Hírfolyam

A Magyar Jogász Egylet nyilvános vitaülést tartott a Polgári Törvénykönyv esetleges módosításáról

A jogi személyek könyve (kógencia v. diszpozitivitás), a szerződéses biztosítékok (különösen a zálog), valamint a pénzügyi szerződések jelentik azt a három csomópontot, amelyekkel kapcsolatban az IM a Ptk. módosítását tervezi. Erről vitáztak gyakorlati szakemberek és a tudomány képviselői a Jogász Egylet szervezésében. A Magyar Jogász Egylet 2016. január 18-án – az Igazságügyi Minisztérium felkérése alapján – vitaülést tartott a 2013-as Polgári Törvénykönyv esetleges részleges módosításáról.

Miért pont most kellett elvinni Rohacot?

A Kékfény több interjút is készített az elmúlt napokban arról, van-e összefüggés a magyarországi merénylettel gyanúsított Jozef Hamala holttestének előkerülése és Jozef Rohac Szlovákiába szállítása között. Kérdés, ha egy egyszerű pszichiátriai vizsgálatról van szó, miért kellett kivinni, hiszen ilyen vizsgálat valószínű, itthon is elvégezhető. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője közölte, a külföldi társbíróság garanciát vállalt arra, hogy a vádlottat határidőben visszahozzák Magyarországra, illetve biztosították, hogy nem fog megszökni, és nem helyezik szabadlábra. Az ideiglenes átadás öt hétre szól, január 11-től, február 22-ig.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara állásfoglalása a Polgári Törvénykönyv felmerült módosítási lehetőségéről

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleményben reagál Vékás Lajos professzor napokban nyilvánosságra hozott,Trócsányi László igazságügyi miniszternek címzett nyílt levelére a Polgári Törvénykönyv felmerült módosítási lehetőségeiről. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara leszögezi: az új Polgári Törvénykönyv megszületése a 2013-as év kiemelkedő eseménye volt, a modern magyar jogtörténet mérföldköve. Hosszú munka előzte meg, s egy vitathatatlanul nagyszerű, kiemelkedő magánjogi alkotás jött létre. Az új Ptk. nemcsak újszerű megoldásokat tartalmaz, de tagadhatatlanul érződik a résztvevők kreativitása, jobbító szándéka és az az alaposság, amellyel a bírói gyakorlatot kívánták a kódex részévé tenni. A MOKK számára a közhitelesség fenntartása, elérhetővé, átláthatóvá és megérthetővé tétele a legfontosabb, így sem érzelmi, sem elvi alapú kijelentések, nyilatkozatok mentén nem tud, és nem kíván reagálni felvetésekre.

Az ügyészség adatkezelési tevékenysége az Alkotmánybíróság előtt

Az Alkotmánybíróság 2016. január 19-i ülésén többek között bírósági állásfoglalások elleni beadványokkal, valamint az ügyészségről szóló 2011. évi törvény alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéssel foglalkozik.

Darák Péter szerint a Kúria megállapítja és megújítja a jogot

Darák Péter szerint most, amikor az eljárási törvények újrakodifikálása zajlik, különösen fel kell hívni a figyelmet a Kúriának erre a kettős eszközrendszerére, arra, hogy önmagában az utólagos megállapítások, elvi tételek nyilvánosságra hozatala nem oldja meg az adott ügyben konfliktusba került polgárok ügyeit. Az elnök hangsúlyozta: a kutatás és az elméleti megállapítások megkívánták, hogy a Kúria a Legfelsőbb Bírósághoz képest új módszerekhez folyamodjon, és ezek kibővítették azoknak a jogalkalmazói szempontoknak a körét, amelyeket mindennapos tevékenysége során érvényesít.

Szakmai vitára van szükség az új Ptk. módosításáról

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) esetleges módosításával kapcsolatos szakmai vitát szorgalmazott a hatálybalépés óta eltelt kevesebb mint két év során felmerült problémák miatt Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkára a Magyar Jogász Egylet nyilvános vitaülésén. A szakember többek között a zálogjog, az új hitelbiztosítási nyilvántartás, a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelőssége kérdésében érvelt a módosítás szükségessége mellett. Szerinte ezeket indokolhatják egyrészt a gazdasági életnek, a gazdasági társaságok működésének, a hitelezésnek és a jelzálogpiac működésének igényei, másrészt az, hogy egyes rendelkezések megfogalmazása pontatlan, nehezen értelmezhető. A kérdés az, hogy vajon a felmerült problémák jogértelmezéssel megoldhatók-e vagy jogalkotási lépésekre van szükség, és ha igen, mikor. Meg kell-e várni, amíg a bírósági joggyakorlat fél évtized elteltével bebizonyítja, hogy nem képes egyes jogszabályhelyeket alkalmazni, vagy ha ez már sejthető, akkor érdemes-e már hamarabb is hozzányúlni a kódexhez – vetette fel.

