Hírfolyam

A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés eszköztára

A büntetőeljárás tárgyalási szakának fő gerincét a bizonyítás adja, amely valamely múltbeli esemény valósággal megegyező feltárására irányul. A büntetőügy ezen szakában a bizonyítékok többnyire már „készen kapottak”, a vádiratból megismerhető az elkövető(k) személye, az elkövetés helye, ideje és mikéntje. Ahhoz azonban, hogy a bizonyítékokhoz hozzájussunk, valamely bűncselekmény elkövetéséről egyáltalán tudomást szerezzünk, a rendőri szerveknek aprólékos, komoly és sok esetben kockázatos feltáró munkát kell végezniük. A „nyílt nyomozás” során alkalmazható eljárási cselekményeket a Be. kimerítően szabályozza. A tanulmány ezért azokat a titkos információszerző rendőrségi módszereket mutatja be – kitérve az információgyűjtés alanyaira és eszközeire is -, amelyek nem kötöttek sem ügyészi, sem bírói engedélyhez, törvényes alkalmazásukkal azonban biztosíthatóak a tárgyaláson felhasználásra kerülő bizonyítékok.

Vitás kérdések az Európai Ügyész intézményével kapcsolatban - A Visegrádi Négyek legfőbb ügyészei közös nyilatkozatot tettek

Eredményes volt és egyben magyar szakmai sikerrel zárult a Visegrádi Együttműködésben résztvevő országok legfőbb ügyészeinek idén májusi találkozója. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy dr. Polt Péter magyar legfőbb ügyésznek az Európai Ügyészre vonatkozó ún. „hálózati modell” koncepciója egyes elemeiben valós megoldást kínál az intézménnyel kapcsolatban felmerült problémákra.

Jó helyezése van a magyar bíróságoknak az Unióban

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága június 1-i ülésén 8 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett fogadta el az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2014. első félévi beszámolóját. A bíróságok munkájának időszerűségével kapcsolatban az OBH elnöke az EU igazságügyi eredménytáblájának adatait emelte ki, amelyek szerint a magyar bíróságok a közigazgatási ügyekben a 4. leggyorsabbak, polgári ügyekben pedig a 6. leggyorsabbak az Unióban. Magyarországon a perek 86%-a egy éven belül első fokon befejeződik, sőt az újonnan érkezett ügyek feldolgozása mellett az ügyhátralék is 4%-kal csökkent fél év alatt. Handó Tünde külön kiemelte a Fővárosi Törvényszék tovább javuló helyzetét, ahol a járásbíróságok ügyhátraléka büntető ügyszakban 35%-kal csökkent, továbbá a közigazgatási és munkaügyi bíróságok eredményeit, ahol a munkaügyi ügyszakban országosan 15%-al csökkent az ügyhátralék.

Bizonyítást rendeltek el a meddőségi centrum ügyében

A Fővárosi Törvényszék kedden bizonyítást rendelt el abban a meddőségi kezelésekkel kapcsolatos ügyben, amelyben az elsőfokú bíróság két orvost és egy védőnőt tíz éve elkövetett csalások miatt ítélt el. A ma is az egészségügyben dolgozó vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket. A védők első fokon és kedden másodfokon is felmentést kértek, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy az állítólagos sértettek nagy része tanúként a korábbi tárgyalásokon köszönetet mondott megvádolt orvosainak, ami valódi csalások, károkozások esetén nem szokott előfordulni.

Bora Bora-ügy - Szijjártó: emberileg és jogilag vállalható megoldásra van szükség

Szijjártó Péter szerint emberileg és jogilag tartható és vállalható megoldásra van szükség a kisfiával a csendes-óceáni Francia Polinézia szigetén, Bora Borán rekedt, válófélben lévő magyar nő ügyében. A külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten azt mondta, emberileg csak egy megoldás elfogadható, ha a gyermek hazatérését Magyarországra minél előbb engedélyezik a francia hatóságok. A miniszter sajtótájékoztatón elmondta, hogy Nyíri-Kovács Patrícia francia férje bizonyítottan hamis papírokkal érte el a hatóságoknál, hogy a gyermeket tegyék egy kiutazásokat tiltó listára. Azt, hogy a papírok hamisak, a helyi hatóságok is elismerték, de fenntartják a kiutazási tilalmat a gyermek esetében - tette hozzá.

