Hírfolyam

Az Uber szerint ők nem taxiznak

Tovább folytatja a személyszállítást Budapesten az Uber. A cég magyarországi vezetője azt mondta, hogy minden segítséget megadnak azoknak a sofőröknek, akiket megbüntet a hatóság. Az Uber nem taxi, hanem egy internetes piactér, amin különböző jellegű szolgáltatások működnek. Ebből Budapesten a személyszállítás és az autómegosztó rendszer ismert - mondta Fekete Zoltán, a cég magyarországi képviselője. Arról is szó volt, hogy az Uber nem taxi, mivel nincs diszpécserközpont, droszt. A fuvar fizetése nem készpénzben, hanem elektronikusan történik, a rendszer teljesen átlátható és követhető. Az Uber központi rendszere minden út után elektronikus számlát generál, az Uber-sofőrök ezt a szolgáltatást csak vállalkozói adószámmal tudják ellátni és minden út biztosítva van 1,5 milliárd forint értékben.

Kormánypárti módosító indítvány a postatörvényhez

Bánki Erik (Fidesz) módosító indítványt terjesztett be a postatörvényt módosító javaslathoz. A kormánypárti politikus szerint jogtechnikai pontosításról van szó, amely az eredeti javaslat céljának megfelelően egyértelműsíti a jogalkotói szándékot. A parlament honlapján csütörtökön közzétett javaslat szerint a postai szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. A javaslat indoklása szerint a módosító indítvány az alkotmánybírósági gyakorlatnak megfelelően pontosítja az adatok megismerhetőségének korlátait, és annak arányossági követelményét, továbbá egyértelműsíti az adattartalmat, mint a jogszabályi védelem közvetlen tárgyát.

Nem semmisítette meg az AB a kaposvári hajléktalanrendeletet

Nem tartotta alaptörvény-ellenesnek, így nem is semmisítette meg a kaposvári önkormányzatnak az utcán élő hajléktalanok ingóságainak közterületi tárolását tiltó rendelkezését az Alkotmánybíróság. Hatodik alkalommal tűzte napirendjére a héten az Alkotmánybíróság (AB) az alapvető jogok biztosa,Székely László indítványát a kaposvári önkormányzat 2013. márciusi rendelete 7. paragrafusa 3. bekezdésének utólagos normakontrolljáról. Az ombudsman a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló passzus alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta, ugyanis úgy vélte, amikor az önkormányzat az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolását, illetve elhelyezését tiltja és szankcionálja, azzal lényegében az életvitelszerű közterületi tartózkodást bünteti a közösségi együttélési szabályok megsértése címén teljes közigazgatási területén, ez pedig az Alaptörvény alapján ellentétes a jogállamiság elvével és az emberi méltósághoz való joggal. A testület – miután megvizsgálta, kikre, illetve milyen magatartásra vonatkozik a szabályozás – arra a következtetésre jutott, nincs összefüggés a rendelkezés és az Alaptörvény hatályos cikkelyében foglaltak között. Az AB indokolása szerint a vagylagos szabályozás azt jelenti, hogy ha a törvényalkotó élt e jogalkotási felhatalmazottságával, azzal kizárta az önkormányzat jogalkotási autonómiáját e körben, vagyis az életvitelszerű közterületi tartózkodás, és az annak tartalmát képező magatartások kizárólag szabálysértésként, és az ott meghatározott körben szankcionálhatóak.

Leírhatatlan erőszak – Dobogósok lettünk állatkínzásban

Egy országos hírportál a Belügyminisztérium, illetve az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszerre támaszkodó, nemrég megjelent cikke szerint Hajdú-Bihar (120) és Pest megye (92) után Szabolcs-Szatmár-Beregben (64) követték el a legtöbb regisztrált, állatkínzásnak minősülő esetet 2014-ben. Lényeges, hogy ezek az adatok csak a vádemelési szakaszba eljutott bűncselekményeket mutatják, ami valószínűleg csupán töredéke az összes, állatokkal kapcsolatos kegyetlenkedésnek. Magyarországon 2014-ben 113 ügyben döntött úgy a bíróság, hogy szabadságvesztéssel bünteti a kegyetlenkedőket, ám az állatkínzók csak kevesebb mint 10 százaléka került valóban rács mögé.

