Hírfolyam

Elítélték a "fészekrakós" ügy vádlottjait Miskolcon

Ügyvédet, banki alkalmazottat, értékbecslőt ítélt többek között börtönbüntetésre a Miskolci Törvényszék csütörtökön, nem jogerősen az úgynevezett fészekrakós ügyben, amelynek csaknem kétszáznyolcvan vádlottja volt. A maratoni hosszúságú perben, amely gazdálkodó szervezet önálló intézkedésére jogosult dolgozója által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult, még 2012 májusában volt az első tárgyalás, azóta a bíróság 161 tárgyalási napot tartott. A vádirat szerint 132 ingatlanhoz jutottak hozzá olyanok, akik valótlan tartalmú munkáltatói igazolást mutattak be, így sem a felvett hitelt, sem a rezsit nem tudták fizetni. Az ingatlanokat megvásárlóknak csupán a gyermekek után járó szociálpolitikai támogatás jelentette az önrészt. A lakásokra az OTP-től vettek fel 25 év futamidejű kölcsönt a fiktív papírokkal, majd a hitelt nem fizették vagy csak rövid ideig törlesztették.

A NAV és az adóigazgatási rendszer megújításáról - A kormányhatározat részletezi az egyes intézkedéseket

Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány határozata a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezeti átalakításához és az adóigazgatási rendszer megújításához kapcsolódó egyes intézkedésekről. A NAV hatékonyabb, átláthatóbb működése, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint az ügyfélbarát adóigazgatási rendszer megteremtése érdekében a nemzetgazdasági miniszternek március 31-ig kell javaslatot tennie az adóhatóság új szervezeti struktúrájára, a január 1-jén megvalósuló szervezeti változások figyelembevételével.

Az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezéseket korrigálták

Az ellenzéki pártok támogatásával már idén megszülethet az új Quaestor-törvény, az új javaslatban bővült a cégek köre, a 30 milliós értékhatár a korábbi hozamokkal csökken, és 3 millió forint fölötti 11 százalék önrészt kell vállalni – mondta ki Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál felidézte: az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a jogszabály egyes rendelkezéseit, ezek korrigálása megtörtént. Példaként említette, hogy azokra az esetekre vonatkozik majd a törvény, amelyeknél ugyanaz a cégcsoport forgalmazott és bocsátott ki a kötvényt, tehát a cégek köre bővülni fog. A 30 millió forintos értékhatárt nem kifogásolta az Ab, de észrevételezte, hogy nem lehet általános kártérítés, hanem a korábbi hozamokkal, kamatokkal csökkenteni kell az összeget, ennek is eleget tesz az új jogszabály.

Darák Péter: A Kúria a mindennapi életet alapvetően befolyásoló kérdésekkel foglalkozik

A hálapénz, a devizahitelezés és a vasárnapi nyitva tartás ügyét emelte ki a Kúria félévzáró sajtótájékoztatóján Darák Péter azon ügyek közül, amelyekkel a legfelsőbb bírói fórum mint a mindennapi életet alapvetően befolyásoló kérdésekkel foglalkozik. A Kúria elnöke néhány közelmúltban született fontosabb döntést ismertetve elmondta: egy büntetőügyben kimondták, hogy csak az utólag és önként, kérés nélkül adott juttatás tartozik a büntetőjogilag nem szankcionált hálapénz kategóriájába. Kérésnek pedig nem csupán az egyértelműen kimondott igény számít, de a burkolt célozgatás vagy éppen olyan magatartás is, amely például a helyben uralkodó szokásokra utalva tart igényt juttatásra. Darák Péter kiemelte, hogy az egyik magyar járásbíróság indítványára az Európai Unió Bírósága által előzetes döntéshozatali eljárásban kimondott azon elvet, mely szerint a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos árfolyamműveletek nem befektetési szolgáltatások, ezért a befektetési ügyletekre előírt tájékoztatási kötelezettség ebben a vonatkozásban nem terheli a bankokat.

