Hírfolyam

Új különleges eljárás a Pp.-ben: a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per

Ezek a perek törvényszéki hatáskörbe tartoznak. Az új különleges eljárási szabályok egyértelműen a sajtó-helyreigazítási eljárás mintáját követik. A szerdai Magyar Közlönyben egy olyan Pp.-módosítás jelent meg, melyet a Kúria polgári kollégiumának vezetője és az OBH elnöke is élesen bírált. Ebben az ismertetőben ugyanakkor mi most csak a törvényszövegre szorítkozunk. Az új Ptk. 2:48. §-a szerinti a képmáshoz és a hangfelvételhez való joghoz immár egy új különleges ("gyorsított") eljárás is társul a Pp.-ben.

Megkezdődött az új jövedéki törvény kidolgozása

A Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére megkezdődött az új jövedéki törvény kidolgozása, a törvényjavaslat várhatóan 2016 tavaszára készülhet el - közölte az NGM jövedéki és ökoadók osztályának vezetője. Az NGM osztályvezetője a jövedéki törvény megalkotását azzal indokolta, hogy a most hatályban lévő jogszabályt módosításokkal már nem lehet korszerűbbé tenni. Az új jövedéki törvény keretjellegű lesz és a jelenlegi törvénynél egyszerűbben és átláthatóbban szabályozza majd a területet - mondta.

Változó perelőkészítés, könnyített csoportperek - Jövőre kerül az Országgyűlés elé az új polgári perrendtartás

A jövő évben az Országgyűlés elfogadhatja az új polgári perrendtartási kódexet - mondta Trócsányi László, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken. Az igazságügyi miniszter annak kapcsán nyilatkozott, hogy csütörtökön a tárca vezetőjeként tájékoztatta a parlamenti frakciók képviselőit a minisztériumban zajló, a polgári, a büntetőjogi és a közigazgatási perrendtartással kapcsolatos jogalkotási munkáról.

Így számoltatnák el a brókereket Rogánék

Felelősségre vonhatják a brókerbotrányban érintett cégekhez tartozó cégeket, a csaló brókereket, a vállalatok vezetőit, tulajdonosait, felügyelőbizottsági tagjait és könyvvizsgálóit, és akár a magánvagyonukkal is felelhetnek az okozott károkért. Benyújtotta három fideszes képviselő – Rogán Antal, Tuzson Bence, Gulyás Gergely – a brókerek elszámoltatásáról szóló törvényjavaslatot. A parlamentben korábban a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy már jövő hétfőn szeretnék ezt elfogadni, ám ehhez az ellenzékre is szükség lesz. A törvényjavaslat minden olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynél a kár vagy vagyoni hátrány meghaladja az 50 millió forintot.

Mikor kaphatnak pénzt a Quaestor-károsultak?

A jelenlegi szabályok szerint a büntetőeljárás végén indulhatna el a károsultak kártalanítása - a Fidesz három héten belül egy törvényjavaslatot nyújtana be, hogy felgyorsítsák a folyamatot. A Quaestor-ügyben érintettek polgári jogi úton érvényesíthető kártalanítását segítő törvényjavaslatot nyújt be három héten belül az Országgyűlésnek a nagyobbik kormánypárt - hangzott el egy keddi, budapesti háttérbeszélgetésen az MTI beszámolója szerint.

Külön munkacsoport felügyeli a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében indított nyomozást

A Hungária Értékpapír Zrt. ügyében indult nyomozás felügyeletére három ügyészből álló munkacsoportot alakított kedden a Pest megyei főügyész - erősítette meg Gyugyi Csilla, az ügyészség szóvivője az MTI-nek. Az origo.hu írt arról, hogy bár a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében eddig is fokozott ügyészségi felügyelet mellett nyomoztak, kedden külön munkacsoport is alakult, hogy a nyomozás felügyeletét az eddiginél is hatékonyabban lássák el. Az Origo cikke szerint ez azt jelenti, hogy az ügyész havonta, de akár gyakrabban is megkérdezheti: éppen hol tart a nyomozás, és utasítást is adhat a nyomozóknak.

Másodfokon is pert vesztett az OTP Ingatlanlízing

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az OTP Ingatlanlízing Zrt. ellen hozott első fokú ítéletet, így a kedden kihirdetett ítélet szerint a pénzintézet forinthitel-szerződései tisztességtelenek. Az ítélőtábla egyúttal elutasította a felperes pénzintézetek kérelmét arra, hogy a bíróság az Európai Unió bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen, valamint forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi XXXVIII. törvény alkotmányellenessége miatt.

