Hírfolyam

Jogsértő megfigyelés? - A titkos információgyűjtés bírói engedélyhez kötöttségéről

Az, hogy a TEK által folytatható titkos információgyűjtés engedélyezéséről az igazságügyi miniszter dönt, sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot kimondó cikkét – állapította meg döntésében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. A döntés ellentétes álláspontot fogalmaz meg a magyar Alkotmánybíróság korábbi határozatához képest is.

Ezért gondolja át, hogy érdemes-e aláírni a hűségnyilatkozatot

Kiemelt figyelmet fordít idén a médiahatóság a roamingszabályozásra vonatkozó uniós előírások betartására és az internetes fogalomkorlátozásokra. 2017. július közepéig két lépcsőben meg kell szűnnie a roaming feláraknak, ettől az időponttól belföldi árakon lehet majd telefonálni és internetezni az Európai Unión belül. A hatóság vizsgálja majd azt is, hogyan reagálnak a szolgáltatók a rendkívül népszerűvé vált üzenetküldő alkalmazásokkal kapcsolatban. Az év végén született meg az Európai Unió egységes távközlési piacról szóló rendelete, ezzel összhangban került az idei hazai hírközlési felügyeleti tervbe a roamingdíjak és az internetes forgalomkorlátozások vizsgálata .

Elszámolás: alig ezren fordulnak bírósághoz

A lezárt ügyek 97,6 százalékát megszüntette a Pénzügyi Békéltető Testület, és mindössze 163 eset zárult kötelezéssel a pénzügyi szolgáltatók számára. Az eddig lezárt elszámolási ügyek kapcsán 950 adós fordult bírósághoz a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárása után – derül ki a PBT honlapján szereplő adatokból. A bíróságon folytatódó ügyek közül – nem meglepő módon – a legtöbbnél a helyes elszámolást vitatták az adósok, összesen 831 ügy tartozott ebbe a kategóriába.

Változnak a vad védelemről, vadászatról szóló rendeletek

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása következtében szükségessé vált a végrehajtására kiadott 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet felülvizsgálata is, tekintettel arra, hogy a törvény új rendelkezései az érintettek részére – többek között – a vadászterület kialakításával, a vadászati jog hasznosításával, a tulajdonosi közösségi gyűlés megtartásával, a közös képviselő megválasztásával kapcsolatban az eddigiektől eltérő eljárásrendet vezettek be. Véleményezési határidő: 2016. február 12.

CSOK: A héten jelenik meg a két rendelet

A héten megjelenik a két rendelet, amely a használt és az új lakásokra vonatkozó családi otthonteremtési kedvezmény (csok) részleteit foglalja össze - mondta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában. Novák Katalin felidézte: korábban sokféle szabály vonatkozott a támogatásokra, a kormány pedig ígéretet tett arra, hogy áttekinti a tapasztalatokat, és két új rendeletben foglalja össze az otthonteremtési kedvezménynek a használt, illetve új lakásokkal kapcsolatos szabályait. Mint mondta, a rendeletek kodifikációja még tart, de a héten megjelennek. Hozzátette: arra törekedtek, hogy megszüntessék a rendszer bonyolultságát.

2020-ig teljesen elektronikusak lesznek a vámeljárások

Új vámkódex lép hatályba május elsején az Európai Unióban: a vámeljárások 2020-ig teljesen elektronikussá válnak, emellett magyar javaslatra a fuvarozóknak a jövőben a Dunán sem kell vámbiztosítékot letenniük - írja a Magyar Idők.

Quaestor és Hungária kötvényesek - Február 15-ig nyújthatják be kérelmüket a Kárrendezési Alaphoz

Február 15-ig nyújthatják be kérelmüket az új igénylők a Quaestor és a Hungária kötvényesek kárrendezését végző Kárrendezési Alaphoz. Azon Quaestor-kötvényeseknek, akik korábban a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjánál határidőben jelezték igényüket, nincs teendőjük, kérelmük az új alaphoz kerül. A Kárrendezési Alap a kárrendezési törvény alapján 2016. január elsején kezdte meg működését. Az Országgyűlés által 2015. december 15-én elfogadott új törvény alapján létrejött Kárrendezési Alap azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, amelyik a brókerjelleget kihasználó cégcsoport-kötvényt értékesített.

209 milliós kártérítésért perelnek a szegregált gyöngyöspatai roma tanulók

63 gyöngyöspatai roma tanuló fordult kártérítési keresettel az Egri Törvényszékhez azért, mert a – jogerős bírói ítélet szerint – szegregált gyöngyöspatai általános iskolában elkülönítették őket. A bíróság a per első tárgyalását 2016. február 3-án tartotta. Sem a KLIK, sem a korábbi iskolafenntartó önkormányzat nem tartja alaposnak a gyerekek igényét – írja szerdai közleményében az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány. A Kúria tavalyi döntése alapján nem vitás, hogy a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában etnikai alapon szegregálták a gyerekeket, ennek okán őket hátrány érte, s hogy ezért az államosítást követően a KLIK a felelős.

