált kiharcolni, a vád pedig súlyosabb büntetést kért. Egyelőre úgy fest, a védelem áll jobban, ha nem is kezdődik teljesen elölről az ügy, ismét lesz lehetőségük bizonyítani azt, amit az eljárás kezdete óta állítanak, hogy B. Krisztián ártatlan.

NVB-elnök: nem lehet népszavazás Paksról

A paksi bővítés ügyében a nemzetközi szerződések miatt még csak megerősítő népszavazást sem engednek a hatályos szabályok, emiatt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) továbbra sem fog ezzel kapcsolatos népszavazási kérdést hitelesíteni - hangsúlyozta Patyi András NVB-elnök a Magyar Nemzetnek.

Tételek: 11861 - 11880 / 14742 (738 oldal)