Magyar ügyben döntött az Európai Bíróság - tejelhetnek a bankok az államnak

Az unió legfőbb igazságszolgáltatási fóruma szerint az első Orbán-kormány idején bevezetett állami támogatással a hitelintézeti ágazatot előnyben részesítették a gazdaság többi szereplőjével szemben. Mivel a hitelezőknek adott állami garanciavállalás jogellenes volt, a bankok által esetlegesen igénybe vett állami támogatást vissza kell téríteni a magyar államnak – döntött az Európai Bíróság. Az Európai Bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy a hasonló állami támogatásokat előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, amely jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a konstrukciót. A szóban forgó állami garanciavállalást azonban Magyarország nem jelentette be.

Két bank is elbukta ma a forinthiteles pert

A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az Erste Bank Hungary Zrt. és a Sopron Bank Burgenland Zrt. ellen hozott elsőfokú ítéleteket: így tisztességtelenek a pénzintézetek forinthitel alapú szerződések kikötései. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az Erste Bank esetében úgy vélte, hogy a Fővárosi Törvényszék, a tényállást helyesen állapította meg, döntése érdemben helytálló és az indoklással is egyetértett. Az ítélőtábla egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a bíróság az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen, valamint az Alkotmánybírósághoz forduljon a 2014. évi XXXVIII. törvény alkotmányellenessége miatt.

Halasztottak a CIB Ingatlanlízing perében

Március 31-én dönthet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a pénzintézet magyar állam ellen indított forintalapú hitelszerződésekkel kapcsolatos perében. A testület csütörtökön elutasította a felperes indítványát arra, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz (Ab) forduljon a 2014. évi XXXVIII. törvény alkotmányellenessége miatt. A felperes pénzintézet fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a per újratárgyalását kérte, amennyiben erre nincs mód, akkor a másodfokú bíróság - a törvényszék ítéletének megváltoztatásával – állapítsa meg, hogy a CIB Ingatlanlízing forintalapú fogyasztói lízingszerződéseiben alkalmazott általános szerződési feltételek nem tartoznak a törvény hatálya alá, mivel azok a referencia kamatláb alapján módosulnak.

Védjegyjogi szeminárium

A HVG-ORAC Kiadó a közelmúltban jelentette meg A védjegytörvény magyarázatát, mely a Vt.-n kívül foglalkozik még a védjegyjog megsértésével a büntetőjogban, egyéb árujelzők (kereskedelmi név, doménnév, jellegbitorlás) védelmével, az összehasonlító reklámmal, valamint a know-how és a franchise szabályozásával is. A szerzők, a témakör ismert hazai szakemberei, 2015. március 31-én egy könyvbemutatóval egybekötött szemináriumon, összesen hét előadás keretében dolgozzák fel a leginkább közérdeklődésre számot tartó kérdéseket, konzultációs lehetőséget is biztosítva a hallgatóságnak.

Hatékony védelem a képmáshoz és a hangfelvételekhez fűződő jogoknak - Új különleges pertípus jön létre

A sajtó-helyreigazítási per mintájára egy új különleges pertípust hozott létre az Országgyűlés a képmáshoz és a hangfelvételekhez fűződő jogok hatékony védelme érdekében. A polgári perrendtartásról szóló jogszabály ezt tartalmazó módosítását 113 kormánypárti igen szavazattal, 42 szocialista, LMP-s és független nem ellenében, továbbá 22 jobbikos tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A változtatás előírja, hogy a felek a jogvitájukat már a bírósági eljárást megelőzően próbálják meg rendezni. Az új eljárás ennek megfelelően két szakaszból áll: a pert megelőző előzetes eljárásból, valamint magából a perből.

Másodfokon is bukta hiteles perét a Raiffeisen

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a Raiffeisen Bank Zrt. és a Raiffeisen Lízing Zrt. ellen hozott elsőfokú ítéletet, így a szerdán kihirdetett ítélet szerint tisztességtelenek a pénzintézetek forintalapú hiteleinek általános szerződési feltételei. Az ítélőtábla mindkét esetben úgy vélte, hogy a Fővárosi Törvényszék a tényállást helyesen állapította meg, döntése érdemben helytálló, és az indoklással is egyetértett. A másodfokú bíróság egyenként nettó 500 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a pénzügyi szolgáltatókat.

Az Ab nem bírálta felül a Kúria döntését a devizahitelesekről

Három pénzintézet és egy adós támadta meg a Kúria jogegységi döntését a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseiről. Az Alkotmánybíróság így indokolta a panaszt elutasító határozatát: "a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára való hivatkozás nem adhat alapot arra, hogy a múltban tömegesen keletkezett tisztességtelen - ezért semmis - szerződéses kikötések érinthetetlenek maradjanak". Az Ab honlapján szerdán közzétett határozatból kiderül, hogy az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszokat: a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló, 2014. évi XXXVIII. törvény panaszban kifogásolt 3. paragrafusa így nem alaptörvény-ellenes, azt nem kell megsemmisíteni.