No comment? - A tartalomszolgáltató olvasói offenzív kommentekért való felelősségéről

Magyarország megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét - mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága Kamarai döntésében a MTE & Index.hu Zrt. vs. Hungary ügyben, mely az internet önszabályozó tartalomszolgáltatói, egy internetes hírportálon szereplő vulgáris és offenzív kommentekért való felelősség kérdését feszegette. A döntés még nem végleges, a Nagykamara változtathat rajta. A bírósághoz a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete („MTE”) és az Index.hu Zrt. („index”) fordult, azt állítva, hogy a véleményszabadság sérült, mikor a nemzeti bíróság olvasóik online kommentjeiért felelősségüket megállapította. A bíróság kiemelte, hogy habár az internetes hírportálok nem a klasszikus értelemben véve közlői a kommenteknek, mégis feladatok és kötelezettségek terhelik őket. Ugyanakkor a nemzeti, magyar bíróságok a felelősség megállapításánál nem megfelelően súlyozták a jogokat, vagyis a kérelmezők véleménynyilvánítás szabadságához való jogát az ingatlanértékesítő honlapok azon személyiségi jogával szemben, hogy tiszteletben tartsák a kereskedelmi megítélésüket.

Új CSOK: súlyos milliókat bukhatnak vagy nyerhetnek a családok

Az új családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) újdonságait és érvényes szabályait már egyszer kiveséztük. Most azért tettük a rendeleteket nagyító alá, hogy megkeressük azokat a megváltozott szabályokat, amelyek első ránézésre talán nem tűnnek fel, de lényeges különbséget jelentenek januárhoz képest. Legjobban az új lakást vásárlók, a házasok és a legalább háromgyermekesek járnak a CSOK-kal, hiszen ők jóval magasabb összegű támogatást kapnak, mint a többiek. A változások kedveznek azoknak a használt lakást vásárlóknak is, akik kisebb ingatlant vennének. Hiszen már független a mérettől a támogatás összege (a korábbi maximumokat kérheti mindenki). Ugyancsak egységes lett az értékhatár (35 millió forint), és eltörölték a 350 ezer forintos négyzetméterár-korlátot is. Az élettársakat diszkriminálja viszont az a szabály, mely szerint már nem számíthatják egybe a gyerekeiket. (Február 11-e előtt erre még volt lehetőségük.) Az új felállás szerint vagy csak az egyik, vagy csak a másik szülő gyermekeit lehet figyelembe venni, attól függően, hogy melyik a kedvezőbb. (Házastársaknál nincs ilyen megkülönböztetés.) Súlyos milliókat vehet ki azok zsebéből a most érvényes szabály, akik egy korábban megkezdett építkezésre szerették volna megkapni az áfa-visszaigénylést. Az előző rendelet szerint ugyanis minden további nélkül visszaigényelhették a régebbi számlákra is az áfát. Az új viszont kimondja, hogy már csak a 2015. január 1-je után kelt költségszámlák vehetőek figyelembe.

Az EU-bíróság szerint szükség esetén jogszerű a menedékkérők őrizetbe vétele

Az európai uniós jog lehetővé teszi a menedékkérők őrizetbe vételét, amennyiben azt a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme szükségessé teszi, de figyelembe kell venni az arányosság követelményeit - állapította meg hétfői ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Vesztegetés vezeti a bírói bűntettek listáját

Összesen tizennégyféle bűncselekményben indult nyomozás bírákkal szemben 2004 és 2015 között, amelyek közül a vesztegetés fordult elő a leggyakrabban, közölte az Legfőbb Ügyészség. Arról azonban nincs semmiféle kimutatás, hogy ezeknek milyen jogkövetkezménye lett.

