Hírfolyam

Mol-INA: Magyarország kapja a Hernádi elleni elfogatóparancsot

A zágrábi megyei bíróság peren kívüli tanácsa pénteken úgy döntött, hogy közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldi el a Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató ellen 2015. december 15-én kiadott európai elfogatóparancsot, amelynek alapján eddig nem történt semmilyen eljárás - olvasható a bíróság honlapján.

Rendőri vezetők pere: az utolsó szó jogán is tagadtak a vádlottak

Tagadták bűnösségüket a 2006-os őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények miatt megvádolt egyes rendőri vezetők az utolsó szó jogán a Fővárosi Ítélőtáblán pénteken. A táblabíróság február 13-ára tűzte ki a másodfokú határozat kihirdetését.

Az egyre több bírálat miatt párbeszédre van szükség az EJEB hatásköréről

Nehéz eldönteni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) emberi jogi aktivistaként szeretné-e teljesíteni küldetését vagy valódi bírói testületként kíván működni, amiért egyre több bírálat éri. Párbeszéd kell a testület hatásköréről - jelentette ki Trócsányi László igazságügy-miniszter a La Libre Belgique című belga napilapban pénteken megjelent írásában. Trócsányi László szerint a bíróság olyan regionális testület, amely emberi jogi normákat akar meghatározni a hozzá tartozó 47 tagállam számára. Némelyek véleménye szerint ahelyett, hogy feladatát betöltve minimális követelményeket határozna meg, általánosítani akarja az emberi jogokat úgy, hogy nem veszi figyelembe a szubszidiaritás elvét, sem az egyes országok történelmi és kulturális gyökereit.

Több keresetet adtak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához - Magyarország is többször fordult a strasbourgi bírósághoz

A megelőző két év csökkenő tendenciájához képest tavaly lényegesen több ügyben nyitott dossziét az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A legnagyobb mértékben Törökország, Románia és Magyarország esetében emelkedett a folyamatban lévő, az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos ügyek száma - közölte a strasbourgi székhelyű bíróság. Guido Raimondi, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) elnöke elmondta: Törökország tavaly 12,600 ügyben volt érintett, ami az előző évhez képest 15,8 százalékos növekedést jelentett. Magyarország folyamatban lévő ügyeit tekintve az előző évhez képest 11,2 százalékkal több, 8950 eset feldolgozását kezdte meg a strasbourgi bíróság 2016-ban.

Magyarország továbbra sem akar európai ügyészséget

Továbbra sincs egyetértés az európai uniós tagállamok között az európai ügyészség létrehozásának kérdésében, az uniós állam- és kormányfők megerősített együttműködésről dönthetnek márciusban – mondta el az uniós igazságügy-miniszterek pénteki máltai informális tanácskozásán tartózkodó Trócsányi László az MTI-nek telefonon. A miniszter aláhúzta: Magyarország elkötelezett az Eurojust működésének fenntartása és erősítése mellett és aggályosnak tartja, hogy egy új intézmény felállítása a meglévő európai uniós bűnüldözési intézményeket, így az Eurojustot és az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) gyengítené, noha ezek nagyon komoly eredményeket érnek el. Amennyiben európai ügyészséget szeretnének létrehozni, akkor az Eurojust szervezeti alapjain kell azt létrehozni – mondta Trócsányi László. Nincs egyetértés a tagállamok között az esetleges ügyészségi hatáskörök szabályozásának kérdésében sem. Magyarország úgy gondolja, hogy egy európai ügyészség hatásköreinek szabályozásakor csak egyhangú döntés fogadható el, mások minősített többséggel is lehetségesnek tartják azt.

Brexit: lépett a kormány

Benyújtotta csütörtökön a brit kormány azt a parlamenti határozattervezetet, amelynek elfogadása a legfelsőbb bíróság minapi döntése alapján szükséges a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához. Az alsóház elé terjesztett rövid, mindössze négysoros tervezet szövege szerint Theresa May miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján értesítést küldhet Brüsszelnek arról, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unióból.

Felfüggesztették a Class FM perét

A felperes kezdeményezésére a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírója szerdán felfüggesztette azt a pert, amelyet a Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt. indított a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ellen. A per fontos kérdése, hogy – az eljárási szabályok betartása mellett – az NMHH Médiatanácsa szabadon eldöntheti-e, kivel akar frekvenciaszerződést kötni, hosszabbítani, és kivel nem. Az Advenio szerint nincs joguk így válogatni, az alperes szerint van. Ismert, hiába kérte a Class FM a tavaly novemberben lejárt frekvencia-szerződés meghosszabbítását, a Médiatanács ezt nem támogatta.

