Hírfolyam

Új felelősségbiztosítást vezet be a kormány?

A Miniszterelnökség új javaslata lehetővé tenné, hogy a kormány rendeletben írhasson elő kötelező tervezői felelősségbiztosítást. Az indoklás szerint az újítás biztosíthatná az építkezéseknél az szakmai garanciák megtartását, a tervezői és kivitelezői felelősség tényleges érvényesülését. A javaslat július 1-jétől kizárólag elektronikus úton tenné lehetővé a 300 négyzetméternél nem nagyobb épületek bejelentését az építésügyi hatóságnál.

Dönthetne a kormány akkor is, ha később lesz forrás

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek az Államháztartásról szóló törvény (Áht.) módosításáról, amely a javaslat indoklása szerint biztosítja annak lehetőségét, hogy a kormány valamely kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható. A javaslat indoklása ugyanakkor hangsúlyozza: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény alapján a központi költségvetési szervek által vállalt kötelezettség fedezet hiányában is köti az államot, így a módosítás még átmenetileg sem jelent fedezet nélküli kötelezettségvállalásra vonatkozó lehetőséget.

Helyzetjelentés a Be. kodifikációról

A Békés Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, Csomós Tamás helyzetjelentése a Magyar Jog februári számában jelent meg. Az egyik újdonság az lehet, hogy konszenzus van abban, hogy "ha a védelem alanyai a vádban felhozott tényeket nem vitatják, ezek bizonyítása értelemszerűen szükségtelen". A mai rendszer rákfenéje, hogy gyakran felesleges tiszteletköröket futunk. A jövőben az érdemi bizonyítás valóban csak a vitatott kérdésekre redukálódik.

Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen

Az Európai Bizottság szerint a nem nyereséges szupermarketek szankcionálásáról elfogadott törvény korlátozhatja a vállalkozások letelepedési szabadságát. A magyar kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon a brüsszeli felszólításra. Az EB tájékoztatása szerint az új jogszabály nyomán a kiskereskedőknek megnövekedett kockázatokkal kell szembenézniük, ha be akarnak lépni vagy terjeszkedni akarnak a magyar piacon. A tartós veszteségességet tiltó törvény akadályozhatja a befektetéseket, és ezáltal a versenyképesség romlásával járhat és magasabb árakat eredményezhet - közölte a bizottság.

Változtatna a tao-törvényen a törvényalkotási bizottság

Nem kell alkalmaznia az államháztartási törvény költségvetési támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit a társasági adókedvezmény (tao) alapján nyújtott támogatásokra az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságnak, ha az Országgyűlés is elfogadja a törvényalkotási bizottság ezen javaslatát. A testület kormánypárti többsége csütörtökön fogadta el a változtatást, amely az indoklása szerint jogtechnikai jellegű, az "a filmtámogatások társasági adókedvezményével megegyezően biztosítja a támogatás és az államháztartásról szóló törvény összhangját".

Interneten adja el a dolgait? Így kell adóznia

Az ingóságok (akár internetes portálokon történő) értékesítésére vonatkozó hatályos szabályozás nem feltétlen egyértelmű. A 2005 és 2011 között hatályos jogszabály értelmezése kapcsán nemcsak az adóhatóság és az adózók között volt nézeteltérés, hanem a bíróságok, köztük a Kúria különböző tanácsai is eltérő jogértelmezést követtek. Ezt a helyzetet volt hivatott feloldani a Kúria 2014 januárjában közzétett jogegységi határozata. A 3/2013 KMJE azért került kiadásra, mert a Kúria ítélkező tanácsai is eltérően ítélték meg az azonos tényállás mellett, azonos időszakra, azonos jogszabályi keretek között az ingóátruházás következményeit az egyébként 2005-től 2011-ig hatályban lévő jogszabályi rendelkezés vonatkozásában. Váratlan fordulatot jelentett ezek után, hogy az Alkotmánybíróság határozata visszaható hatállyal semmisítette meg a 2011-ig hatályos szja törvénynek az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályainak egységes értelmezéséről szóló Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozatot, és a jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendeléséről döntött.