Új közfelügyeleti hatóság áll fel 2016 júliusában

A tervek szerint idén júliusban áll majd fel az új közfelügyeleti hatóság, amely a könyvelők, az adótanácsadók, az adószakértők és a könyvvizsgálók ellenőrzéséért felelhet, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán egyeztet majd az új hatóság felállításáról az érintett pénzügyi szervezetekkel - közölte az NGM hétfőn az MTI-vel. Az új közfelügyelet koncepciójának és részletszabályozásának kidolgozása az érintett pénzügyi szervezetek képviselőinek bevonásával történik, a tárca számít a számviteli- és az adószakma segítségére, a tisztességes pénzügyi szakemberek tudására és tapasztalatára - tették hozzá.

Eddig 199-en jelentkeztek magáncsődre

Eddig 199-en kérelmezték a magáncsődöt, és kétezren érdeklődnek komolyabban a családi csődvédelem iránt, de ez ügyben egyelőre nem történt még csődfelügyelő kirendelése minisztériumi közlés szerint. A számok egyelőre elmaradnak a korábban várt nagy tízezrektől. Az IM azt közölte a lappal, hogy a lakosság még ismerkedik az új szabályozással, mérlegelik a segítség igénybevételét. A tárca szerint ez időigényes folyamat, a hiteladós családokon múlik, hogy eldöntsék, milyen módon tudják megoldani helyzetüket. Az eljárás kezdeményezése kizárólag az adós döntése, sem jogszabály, sem hitelezők nem indíthatnak ilyen eljárást az eladósodott családok ellen. Az IM azt is közölte: családi vagyonfelügyelőket egyelőre nem rendeltek ki az ügyfelek mellé, az esetek még nincsenek olyan szakaszban, valamint a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés esetén sincs rá szükség.

Az ENSZ-tisztviselő segítené a magyarországi emberi jogi aktivistákat

Michel Forst, az ENSZ különleges jelentéstevője keddi budapesti sajtótájékoztatóján összegezte tapasztalatait, miután a kormány meghívására február 8-tól február 16-ig Magyarországon vizsgálta az emberi jogok védőinek helyzetét. Véleménye szerint az elmúlt öt évben elfogadott több mint ezer új jogszabály meggyengítette „a jól működő demokráciát”. Az alkotmány módosításai következtében meggyengült az Alkotmánybíróság - mondta, és a következmények közé sorolta, hogy az állam a korábbinál nagyobb mértékben gyakorol ellenőrzést a bíróságok, a média, a vallási szervezetek és a közélet más területei felett, ami befolyásolja az emberi jogok gyakorlásának lehetőségét. A jelentéstevő szerint az emberi jogi aktivisták gyakran súlyos nehézségekkel szembesülnek, egyes esetekben a kormányt bíráló vagy emberi jogi aggályokat felvető jogvédőket megfélemlítik, „politikai aktivistának vagy külföldi ügynöknek” állítják be őket.

A jogsértő Uber-taxikról levehetik a rendszámot

Március végén, április elején hatályba lép az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy a taxisokkal szemben támasztott személyi és tárgyi feltételeket be nem tartó Uber taxisok gépkocsijáról egy esetleges ellenőrzés során az intézkedő levegye a rendszámot, vagyis a gépkocsit kivonja a forgalomból – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán. Fónagy János kiemelte: a kormányrendelet szerint a személyi és tárgyi feltételek hiánya esetén 800 ezer forint a kiszabható bírság felső határa, ebből 600 ezer forint a gépkocsival kapcsolatos tárgyi feltétekkel, 200 ezer forint pedig a személyi feltételekkel függ össze. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy február közepén lépett életbe az Uber-szolgáltatást érintő másik kormányrendelet, amely a jogosulatlan diszpécserszolgálatra terjed ki.

Mentesít az új kódex

Széles körből gyűjt ötleteket a kormányzat az adózás rendjéről szóló törvény új változatához. Az adótanácsadók egyesülete például a kitöltögetésektől mentesítené a könyvelőket. A jogszabályt a kormány törvényalkotási programja szerint májusban nyújthatják be az Országgyűlésnek. Ez a módosítás hivatott befejezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakítását, célja – a korábbi nyilatkozatok szerint – az ügyfélbarát adórendszer kialakítása, az adminisztráció csökkentése és az adózás egyszerűsítése. Ettől függetlenül áprilisban, a jövő évi költségvetéshez kapcsoltan jönnek még egyéb adómódosítások a törvényalkotási program szerint.