Őssejtügy - Új tárgyalás kezdődött

Megkezdődött az engedély nélküli őssejtkezelések ügyében indult büntetőper megismételt elsőfokú tárgyalása csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy nem állapítható meg a vádlottakkal szemben a csalás, mivel nem állt fenn a megtévesztési szándék. A táblabíróság szerint azonban a törvényszék nem indokolta meg, hogy az ezzel ellentétes bizonyítékokat miként értékeli. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság elmulasztotta azt is feltárni, hogy milyen szerepük volt az egyes vádlottaknak a bűncselekményekben, a csalás vonatkozásában ki miről tudott, melyik sértett mennyit fizetett, kapott-e visszatérítést, ezért a tényállás megalapozatlan.

A kiszámíthatóság hiánya negatívan hat a gazdasági szereplőkre

A jogszabályok gyakori módosítása veszélyeztetheti a jogbiztonságot, a kiszámíthatóság hiánya negatívan hat a gazdasági szereplőkre, így a versenyképességre is – olvasható Trócsányi László igazságügyi miniszternek a Világgazdaságban 2017. január 26-án megjelent cikkében. Az igazságügyi tárca jövőbeli, versenyképességgel összefüggő jogalkotási feladatai közül a miniszter kiemelte a választottbíráskodás szabályozását, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének felülvizsgálatát, valamint a külföldi cégek Magyarországra való áttelepedésének megkönnyítését.

Hogyan fonódjunk össze, és mire figyeljünk közben?

Az elmúlt években a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a Tpvt.) korszerűsítése, az eljárás gyorsabbá tétele érdekében jelentős lépéseket tett a vállalkozások összefonódásának eljárásrendje terén. Valóban megfigyelhető a fúziós ügyek átlagos ügyintézési idejének csökkenése a 2014-es határidő-csökkentés óta, annak ellenére, hogy a GVH elé került összefonódási kérelmek száma nőtt. A most 2017. január 15-én hatályba lépő új szabályok, megreformált eljárásrend is ezt a tendenciát kívánja tovább erősíteni.

Február 6-án hirdet másodfokú ítéletet a Győri Ítélőtábla vörösiszap ügyben

Február 6-án tíz órakor hirdet ítéletet a vörösiszapper másodfokú tárgyalásán a Győri Ítélőtábla - mondta a büntetőper szerdai tárgyalási napja végén Zólyomi Csilla, a tanács elnöke.

Listázhatják a gyermekbántalmazókat

Központi nyilvántartás készülhet azokról, akik korábban bármilyen, kiskorúakkal szembeni bűncselekményt követtek el, ez be is épülne a gyermekvédelmi törvény tavaszi módosításába – írja szerdai számában a Magyar Idők. A cikk szerint a cél az, hogy ezek az emberek soha többé ne kerülhessenek a gyermekek közelébe, az erről szóló módosító javaslat pedig tavasszal kerülhet az Országgyűlés elé.

Szigorodnak az iskolai kirándulásokra vonatkozó szabályok

Ma Magyarországon az utazási szerződésekre lényeges jogi garanciák érvényesek, utazásszervező csak bejelentés és megfelelő képesítés, gyakorlat és vagyoni biztosíték birtokában tevékenykedhet üzletszerűen. Bármilyen későbbi probléma esetén az utazási iroda felelősségre vonható és köteles helytállni az okozott kárért. Nem igaz viszont már ez az iskolai kirándulások, sítáborok vagy éppen erdélyi utak megszervezésére. A fogyasztók és gyermekek védelme érdekében szükséges ezért olyan jogi szabályozás megteremtése, amely alapján az iskolai buszos kirándulások megszervezése, ahol például a szállás és a személyszállítási eszköz bérlése, intézése egyszerre valósul meg, utazásszervezési, ennél fogva pedig bejelentés köteles tevékenységnek minősüljön.

A bejegyzett élettársaknak késedelmi kamattal együtt utalja vissza a NAV az illetéket

A gazdasági tárca elfogadja az ombudsman, illetve az Igazságügyi Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának az álláspontját, mely szerint a bejegyzett élettársakat úgy kell tekinteni, mintha házastársak lennének. A bejegyzett élettársak ezért éppúgy, mint a házastársak mentesülnek az ajándékozási és örökösödési illeték megfizetésének kötelezettsége alól. A bejegyzett élettársak tehát kérhetik a terhükre előírt és esetlegesen megfizetett ajándékozási vagy örökösödési illeték törlését és visszatérítését. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemcsak az illetéket fizeti vissza, hanem az összeg után járó késedelmi kamatot is, amely a jegybanki alapkamat kétszerese. Azoknak a bejegyzett élettársaknak, akik megfizették az örökösödési vagy ajándékozási illetéket, egy kérelmet kell benyújtaniuk az adóhivatalhoz, melyben kérik az illeték törlését és visszatérítését.

Átvették a hatóságok Malina Hedvig ügyét

Hivatalosan is átvette Magyarország a 2006-ban megvert, majd hamis tanúzással megvádolt volt diáklány, az időközben magyar állampolgárrá lett Malina Hedvig ügyét Szlovákiától. Malina Hedvig még tavaly februárban kérvényezte az ügyében eljáró Nyitrai Járási Bíróságnál, hogy ügyét magyarországi bíróságnak adják át.