Polt Péter: ritkán orvosolják a hibákat másodfokon

A másodfokú bíróságok gyakran olyankor is visszaküldik az ügyeket első fokra, amikor lehetőségük lenne rá, hogy a hibákat maguk orvosolják - mondta Polt Péter legfőbb ügyész a Magyar Időknek adott interjúban. A lap szombati számában megjelent írásban Polt Péter kifejtette: ez rossz gyakorlat, mivel az eljárások fölösleges elhúzódásához vezet. Ráadásul az időmúlás a bizonyítást is megnehezíti, és aláássa a közbizalmat. Az interjúban a legfőbb ügyész beszélt arról is, nem biztos, hogy mindig kiderül a teljes igazság egy-egy eljárásban. A nyomozó hatóságok a teljes igazság feltárására törekszenek, a bíróságnak pedig ehhez képest kell kiszabnia az ítéletét, de vannak olyan tényezők, amelyek árnyalják ezt a képet. Példaként említette, hogy a titkosszolgálati eszközök és módszerek használatával összefüggésben ma Magyarországon nagyon szigorú szabályozás van hatályban.

Lefoglalható vagy értékesíthetetlen vagyontárgy hiányában szünetelő végrehajtási eljárás folytatásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémák

A Vht. 52. § d) pontja alapján, vagyon hiányában szünetelő végrehajtási eljárást akkor lehet folytatni, ha a végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy az adósnak van lefoglalható vagy értékesíthető vagyontárgya. Ugyan a végrehajtást kérőnek ezt csak valószínűsítenie kell, nem pedig bizonyítékot szolgáltatni a végrehajtó felé, azonban ez a valószínűsítési feladat is számára szinte lehetetlen. Így felmerül a kérdés, hogy minden, a Vht. 52. § d) pontja alapján szünetelt eljárás jogszabályszerűen került-e újraindításra, annak törvényi feltételei fennálltak-e. A tanulmányban ezt próbálja igazolni a szerző és a probléma megoldására is javaslatot tesz.

Megszűnhet a nem magyar kutyafajták tenyésztőinek hatósági felügyelete

A földművelésügyi miniszter a bürokráciacsökkentésre hivatkozva törvénymódosító javaslatban kezdeményezi, hogy a jövőben csak kilenc magyar kutyafajta tenyésztői maradjanak hatósági felügyelet alatt, a többi ebfajtával foglalkozó tenyésztő törvényi szabályozása pedig szűnjön meg.

Eldőlt: így lehet valaki Uber-sofőr

A hosszas huzavonát követően friss fejlemény jelent meg Uber-ügyben. A Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján közzétette ugyanis azt a hivatalos tájékoztatót, amelyből kiderül, hogy egy Uber-sofőr miként végezheti szabályosan tevékenységét.

Leépülés fenyegeti az emberi jogok védelmének intézményrendszerét

A teljes leépülés veszélye fenyegeti az emberi jogok védelmére kialakult nemzetközi mechanizmust, mivel a rövid távú nemzetállami önérdekek és a biztonsági indokokkal végrehajtott drákói hatósági intézkedések az alapvető szabadságjogok elleni teljes körű támadássá fajultak világszerte - áll az Amnesty International (AI) Londonban ismertetett éves világjelentésében, amely élesen bírálja az Európai Uniót a menekültválság kezelési módja miatt. Az AI szerint Magyarország utasította vissza a leginkább a bekapcsolódást a menekültválság páneurópai megoldásába.

Változtatni kell a népszavazás-kezdeményezés törvényi szabályain

Orbán Viktor miniszterelnök azt kezdeményezi, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI), illetve a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elemezze a népszavazások kezdeményezésénél kialakult helyzetet, és tegyen javaslatot a szabályok megváltoztatására.

Az Alapjogokért Központ szerint szabályos a kvótareferendum-kérdés

Az Alapjogokért Központ szerint megfelel a hatályos előírásoknak a kormány által népszavazásra javasolt kérdés, amely tiltott tárgykörnek sem minősül. A téma az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozónak minősül, tekintettel arra, hogy sem magyar, sem uniós előírás nem zárja ki a magyar törvényhozás erre vonatkozó jogalkotási kompetenciáját. A kérdés tiltott tárgykörnek sem minősül - hangsúlyozták. Az Alaptörvény - a korábbi alkotmánnyal megegyezően - ugyanis azt írja elő, hogy "nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről" nem lehet népszavazást tartani. Az uniós jog azonban az Alkotmánybíróság következetes joggyakorlata alapján nem minősül nemzetközi jognak, hanem egy önálló és speciális jogterületnek, ezáltal azzal összefüggésben kiírható népszavazás.