Kimondták: Póka nem terrorista

Első fokon nem terrorista a Nem Adom a Házam Mozgalom vezetője. Póka Lászlót a Fővárosi Törvényszék felmentette a terrorcselekménnyel fenyegetés vádja alól. Az ítélet után a férfi újabb tiltakozó megmozdulásokat jelentett be. Az ügyészség fellebbez az elsőfokú ítélet ellen, a büntetőügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

Ab: alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény módosítása

Alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői nyilvános határozathirdetésén. A testület szerint ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, hogy a törvény egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, illetve megszüntetett előhaszonbérleti jogokat. Az Országgyűlés április végén egyszerű többséggel fogadta el azt a törvénymódosítást, mely kimondta többek között, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek nemzeti parkokhoz tartozó földek. A zárószavazást néhány héttel korábban már egyszer el kellett halasztani a parlamentben, mert a javaslat kétharmados többséget igénylő részei nem kapták meg a szükséges támogatást. Ezután a törvényalkotási bizottság zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, hogy megteremtsék a törvényjavaslat egységét a sarkalatos rendelkezések nélkül. Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a törvényt, hanem az Ab-hoz fordult közjogi érvénytelenség miatt, ugyanis álláspontja szerint minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához.

Új eljárás lesz Biszku-ügyben

A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet Biszku Béla ügyében, és új eljárásra utasított másodfokú végzésével. A teremben többen azt kiabálták: "Egy napot se fog ülni!" A 94 éves egykori belügyminisztert az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel vádolják. Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. A döntés ellen a vád életfogytiglan kiszabásáért, Magyar Gábor, Biszku Béla védője pedig hatályon kívül helyezés és az eljárás megismétlése érdekében fellebbezett. A másodfokú bíróság – részben a védői érveléssel összhangban – hétfőn kimondta: az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni. A törvényszék nem tett eleget ügyfelderítési és indoklási kötelezettségének, de különösen a bizonyítás hibái miatt elkerülhetetlen új elsőfokú eljárás lefolytatása, amelyre egy másik bírói tanácsot kell kijelölni - határozott a tábla.

Adósokra vadásznak a behajtók

Habár az egyik nagy autóhitelező pénzintézetet a bíróság már jogerős ítéletben tiltotta el attól, hogy behajtócégeknek szolgáltassa ki ügyfelei adatait, egyes bankok továbbra is megbízottjaikon keresztül zaklatják velük elszámolási vitába keveredett ügyfeleiket, hogy azok önként adják át autójukat. Devizahiteles ügyekben jártas jogászok szerint a bíróság az egyetlen törvényes út. A Merkantil Bank adósától öt év és hárommillió forint törlesztése után venné el gépjárművét a pénzintézet, miután a társaság és ügyfele elszámolási vitába kerültek egymással. Az adós úgy döntött, pert indít, ugyanis szerinte többet követelnek tőle annál, ami a szerződésben áll. A bank azonban ezzel nem törődik, s inkább megbízottján keresztül próbálja elvenni ügyfelétől a járművet. A behajtó hetente keresi fel az adóst azzal, hogy jelezze, jönnek a kocsiért. A sorozatos üzenetek után – s annak ellenére, hogy a bíróság jár el a felek vitájában – a behajtó közölte, a rendőrséghez fordult az adós ügyében.

Az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban

2014. március 15. napjától lehetőség van a peres eljárás helyett egy egyszerűbb nemperes eljárás keretében az apaság vélelmének megdöntésére, és a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére amennyiben az apaság vélelme az anya házassága alapján áll fenn, és az életközösség a házastársak között legalább háromszáz napja megszűnt. Az eljárás lefolytatására kizárólag az előírt feltételek együttes fennállása esetén kerülhet sor, egyéb esetben a bíróság a kérelmet elutasítja. A tanulmány ezen új eljárás feltételeit, menetét mutatja be.

Először vizsgálta az emberkereskedelem elleni magyar fellépést az Európa Tanács

A jelentést az Európa Tanács emberkereskedelem elleni egyezménye alapján készítették, amely Magyarországon 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. Ezt követően nem egészen egy évvel a GRETA kérdőívet intézett a magyar hatóságokhoz, majd tavaly nyáron el is látogattak Magyarországra. A végleges jelentést márciusban fogadták el. A mintegy 60 oldalas, a kormány észrevételeit is tartalmazó dokumentum méltatja a magyar hatóságok lépéseit, a többi között azt, hogy az egyezménynek megfelelően büntetendővé tették az emberkereskedelmet. A jelentés összefoglalójából kiderül ugyanakkor, hogy a GRETA szerint a büntető törvénykönyvnek a rabszolgaságot és az ahhoz hasonlító tényállásokat, valamint a szolgasorban tartást is tartalmaznia kellene az emberkereskedelemmel összefüggésben.

