Hírfolyam

A Lombard félrevezette a bíróságot

Több alkalommal is félrevezette a bíróságot az autóhitelezéssel foglalkozó Lombard Lízing Zrt. Legalábbis ez derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból. Az, hogy egy pénzintézet ügyfele fogyasztónak minősül-e vagy sem, egyáltalán nem elhanyagolható kérdés. Ha ugyanis az adós nem tekinthető fogyasztónak, akkor a törvények alapján egészen más szabályok vonatkoznak rá, mint a fogyasztókra, s jóval kevesebb szerződési feltételt támadhatnak a bíróságokon. Egyebek között a nem fogyasztó adósok a tisztességtelennek vélt kikötéseket nem kifogásolhatják az eljárásokban, s az erre irányuló kereseteket sem kell elbírálniuk a bíróságoknak. Ráadásul ezeknek a devizahiteleseknek a tisztességtelenül felszámított pénzeket sem kell visszaadni, ami csupán a fogyasztóknak jár vissza az elszámolási törvény alapján.

Ügyvédeket ítéltek el Debrecenben

Húsz vádlottas ügy az ítélőtáblán: hamis illetékbélyegekkel operáltak. A vádirat szerint két ügyvéd 1999 első felében ismeretlen személytől hamis illetékbélyegeket szerezett, és azokat társasági szerződések és módosítások, bejegyzési, változás bejegyzési kérelmek illetékfizetési kötelezettségeinek lerovása alkalmával használtak fel, de az elsőrendű Dr. G. P. Z. vádlott perújítási kérelem és fellebbezési illetéklerovás során is felhasználta azokat. A harmadrendű vádlott szintén ismeretlen személytől szerzett meg nagy mennyiségű illetékbélyeget, majd azt jóval a névérték alatt részben a tizedrendű, szintén ügyvéd vádlotton keresztül értékesítette. Az ügyvéd vásárlóknak elmondta az illetékbélyeg ellenértének visszaszerzési módszerét: fiktív kereseteken kell azokat felhasználni, aztán az illetékhivataltól annak ellenértékét visszaigényelni.

Tényleges életfogytiglan a volt élettársára támadó szentesi férfinak

Jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla szerdán azt a szentesi férfit, aki késsel támadt korábbi élettársára 2012 nyarán. A táblabíróság a jelenleg 35 éves férfit emberölés bűntettének kísérletben mint erőszakos, többszörös visszaesőt mondta ki bűnösnek, és döntött arról, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra.

Kinevezték Ribai Csillát az OBH elnökhelyettesévé

Áder János köztársasági elnök Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének javaslatára Ribai Csillát június 15-ei hatállyal határozatlan időtartamra az OBH elnökhelyettesévé nevezte ki.

Kártérítés fedezeti szerződés alapján

Az új Polgári Törvénykönyv számos újdonságot hozott a kontraktuális felelősség területén, ezek egyike a 6:141. §-ában szabályozott ún. fedezeti szerződés intézménye. Az új rendelkezést Boronkay Miklós ügyvéd - a kodifikáció során mintául szolgáló Bécsi Vételi Egyezmény, valamint az ahhoz kapcsolódó nemzetközi bírói gyakorlat és szakirodalom alapján - elemezte a Magyar Jog hasábjain.

Börtön fenyegeti a korrupciót eltussoló hivatalos személyeket

A most elfogadott törvény szerint börtönt kaphatnak azok a hivatalos személyek, akik nem tesznek haladéktalanul feljelentést a tudomásukra jutott korrupciós cselekményről. Az előterjesztés indoklása rámutat: a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia. A korrupciós bűncselekmények üldözése terén érvényesítendő zéró tolerancia érdekében a módosítás nyomán büntetendő a vesztegetés feljelentésének elmulasztása valamennyi korrupciós bűncselekmény esetében. Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, illetve ennek különféle törvényben szabályozott eseteit követték el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (A korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.)

