Hírfolyam

Beleszólhat-e az állam a bírósági ítéletek végrehajtásába? - A gyöngyöspatai roma családok kártérítési ügyének EU-visszhangja

A gyöngyöspatai roma gyermekek több mint másfél évtizede tartó iskolai szegregációja okán a Kúria határozata szerint a 62 érintett gyermek családja részére a helyi önkormányzatnak több mint 80 millió, a tankerületnek pedig további 20 millió forint kártérítést kell megfizetnie. A Kormány ellenzi a kifizetést, az ügyben az Európai Bizottság is állást foglalt. A roma gyermekeket érintő perrel kapcsolatban különböző jogvédő szervezetek, valamint az Országos Roma Önkormányzat is állást foglalt.

Mérföldkő! - Nemzetközi jogvédelem az audiovizuális előadóművészeknek - Végre hatályba lép a Pekingi Szerződés!

Hatályba lép az audiovizuális előadóművészek vagyoni jogait globálisan rögzítő Pekingi Szerződés. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által 2012-ben elfogadott dokumentum végrehajtásának megkezdéséhez ugyanis arra volt szükség, hogy legalább 30 állam ratifikálja azt. Ez most Indonézia csatlakozásával megvalósult. 2020 április 28-tól kezdve az audiovizuális előadások létrehozásában résztvevő előadóművészek az említett 30 országban jogdíjban részesülnek a produkciókból származó bevételekből és elfogadható jövedelemre tehetnek szert.

Pereskedés a társasházban: megtámadható a közgyűlés határozata?

Gyakran keresik meg a DAS szakértőit olyan kérdéssel, hogy a társasházakban a kisebbségben lévő tulajdonosok kezében vajon van-e bármilyen eszköz a számukra sérelmes döntéssel szemben. Így most ennek a kérdéskörnek részleteivel foglalkozunk. A közgyűlés a társasházak döntéshozó szerve. A közgyűlés alkalmával a társasházi tulajdonosok határozatban rendelkeznek a társasház működésével, költségvetésével kapcsolatos kérdésekben, azaz ennek keretében hozzák meg döntéseiket. Gyakori probléma, hogy sokszor születik olyan döntés, mely a kisebbségben maradt tulajdonostársakra nézve sérelmes.

Közösségi értékesítések áfamentessége: fókuszban a NAV-tájékoztató

A közösségi áfarendszer 2020-as legjelentősebb változása a közösségi adómentesség alkalmazási feltételeinek szigorítása, illetve a közösségi adómentesség egyik legfontosabb feltételének – azaz a termék más tagállamba való kiszállításának igazolására vonatkozó – közösségi rendeletben való egységesítése volt.

Március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok

Április 1-jétől nyolc törvényszék jár el – regionális illetékességgel – a közigazgatási perekben első fokon – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) pénteken az MTI-vel. Mint írták, március 31-ével jogszabályi változás miatt megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. A közigazgatási perekben április 1-jétől első fokon nyolc törvényszék – a Fővárosi Törvényszék, a Budapest Környéki Törvényszék, a Debreceni Törvényszék, a Győri Törvényszék, a Miskolci Törvényszék, a Pécsi Törvényszék, a Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék – jár el regionális illetékességgel.

Kiemelt kúriai döntések

A Kúria határozatot hozott a munkavállaló elszámolási kötelezettségéről, ha a munkaviszony az elszámolási időszak előtt megszűnik. Tájékoztató a Kúria döntéséről a Mfv.II.10.199/2019. számú ügyben. A döntés elvi tartalma: Az Mt. 95. § (4) bekezdésében szabályozott munkaviszony megszüntetési esetekben, azaz olyanokban, amelyekben a munkaviszony megszüntetésére vagy megszűnésére a munkavállaló érdekkörében felmerült okból kerül sor, az Mt. csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít.

Nem akadályozhatja meg a szülő, hogy megfigyeljék gyerekét az iskolában

Ha a parlament törvényt hoz róla, az iskola pedig rábólint, akkor sem a pedagógusoknak, sem pedig a szülőknek nem lesz beleszólása abba, hogy kamerával figyeljék meg a gyerekeket a tantermekben és a folyosókon – tudta meg a hvg.hu. Az intézkedés célja eredetileg az iskolai erőszak visszaszorítása, de a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a rendszernek nem lenne visszatartó ereje, viszont megfélemlítené és elbizonytalanítaná az intézményekben dolgozókat.

Mint a mesében: itt a soha le nem fogyó bankszámla

Az Egri Járási Ügyészség vádat emelt azzal a negyvennégy éves Heves megyei autóbusz-vezetővel szemben, aki hosszabb időn keresztül úgy használta a bankkártyáját, hogy közben látta, hogy a számlájáról egyáltalán nem fogy a pénze.

Milyen munkajogi szabályok védik a dolgozó szülőket?

Kevés konkrét munkajogi szabály védi a gyermeket nevelő munkavállalót. Számos szülő hozza-viszi iskolába a kicsiket, a munkahelyi leterheltség ellenére is részt kell venni szülői értekezleten, az otthoni közös tanulás, játék egy fáradhatatlan anyát és apát igényelnek. A gyermek megbetegedhet, és még sok olyan élethelyzet adódhat, amikor a munkavállaló nem, vagy csak nehézségek árán tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. Mindez egy egyedülálló szülő dolgát még inkább nehezíti. Ugyanakkor, ha a munkáltató és a munkavállaló nyitottak az együttműködésre, abban az esetben az óvodás és/vagy iskolás gyermeket nevelő szülők foglalkoztatása nem jelent problémát a munkáltató számára.

