Hírfolyam

Három népszavazási kérdés van folyamatban jelenleg

Újabb "rendszerbontó" népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtése ér véget szombaton, ez a parlamenti képviselők öregségi nyugdíjának ügyében indult. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nyilvántartása szerint három országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtése van folyamatban, ezek közül egynek a határideje október 17-én jár le. A kérdés, amelyben még szombaton 16 óráig lehet az aláírásokat gyűjteni, úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az öregségi nyugdíj folyósítása az országgyűlési képviselői megbízatás idején szüneteljen - a jelen kérdésben tartott népszavazást követő évtől?"

Az OBH felkészült az elektronikusan érkező beszámolók fogadására - Eddig 77455 darab beszámolót fogadtak

A civil szervezetek az elkészített beszámolójukat, közhasznúsági mellékletüket közzététel céljából postai, valamint - 2015. január 1. napjától - elektronikus úton (az ún. ügyfélkapun keresztül) küldik meg az Országos Bírósági Hivatal részére. Az Országos Bírósági Hivatal Országos Nyilvántartási és Ügyfélkapcsolati Osztálya, és a Nyilvántartási Iroda 2015. január 1. napjától - 2015. szeptember 30. napjáig összesen 77 455 db beszámolót fogadott.

A NAV-nak adott igazat az Európai Bíróság

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) adott igazat csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság abban az ügyben, amely a dízelolaj lobbanáspontjának meghatározásáról szól. Az adóhatóság egy magánszemélynél tartott ellenőrzés során több ezer liter olyan gázolajat talált, amelynek a lobbanáspontja nem felelt meg a magyar előírásoknak. Ezért a NAV több mint ötmillió forintos bírságot szabott ki.

Döntött a bíróság a gázrobbantó ügyében

Jogerősen két és fél év fogházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön azt a férfit, aki 2012 decemberében gázrobbanást okozott egy szolnoki társasházban. A táblabíróság különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás vétségében mondta ki bűnösnek a 29 esztendős vádlottat.

Tizenkét év börtönt kapott és végleg eltiltották foglalkozásától a megvesztegetett volt szegedi bírót

Tizenkét év börtönre súlyosította N. Norbert Barna volt szegedi törvényszéki bíró vesztegetés miatt első fokon kiszabott 10 év börtönbüntetését csütörtökön kihirdetett jogerős ítéletében a Debreceni Ítélőtábla. A Szegedi Törvényszék bírói tisztségéből 2012 januárjában felfüggesztett tanácselnökét a táblabíróság 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és véglegesen eltiltotta az egyetemi jogi diplomához kötött foglakozástól. Egyebekben helybenhagyta a Debreceni Törvényszék 1,5 millió forint pénzbüntetésre és 3,3 millió forint vagyonelkobzásra vonatkozó ítéletét.

Szükség van a Kincstári Jogügyi Igazgatóság létrehozására

A Kincstári Jogügyi Igazgatóság létrehozásának szükségessége mellett érvelt Trócsányi László igazságügyi miniszter 2015. október 15-én az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megrendezett "Az állam ügyvédje" című konferencián. A tárcavezető bejelentette: az állam jogi képviseletének professzionális biztosításáról, a Kincstári Jogügyi Igazgatóság felállításának igényéről a kormány már döntött. Az erről szóló koncepció értelmében az intézményt az igazságügyi miniszter irányítaná, és az igazgatóság 2017. január 1-jén kezdené meg a működését. Az erre való felkészülést miniszteri biztos irányítaná. Trócsányi László hangsúlyozta: szükség van egy olyan centralizált szervezetre, amely az állam jogi képviseletét hatékonyan tudja ellátni belföldön és külföldön egyaránt.

Az Ab a jövő héten kezdi tárgyalni a Quaestor-ügyet

Az Alkotmánybíróság (Ab) jövő kedden kezdi tárgyalni a Quaestor-üggyel kapcsolatos indítványokat - mondta Bitskey Botond, a testület főtitkára szerdán az MTI érdeklődésére. Az Ab magánszemélyek és pénzintézetek olyan beadványait vizsgálja, amelyek a Quaestor-ügy károsultjainak kártalanításáról rendelkező áprilisban elfogadott törvényt támadják - mondta a főtitkár. Hozzátette: az Ab az ügy nagy társadalmi jelentőségének megfelelően igyekszik minél előbb döntést hozni.