Brókerügy: Kulcsár a társaira vallott

Vallomást tett tegnap Kulcsár Attila az ellene és húsz társa ellen a Fővárosi Törvényszéken sikkasztás miatt folyamatban lévő büntetőperben. A brókerbotrány néven elhíresült ügy 12 éve húzódik. Az ügy elsőrendű vádlottja tegnapi vallomásában azt a taktikát követte, amit több vádlott-társa: igyekezett alátámasztani, hogy társai a felelősek. Kulcsár Attila úgy fogalmazott: sikkasztás akkor következik be, amikor az értékpapír vagy a számlapénz elkerül az ügyfél számlájáról, és a tulajdonjoga átkerül egy másik személy vagy cég számlájára. A vádiratban pedig azt állítják, ezt ő végezte azzal, hogy sajátjaként rendelkezett a K&H Equities brókercég ügyfeleinek számláján található összegekről. Szerinte azonban a brókercégtől egyetlen ügyfélszámlához sem kapott hozzáféréshez szükséges jogosultságot, így technikailag sem volt rá lehetősége, hogy pénzt elsikkasszon, ezt okirati bizonyítékok és tanúvallomások támasztják alá.

Trócsányi: Szükség van önkéntesekre az áldozattá válás megelőzésében

Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom, valamint a hatóságok közötti szakmai együttműködés erősítése mellett az egyének és a civil közösségek önkéntes szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozta az igazságügyi miniszter pénteken Kaposváron, egy az áldozattá válás megelőzését célzó kétéves projektet lezáró rendezvényen. Az igazságügyi miniszter kifejtette: fontosnak tartja, hogy a jövőben megfelelő szakmai képzést kapjanak mindazok, akik a kormányhivatalok alatt működő igazságügyi hivatalokban áldozatvédelemmel, pártfogói felügyelettel, jogi segítségnyújtással foglalkoznak, ezért még az idén megalakul az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája, ahol központosított és professzionális, összehangolt szakmai képzést kapnak az igazságügyi szolgálatok munkatársai.

Nem válhat el itthon a Bora-Bora foglya

Helybenhagyta a Kúria a Fővárosi Törvényszék jogerős döntését: Nyíri-Kovács Patríciának Bora Borán kell elválnia koreai származású francia férjétől, aki ellen az ügyészség Magyarországon vádat emelt - írja a Népszabadság. "Bedőlt a bíróság egy korrupt rendszer bizonyítottan hamis , hivatalosnak látszó iratainak" - nyilatkozta a nő Magyarországon élő családja. A bíróság szerint a válópert azért Bora Borán kell lefolytatni, mert a nő és koreai származású férje életvitelszerűen tartózkodnak a polinéz szigeten. Nyíri-Kovács Patrícia magyar állampolgár, férje Soo Il Lee francia állampolgár, Franciaországban kötöttek házasságot 2008-ban, majd ezt követően Japánban telepedtek le. Gyermekük, Noah-Kazuli Lee magyar-francia kettős állampolgár, 2009-ben született. A család 2011 márciusában tért haza Japánból, ezt követően Patrícia és Noah már itthon rendezkedtek be. A férj - aki gyakran bántalmazta feleségét - egy Budapesten elkövetett bűncselekmény miatt 2011 májusa után nem mert Magyarországra jönni. 2011 októberében Francia Polinéziába utazott a család, mert a férfi azt ígérte, megváltozik. A kiutazást követően azonban felesége is gyereke hivatalos papírjait ott elvette, így ők azóta Bora Bora foglyai.

Új nemzetközi magánjogi kódex készül - A Kodifikációs Bizottság elnöke Vékás Lajos akadémikus

Új nemzetközi magánjogi kódex megalkotásáról döntött a kormány, a törvény koncepcióját ez év novemberre, a normaszöveg tervezetét jövő novemberre kell megalkotnia az Igazságügyi Minisztériumnak - olvasható a Magyar Közlöny szerdai számában. A kormányhatározat elrendeli a nemzetközi magánjogról szóló 1979-es törvényerejű rendelet átfogó korszerűsítését. Ennek érdekében létrejön a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság, november 30-ig kidolgozzák az új szabályozás koncepcióját, 2016. január 31-ig lefolytatják a koncepcióról a szakmai, társadalmi vitát, majd pedig a koncepció alapján 2016. november 30-ig megalkotják az új nemzetközi magánjogi szabályozás normaszövegének tervezetét.