Orvosi műhiba: jár a kártérítés!

Ritkán fordul elő, hogy egy egészségügyi intézmény peren kívül megtérítené a károkat, ezért orvosi műhiba esetén a legtöbb esetben polgári pert kell indítani. Csernus Sándor ügyvéd és egészségügyi szakjogász szerint a per kapcsán érdemes egy műhibaperekben jártas ügyvédhez fordulni. A kártérítés összege akár hatvanmillió forint is lehet.

Alkotmánybíróság előtt a játékfüggőség bírósági kezeléséről szóló beadvány

2016.február 16-án az Alkotmánybíróság teljes ülés keretén belül több beadvánnyal foglalkozik, közte a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2015. évi CXXXIX. törvénnyel módosított 1. § (6a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéssel.

Péterfalvi: nem lehet titkos az alkotmánymódosítás

„Az Alaptörvény módosítása nem történhet titokban és a nyilvánosság korlátozásával” – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Péterfalvi Attila, azzal a tervezettel kapcsolatban, amely a terrorveszély-helyzet alkotmányban történő rögzítésének szövegét 30 évre titkossá tette volna. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a tervezet emellett felveti az elszámoltathatóság, az alapjogok korlátozása és a személyes adatok védelmének kérdését is. Január végén adta ki a NAIH ajánlását a különleges jogrend szabályozásáról, amely a terrorveszély-helyzet fogalmának alkotmányba emelésével léphetne életbe. Mint azt Péterfalvi Attila elmondta, bár az Alkotmánybíróságnak (AB) számos határozata készült már az alapjogok korlátozásának a szükségesség-arányosság-alkalmasság hármas alapelvét figyelembe véve, ezek olyan esetekre vonatkoznak, amikor az országgyűlés hozza meg a törvényeket. Rendeleti kormányzásnál ugyanakkor átléphető ez a hármas korlát, de Magyarország demokratikus jogállami jellege és az AB működése nem függeszthető fel, s az emberi méltósághoz fűződő jog sem léphető át. A szabályozás tehát számos kérdést vet fel, többek között az ebben az időszakban meghozott döntések elszámoltathatóságát, az alkotmányos jogok korlátozhatóságát, a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát.

Alkotmánybíróság: pénzről szól a „zene”

Ingatlanügy, tulajdoni jogvita. Védett övezet kijelölése szexuális szolgáltatás nyújtására. Társadalombiztosítás. Gondnokság alá helyezés játékfüggőség miatt. Végrendelet érvényessége, - haszonélvezeti jog. Adóügyek. Pénznyerő automaták üzemeltetése. Végrehajtás megszüntetése. Kártérítés megfizetése.

Drákói szigor lép életbe az átverős termékbemutatók ellen

A hatóságok együttműködnek az árubemutatókkal kapcsolatos eljárásaik során, és szigorúan fellépnek a jogsértő vállalkozásokkal szemben. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) közös közleménye szerint sem hitelnyújtásra, sem árengedmények és ajándéksorsolások reklámjára nincs már lehetősége az árubemutatót szervező cégeknek egy tavaly decemberi törvénymódosítás nyomán.

Fogadási csalás: újabb három vádlott felmentését kérték

Az első-, a másod- és a nyolcadrendű vádlott esetében is felmentést kértek a védői perbeszédekben a labdarúgó fogadási csalási ügy csütörtöki budapesti tárgyalásán. Délelőtt a harmadrendű vádlott ügyvédje indítványozta védence felmentését.

Pornót nézett? Névre szóló levélben követel pénzt a boglári ügyvédnő

Vélhetően illegálisan jutott személyes adatokhoz az a balatonboglári ügyvédnő, aki január elején több magyar internetezőt szólított fel fizetésre, mert állítása szerint megsértették egy általa képviselt német pornó videókat gyártó cég szerzői jogait - számolt be az Index.hu.

Tételek: 15201 - 15220 / 16283 (815 oldal)