Hírfolyam

Handó Tünde 27 százalékos illetményalap emelést javasol a bíróknak

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 27 százalékos illetményalap-emelést javasol a bíróknak a jövő évi költségvetésben. Az elnök erről a bíróságok 2015. év első félévéről szóló beszámolója kapcsán beszélt az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén szerdán. A magyar bírák illetménye az EU-ban az utolsó helyen áll. Egy kezdő járásbíró nettó fizetése ma Magyarországon 286 ezer forint és ez 22 év után érheti el egy "kezdő" minisztériumi osztályvezető jövedelmét - ismertette az OBH elnöke. Kérdésre válaszolva az OBH elnöke elmondta azt is: a bírói utánpótlással gondok vannak, 50 százalékkal csökkent a fogalmazók száma, ami nem független attól, hogy a diplomás bírósági fogalmazók éveken át nettó 140 ezer forintot keresnek, az alsó bírói korhatár pedig 30 év.

A bíróság előreveszi a problémás Quaestor-ügyfeleket

A Fővárosi Törvényszék soron kívül elbírálja a vitatott quaestoros hitelezői igényeket. A felszámoló, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. a Quaestor felszámolási eljárása során az igényt bejelentő, de az adós nyilvántartásaiban nem, vagy hiányosan szereplő ügyfelek kárrendezési eljárásának elősegítése érdekében a vitatott hitelezői igényeket beterjesztette a felszámolási eljárásban eljáró Fővárosi Törvényszéknek. A közlemény szerint ennek azért van jelentősége, mert a törvény alapján a Kárrendezési Alap akkor is ellenértéket állapít meg, ha a kötvény értékpapírszámlán a befizetést ténylegesen nem írták jóvá, de annak fennállását jogerős bírósági határozat megállapította.

Az önálló zálogjog bevezetése növelheti a magyar bankszektor versenyképességét

Az önálló zálogjog ismételt bevezetése a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) növelheti a hitelezési volument és így a magyar bankszektor versenyképességét – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a kódex módosítását kezdeményező javaslat parlamenti vitáját megnyitó expozéjában 2016. május 18-án. A miniszter hangsúlyozta, az önálló zálogjog újraszabályozásáról nem lobbiérdekek, hanem tudományos szintű elemző munka alapján, szigorú szakmai alapokon született döntés. Hozzátette: a jogintézmény ellenzői szerint az önálló zálogjog követeléstől független átruházhatósága miatt fennáll a veszélye a zálogkötelezett kétszeres teljesítésének, azonban a javaslat – átvéve a német példát – kiegyensúlyozott szabályozást teremt, amely teljes mértékben biztosítja a zálogkötelezett védelmét, ugyanakkor nem fosztja meg az önálló zálogjogot azoktól az előnyöktől, amelyek a hitelezők számára vonzóvá teszik ezt a konstrukciót. A zálogjogi szabályozást érintő további fontosabb módosítások között említette, hogy a javaslat bővíti az óvadékul szolgáló vagyontárgyak körét, ezzel együtt pedig áttekinthetőbbé és egyértelműbbé teszi az óvadéki szabályokat. Trócsányi László fontos fogyasztóvédelmi újításként jellemezte, hogy a fogyasztóval szemben – néhány sajátosan szabályozott eset kivételével – a zálogjogosult csak bírósági végrehajtás útján gyakorolhatja a kielégítési jogát.

„Aki gazdasággal foglalkozik, azt hagyni kell élni” – kétrészes interjú Bodzási Balázzsal

Az IM igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára, egyben a Ptk.-módosítás szakmai felelőse interjút adott az Ars Boninak. „Álláspontom szerint az a feladata a zálogjogi szabályozásnak, hogy a gazdasági szereplők számára választási lehetőséget kínáljon. Dönthessék el, hogy keretbiztosítéki, vagyont terhelő vagy önálló zálogjogot, esetleg aljelzálogjogot szeretnének. […] A fiducia-tilalom nekem szintén azért sem tetszik kezdettől fogva, mert miért akar a jogalkotó beleszólni abba, amit az üzleti életben tevékenykedő felek maguk között el tudnak dönteni. Ha a bírói gyakorlat ezzel meg tudott birkózni, akkor nem indokolt a tiltás. Aki gazdasággal foglalkozik, azt élni kell hagyni.”