Jogerős ítélet született a ménesbaleset ügyében

Két év négy hónap fogházbüntetésre súlyosította a Debreceni Törvényszék annak a két vádlottnak a büntetését, akik harmadik társukkal 2012. január elsején okoztak halálos balesetet a Hortobágyon. A vádlottak egy 25 lóból álló ménest hajtottak ki az útra, amelybe szemből belerohant egy autós. A gépkocsit vezető fiatal férfi meghalt, barátnője maradandó sérülést szenvedett - közölte az ítélethirdetés után a törvényszék szóvivője kedden.

A tulajdonjog koncepciójának változásáról, fejlődéséről beszélt Darák Péter, a Kúria elnöke

Darák Péter angol nyelvű előadásában elmondta, hogy a tulajdonjog fogalma a polgári forradalmak időszakában összekapcsolódott a szabadság érzetével: úgy vált a fogalom a szabadság előfeltételévé, hogy a polgároknak lehessen szabad tulajdonuk. A 19. és a 20. században, a modern kapitalista világban a fogalom összetett eszközrendszerré alakult át, és moduláris felépítése fellazult. Hozzátette: az amerikai realista iskola arról beszél, hogy "jogok kötelékévé vált a tulajdonjog", mert már nem arról beszélünk, hogy egy valaki rendelkezik a főhatalommal, hiszen a viszonyrendszerek összetetté váltak. Példaként hozta fel egy frekvencia tulajdonlását vagy a közös tulajdonnak az eseteit. Az MTI érdeklődésére a Kúria elnöke elmondta, hogy a jogos várakozás tulajdonjogként kezelése Magyarországon lassan alakul ki, de néhány eset már van annak alkalmazására. Példaként említette, hogy a Kúria egy európai uniós támogatási igény elbírálásánál hozott már olyan ítéletet, amelyben megtalálható ez a fogalom, és néhány eljárásban is tárgyalják már ezt a kérdéskört.

Hosszabb felkészülési időt kaptak a bankok

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa 2017. április 1-jére módosította a hitelintézetek forint lejárati összhangjának szabályozásáról szóló rendelet hatályba lépését, fél évvel meghosszabbította a bankok felkészülési idejét a rendeletben előírtak teljesítésére. A jegybanki közlemény szerint a haladékot az indokolja, hogy a jelzálogjogi szabályozás várható módosítását is figyelembe kell venniük majd a bankoknak. A módosítással bevezetnek egy úgynevezett de minimis szabályt is, amely mentesíti a három milliárd forintnál alacsonyabb, rendszerszinten nem jelentős nettó lakossági jelzáloghitel-állománnyal rendelkező intézményeket az új előírások alól. Emlékeztetnek arra: az MNB 2015 júniusában alkotott rendeletet, amely alapján a magyarországi hitelintézetek a forint lakossági jelzáloghitel-állományukat legalább 15 százalékban hosszú lejáratú, jelzálog fedezetű forint forrásokkal finanszírozzák. Az intézkedés a túlzott forint lejárati eltérés mérséklése mellett hatékonyan támogathatja a hazai jelzáloglevél-piac újjáéledését és a hosszabb kamatperiódusú, alacsonyabb hitelkockázatú jelzáloghitelek elterjedését is.

A földprivatizációról indulhat a népszavazási aláírásgyűjtés

Megkezdődhet az aláírásgyűjtés az állami földek értékesítésének tilalmáról, miután a Kúria úgy döntött, hogy hitelesíti az erről szóló népszavazási kérdést. A kérdést Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként nyújtotta be, a kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?" A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjainak többsége tavaly november 30-án arra hivatkozva tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a kezdeményezés a költségvetési törvényt érinti, megfogalmazása pedig nem teljesen egyértelmű. A Kúria az internetes oldalán nyilvánosságra hozott végzésben azonban úgy foglalt állást, hogy a kérdést hitelesíti. Álláspontja szerint az állami tulajdonban lévő termőföldek értékesítésekor nem közvetlenül költségvetési kérdésről, hanem mindenekelőtt a nemzeti vagyonba tartozó különleges jogállású vagyonelemmel való gazdálkodásról van szó.