Importálás hiányában jövedékiadó-kötelezettség sem keletkezhet - Főtanácsnoki vélemény a Schenker-ügyben

Az unió piacára behozni nem kívánt, harmadik országból származó áruk megjelölése során elkövetett lényegtelen hibák miatt nem állapítható meg jövedékiadó-kötelezettség - ismertette az uniós főtanácsnok a Schenker-ügyben megfogalmazott indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

A telket sürgősen át kell minősíttetni, a ház ráér

Akiknek zártkerti ingatlanjuk van, de nem művelik a földet, a telket 2016 végéig művelés alól kivont területté minősíttethetik. A telken álló épületet külön kell átminősíttetni, ha gazdasági épületként van nyilvántartva. Az átminősítéssel a tulajdonos csak nyerhet, a zártkerteknél sok a korlátozás. A zártkertek tulajdonosainak csak 2016 végéig van lehetőségük átminősíttetni a telket művelés alól kivett területté, az építmények átminősítésére nincs határidő. A földművelésügyi miniszter rendelete szerint ezeket a telkeket 2016. december 31-ig a földhivatalnál díjmentesen művelés alól kivett területté lehet nyilváníttatni, így a tulajdonosok egyszer és mindenkorra megszabadulhatnak a zártkerteket érintő korlátozásoktól.

Újabb szigorítás vár a társasházakra

2018. január 1-jétől újabb épületenergetikai szigorítás vár a felújítási munkálatokba kezdő társasházakra. A különböző épületelemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó új, szigorúbb követelmények jelenleg még csak az uniós, illetve a központi költségvetési forrásokból finanszírozott felújításokra vonatkoznak, ám két év múlva már minden társasházi felújítás esetében az új előírásoknak kell megfelelni. A lakóépületek energiahatékonyságára vonatkozó kritériumok szigorításának első szakasza már folyamatban van, a felújításban gondolkodó társasházaknak és lakásszövetkezeteknek pedig érdemes már most felkészülniük a két éven belül esedékes második lépésre is. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet és az Energiahatékonyságról szóló törvény ugyanis két lépcsőben szigorítja a hazai épületenergetikai előírásokat: az új, korábbinál szigorúbb határértékeknek 2017. december 31-ig csak az uniós és állami forrásból történő felújítások esetében kell megfelelni. Azonban a 2018. január 1-jével kezdődő második szakaszban már minden energetikai korszerűsítésbe belevágó hazai társasháznak teljesíteni kell az új előírásokat. 2020. december 31-ét követően pedig minden új építésű épületnek meg kell felelnie az úgynevezett „közel nulla energiaigény” kritériumának.

Adósok tízezrein segítettek

Akár több tízezer ügyfele is fellélegezhet a CIB Lízing Zrt.-nek, miután tegnap a bíróság jogerős ítélete számos pontban érvénytelennek mondta ki a társaság gépjárműlízing-szerződéseire vonatkozó kikötéseit. A pénzintézet ezentúl a legtöbb esetben nem mondhatja fel egyoldalúan a szerződéseit. A Fővárosi Ítélőtábla – helybenhagyva az elsőfokú döntést – tisztességtelennek, ezért érvénytelennek nyilvánított több, a társaság minden adósára előre meghatározott kikötést. Kulcsfontosságú része a határozatnak az is, hogy a pénzintézet nem kezdeményezhet büntetőeljárást adósával szemben, ha nem származtatja vissza a lízingelt gépjárművet. Ez azért fontos, mert a CIB behajtó cégei – csakúgy mint más hitelezőkéi – az általános szerződési feltételek alapján számtalan alkalommal tettek büntetőfeljelentést a társaság adósai ellen, ha nem jutottak hozzá a gépjárművekhez.

Felpörgetnék a pereket

Az ügyészség és a Kúria is csökkentené az elsőfokú ítéleteket hatályon kívül helyező ítéletek számát - olvasható a pénteki Magyar Hírlapban. A lapnak Kónya István, a Kúria elnökhelyettese elmondta: azt javasolják, hogy csak valóban indokolt esetben lehessen hatályon kívül helyezni egy elsőfokú ítéletet. Elképzeléseik szerint az ilyen határozatokat nem csak a legfőbb ügyész által kezdeményezett, úgynevezett rendkívüli jogorvoslatként lehetne megtámadni, hanem erre a peres feleknek alanyi jogon is lenne lehetőségük. Ezek elbírálását minden esetben a Kúria végezné.

Lázár: 40 milliárd forintos keret jut idén a CSOK-ra

Lázár János az MTI-nek elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kapcsán az építésügyi szabályokról. Számos kérdésben döntöttek, de pénteken tovább folytatják a tárgyalásokat, a kodifikáció pedig már zajlik a szaktárcánál – jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A két rendelet célja, hogy az egymásnak ellentmondó szabályozást tisztába tegye. Az érdeklődés elsöprő erejű az új támogatási forma iránt. A készülő szabályozás január 1-re visszamenőleges hatályú lesz és érinti a folyamatban lévő szerződéseket – mondta Lázár. Közölte, a kormány az építészkamarával közösen létrehoz egy szerződésmintát, megerősítik a megbízó és az építész közötti jogviszonyt, vagyis az építész lesz felelős az építkezésért.