Behajtási költségátalány újratervezve - Az Igazságügyi Minisztérium megoldási javaslata

A Ptk. egyik legvitatottabb jogintézménye. A magyar jogtól idegen, szabályozása pontatlan. A 40 eurós behajtási költségátalány számos nehézség elé állítja a hazai cégeket. Az Igazságügy Minisztérium a Ptk. módosítást szorgalmazóktól eltérően most egy hatékonyabb megoldást javasol.

Új szabálysértési tényállást is tartalmaz a törvénymódosítás

Szabálysértésnek minősülhet a jövőben a közérdekű üzem működésének megzavarása, ha az nem jár jelentős üzemzavarral. Ezt is tartalmazza a szabálysértési törvény módosítása, amelyet kedden terjesztett a Ház elé a belügyminiszter. Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés értelmében az új szabálysértési tényállás csak akkor valósul meg, ha az okozott kár szándékos cselekedet esetén nem éri el az 50 ezer forintot, és az nem eredményez jelentős üzemzavart, a súlyosabb eseteket pedig a büntető törvénykönyv szankcionálja. A változtatás értelmében felfüggeszthető lesz a fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás, így a bíróságok nagyobb mozgástérrel bírnak a fiatalok esetében. Új jogintézményként szerepel a módosításban a megkeresés és a felismerésre bemutatás. Ennek értelmében a bíróság vagy az eljárás lefolytatója megkereshet állami vagy önkormányzati szervet, ha ismeretlen elkövetőről gyűjt adatokat.

Az autósoknak kedvezett a Kúria parkolásügyben

Számos jelenleg is folyamatban lévő ügyet érint a legfőbb bírói fórum ítélete. Két visszásság esetében is az autósok javára döntött a Kúria. Megsemmisítette azon pontot, amely szerint a nem jól látható helyen lévő parkolási jegyet a kiszabott bírság elkerülése céljával csak „az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül” lehet bemutatni. Valamint azt a kitételt is törölte, hogy parkolójegyet utólagosan naptári hónaponként maximum egy alkalommal lehet bemutatni. Azt is csak akkor, ha „az adott gépjárműre nincs 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj és pótdíjtartozás”.

Alkotmányellenesen tiltotta be a rendőrség a Kúria előtti tüntetést

Alaptörvény-ellenesnek találta, ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak azt a végzését, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak azt a közigazgatási határozatát, amelyben megtiltották, hogy a Kúria épülete előtt, a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos jogegységi tanácsüléssel egy időben, demonstrációt tartsanak - derül ki az Ab honlapján megjelent határozatból. Az Ab az egyeztetési eljárás lefolytatásának elmulasztását a gyülekezéshez való alapjogra kiható, olyan súlyos jogszabálysértésként értékelte, amely a bírósági felülvizsgálat során sem kapott orvoslást. A bíróság ugyanis az Ab szerint tévesen értelmezte az egyeztetési eljárás alkotmányos célját, és nem vette figyelembe annak alapjogot védő, garanciális jellegét.

Ügyfélbarát, egyszerűbb adózást célzott meg a kormány az adózás rendjének módosításával

A kormány célja egy új, ügyfélbarát adózási rendszer, amely gyorsabb, kevesebb adminisztrációval terhelt és kevésbé bürokratikus - mondta Tállai András keddi budapesti sajtótájékoztatóján, ahol az Országgyűlésnek az adózás rendjéről kedden benyújtott törvényjavaslatot ismertette. Jövőre több mint 1,5 millió magánszemély adózónak - akiknek kizárólag munkáltatótól származó jövedelme van, és nem vesz igénybe adókedvezményt - nem kell az adóbevallást benyújtania, helyettük a dokumentumot az adóhatóság készíti el.

Meghosszabbíthatják az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének határidejét

A magáncsődtörvény módosítását javasolta Trócsányi László igazságügyi miniszter, hogy egyszeri póthatáridőt biztosítson az első ütemben kezdeményezhető adósságrendezési eljárások megindítására. A parlamentnek kedden benyújtott előterjesztés szerint az új határidő 2016. március 1.

Kulcsár Attila: Az ügyfelek pénzét mosták a K & H Bank brókercégénél

Kulcsár Attila, a másfél évtizeddel ezelőtti brókerbotrány elsőrendű vádlottja azt mondta a Fővárosi Törvényszéken kedden, hogy az ügyfelek pénzét mosták a K and H Bank brókercégénél, de a vádban szereplő piramisjáték-szerű sikkasztássorozat nem történt meg. Már a perbeszédek végén tartott a megismételt elsőfokú büntetőper, amikor a bíróság újra megnyitotta a bizonyítási eljárást, hogy Kulcsár Attila vallomást tehessen.