Rekordbírságot varrhatnak a Google nyakába

Combos bírsággal sújthatja az EB a gigacéget, ha úgy látja, hogy az valóban megpróbálta elnyomni a vetélytársait a keresési eredmények manipulálásával. Hét éve tartó jogi hercehurcára kerülhet pont azzal, hogy Brüsszelben az Európai Bizottság végre hamarosan kimondja, valóban jogsértő volt-e a Google, amikor piaci dominanciáját kihasználva, a saját malmára hajtotta a vizet a keresési eredmények megjelenésekor. Amennyiben az EB úgy gondolja, hogy ez valóban így történt, akkor kőkemény 3,3 milliárd eurós bírságot varrhat a Google nyakába. Úgy tudni, a milliárdos büntetés kérdésében akár már néhány héten belül ítélet születhet, és ez precedens is lehet más országok számára.

Vizsgálja az MNB-alapítványokat az ügyészség

A Fővárosi Főügyészség kedden törvényességi ellenőrzési eljárást kezdett a Magyar Nemzeti Bank hat alapítványával szemben, amiért a közpénzből létrehozott szervezetek nem írtak ki közbeszerzéseket az amúgy botrányosan drága megrendeléseikre.

Huszonnégy vádlott az egri bundaügyben

Kezdetét vette kedden az S. László és 23 társa ellen vesztegetés bűntette miatt zajló eljárás, vagyis az Eger egykori labdarúgóihoz köthető bundaügy tárgyalása a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A kedden ismertetett vádiratban jelen ügyben 13 manipulációval érintett futballmérkőzésről van szó. A labdarúgók a vádirat szerint a munkaszerződésük egyes pontjai mellett megsértették a büntető törvénykönyv és a sporttörvény bizonyos rendelkezéseit, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség több szabályzatát is.

Semmis a volt MVM-vezért felmentő ítélet

Másodfokon hatályon kívül helyezte Kocsis István volt MVM-vezér elsőfokú felmentő ítéletét a Pécsi Ítélőtábla kedden, egyúttal vele és három társával - a másod-, heted- és nyolcadrendű vádlottal - szemben új eljárás lefolytatását rendelte el. Az ítélethirdetést követő sajtótájékoztatón Tóth Sándor, a táblabíróság szóvivője elmondta, hogy az ítélőtábla a Kaposvári Törvényszék ítéletét a rendelkezésre álló bizonyítékok "súlyosan okszerűtlen mérlegelése" miatt találta megalapozatlannak. Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke kiemelte: az eljárási törvény nagyon szűk lehetőségeket biztosít arra, hogy az elsőfokú ítélettel ellentétes ítéletet hozzon, tehát bűnösséget állapítson meg. E szűk keret nem tette lehetővé, hogy érdemben elbírálják a felmentések elleni fellebbezéseket, ezért kellett hatályon kívül helyezni az első-, másod-, heted- és nyolcadrendű vádlottak felmentő ítéletét.

Benyújtották az oktatási törvényeket módosító csomagot

Létrejönnek a tankerületi központok, összevonják a fenntartói és működtetői feladatokat az állami fenntartónál, differenciált béremelést kaphatnak a pedagógusok - többek között ezt tartalmazza az oktatási törvényeket érintő módosításcsomag, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden nyújtott be az Országgyűlésnek.