Ketyeg az óra: kötelező e-per a hazai bíróságokon

Fél év van hátra az elektronikus bírósági ügyintézésig, sok ügyvédnek kell lépnie. Minden hazai bíróságon kötelező lesz nyártól az elektronikus kapcsolattartás, vagyis az e-per a Cégbíróság után. 2016. július 1-től a polgári ügyekben eljáró ügyvédeknek és ügyfeleknek a beadványokat és azok mellékleteit legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell megküldeni a bíróságoknak. Azok az ügyvédek, akik már rendelkeznek elektronikus aláírásra módot adó tanúsítvánnyal, mostantól még több eljárásban térhetnek át a digitális kapcsolattartásra, a többieknek fél évük van a szükséges tanúsítvány megszerzésére.

Bővül a Gyulai Járásbíróság illetékessége szabálysértési ügyekben

A Gyulai Törvényszék elnökének intézkedése folytán 2016. január 1. napjától a pénzbírság, a helyszíni bírság közérdekű munkára, valamint a pénzbírság, a helyszíni bírság és a közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatása iránti ügyek intézésére az Orosházi Járásbíróság helyett is a Gyulai Járásbíróság rendelkezik illetékességgel. A változás nem érinti a már folyamatban lévő ügyeket, hanem kizárólag a 2016. január hó 1. napján és azt követően érkezett ügyekben alkalmazandó.

Keretjelzálog: Továbbra sincs egyezség, szegedi család veszítheti el lakását

Nem közeledtek az álláspontok, a Raiffeisen Bank továbbra sem fogadja el a keretjelzálog-ügyről elhíresült építési vállalkozó és a károsultak közös ajánlatát. Több per is zajlik, az egyikben január végén lesz a megismételt másodfokú tárgyalás Szegeden. A jogi képviselő eljárási hibákról beszél, például a szakértői véleményt tartja megalapozatlannak.

Így tárolja a virágait a folyosón, hogy ne kapjon büntetést

Január 1-jével új tűzvédelmi szabályokat vezettek be, amelyek kihatnak a társasházakra is. Az új szabályokat legkésőbb március 31-ig kell teljesíteni.

Elhagyta az országot Rohác

Elmeorvosi vizsgálatra Szlovákiába vitték az 1998-as Fenyő-gyilkosság, valamint az Aranykéz utcai robbantás fő vádlottját. Jozef Rohácot ideiglenesen átadta Szlovákiának a Fővárosi Törvényszék. Közben rendőrök Csehországban egy erdőben megtalálták Jozef Rohác egykori feltételezett bűntársának a holttestét. Több mint 10 éve ölhették meg.

Máris módosítják is a CSOK-ot?

Már a jövő héten módosíthatja a kormány azt a szabályt, amely szerint csak a 30 millió forintnál olcsóbb újépítésű ingatlanok megvásárlásához jár 10 millió forintos kedvezményes hitel. Eltörölheti a kormány azt a szabályt, miszerint csak a 30 millió forintnál olcsóbb újépítésű ingatlanok megvásárlásához jár 10 millió forintos kedvezményes hitel a CSOK-ot igénybe vevő háromgyerekeseknek. Budapesten az Otthoncentrum szerint jelenleg alig 200 olyan újépítésű lakás van, ami megfelel ennek a feltételnek. A Kormányzati Tájékoztatási Központ az RTL Híradónak azt írta, indokolt a 30 milliós plafon eltörlése, amiről jövő héten dönt a kormány.

Nincs készpénzforgalom az ügyvédeknél

Régóta nem egyeztetett az ügyvédi kamarával a Nemzetgazdasági Minisztérium az online kasszák bevezetéséről, Varga Mihály mégis arról beszélt, hogy hamarosan náluk is kötelezővé teszik. A lapunknak nyilatkozó jogászok szerint gyakorlatilag nincs készpénzforgalmuk, az ezzel járó költség pedig nagyobb lenne, mint a haszon. Az ügyvédi munkadíjak döntő része banki átutalással érkezik. Az irodákban csak elvétve fordul elő, hogy készpénzt kapnánk ügyvédi díjként. Az utcáról beeső, azonnal készpénzzel fizető ügyfelek száma gyakorlatilag nulla, ezért nem tartom indokoltnak az online kasszák bevezetését a szakmában – mondta lapunknak a Budapesti Ügyvédi Kamara ideiglenes elnöke.

Darák Péter: Vizsgáljuk, hogyan gyorsíthatóak a bírósági eljárások

„Jó és rossz eljárások összegyűjtésével igyekeznek segíteni a bírók munkáját, hogy a pereket ne lassítsa a túlbizonyítási kényszer” – mondta a Kúria elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Darák Péter beszélt arról is, hogy vizsgálják, miként gyorsíthatnának az elhúzódó eljárásokon. „2016-ban még mélyebbre próbálunk menni akkor, amikor az ítéleti bizonyosság kérdéskörét vetjük fel, tehát azt, hogy milyen tényállás és bizonyítékok alapján alakul ki az a bírói meggyőződés, ami az ítélethozatal alapjául szolgálhat” – tette hozzá a Kúria elnöke.