Módosul a munka törvénykönyve

A hároméves új munka törvénykönyve a jogalkalmazás egységesítése miatt módosul, a lényeges szabályok azonban változatlanok maradnak a kormány honlapján hétfőn megjelent módosítási tervezet indoklása szerint. A módosítások várhatóan jövő év első napján lépnek hatályba. A módosítások között szerepel, hogy az elektronikusan elkészített munkaszerződést 5 napon belül 'papíralapú formátumban' is át kell adni a munkavállalónak. Végkielégítés jelenleg a munkáltató felmondása, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár. A módosítás a munkavállaló azonnali hatályú felmondása - a munkáltató jogsértése - esetén is kötelezővé teszi a végkielégítést. Sőt, a munkavállalót - azonnali hatályú felmondása esetén - a felmondási időre járó távolléti díj is megilleti.

Pénzügyi jogszabályok módosítását kezdeményezi a kormány - Jelzáloghitelek és önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos módosítások

A kormány honlapján megjelent, jelzáloghitelekkel és önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvénymódosítás-tervezetek, valamint azok végrehajtási rendeleteinek a módosításai a fogyasztók széles körét érintik. A tervezetek más pénzügyi jellegű változásokat is tartalmaznak. A jelzáloghitelek kereskedelmi kommunikációja - a reklámja - nem kelthet téves várakozást a fogyasztóban - egyebek mellett ezzel az új szabállyal egészül ki a tervezet szerint a fogyasztóknak nyújtott hiteleket szabályozó törvény. A módosítás kimondja, hogy a hirdetésnek - többek között - tartalmaznia kell a hitel összegét, annak futamidejét, kamatát, valamint a teljes hiteldíj mutatót, a törlesztő részletet, továbbá azt is, hogy a futamidő alatt összesen mennyit fizet vissza a hitelezőnek a fogyasztó.

Bíróság előtt a mosonmagyaróvári kórházi haláleset ügye

Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés a vád a büntetőperben, amely a mosonmagyaróvári kórházban 2013 nyarán, műtét közben történt haláleset miatt indult. A vádirat szerint az orvosigáz-ellátó rendszer műszaki hibája okozta egy 62 éves nő halálát a Karolina kórházban 2013. július 26-án, mert a nőgyógyászati műtő felújításakor fordítva kötötték be az oxigén- és az altatógázcsöveket.

Régi- új vagyonjog, aktuális jogtörténet

A jogalkotó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6: 516 §-a értelmében az élettársak közötti törvényes vagyonjogi rendszerként a vagyonelkülönítés szabályait vezette be, mellyel alapjaiban változik nemcsak az élettársi vagyonközösség megosztása iránti per lefolytatásának a tényleges menete, hanem az az eddig ki nem mondott napi bírói és általános joggyakorlat is, miszerint lényegében analógiát alkalmazunk az élettársak vagyonjogi viszonyainak a rendezésénél a házassági vagyonjog körében ismert gyakorlatot véve alapul.

Szeged lett az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiájának a székhelye

Trócsányi László igazságügyi miniszter a szakmai tevékenység színvonalának növekedését várja az újonnan létrejött intézménytől, az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiájától. Az érintettek közé tartoznak a bírósági végrehajtók és az igazságügyi szakértők is.

Az MNB az összes eddig lezárult közérdekű pert megnyerte

A Magyar Nemzeti Bank jogerősen megnyerte az eddig lezárult közérdekű pereket, amelyet a forintalapú és tényleges devizahiteles elszámolást érintően 16 pénzügyi intézménnyel szemben indított áprilisban, hogy az érintett bankoknak a 2010. november 26. utáni időszakra vonatkozóan is kötelességük legyen elszámolni a fogyasztókkal - közölte a jegybank. A perek döntő többsége jogerősen lezárult, egy esetben van felülvizsgálati eljárás folyamatban a Kúria előtt, egy további perben az eljárást a bíróság felfüggesztette. Két érintett pénzügyi vállalkozás a per időszakában önkéntesen alávetette magát az adott időszakra vonatkozó elszámolási kötelezettségnek, így ezen eljárásokat a bíróság megszüntette. A bírósági döntések szerint a pénzügyi intézmények perrel érintett ászf-jei az érintett időszakra vonatkozóan is nagyobb részben tisztességtelennek, így érvénytelenek voltak - áll a jegybank közleményében.

Tételek: 14861 - 14880 / 15597 (780 oldal)