Márciusban szabadulhat a rablógyilkos

Akár már márciusban szabadulhat a szegedi Csillagban raboskodó Bene László – közölte a Delmagyar.hu. A 66 éves férfit 1996-ban ítélték el társával. A jelenlegi bírói gyakorlat szerint a többszörös gyilkosokat tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre (tész) ítélik. A tészt Magyarországon azonban csak 1999-ben vezették be, így Benét 1996-ban szimpla életfogytiglannal sújtották. Akkoriban ez húsz év szabadságvesztést jelentett úgy, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátását öt évvel meghosszabbíthatják. Ez évtől évente kell felülvizsgálni Bene szabadságra bocsátásának lehetőségét, de az 1996-ban hatályos büntető törvénykönyv szerint még legfeljebb három évig tudják rácsok mögött tartani.

Sok év börtönt kérnek a bundaügy magyar vádlottjaira

Öt vádlottra kért letöltendő börtönbüntetést az ügyész abban a labdarúgó fogadási csalási ügyben, amelyben kedden hangzott el a vádbeszéd. A 2009-ben indult nyomozás eredményeként 12 vádpontot állítottak össze, mindegyiket egy-egy "bundagyanús" mérkőzéshez kapcsolódóan. A vádpontokat képező, 2008 novembere és 2011 áprilisa között lejátszott meccsek között szerepelnek magyar NB I-es találkozók, illetve Magyar Kupa- és Ligakupa-mérkőzések. Ezekre egyrészt 15 és 40 ezer euró közötti összegekben fogadtak, másrészt több vádpontban ismeretlen összegről esett szó, tehát nem minden esetben sikerült ezeket felderíteni a nyomozás során. A játékosok alkalmanként 1000 és 10 ezer euró közötti összeget kaptak a csalásban való részvételért.

Kúria: Törvénysértő az ítélőtábla döntése Biszku-ügyben

A Kúria szerint a Fővárosi Ítélőtábla törvénytelenül rendelt el új elsőfokú eljárást a Biszku-perben. Biszkut első fokon öt és fél évre ítélték, a megismételt eljárásban már felfüggesztett szabadságvesztés lett a verdikt. Ez a döntés a Biszku-ügy menetét nem befolyásolja – azaz az új másodfokú eljárás következik –, elsősorban az a funkciója, hogy iránymutatásként szolgáljon a másodfokú bíróságok számára.

Megsemmisítette az Ab a Kúria egyik jogegységi döntését

Az Alkotmánybíróság (Ab) visszaható hatállyal megsemmisítette a Kúria egyik, adóügyekkel kapcsolatos közigazgatási jogegységi döntését, valamint elrendelte az annak alapján jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. Az Ab honlapján szerdán közzétett határozat a jogegységi döntést alkalmazó egyik bíró indítványa nyomán született. A testület szerint a kifogásolt jogegységi döntés sértette a hatalommegosztás és a jogbiztonság alkotmányos elvét. Az Ab által alaptörvény-ellenesnek talált közigazgatási jogegységi döntést a Kúria 2013-ban hozta meg, és a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2011-es módosítása előtti, ingóságok átruházásából származó jövedelem utáni adózás egységes értelmezéséről szólt. Az Ab kimondta azt is, hogy a jogegységi határozat „- az alkalmazandó jogszabállyal ellentétesen - az adózók meghatározott köre számára egyértelműen hátrányos jogkövetkezményt állapít meg”.

Kilencszáz panasz érkezett az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz

Az elmúlt évben mintegy 900 panasz érkezett az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH), az előzetes adatok szerint több mint 400 esetben indult eljárás, 33-ban állapítottak meg jogsértést, 16 alkalommal egyezséget kötöttek a felek, és eddig mintegy 110 elutasító határozat született - írja a Magyar Idők. A napilapnak Gregor Katalin, az EBH hatósági és jogi főosztályvezetője azt mondta, a jogsértést megállapító döntéseknek több mint a felét általában tudomásul veszik a bepanaszoltak, nagyjából 40 százalékukat azonban megtámadják a bíróságon, amely az esetek döntő többségében eddig a hatóságoknak adott igazat.

Uniós főtanácsnok: a schengeni övezeten belüli illegális tartózkodás önmagában nem sújtható szabadságvesztéssel

Nem szabható ki szabadságvesztés egy illegális határátlépőre csak azért, mert a schengeni övezet egyik tagállamában jogellenesen tartózkodik, vagy az egyik tagállamból a másikba utazik az övezeten belül - vélekedett az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának úgynevezett főtanácsnoka egy hamis papírokkal utazó ghánai bevándorló ügyében előzetesen állást foglalva.

Tételek: 15241 - 15260 / 16283 (815 oldal)