Hírfolyam

A Novissima jogi-gazdasági könyvesbolt március 14-én (pénteken) zárva tart.

Hírfolyam

Életfogytiglant kapott a domaszéki taxisgyilkos

A gyilkosság még 1998-ban történt. A bíróság a vádlottat - akit az eset után több mint 16 évvel fogtak el - nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek. A negyvenéves férfi legkorábban harminc év letöltése után bocsátható feltételesen szabadságra, ezzel az elkövetéskor hatályos jogszabályok alapján a legsúlyosabb büntetést szabták ki.

Jogerős: tizenöt év fegyházat kaptak Portikék

Jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte Portik Tamást és a másodrendű vádlott, H. Istvánt a Prisztás-gyilkosság ügyében a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön. Portik Tamást 2014 februárjában egyszer már elítélte a Fővárosi Törvényszék Prisztás József, a budapesti éjszakai élet másik akkori meghatározó alakja 1996. november elsejei - egy kölcsönügylettel összefüggő - megölése ügyében, de a Fővárosi Ítélőtábla utóbb új eljárást rendelt el.

Önálló zálogjog - Egy újjáéledt jogintézmény a Polgári Törvénykönyvben

Megváltozott tartalommal, de ismét a Polgári Törvénykönyvbe kerül a zálogjog egyik speciális fajtája, az önálló zálogjog, amelyet éppen az új Ptk. szüntetett meg alig több mint két évvel ezelőtt. Az Országgyűlés a napokban tárgyalja az Igazságügyi Minisztérium által benyújtott jogszabály-módosítást, amely néhány családjogi, személyiségi jogi kérdés mellett legfőképpen a zálogjogot érinti. A Ptk. zálogjogi szabályainak újragondolását régóta viták kísérik, habár több kérdésben - mint például a hitelbiztosítéki nyilvántartás szabályainak korrigálása - nagy az egyetértés szakmai körökben. Az új Ptk. a zálogjogi szabályozás tekintetében új alapokra helyezkedett, ám a gazdasági élet okozta helyzet szükségessé tette ezeknek a szabályoknak a felülvizsgálatát. Az Igazságügyi Minisztérium a szakmai álláspontok figyelembevétele mellett azonban úgy ítélte meg a változás kérdését, hogy átfogó novelláris átalakításra nincsen szükség, s helyette csak a szükséges pontokon javítaná a Ptk. szabályait. Az indoklás szerint a módosítás hátterében többek között uniós normának való megfeleltetés áll. A CRR néven ismertté vált 575/2013/EU rendelet a jelzáloghitel-intézetek kitettségét csökkentő eszközként nevesíti az önálló (nem-járulékos) jelzálogjogot, ami alapján a norma kedvezőbb kockázati súlyt rendel az önálló zálogjoggal kombinált konstrukcióban refinanszírozott hitelekhez. Utal továbbá a minisztériumi indoklás a 20/2015. (VI. 29.) MNB rendeletre is, amely a banki portfóliók megtisztítását s a jelzáloglevél-piac biztonságának növekedését tűzi ki célként.

Két EU-s eljárás indult a magyar kormány ellen

A köznevelési törvény módosítása és a földtörvény is diszkriminatív Brüsszel szerint. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a magyar köznevelési törvény módosítása lehetővé teszi a roma gyerekek elkülönített oktatását, a földtörvény pedig nemcsak a spekulatív célú földvásárlást akadályozza meg, hanem minden külföldi vásárlót kizár. Mindkét szabályozás sérti az EU hátrányos megkülönböztetés elleni jogszabályait, ezért kötelezettségszegési eljárások indultak – közölte a bizottság.