Keretjelzálog – A szegedi és makói családok kilakoltatásáról nem tudott a Raiffeisen vezére

A Raiffeisen vezérigazgatójának nem volt tudomása arról, hogy olyan szegedi és makói családok kerülnek utcára a bank által indított per miatt, akik kifizették a lakásukat – írja a Nol.hu. Az ügy hátterében az áll, hogy bár a lakásvásárlók kifizették a vételárat, azt az építési vállalkozó azonban nem utalta tovább a pénzintézetnek, holott keretjelzáloggal volt terhelve az ingatlan. A lakók többsége a keretjelzálog meglétéről is csak úgy értesült, hogy levelet kaptak a pénzintézettől. Az adásvételi szerződés első oldalán ugyanis az szerepel, hogy a lakás per-, illeték- és tehermentes. A szerződés azonban azt is tartalmazza, hogy a Raiffeisennek jelzálogjoga van nemcsak az egyes lakásokon, hanem az egész épületen.

Tömegesen ítéltek el ittas járművezetőket Cegléden

Egyetlen napon húsz, ittasan vezető autóst állított gyorsított eljárásban bíróság elé a Ceglédi Járási Ügyészség, miután a környéken az elmúlt hónapokban jelentősen nőtt az alkoholos állapotban volán mögé ülők száma - tájékoztatta a Pest Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t. Az elkövetőket 150 ezertől 450 ezer forintig terjedő pénzbüntetésre, illetve közérdekű munkára ítélték, 1-2 évre eltiltották a járművezetéstől, de egy esetben végrehajtandó fogházbüntetést is kiszabtak.

Ügyvédmarketing - Hasznosítható trendek a kommunikációs iparból

Hazánkban még gyerekcipőben jár. Ennek egyik oka: a Ügyvédi Kamara csak néhány éve enyhített szabályozásán. Sokan a reklámmal, főként az ízléstelen, hatásvadász amerikai reklámmal azonosítják, így ódzkodnak tőle. Cikkünk bemutat néhány trendet a kommunikációs iparból és rávilágít, hogy ezeket hogyan tudják a hazai ügyvédek, a szigorú kamarai szabályokat is betartva alkalmazni.

Nem alaptörvény-ellenes a devizahiteles-törvény

Az Alkotmánybíróság elutasította azokat a bírói kezdeményezéseket, amelyekben a devizahiteles törvény egyes szakaszai alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítésüket kérték. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla korábban többek között a K&H, a KDB Bank, a Porsche Bank, és az evoBank ügyében fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvénnyel kapcsolatban rámutatott: a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének a kiszámíthatóságát is. A jogalkotó önmagában azzal, hogy az államot a per alpereseként nevesíti, nem preferálja mint peres felet, hanem csupán a fogyasztók érdekeit védő speciális eljárási szabályokat vezet be.

Érvénytelen szerződéssel követelt tízmilliókat a bank

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság precedensértékű döntést hozott egy devizakölcsön ügyében, mely végén az „ügyfél” örülhetett. Az ítélet szerint 46 millió forintos banki követelés azért nem áll meg, mert a teljes devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelen. Dr. Czirmes György, az alperest képviselő ügyvéd a Lánchíd Rádióban kifejtette: egyre gyakrabban születnek ilyen döntések, amikor már magáról a végrehajtásról van szó. Czirmes György szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nincs igaza abban, hogy a devizahiteleseknek nem érdemes bíróságra vinni ügyüket. A PSZÁF elnöke ugyanis úgy nyilatkozott: a szerződések megkötésekor a bankok az előírásoknak megfelelően jártak el. Czirmes György szerint azonban ez még nem zárja ki a bírósági eljárást.

A közigazgatási bíráskodás zárókő, nélküle a jogállam nem teljes

A közigazgatási bíráskodás szükségességét hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter a tárcája és a Magyar Jogász Egylet közreműködésével megrendezett, A perrendtartások megújítása című konferencián 2015. június 5-én, pénteken Budapesten. Trócsányi László szerint egy egységet alkotó perrendet kell alkotni, amely a jövő év elejére el tud készülni. Úgy vélte, szükséges egy közigazgatási felső bíróság létrehozása, amely a Kúria alatt táblabírósági rangsorban működne.

Rengeteg pénzt kaphatnak vissza a lízingszerződésesek

Sok tízezren, akár százezren kaphatják vissza a tőlük tisztességtelenül elvont összegeket, ha jogerőssé válnak a Fővárosi Törvényszék elmúlt napokban hozott döntései. A bíróság három elszámolási perben helyt adott a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi intézményekkel szemben indított közérdekű keresetnek – mondta Binder István, az MNB szóvivője. A Fővárosi Törvényszék az elmúlt napokban - nem jogerős döntéseiben - a Magyar Cetelem Bankkal, az AEGON Magyarország Hitel Zrt.-vel és a Borsod Takarék Takarékszövetkezettel szemben is helyt adott az MNB által a pénzügyi intézményekkel szemben indított közérdekű keresetnek.