Devizahitelesek, figyelem: érik a meglepetés az Európai Bíróságon!

Talán még soha nem voltak ilyen közel a magyar devizaadósok ahhoz, hogy az uniós bíróság kimondja: nem nekik kell viselniük teljes egészében az árfolyamváltozásokból fakadó, összességében vaskos százmilliárdokban mérhető anyagi terheket - számolt be a Magyar Nemzet.

Buktatók a lakásbiztosítási szerződés felmondása során

A biztosítók szolgáltatásával összefüggő csalódás sokszor eredményezi azt a kérdést, hogy vajon milyen módon és mikorra mondható fel a biztosítási szerződés. Most a felmondás általános szabályairól adunk tájékoztató összefoglalót.

Dr. Vaskuti András: A büntetések egyre elkerülhetetlenebbé és gyorsabbá váltak

A Kúria Büntető Kollégiumának bírájával készített interjút a Pesti Hírlap. Dr. Vaskuti András elmondta, hogy a magyar büntetéskiszabási gyakorlat jelentősen nem tér el az európai átlagtól. Ugyanakkor Európában nyugatról kelet felé haladva érzékelhetően szigorodnak a büntetések.

Hajnali rajtaütés - milliárdos bírságok a kartellezőknek

Tavaly több száz milliós bírságokat szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytársak közötti versenykorlátozó összejátszás miatt indult ügyekben. Idén is hasonló szigorra számíthatunk a Hivatal részéről.

Társasági adó a részesedésen elért jövedelem után

Írásunk a bejelentett részesedésen elért jövedelem utáni sajátos adózást mutatja be, összehasonlítva a be nem jelentett részesedésen elért jövedelem adózásával.

Kúriai határozatok a transzferárazásról

A Kúria a közelmúltban két olyan, transzferárazást érintő elvi kérdésben is határozatot hozott, amelyek adóellenőrzések során gyakran szolgáltak vitás helyzetek alapjául. A szóban forgó eseteknek további jelentőséget ad az a tény is, hogy a Kúria döntései a hazai bírósági gyakorlatban április 1-jétől precedensnek minősülnek majd.

Mit tehetünk, ha az adós cég nem fizet?

Minden hitelező rémálma, hogy gazdasági társaság adósa egyszerűen eltűnik, megszűnik, tartozása teljes vagy részleges hátrahagyása mellett. Ilyenkor sem kell azonban végleg búcsút mondani a követelésünknek. Ugyan sokan gondolnánk, hogy a társaság, mint elkülönült entitás tartozásaiért csak a társaság tartozik helytállással, azonban a jogalkotó egy igen szűk körben lehetőséget biztosít arra, hogy a társaság vezetői felelőssége, és helytállási kötelezettsége is megállapítható legyen.

Tíz gondolat a jogegységről és a precedenshatásról

Néhány napja Osztovits András kúriai bíró kritizálta a decemberi Bszi.-módosítást, valamint az azzal bevezetésre kerülő „korlátozott precedensrendszert”. A tanulmányra Varga Zs. András alkotmánybíró, tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE JÁK) reagált. „…a bíróságok, különösen a fő bíróságok döntéseihez valamiféle precedenshatásnak (vagy stare decisis állapotnak) járulnia kell. Válaszcikkemben amellett kísérlek meg érvelni, hogy a decemberi törvény jogegység-biztosító szabályai eljárási értelemben újak, de a precedenshatást tekintve egyrészt szükségesek, másrészt rendelkeznek előzménnyel.”

Változatlanul jó és hatékony az együttműködés Strasbourggal

Kétnapos szakmai konferencián vett részt január végén Strasbourgban Sulyok Tamás, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 70 éves fennállásának alkalmából szerveztek.

Fél, hogy mi lesz, ha szakít élettársával? Ha ezt megteszi, nyugodtan alhat

Sokan nem szeretik a kötöttségeket, ezért egyre több pár él úgy együtt, sőt nevelnek gyerekeket, hogy nem kötnek házasságot. Így könnyebben tudnak ágytól, asztaltól elválni, ha úgy adódik. Mégis érdemes lehet az élettársi kapcsolatot is regisztrálni, mi több, élettársi vagyonjogi szerződést és végrendeletet írni. Ezek híján ugyanis számos bonyodalom keletkezhet, például a tisztázatlan vagyoni ügyekből, a közös lakáshasználatból.

Hogyan alakul az adatvédelem jövője?

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint jelenleg a legizgalmasabb kérdés, hogy a GDPR alapján hogyan fog kialakulni egy közös európai jogalkalmazás, hiszen ez nemcsak az eljárási szabályokon múlik, hanem azon is, hogy egy-egy esetet ugyanúgy értelmezzenek az adatvédelmi hatóságok. A kiszabott bírságoknak is közelíteni kell egymáshoz. Várhatóan hosszabb folyamat lesz, amíg az uniós tagországok adatvédelmi joggyakorlata egységesül.

Tételek: 7421 - 7440 / 14687 (735 oldal)