Újratárgyalják a halálra éheztetett kisfiú ügyét

Elölről kell kezdeni a halálra éheztetett agárdi kisfiú ügyének elsőfokú bírósági tárgyalását, mert a kiemelt ügyben az utolsó érdemi tárgyalás, tavaly október 13. óta három hónap eltelt. A jövő keddi tárgyalás az eddigi anyagok ismertetésével kezdődik, azaz ismételt meghallgatásokat nem tartanak - közölte a Székesfehérvári Törvényszék csütörtökön a honlapján.

Élete végéig törleszthet „István”

Fenntartotta a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét a Kúria, így „Istvánnak”, aki másfél milliárd forintot vett fel egy vállalkozás megbízottjaként fél éven keresztül különböző bankfiókokból, most vissza kell fizetnie a pénzt, melyet automatikusan levonnak a fizetéséből – számolt be az Index. A férfi korábban kézhez kapott három, összesen egymilliárd forintot meghaladó összegű sárga csekket. Jelezte, hogy strómannak használta őt egy építőipari cég, ahová be sem jelentették. A társaság számlájáról megbízottként összesen másfél milliárd forintot vett fel. Mivel nem tudja igazolni, hogy a pénzt átadta a cég képviselőjének, a NAV az ő vagyongyarapodásának tekinti a teljes kivett összeget, ráadásul az elmaradt adót és bírságot, 1 005 386 709 forintot is tőle követeli. A Kúria határozata minden jel szerint végleges, ugyanis sem az Alkotmánybírósághoz, sem Strasbourghoz nem lehet tovább menni.

Nyílt levél a Ptk. védelmében - Vékás Lajos tiltakozása a Ptk. módosításaihoz

Kevesebb mint két évvel az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépését követően úgy tűnik, hogy a kormány a kódex jelentős módosításáról döntött. A módosítás téziseiről a Magyar Jogász Egylet 2016. január 18-án tart nyilvános vitát. Vékás Lajos, aki korábban az új Ptk. előkészítését vezette, nyílt levélben tiltakozik a kormányzati szándék ellen. A nyílt levelet az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

Lezárulhat a magyar feltaláló pere az adidas ellen

Lezárulhat Oroszi László magyar feltaláló azon persorozata, amit az adidas sportszergyártó cég ellen indított az irányítósávos sportcipó szabadalmának elbitorlása miatt. A 2002 óta tartó pereskedésben már két eljárás zárult le jogerősen: 2012-ben az ítélőtábla kimondta a szabadalom érvényességét, majd 2014-ben megállapította a szabadalombitorlás megtörténtét is, a kártérítésről azonban még csak ezután születhet döntés.

Iszapömlés - Várhatóan január végén hirdetnek ítéletet a büntetőperben

Várhatóan január 28-29-én hirdet ítéletet a 2010-es vörösiszap-katasztrófával összefüggő büntetőperben első fokon a Veszprémi Törvényszék. A vörösiszapper tárgyalása 2012 szeptemberében kezdődött meg. A törvényszék elnöke kifejtette: a bíróság az ügyet 248 tárgyalási napon keresztül tárgyalta, ez idő alatt 7176 oldalnyi jegyzőkönyv készült és 127 bizonyítási indítványt jelentettek be, az ügyész 49-et, a vádlottak és a védők 78-at nyújtottak be. A bűnügyi költség mintegy 36,5 millió forint, amely tartalmazza a fordítás és tolmácsolás költségét, a védői, valamint a szakértői díjat.

Mától az Ön privát üzeneteit is olvashatja a munkaadója

Az adatvédelmi aggályok egy román mérnök kapcsán merültek fel, aki Yahoo Messengeren beszélgetett a menyasszonyával; az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ebben az ügyben utasította el az aggályokat – írta meg a The Guardian. A bíróság kimondta, hogy nem indokolatlan a munkaadó részéről, hogy ellenőrizni akarja, a dolgozói a munkájukkal foglalkoznak-e munkaidőben, hozzátéve, hogy a cég abban a hitben férkőzött hozzá Barbulescu üzeneteihez, hogy azok egy szakmai párbeszéd részei. Az ítélet emellett kiállt amellett a román bírósági döntés mellett, amely szerint az üzenetek leirata felhasználható a tárgyaláson a felperes ellen, hiszen éppen az bizonyítja, hogy a férfi magáncélokra használta a munkahelyi gépét munkaidőben. Emellett a román bíróságokon nem adták ki az üzenet címzettjeinek neveit, ezzel megtalálva a megfelelő egyensúlyt a vállalat érdekei és a személyiségi jogok között – írták az ítélet indoklásában.

Tételek: 15301 - 15320 / 16283 (815 oldal)