Hírfolyam

EP: Súlyos szankciók követnék a halálbüntetés visszaállítását

Egyértelműen uniós jogot sértene, ha valamelyik tagállam újra bevezetné a halálbüntetést - állapították meg az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) csütörtöki brüsszeli vitájában. Számos képviselő, valamint az Európai Bizottság megjelent szakértő tisztviselője is emlékeztetett arra, hogy a halálbüntetést az EU alapjogi chartája tiltja.

A külföldön kiszabott közlekedési bírság több országban behajtható lesz a jövőben

A magyar autósok által külföldön elkövetett közlekedési szabálysértések - többek között gyorshajtás, ittas vezetés - miatt kiszabott bírságot három országban is behajthatják a jövőben. Pintér Sándor belügyminiszter kedden a Salzburg Fórum Sankt Pöltenben rendezett miniszteri értekezletén fontos lépésnek nevezte azt a közlekedési megállapodást, amely most született Ausztria, Horvátország, Bulgária és Magyarország között. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a tagállamok között a külföldön elkövetett szabálysértések bírságai behajthatók legyenek.

A banki ügyfelek akár revíziót is kérhetnek az igazságügy-miniszter szerint

Akár revíziót is kérhetnek azok az ügyfelek, akik bankjuktól megkapták a levelet, amelyből kiderül, hogy mennyivel csökken a törlesztőrészletük - mondta Trócsányi László igazságügy-miniszter csütörtökön, az M1 aktuális csatorna hírműsorában. A miniszter azzal kapcsolatban, hogy lezárultak az úgynevezett devizaperek, azt mondta: 79 keresetet nyújtottak be a pénzügyi intézmények, ebből 78 volt "valódi per" - mondta, hozzáfűzve, hogy mindet megnyerte a magyar állam.

Módosult a vadászati törvény - pontosítást nyert a gépjármű és a vad ütközésével kapcsolatos kárfelelősségi szabály

2015. május 5. napján lépett hatályba a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása, amely korrigálja a gépjármű és a vad találkozásából eredő károkra vonatkozó szabályozás következetlenségét. A módosítás után egyértelművé válik: a gépjármű és a vad találkozására, ütközésére továbbra is a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabály alkalmazandó.

Javaslat a bíróságok költségvetéséről

Javaslatot terjeszt a bíróságok 2016-os költségvetéséről a kormány elé az Országos Bírósági Hivatal (OBH) - közölte Handó Tünde, a szervezet elnöke kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban. A Nyíregyházi Törvényszék összbírói értekezletének alkalmából tartott sajtótájékoztatón az OBH vezetője az elképzelést azzal indokolta: 2013-hoz képest tavaly több százmillió forinttal nőttek például az ülnökök, a tolmácsok, a szakértők, a védők, a fordítók és az ügygondnokok díjai, amelyeket a bíróságoknak kell megelőlegezniük vagy viselniük. Tavalyelőtt 4 milliárd 145 millió forintot, tavaly pedig már 4 milliárd 800 millió forintot költött a bírósági szervezet erre a célra, tehát lényegében ennyivel drágult az ítélkezés - közölte.

98 százalékos adó: hiába jár vissza, ül rajta a NAV

Megpróbáltuk kideríteni, miért van az, hogy az adóhatóság nem fizeti vissza az utólag jogtalannak talált, a végkielégítések után beszedett irdatlanul magas különadót. Pedig sokaknak már ott van az adófolyószámláján az összeg, és kérték is a kiutalást. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy Alaptörvénybe ütközött a különadó, és a strasbourgi bírósággal együtt úgy ítélték meg, hogy azt vissza kell fizetni. A Kúria pedig tavaly nyáron kimondta, hogy ehhez önellenőrzéssel korrigálni lehet a jogsértés alapján készült adóbevallást. Mindez megnyitotta az utat ahhoz, hogy az érintettek önellenőrzés benyújtásával, majd a kiutalás kérésével (egy 2014-es kormánydöntés alapján a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás levonása után) visszakapják a pénzüket. Volt, aki már vissza is kapta az összeget, de nem kevesen vannak, akik azóta is hiába várnak.

Ügyészségi vádemelés a NAV egy volt pénzügyőr hadnagyával szemben

2015. május 4. napján a Központi Nyomozó Főügyészség vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre az előnyért hivatali kötelességét megszegve és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt egy volt pü. hadnaggyal és két civil társával szemben. A vádirat szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság állományába tartozott pénzügyőr hadnagy milliós nagyságrendű vagyoni előnyért minősített adatokat tett hozzáférhetővé olyan személyek részére, akik ellen a NAV valamely részlege titkos nyomozást folytatott.