Külföldi büntetőítélet lefordítása költségeinek viselése - Magyar vonatkozású ügy az Európai Bíróság előtt

Egy magyar férfit betöréses lopás miatt szabadságvesztés-büntetésre ítéltek Ausztriában. Az osztrák bíróság a büntetőítéletet egy uniós jogszabály alapján, elismerés céljából megküldte Magyarországnak, ahol a jelen ügyben a Budapest Környéki Törvényszék foglalkozik az ezzel kapcsolatos teendőkkel.

Tállai: nyomozás nélkül nincs vagyonosodási vizsgálat

A jövőben csak olyan személy ellen indulhat vagyonosodási vizsgálat, aki ellen nyomozás is indult - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tállai András miniszterhelyettes, az adóhatóság átalakításáért felelős kormánybiztos. A tervek szerint 2016. június 30-ára elkészül az új adózás rendjéről szóló törvény, valamint egy teljesen új NAV-stratégia. A miniszterhelyettes kiemelte: a jövőben azokat célozza majd a vagyonosodási vizsgálat, akiknél egyértelmű, hogy a törvények megsértésével, vélhetően az adó elcsalásával tudtak gazdagodni. Nem egymás feljelentésének eszköze, hanem egy nyomozati eljárás második lépése lesz - erősítette meg Tállai András.

Alkotmányos forintosítás - Novemberi Ab-mustra

Az alkotmánybírák megkezdték szokásos év végi hajrájukat. Alkotmányosnak találták a devizatörvény forintosítási szabályait, alaptörvény-ellenesnek a Quaestor-károsultak kárrendezését, továbbá jogalkotói mulasztást állapítottak meg a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség szabályozásában.

Módosítják az osztatlan közös tulajdon megszüntetését

Módosítja a kormány az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályait. A kormány honlapján hétfőn megjelent rendelettervezet szerint a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésekor a földterületen utat kell kijelölni, hogy a felosztás után a tulajdonosok megközelíthessék. A módosítás meghatározza a föld megosztásával járó költségeket is. A legnagyobb tétel ebből - 15 ezer forint - a megosztási vázrajz műszaki vizsgálata, záradékolása.

Az MNB pert nyert az Argenta Credittel szemben

A Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma helyt adott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keresetének, és valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal megállapította, hogy a végelszámolás alatt álló Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 2006. február 15-től használatos euró alapú kölcsönszerződés elnevezésű blankettaszerződésének több pontja tisztességtelen, így érvénytelen.

Örülhet Stohl Andrást és Damu Roland ügyvédje: felmentették Ruttner Györgyöt

Részben sikkasztással, hamis tanúzással és ügyvédi visszaéléssel vádolták a sztárügyvédet, Ruttner Györgyöt, akit pénteki ítéletében végül minden vádpont alól felmentett a Székesfehérvári Járásbíróság.

Bundabotrány: újra kell kezdeni az egyik ügyet

A bírói tanács összetételében történt változás miatt pénteken újrakezdődött a magyarországi labdarúgó-fogadási csalási ügy nemzetközi vonatkozású büntetőeljárásának elsőfokú tárgyalássorozata. A szingapúri T. S. Eng és 11 magyar társa ellen – számítástechnikai rendszer elleni bűntett vádjával – zajló eljárásban tavaly januárban rendezték az első tárgyalást Nyilas Levente vezetésével a Fővárosi Törvényszéken (FT), de az ügyet idén nyáron igazgatási ok miatt átszignálták a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, ahol immár Böszörményiné Kovács Katalin közreműködésével folytatódik.

Trócsányi: tíz érv a betelepítési kvóták ellen

Az Igazságügyi Minisztérium huszonöt oldalas keresetében tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kéri a kvóták megszüntetését - ismertette Trócsányi László. Közölte: másfél éves, precedensértékű perre számítanak az ügyben, amelybe reményeik szerint más uniós országok is beavatkoznak Magyarország mellett.