Banki elszámolás - Első fokon pert vesztett a Cetelem Bank

Helyt adott a Fővárosi Törvényszék a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közérdekű keresetének, így a Magyar Cetelem Bank Zrt. 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei (ászf) vagy a korábban közzétett ászf-ek ezt követő módosításai tisztességtelenek, ezért érvénytelenek. A bíróság honlapján olvasható indoklás szerint a vizsgált kikötések a törvényben rögzített elvek közül az átláthatóság, továbbá az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvébe ütköznek, így azok tisztességtelenek.

35 évet kapott az idős szomszédját megölő nő

Jogerősen 35 év fegyházbüntetésre ítélte a Pécsi Ítélőtábla azt a nőt, aki 2013 decemberében Pécsett különös kegyetlenséggel megölte idős szomszédasszonyát. A másodfokon eljáró tanács az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, de a vádlott által fizetendő bűnügyi költséget jelentősen csökkentette. Álláspontjuk szerint az ilyen büntetőjogilag egyértelmű ügyben felesleges elrendelni a költséges hemogenetikai vizsgálatot.

41 milliós kárt okozott ügyfeleinek egy budapesti ügyvéd - Sikkasztás és ügyvédi visszaélés bűntette miatt vádat emeltek ellene

A Budapesti Nyomozó Ügyészség jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, valamint ügyvédi visszaélés bűntette miatt vádat emelt egy volt budapesti ügyvéddel szemben, aki a vád szerint 2010-2011. évben ügyvédi kötelezettségét megszegve két külföldi ügyfelének összesen csaknem 41 millió forint kárt okozott. A vádirat lényege szerint, B. P. vádlott - aki az elkövetés idején ügyvédként dolgozott -, 2010-2011. évben két ír állampolgárságú ügyfelétől is megbízást kapott arra, hogy a tulajdonukat képező budapesti ingatlanok adásvétele során a nevükben és képviseletükben eljárjon, adásvételi szerződést kössön, az ehhez fűződő jognyilatkozatokat megtegye, valamint a vételárat és hivatalos okiratokat átvegye. Az ügyvéd az ingatlanokat ennek megfelelően eladta, az adásvételi szerződés szerinti vételárat a vevőktől átvette, az összeget azonban ügyvédi kötelezettségét megszegve, nem utalta tovább a sértettek részére, hanem azzal sajátjaként rendelkezett.

Csaknem egymilliárdot csalt ki ismerőseitől

Vádat emeltek üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt egy amerikai-magyar kettős állampolgárságú budapesti férfi ellen, aki a Szegedi Járási Ügyészség szerint húsz év alatt összesen csaknem egymilliárd forintot csalt ki ismerőseitől. Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője közölte: a vádirat szerint a férfi már az Egyesült Államokban abból élt, hogy kölcsönöket kért. Azt állította, hogy az amerikai kormánynak egy büntetőügyben segítséget nyújtott, így több milliárd dolláros sikerdíjra jogosult. Bár a vádlott nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem közölt részleteket az ügyről, több külföldi állampolgár adott neki - esetenként akár dollárban is milliós nagyságrendű - kölcsönt.

IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog

Remélhetőleg pontot tesz a lassan két éve húzódó ügy végére és a nagyobb nyilvánosság számára is világossá teszi a történteket az a bírósági ítélet, mely kimondta, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján található biztonsági résre figyelmeztető Pintz György elleni koncepciós per alaptalan. A történet ott kezdődik, hogy egy szabadalmi bejelentésnél (melynek iratai a benyújtástól számított 18 hónapig a fejlesztő érdekei miatt titkosak) a bejelentés egy egyedi URL-t kapott, amelynek legvége az ügyszám volt, pl.: www.sztnh.gov.hu/…badalomp1234. Ezt a számot átírva mondjuk 1238-ra, bárki megtekinthette egy másik bejelentő még titkos iratait. Erről például az Index számolt be. Az Alapvető Jogok Biztosa az eset kapcsán folytatott vizsgálatában megállapította, hogy az SZTNH 2012 óta "elvileg bárki számára hozzáférhetővé tette a szabadalmi bejelentés teljes iratanyagát" és ezért"az SZTNH azzal, hogy nem biztosította megfelelően a nem nyilvános bejelentések védelmét, nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek". A közérdekű bejelentő „jutalma” az lett, hogy kizárták a kamarából.

Tételek: 15241 - 15260 / 15588 (780 oldal)