Vesztegetés miatt ítéltek el nőgyógyászokat

A Kúria kedden vesztegetés miatt mondott ki bűnösnek több nőgyógyászt és szülésznőt, mert pénzt kértek az ellátásért. A 13 vádlott közül a - részben már korábban jogerőre emelkedett - döntés szerint egyedül az egyik szülésznőt ítélték összesen 95 ezer forintos pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra, a vádlottak nagy részét büntetés kiszabása nélkül próbára bocsátották a bíróságok, és volt, aki megrovást kapott, több vádlottat pedig felmentettek. A Kúria leszögezte, hogy hálapénznek csak az minősül, amit a beteg elégedettsége kifejezéseként a kezelés után, önként ad, abban az esetben nem lehet bűncselekményről beszélni. Ezek a magyar társadalomban hosszú ideje kialakult szokások. Az e fajta hálapénznek csupán munkajogi következményei lehetnek, például fegyelmi eljárás, ha az adott intézmény vezetője a munka törvénykönyve szerinti hozzájárulást nem adta meg, továbbá az így kapott pénz az adótörvények szerint adóköteles jövedelemnek számít, de nem bűncselekmény.

Módosul a versenytörvény

A versenyhivatali eljárás során keletkezett iratokról csak költségtérítés ellenében lehet másolatot készíteni, a kkv-k első versenyjogsértésükért bírság helyett figyelmeztetést kaphatnak. Egyebek mellett ezt tartalmazza a versenytörvény módosítási javaslata, amelyet Trócsányi László igazságügyi miniszter terjesztett a parlament elé. Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat szerint az iratbetekintési jog csak kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható.

A korrupcióról szóló szabályokat enyhítenék, az internetről szólót szigorítanák

Változnának egyes korrupciós cselekményekre vonatkozó rendelkezések, a reintegrációs őrizet és a halmazati büntetés szabályai is egy büntető anyagi és eljárási törvényeket módosító törvényjavaslat szerint. A javaslat indoklása szerint a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia. Az ilyen típusú bűncselekmények felderítési hatékonyságának növelése érdekében a módosítás a befolyás vásárlása és a befolyással üzérkedés tekintetében is megteremti a korlátlan enyhítés lehetőségét azok esetében, akik feltárják a cselekményt. Így valamennyi korrupciós bűncselekménynél egységesen biztosítva lenne ez a megoldás.

Kapcsolattartási formák a bíróság és az ügyfelek között - OBHE ajánlás a szabályokról

Az Országos Bírói Tanács 2015. április 14-i ülésén elfogadta a bírósági ügyvitel során a bíróság és az ügyfelek között alkalmazandó kapcsolattartási formák szabályairól szóló 2/2015. (IV. 13.) OBHE ajánlást. Az OBH elnöki ajánlás tervezetét valamennyi ítélőtábla és törvényszék, valamint a Kúria elnöke és az OBT tagjai véleményezték. A beérkezett észrevételek alapján a tervezet módosítása, pontosítása és kiegészítése megtörtént.

Óriási zűrzavar az elszámolásban

Tanácstalanul állnak a banki elszámolás előtt a devizahitelesek, közülük sokan nem tudnak kiigazodni a pénzintézetek által megküldött kimutatásokon. A lapunkat megkereső adósok között voltak olyanok is, akiknek az elszámolás ellenére a felvett kölcsön több mint dupláját kell visszafizetniük a futamidő végéig. Van, aki úgy döntött, nem fizet tovább. Meglepő elszámolást küldött egyik ügyfelének a Lombard Lízing Zrt.: a kimutatás szerint az adósnak semmi nem jár vissza. A tisztességtelenül felszámolt összeg nulla forint – ez állt a Lombard Lízing Zrt. által az egyik autóhiteles ügyfélnek küldött banki elszámolásban. A „kimutatás” alapján a szegedi székhelyű pénzintézet sem az árfolyamrést (a vételi és az eladási devizaárfolyamok közötti eltérést), sem pedig az esetlegesen tisztességtelenül felszámolt kamatokat nem fizeti vissza adósának – annak ellenére, hogy a devizahiteles elszámolási törvény alapján ezek az összegek visszajárnának. Ugyanakkor a dokumentum szerint az adós fennálló tartozása meghaladja a négymillió forintot, miközben hárommilliót vett fel, és 3,4 milliót már visszafizetett.

Kezdeményezik a Kun-Mediátor felszámolását

Nyolcszáznál is több a Kun-Mediátor-ügy károsultjainak a száma. A károsultak egy részét képviselő dr. Dobrossy István ügyvéd azt mondta, kezdeményezni fogják a Kun-Mediátor Kft. felszámolását. A Kun-Mediátor hitelezői jogosultak a felszámolást megindítani – mondta az ügyvéd. Ha felszámolják, a felszámolónak is joga és kötelessége, hogy nyomozza, hova lett a pénz, ami D. Sándornéhoz bekerült.