Megnyílt a pályázati lehetőség a létrejövő Egységes Szabadalmi Bíróság bírói álláshelyeire

Az Egységes Szabadalmi Bíróság szabadalmi perekre szakosodott új nemzetközi bíróság, amely az Európai Unió 25 tagállama által aláírt nemzetközi megállapodás alapján jön létre. A Bíróság kizárólagos illetékességgel bír majd az európai szabadalmak és az egységes hatályú európai szabadalmak megsértésének és érvényességének elbírálására. A Bíróság várhatóan 2017 elején kezdi meg működését, és a várakozások szerint gyorsan növekvő ügyszámmal rövid időn belül vezető szabadalmi bírósággá válik majd a nemzetközi színtéren. A pályázatok benyújtásának határideje 2016. július 4.

Elmarasztalta a Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága

Magyarország megsértette a Párbeszéd Magyarországért (PM) négy korábbi képviselője, valamint az LMP két volt és egy jelenlegi képviselője szabad véleménynyilvánítási jogát azzal, hogy 2013-ban az Országgyűlés különböző ügyekben megbírságolta őket - mondta ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nagykamarája kedden. A strasbourgi székhelyű törvényszék 2014 szeptemberében első fokon már kimondta, hogy sérült a képviselők szabad véleménynyilvánítási joga, és ezért kártérítést ítélt meg nekik. Az ügyet a magyar állam fellebbezése nyomán végül a másodfokú tanács elé utalta a bíróság. Az EJEB fellebbviteli fóruma keddi jogerős ítéletében helybenhagyta a korábbi döntést. A strasbourgi bírói fórum ítélete szerint a magyar államnak összesen 14 620 euró, vagyis nagyjából 4,4 millió forint kártérítést és perköltséget kell fizetnie a panaszosoknak.

Alkotmánybíróság előtt a fesztiválok okozta zajártalmak

Az Alkotmánybíróság 2016. május 17-én teljes ülést tart, melynek keretében egyebek között három munkaügyi bírósági döntés elleni beadványt vizsgál. Vizsgálja továbbá a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. § (4) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítványt (zajártalom fesztivál miatt).

Mától elérhető az EFER - Eljárási illeték elektronikus megfizetése

Az elektronikus kapcsolattartás keretében megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően 2016. május 17. napjától a polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási peres eljárásokban is lehetővé válik az eljárási illeték elektronikus úton történő megfizetése. Az eljárási illeték bíróság részére történő megfizetését az Igazságügyi Minisztériummal konzorciumi partnerként kialakított Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) teszi lehetővé. Az eljárási illetéknek az EFER használatával történő megfizetésére az érkeztetési igazolásban – a beadvány beküldését követően kapott második értesítés – található URL linkre kattintva van lehetőség. A link közvetlenül az Igazságügyi Minisztérium által működtetett Igazságügyi Fizetési Portálra (IFP) irányítja a befizetőt.

Már kétszáznál több tanúgondozó segíti az igazságszolgáltatást

Már 227 tanúgondozó segíti az igazságszolgáltatást Magyarországon - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) munkatársa az M1 aktuális csatorna műsorában. Várai-Jeges Adrienn bíró elmondta: a tanúvallomás az egyik legfontosabb bizonyítási eszköz, ezért nagyon fontos, hogy a beidézettek megjelenjenek a tárgyaláson és vallomást tegyenek. Ismerniük kell a jogaikat és a kötelezettségeiket, bízniuk kell a bíróságban, és ebben segítenek nekik a tanúgondozók. Elérhetőségeiket a törvényszékek honlapján lehet megtalálni, ezeken keresztül tudják velük felvenni a kapcsolatot, akik szeretnék. A tanúgondozónak jelezheti például a beidézett, ha fél a tárgyalás valamelyik résztvevőjétől, és nem akarja, hogy az illető jelen legyen a vallomása alatt. Ebben az esetben arra is lehetőség nyílhat, hogy a tanút védett szobában hallgassák ki.