Az állami jogi képviseletére Kincstári Jogügyi Igazgatóságot hozna létre a kormány

A jövő év második felében kezdheti meg tevékenységét az elsősorban az állam jogi képviseletét ellátó Kincstári Jogügyi Igazgatóság (KJI) - az erről készült törvénytervezet a kormány honlapján jelent meg pénteken. A KJI feladata a tervezet szerint az állam, valamint az államhoz kapcsolódó egyes szervek és emberek részére, magas szakmai színvonalon nyújtott jogi képviselet és jogi tanácsadás. A tervezet meghatározza azokat az állami szervezeteket, illetve embereket - például minisztériumokat és minisztereket - akiknek a jogi szolgáltatást közfeladatként a KJI látja el. A KJI általi jogi képviselet az ügyvédi jogi képviselettel lesz egyenértékű, bár az eljáró jogászokat jogügyi tanácsosnak, illetve jogügyi főtanácsosnak hívják majd. Őket az ügyvéd - eljárással összefüggő - jogai illetik meg és annak a kötelezettségei terhelik. Ugyanakkor - az ügyvédekről szóló törvény szerinti - okirat-ellenjegyzést nem végezhetnek.

Jövőre elemezhetik a társasházi jogviták és a felmondás kérdését

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjai jövőre várhatóan vizsgálni fogják az ítéleti bizonyosság, a cégvezetők hitelezők iránti felelőssége, a társasházi jogviták, valamint a munkajogban a felmondás és a joggal való visszaélés vitatott kérdéseit. A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjai Darák Péter főbíró 2012-es hivatalba lépése óta vizsgálják az ítélkezési gyakorlat vitatott problémáit. Idén mintegy félszáz intézményt keresett meg a legfelsőbb bírói fórum, köztük az Alkotmánybíróságot, a Legfőbb Ügyészséget, az Igazságügyi Minisztériumot, az alsóbb fokú bíróságokat, az ombudsmant, a Magyar Ügyvédi Kamrát, az Akadémia jogtudományi intézetét, az egyetemek jogi karait, a Magyar Nemzeti Bankot, a Gazdasági Versenyhivatalt, civil jogvédő szervezeteket, hogy javasoljanak alaposabb vizsgálatra érdemes témákat. A megkeresésekre a napokban mintegy kétszázötven javaslat érkezett - tájékoztatott a Kúria.

Alkotmánybíróság elé viszi az ombudsman a kvótarendszert

Az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordul az uniós kvótarendszer ügyében. Székely László, az alapvető jogok biztosa a menedékkérők tömeges áthelyezésével kapcsolatos jogi aggodalmakat tisztázná - közölte a biztos hivatala csütörtökön az MTI-vel. Az alapvető jogok biztosának egyik alkotmányértelmezési kérdése azt tartalmazza, hogy "a magyar intézmények és szervek segítő kezet nyújthatnak-e más államok jogellenes kiutasító lépéseinek végrehajtásához?". A biztos másik alkotmányértelmezési kérdése arra irányul: köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából - egyéni vizsgálat nélkül - áthelyezést lehetővé tenni, ha erre Magyarország nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.

Egyértelművé válnak a közbeszerzés összeférhetetlenségi szabályai

Szélesebb és következetesebb lesz a tiltólista arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzéseken kik nem vehetnek részt. A közbeszerzésről szóló törvény módosítása kiküszöböli a hatályos rendelkezés következetlenségeit, és kiterjeszti az összeférhetetlenségi szabályt az összes önálló szabályozó szervre, autonóm államigazgatási szervre és a kormányhivatalra. Átláthatóbb is lesz a szabályozás, hiszen eddig nem volt egyértelmű, mely hozzátartozókra vonatkozik az összeférhetetlenség. Olyan szélesen lehetett értelmezni a szabályozást, hogy felmerült annak alkotmányellenessége. Mostantól azonban egyértelmű lesz, hogy a közjogi tisztségviselőkkel közös háztartásban élő hozzátartozókra vonatkozik az összeférhetetlenségi szabály.