Buda-Cash: tízezrek perelhetnek

Ha egy vezető rosszul dönt, az okozott kárért a cégével együtt felel, vagyis a Buda-Cash és a DRB-bankcsoport meghatározó emberei elveszíthetik a magánvagyonukat. Könnyen lehet, hogy tízezres nagyságrendben indítanak majd ellenük pert a károsultak - írja a Népszabadság. A büntetőeljárás mellett kártérítési perek sora is indulhat a Buda-Cash, illetve a DRB bankcsoport vezető tisztségviselőivel szemben - mondta az újságnak Magyar Gábor ügyvéd, akit máris kétszáznál több károsult keresett meg.

Botrányok után: marad a 20 ezer eurós Beva-kártalanítás

A Befektető-védelmi Alap (Beva) továbbra is 20 ezer euróig kártalanítja a befektetőket, viszont elmarad az 1 millió forint felett kötelezően vállalandó 10 százalékos önrész - egyebek mellett ezt tartalmazza a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében elkészült törvénytervezet. A tervezet alapján, amennyiben a Beva-ban lévő összeg nem elegendő a bajba jutott befektetők kártalanítására, úgy az állam továbbra is készfizető kezességet vállal a szükséges többletre. Viszont új szabály, hogy az állami készfizető kezességvállalás mellett felvett kölcsön, illetve kibocsátott kötvény összegét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá. Az állami kezességvállalásért a Beva-nak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

Kamerák rögzítenek mindenhol - és a jogaimmal mi lesz?

Vajon akkor is áldásos a biztonsági kamerák megléte, ha egy ügyvédi iroda küszöbét lépjük át éppen? Dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke érdeklődésünkre elismerte, hogy egy ügyvédi iroda kötelmei és az anyagi biztonsághoz való jog között ellentét feszülhet: egy társasháznak és lakóinak joguk van ahhoz – a személyiségi jog védelmének keretein belül –, hogy saját személyi és vagyoni biztonságukról gondoskodjanak, míg egy ügyvédi irodának kötelessége biztosítani ügyfelei számára az azonosítás nélküli bejutást, az ügyféli minőség titokban tartását.

Devizahitelek - Az OTP elkezdte az elszámolás alapján a jóváírásokat

Az OTP Bank elkezdte a most is élő szerződéssel rendelkező ügyfelek számára a devizahitelekkel kapcsolatos jóváírásokat, első hullámban mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben, a jóváírásokat a következő hetekben folytatja a bank - mondta Kovács Antal, a hitelintézet vezérigazgató-helyettese az MTI-nek, hétfőn. Kiemelte: a most zajló devizahiteles elszámolás és forintosítás a valaha volt legnagyobb banküzemi művelet Magyarországon, a devizahiteles elszámolás az OTP Bank több százezer ügyfelét érinti. Hozzátette: ha csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott, a hitel típusától függően 14-21 sor hosszúságú elszámolási képletet nézzük, már az is jól mutatja, hogy az elszámolás és forintosítás óriási kihívások elé állítja a bankokat. Kovács Antal elmondta: a jóváírás hatására azon ügyfeleknek átlagosan negyedével csökkenhet a törlesztőrészlete, akiknek az elszámolás után is fennmarad a hitelük, és nincs hátralékuk.

Halasztottak a K&H Bank ügyében

Március 26-án lehet másodfokú ítélet a magyar állam ellen indított forinthitel-szerződésekkel kapcsolatos perben. Az biztos, hogy Ítélőtábla nem megy sem az Európai Bíróságra, sem az Alkotmánybírósághoz. Március 26-ra halasztotta a határozat kihirdetését a K&H Bank Zrt. magyar állam ellen indított forinthitel-szerződésekkel kapcsolatos perében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön. Az ítélőtábla egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a bíróság az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen, valamint azt, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) forduljon a 2014. évi XXXVIII. törvény alkotmányellenessége miatt. A K&H fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte és azt, hogy állapítsák meg: a forintalapú fogyasztói kölcsön-, hitel és lízingszerződéseiben alkalmazott szerződéses kikötések tisztességesek és ezért érvényesek.

Elhalasztották a döntést másodfokon az OTP Ingatlanlízing ügyében

Március 24-re halasztotta a határozat kihirdetését az OTP Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen újratárgyalt devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos perében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélőtábla januárban részben megváltoztatta az elsőfokú ítélet indoklását és a pénzintézet valamennyi vizsgált általános szerződési feltételét a törvény hatálya alá tartozónak ítélte meg. A Kúria szerint azonban a másodfokú ítélet indokolásából nem állapítható meg egyértelműen, hogy az alperes fellebbezésében konkrétan mely vitatott kikötéseket találta az ítélőtábla a törvény hatálya alá tartozónak, mivel az érintett általános szerződési feltételek (ászf) rendelkezéseit csak a szabályos kérdéskör feltüntetésével, általános jelleggel jelölte meg. Így a jogerős ítéletet e tekintetben hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte az ítélőtáblát.

Tételek: 14521 - 14540 / 14687 (735 oldal)