Magyarország is elutasítja a kiküldetés szabályainak hátrányos módosítását

Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje is ún. „sárga lapot” mutatott fel az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv-javaslata miatt. A Bizottság ezúttal a Magyarország, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia törvényhozása által felmutatott „sárga lapra” válaszként köteles a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát megvizsgálni, azonban az uniós testületen múlik, hogy a vizsgálatok fényében visszavonja, módosítja vagy esetleg módosítás nélkül fenntartja azt.

Uberrel megy tovább a Ház

Kedden folytatódik a munka az Országgyűlésben; a múlt héten megkezdett tanácskozás az eddigi leghosszabb a tavaszi ülésszakban. A képviselők vitát kezdhetnek az Uber betilthatóságáról: a kormányzati indítvány alapján blokkolnák a törvénytelen személyszállítást végző szolgáltatók honlapjait. Tárgyalhatja a parlament azt a javaslatot is, amely kiszélesítené a határon lefolytatható menekültügyi eljárások körét, szerdán pedig a Polgári Törvénykönyv módosításáról lehet vita.

Sukoró-ügy - Két vádlott esetében új eljárást javasol a főügyészség

Két vádlott esetében új eljárást javasol a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az úgynevezett Sukoró-ügyben. A vádhatóság, miután pénteken továbbították a táblabíróságra az ügy iratait, közleményében azt írta: a főügyészség a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két korábbi vezetőjére kiszabott büntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az értékbecslőt érintő felmentő rendelkezésekkel szemben - a tényállás megalapozatlansága miatt - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

Pereskedéssel járhat, ha nem fizeti a szülőtartási díjat

A szülőtartás nem új jogintézmény, azt már az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően is szabályozta a Családjogi törvény, valamint a 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv is tartalmazza – a rokontartás szabályai között – a szülőtartásra vonatkozó rendelkezéseket. A 2016. május 3-án az Országgyűlés elé terjesztett módosítási javaslat egy igényérvényesítési lehetőséget vezet be arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívüli okból rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett olyan személy gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége. Az ilyen indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését a javaslat szerint a tényleges tartást nyújtó személy követelheti az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül. Ez utóbbinak az a jelentősége, hogy a Ptk. jelenleg hatályos szabályai szerint a szülőt illető tartás iránt alapvetően maga a szülő indíthatott pert, vagy az ő érdekében és az ő egyetértése mellett a járási hivatal. A tényleges tartást nyújtó személy - hacsak nem maga is tartásra kötelezett rokon - perindítását a Ptk. ez ideig nem tette lehetővé.

Kvótareferendum - Július közepéig dönt az Ab

A kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos indítványokról az Alkotmánybíróság (Ab) várhatóan még a július közepén kezdődő ítélkezési szünet előtt dönteni fog - mondta Bitskey Botond, az Ab főtitkára hétfőn. A népszavazás kitűzéséhez és megtartásához vezető jogi folyamatról, a lehetséges jogorvoslatokról és eljárási határidőkről szólva Bitskey Botond elmondta: a népszavazást jogi szempontból megengedő kúriai döntést, illetve a népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot egyaránt meg lehet támadni az Ab-n, ám a kétféle eljárás teljesen eltérő jellegű. Arra a felvetésre, hogy az alkotmányjogi panaszok elintézésére vonatkozó határidők miatt a népszavazást közvetlenül megelőző időszakban vagy akár utána is megszülethetne egy az alkotmányjogi aggályoknak esetlegesen helyt adó Ab-döntés, Bitskey Botond hangsúlyozta: ezt a helyzetet a testület mindenképpen igyekszik megelőzni.

Száműzik az e-cigit - Magas bírság jöhet

Hatályba lép május 20-án az elektronikus cigaretta használatát korlátozó szabályozás, nem lehet majd e-cigarettát használni a közforgalmú intézményekben, közösségi közlekedési eszközökön, munkahelyeken, valamint közterületnek minősülő helyeken, például aluljárókban, játszótereken és azok ötméteres körzetében. A szabályt megsértők bírsága húszezertől ötvenezer forintig terjedhet.

Tételek: 14861 - 14880 / 16291 (815 oldal)