Munkabérből is levonható a közösköltség-tartozás

A februári jogszabály módosítása megnehezítette a közösköltség-tartozások behajtását. A változásnak köszönhetően azonban lehetőség van arra is, hogy jogerős fizetési meghagyással a nemfizető béréből tiltsák le a hátralékot. Magyarországon négy és fél millió ember vagyonát kezelik a társasházi közös képviselők. A nemrég változott szabályozás azonban megnehezíti munkájukat, a kintlévőségek behajtását. Ezért nagyobb felelősség is hárul rájuk – állította Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének (MaKKE) szakmai igazgatója. A közösköltség-hátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjogot februártól már csak azután lehet bejegyeztetni az ingatlanra, ha az elindított fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható. Így megszűnt az a gyakorlat, miszerint a közgyűlésnek elegendő megszavazni vagy a közös képviselőnek felhatalmazás alapján jogerős ítélet nélkül lehetséges elindítani a jelzálogjog bejegyzést. A jogszabályváltozás lehetőséget ad arra is, hogy a hátralékos tulajdonos magánokirati formában kiadott nyilatkozatban elismerhesse tartozásának mértékét, jogszerűségét és fennállását. Ilyen esetben azonnal megindulhat a végrehajtás, ami a jelzálogjog bejegyzés mellett a munkabér 33 százalékának megterhelését, az ingóságok lefoglalását, szélsőséges esetben árverést jelent. A több éves, meg nem fizetett adósságoknál érdemes árverést tartani.

Átalakítja a kormány az Erzsébet-utalványt

A kormány elfogadja az Európai Bíróság, az Erzsébet-utalványok monopóliumának megszüntetését hozó döntését, de kitart a rendszer mellett, holnapi ülésén határoz arról, milyen módosítások szükségesek – jelentette be Kovács Zoltán. A kormányszóvivő szerint az ítélet bűzlik a multinacionális cégek véleményétől. Az Erzsébet programot a kormány meg kívánja tartani – közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő az Európai Bíróság magyar cafeteria-rendszert érintő döntését követően. Bejelentette, hogy a kabinet elfogadja a bíróság határozatát, amelyet tanulmányoz, és úgy kívánja módosítani a rendszert, hogy az megfeleljen az uniós jogi normáknak, de tovább szolgálja a magyar emberek érdekét. Szerinte az Erzsébet-program bizonyított, hiszen 48 ezer munkáltató alkalmazza, 53 ezer elfogadóhelyen lehet beváltani az utalványokat, amelyeket kétmillióan használnak. Hangsúlyozta, hogy a rendszer eredményeként 600 ezer rászoruló üdül kedvezményesen vagy ingyen, ezek fele gyermek volt.

Alaptalanok az önálló zálogjoggal szembeni aggodalmak

Az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára szerint alaptalanok az önálló zálogjoggal szembeni aggodalmak, ezért vissza kell állítani. Bodzási Balázs erről az IM és a Magyar Jogász Egylet keddi, budapesti nyilvános vitaülésén beszélt, amelyet az új polgári törvénykönyv (Ptk.) zálogjogi és hitelbiztosítéki rendelkezéseiről tartottak. Bodzási Balázs két tényezőt említett, amely indokolja az önálló zálogjog visszaállítását. Az egyik a gazdasági igény: az MNB csak idén mintegy 300 milliárd forint értékben tervez jelzálogleveleket kibocsátani, ami óriási fejlődés lenne a korábbi évekhez képest, és a jelzáloglevél-piac dinamikus megerősödését vonná maga után. A másik tényező pedig, hogy a különvált zálogjoggal kapcsolatos magyar rendelkezések nincsenek összhangban az európai uniós tendenciákkal. Csizmazia Norbert, a Kúria főtanácsadója ezzel szemben azt mondta: ő nem úgy látja, hogy európai tendencia lenne az önálló zálogjog. Az uniós rendeletekből nem következik, hogy vissza kellene állítani, vagyis nem igaz, hogy Magyarország ne felelne meg a kötelező uniós szabályoknak – tette hozzá. A főtanácsadó kiemelte, hogy a Kúria Polgári Kollégiuma nem támogatja a Ptk. tervezett módosítását, mert a kódex megalapozott jogalkotás eredménye, így a zálogjogi szabályok megváltoztatását sem tartja indokoltnak.

Tételek: 15161 - 15180 / 16283 (815 oldal)