A héten megszülethet a másodfokon az ítélet a romagyilkosságok ügyében

Várhatóan pénteken hirdet másodfokon ítéletet a romák sérelmére évekkel ezelőtt elkövetett gyilkosságsorozat ügyében a Fővárosi Ítélőtábla. Első fokon a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott. Az ügyészség a negyedrendű vádlott esetében súlyosítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége arra, hogy megakadályozzon gyilkosságokat, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról. A Fővárosi Ítélőtáblán az utolsó szó jogán Kiss Árpád egy a bíróságnak korábban benyújtott iratát összegezve a szerinte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését alátámasztó eljárási hibákról beszélt.

Brókerbotrány – Meghosszabbították a Quaestor-ügy három gyanúsítottjának előzetes letartóztatását

Meghosszabbították július 29-ig a Quaestor-ügy három gyanúsítottjának előzetes letartóztatását – erősítette meg az MTI információját Papp Gábor ügyvéd kedden. Tarsoly Csabának, a Quaestor-cégcsoport vezetőjének védője azt is elmondta, hogy védence letartóztatásának meghosszabbítása ellen fellebbez.

Új elnök a bírósági végrehajtói kamara élén - A tisztséget Tóth Dénes töltheti be

Megválasztották a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) új elnökét, a tisztséget Tóth Dénes töltheti be - közölte a MBVK. A tájékoztatás szerint ügyvezető alelnöknek Várady Zoltánt, elnökségi titkárnak Orell Zsoltot választották a hétfői elnökségi ülésen. Az elnök személyét a hatályos jogszabályok alapján a kamara elfogadásra felterjesztette az igazságügyi miniszternek - közölte a kamara.

Felfüggeszthetik uniós szavazati jogunkat a halálbüntetés visszaállítása esetén

Ha Magyarország visszaállítaná a halálbüntetést, akkor eljárás indulhatna ellene, amely szankciókhoz vezethet, mint például ahhoz, hogy felfüggesztik az ország szavazati jogát az Európai Tanácsban - mondta egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő az AFP francia hírügynökségnek, az EU legfőbb döntéshozó testületére, az állam- és kormányfők testületére utalva. Az Európai Bizottság egyik szóvivője pedig azt közölte, hogy "a halálbüntetés eltörlése az EU-csatlakozás egyik előfeltétele".

A K&H június 15-éig számol el ügyfeleivel

Azért csak ekkora fejezi be a pénzintézet az elszámolást, mert a banknak az állammal szemben indított polgári peres eljárása a devizaalapú hitelek ügyében felülvizsgálati eljárással fejeződött be. A hitelintézet szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza: a peres eljárás felülvizsgálattal megvalósult lezárulása kizárólag az elszámoló levelek kiküldésének határidejét befolyásolja, más részletét, így az elszámolás számítási módját nem.

Döntött az Európai Bíróság egy magyar vonatkozású áfaügyben

Olyan bérmunka keretében teljesített szolgáltatások, amelyeket más uniós tagállamban nyilvántartásba vett megrendelő részére nyújtottak, csak akkor mentesek az áfa alól a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamban, ha a készterméket feladják vagy elfuvarozzák e tagállamból, mielőtt azokra vonatkozóan újabb áfaköteles ügyletet végeznének - mondta ki csütörtökön egy magyar vonatkozású jogvitában a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. Az ügyben a békéscsabai gyárában elektronikai berendezésekhez távirányítókat gyártó SMK cégcsoport érintett. A cégcsoport egyik tagja, a brit székhelyű SMK UK biztosította a termeléshez szükséges alapanyagokat, alkatrészeket, gépeket és berendezéseket. A brit cég részére a távirányítók összeszerelését bérmunka keretében a magyarországi székhelyű SMK Kft. végezte. A késztermékeket ezután az SMK UK a cégcsoport harmadik tagjának, a belgiumi székhelyű SMK Europe-nak értékesítette, amely azokat továbbértékesítette a vevőknek.

Az MNB 16 pénzügyi intézmény ellen indít közérdekű keresetet

A forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel-, kölcsön- és lízingszerződéseikkel kapcsolatos, tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt. A jegybank azt kéri, a Fővárosi Törvényszék állapítsa meg: a perbe fogott intézmények 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei (ászf) vagy a korábban közzétett ászf-ek ezt követő módosításai tisztességtelenek, ezért érvénytelenek. A jegybank közleménye szerint az eljárásokban azt kéri, a Fővárosi Törvényszék állapítsa meg, hogy a perbe fogott intézmények 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei (ászf) vagy a korábban közzétett ászf-ek ezt követő módosításai tisztességtelenek, ezért érvénytelenek. Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés miatt a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettségük keletkezik valamennyi olyan fogyasztó esetében, akiknél az adott kikötést alkalmazták. Az eljárást a fogyasztók nevében indítja el a jegybank, az érintett ügyfeleknek nem kell külön kérniük.

Tételek: 15341 - 15360 / 15597 (780 oldal)