Kémbotrány: új eljárás Szilvásyék perében

Megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a Szilvásy György volt titokminiszter, a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi vezetője, valamint egy magánszemély ügyében kémkedés vádjával folyó büntetőperben pénteken kihirdetett másodfokú végzésével. A tábla rendelkezése szerint a megismételt elsőfokú eljárást a Kaposvári Törvényszéken kell majd lefolytatni. Az államtitkokat is tartalmazó ügyben az eljárás zárt ajtók mögött folyt, csupán a döntés rendelkező része nyilvános.

Felfüggesztett fogház zugírászat miatt

Zugírászat miatt felfüggesztett fogházbüntetésre ítélt a Zalaegerszegi Járásbíróság egy szombathelyi férfit, aki egyetemi végzettséggel, de jogi szakvizsga nélkül éveken át jogászi feladatokat vállalt. A vádlott eseti megbízás alapján vállalt követeléskezelést, igazságügyi közvetítést, adótanácsadást, de eljárt peres ügyekben és okiratokat is szerkesztett. Az őt megbízó gazdálkodó szervezettel fennálló munkaviszonyára hivatkozva jogi előadóként, illetve a megbízóval kötött színlelt engedményezési szerződés alapján mint pertárs is rendszeresen eljárt peres ügyekben, illetve bírósági tárgyalásokon is részt vett.

Lehallgatott ügyvédek

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége vizsgálóbizottság felállítása mellett döntött, miután a vesztegetéssel vádolt Kiss Ernő dandártábornok büntetőperében kiderült, egy budapesti ügyvéd telefonját és irodáját is lehallgatták. A jogászok titkosszolgálati megfigyelésére már Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Csehországban és Lettországban is volt példa. Több volt állami tisztségviselő is tagja annak a szakértői csoportnak, amelynek felállítását a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) javasolta. A bizottság feladata az lesz, hogy megvizsgálja annak jogi lehetőségeit, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyelhetők-e az ügyvédek, illetve hogy le lehet-e őket hallgatni.

A Magyar Állam és a MOL megállapodása nem minősül állami támogatásnak - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

A Bíróság a Törvényszékhez hasonlóan megerősíti, hogy a Magyar Állam és a MOL olajipari társaság között az egyes szénhidrogénmezőkön folytatott kitermelés tárgyában kötött megállapodás nem minősül állami támogatásnak. E megállapodásnak és a bányászati törvény módosításából eredő bányajáradék-emelésnek a társítása nem biztosított szelektív előnyt a MOL nak - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Szexuális erőszak jogász gólyatáborban - Hét év fél év börtönre ítélték a diáklánnyal erőszakoskodó fotóst

Hét és fél év börtönbüntetésre ítélte a Fonyódi Járásbíróság szerdán első fokon azt a 39 éves budapesti férfit, aki tavaly augusztusban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fonyódligeti gólyatáborában megerőszakolt egy lányt. Az ítélet nem jogerős. A bíróság K. Sándor Szilárdot szexuális erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek. Az ítélet szerint a férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után helyezhető feltételesen szabadlábra. Németh Károly bíró - a sértett jogaira tekintettel - az ítélet indoklását a nyilvánosság kizárásával ismertette.

Strasbourgban egy leszázalékolt magyar ügye és egy trafikos pere

Több magyar ügyben is döntött fellebbezési beadványokról a héten az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban. A törvényszék szerdai tájékoztatása szerint egy ügyben elfogadták a kormány fellebbezését, két másikban viszont elutasították a fellebbviteli kérelmet. Elfogadták a kormány fellebbezését a strasbourgi bírák abban az eljárásban, amelyben első fokon elmarasztalták Magyarországot, mert egy leszázalékolt baktalórántházi asszony elveszítette rokkantnyugdíjra való jogosultságát.

300 millióval nem tudott elszámolni egy érdi ügyvédnő

A nőt a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással, ügyvédi visszaéléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítja. Őrizetbe vettek egy nőt, aki korábban Érden ügyvédi irodát működtetett és csaknem 300 millió forinttal nem tud elszámolni a nála letétbe helyezett pénzekből - közölte Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-vel.

Tételek: 15221 - 15240 / 15588 (780 oldal)