Négy és fél évet kapott Kiss Ernő

Jogerősen négy és fél évre súlyosbította Kiss Ernő vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt kiszabott börtönbüntetését a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön. A nyugalmazott rendőr dandártábornok leghamarabb büntetése kétharmadának letöltése után kerülhet szabadlábra. A Fővárosi Törvényszék korábban három év börtönre ítélte Kiss Ernőt, ezt a döntést változtatta meg a táblabíróság, mondván, az elsőfokú bíróság törvénysértően enyhe büntetést szabott ki, az még a középmértéket sem érte el. Az ítélőtábla tévedésnek minősítette, hogy a törvényszék enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott ténybeli beismerését, mert az szerinte nem az, hanem a védekezés egyik formája. Kiss Ernő korábban azt mondta: nem vesztegetési pénzt vett át, hanem szaktanácsadói díjat.

Együttműködési megállapodás az Országos Bírósági Hivatallal

A polgári perrendtartás során irányadó elektronikus kapcsolattartás ügyviteli és technológiai felelősségi kérdéseiről szóló 1793/2015. (XI. 10.) Korm. határozatban a kormány felhatalmazta a belügyminisztert arra, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökével együttműködési megállapodás keretében rendezze a polgári perrendtartás során irányadó elektronikus kapcsolattartás ügyviteli és technológiai felelősségi kérdéseit. 2016. január 1-jétől a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró felek, valamint a közigazgatási szervek és egyéb hatóságok a bírósággal - törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot. A megállapodás ehhez kapcsolódóan a feladatkörök részletezését tartalmazza az ügyfélkezelés, tájékoztatás, az oktatás, képzés, a változáskezelés, a költségviselés és a kapcsolattartás vonatkozásában.

Döntött az Európai Unió Bírósága egy magyar devizahiteles ügyben

A devizaalapú kölcsönök bizonyos típusainak részét képező árfolyamműveletek nem tekinthetők befektetési szolgáltatásnak, ezen műveletek nem tartoznak tehát a befektetők védelmére vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá. A luxembourgi székhelyű intézmény közleménye szerint az ügy előzménye, hogy két magyar állampolgár autóvásárlás finanszírozása céljából devizaalapú kölcsönszerződést kötött a Banif Plus Bankkal. A házaspár a Ráckevei Járásbíróság előtt indított eljárás keretében annak a megállapítását kérte, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv hatálya alá tartoznak, és következésképpen a banknak mint hitelintézetnek értékelnie kellett volna a nyújtandó szolgáltatás alkalmasságát és megfelelőségét. Az uniós bíróság megállapította, hogy mivel a kölcsönvevő kizárólag fogyasztási cikk vásárlásához vagy szolgáltatás igénybevételéhez szükséges összeghez kíván jutni, és célja nem árfolyamkockázat kezelése vagy devizaárfolyam-spekuláció, a szóban forgó műveletek nem befektetési szolgáltatások megvalósítására irányulnak.

Az új Ptk. felülvizsgálatát is javasolni fogja a kormány

A 2013-ban hatályba lépett Polgári Törvénykönyv (Ptk.) felülvizsgálatát is javasolni fogja a kormány az Országgyűlésnek a tavaszi ülésszakon - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Lázár János beszámolt arról is, hogy a kormány szerdai ülésén összeállította a tavaszi törvényalkotási programot. Azt fogják javasolni az Országgyűlésnek, hogy a többi között vitassa meg az új közigazgatási eljárási rendről, az új közigazgatási bíráskodásról, kincstári jogügyi igazgatóságról szóló javaslatokat - ismertette Lázár János. A Ptk. felülvizsgálatával kapcsolatban kérdésre később beszélt arról, hogy a polgári jogi kódexben a tulajdonost szeretnék erősíteni a bérlővel szemben.

Tételek: 15381 - 15400 / 16276 (814 oldal)