Az ítélőtáblán a miskolci „kis fészekrakó” ügy

Tíz évvel az „elkövetés” után jogerős döntés lehet a csalásos, okirat-hamisításos ügyben. A Debreceni Ítélőtábla dr. Ficsór Gabriella vezette tanácsa csütörtökön kezdi el tárgyalni a „kis fészekrakóként” ismert miskolci büntetőügyet. Az ügy részesei – a bíróság által megállapított tényállás szerint – a jogszabályok rendelkezéseit kihasználva, azokkal visszaélve értékesítettek, vásároltak ingatlanokat és nyújtottak segítséget az ügyletek lebonyolításához Miskolcon 2006-ban. A „fészekrakó” program keretében használt ingatlanok vásárlása során valótlan tartalmú munkáltatói igazolásokat adtak be a hitelintézethez. Az igazolások segítségével a vevők részben úgy jutottak ingatlanokhoz, hogy rendszeres jövedelemmel és saját erővel sem rendelkeztek, így a törlesztésre reális lehetőségük nem volt.

Felfüggesztett szabadságvesztés az Andrássy úti ingatlanok ügyében

Felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta két Andrássy úti ingatlan 2004-es elidegenítése ügyében, több száz millió forintos hűtlen kezelés miatt Fürst György volt VI. kerületi szocialista alpolgármestert és tizenegy társát első fokon a Fővárosi Törvényszék kedden. Az ügyész végrehajtandó szabadságvesztésért, a vádlottak felmentésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős, a büntetőeper másodfokon folytatódik.

Metró - Nincs fény az alagút végén

Akár keresztbe is tehetett a folyamatban lévő hazai büntetőeljárásnak Lázár János, illetve a kormányoldal azzal, hogy kampányba kezdett az uniós csalás elleni hivatal M4-es metróberuházást érintő jelentése kapcsán. Az ügyben készült, még nem nyilvános OLAF-dokumentum ugyanis döntően hazai hatóságok, így a nyomozóügyészség, a fővárosi önkormányzat, illetve kormány adataira támaszkodhat az uniós támogatások kétes elköltése miatt gyanússá vált, de számos hazai büntetőeljárásban eddig is érintett ügyben.

Nem kell elölről kezdeni a Quaestor pert egy kizárt szakértő miatt

Az egyik szakértő kizárása miatt nem kell elölről kezdeni a Quaestor-ügy bírósági tárgyalását - közölte a Fővárosi Főügyészség az MTI érdeklődésére kedden. A másodfokú bíróság jogerős végzésében rögzített iránymutatása alapján az együttesen adott szakértői vélemény törvényes bizonyítási eszköz, amit az első fokú bíróságnak tárgyalás anyagává kell tenni. Ennek megfelelően a Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint annak sincs akadálya, hogy a bíróság a továbbiakban az együttesen adott szakértői véleményt készítő, kizárással nem érintett igazságügyi szakértő meghallgatásával folytassa a bizonyítási eljárást.

A gyermektartás új szabályai - az új Polgári Törvénykönyv alapján

Az új Ptk. Családjogi könyve a régi szabályokat nagyvonalakban megtartotta, de a kialakult bírói gyakorlatot a jogszabály részévé tette, és bevezetett néhány érdekes újdonságot. A kiskorú gyermek tartására a szülő ezentúl nem a saját szükséges tartásának rovására, hanem annak korlátozásával is köteles. Ugyanakkor érvényben maradt az a rendelkezés, miszerint ezt a szabályt nem kell alkalmazni akkor, ha a gyermeknek a tartására kötelezhető más, egyenesági rokona van. Ez jelentheti azt is, hogy ha a különélő szülőnek nincs jövedelme, netán azt esetleg olyan ügyesen rejtegeti, hogy „nem fogható meg”, akkor a tartásdíjat lehet követelni a jómódú, de legalábbis magasnak számító nyugdíjjal rendelkező nagyszülőtől is. A nagykorú, tovább tanuló gyermek tartására vonatkozó szabályozásban a legfontosabb változás, hogy a bírói gyakorlat által kialakított alapelvek maradéktalanul bekerültek a törvénybe. Így az a nagykorú, tovább tanuló gyermek jogosult a tartásra, akinek tanulóévei folyamatosak, azokban nincs indokolatlan megszakítás, és aki nem érdemtelen. A tartásdíjat a kérelem benyújtásától számított 6 hónapra visszamenőleg lehet igényelni. Abban az esetben, ha a jogosult igazolja, hogy a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett, 3 évre visszamenőleg lehet követelni a meg nem fizetett tartásdíjat.

Tételek: 12441 - 12460 / 14728 (737 oldal)