A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának kihirdetésével Magyarország a kötelezettségének tesz eleget

A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával – amelyen az expozét Völner Pál államtitkár mondta – vette kezdetét az Országgyűlés 2016. május 25-i ülésnapja. Az államtitkár kifejtette: az állandó, általános hatáskörű bíróság a népirtás, az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények, továbbá az agresszió elkövetésében részesek felett rendelkezik joghatósággal, a kampalai módosítás eredményeképpen pedig a tiltott fegyverek használatának szélesebb köre válik a statútum által büntetendő cselekménnyé.

Négy év börtön és sokmilliós vagyonelkobzás egy ügyvédnek

Négy év börtönre és 17 millió 850 ezer forint vagyonelkobzásra ítélt egy ügyvédet a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős döntésében befolyással üzérkedés és csalás miatt - tudatta a bíróság közleményben az MTI-vel. A bíró megállapította: a vádlott arra hivatkozással kért pénzt, hogy büntetés-végrehajtási és rendőrségi vezetőket megvesztegetve, a sértett számára kedvező ügyintézést érjen el. Az pedig tipikus csalói magatartás, amikor valaki arra hivatkozással kér további összegeket, hogy egy korábbi tartozását visszafizesse. A törvényszék súlyosító körülményként értékelte, hogy ügyvédi hivatásával visszaélve, ugyanilyen bűncselekmény miatt folyamatban lévő másik büntetőeljárás közben követte el az újabb cselekményeket.

Mégsem elfogult a bíró a Fashion Street-perben

Szerdán folytatódott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Fashion Street-per. Csipak Péter milliárdos nagyvállalkozó ciprusi hátterű cége, az Immobilia Zrt. azért perelte be az V. kerületet, mert az önkormányzat márciusban azonnali hatállyal felmondta a céggel 2008-ban ötven évre kötött közterület-használati szerződést a Deák Ferenc utca Deák tér és Vörösmarty tér közti részére. Az önkormányzat arra hivatkozott, hogy a cég nem tartotta meg a szerződésben vállalt „exkluzív rendezvényeket” és ezzel „kiüresítette a szerződést”. Az Immobilia szerint viszont jogellenes és mondvacsinált volt a felmondás, és az önkormányzat célja, hogy „mások arassák le a felperesi munka eredményét” – a cég ugyanis jelentős beruházásokat, felújításokat valósított meg a területen. Az V. kerület legmeredekebb állítása az volt, hogy az ötven évre kötött közterület-használati szerződés nem határozott idejű. Az alperesi ügyvéd kifejtette: az ötvenéves kikötés nem a szerződés határozott idejére utal, hanem csak egy „technikai könnyítés” a felperes cég részére, hogy ne kelljen a közterület-használati engedélyt évente megújítani. Mivel pedig az önkormányzat szerint a szerződés határozatlan idejű volt, és a felmondási jogot sem korlátozták a szerződésben, ezért „fogalmilag kizárt”, hogy jogellenes lett volna a céggel szembeni azonnali felmondás – érvelt az ügyvéd.

Törölni kell a Rubik-kocka formáját ábrázoló uniós védjegyet

Az uniós bírósági főtanácsnok szerint törölni kell a Rubik-kocka formáját ábrázoló európai uniós védjegyet - tudatta közleményében a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága szerdán. 2006-ban a Simba Toys német játékgyártó cég kérelmezte az EUIPO-tól a térbeli védjegy törlését, többek között azzal az indokkal, hogy az olyan - az elforgathatóságban rejlő - műszaki megoldást tartalmaz, amely megoldás csak szabadalomként oltalmazható, védjegyként azonban nem. A kérelmet az EUIPO elutasította, ezért a Simba Toys keresetet nyújtott be a határozat hatályon kívül helyezéséért. A kereset az uniós törvényszék azzal utasította el, hogy a Rubik kocka formájának grafikai ábrázolása nem tartalmaz olyan műszaki megoldást, amely azt gátolná, hogy uniós védjegyoltalomban részesülhessen. A döntést a német cég megfellebbezte. A nem kötelező érvényű főtanácsnoki indítvány indoklásában kifejti: meg kell tagadni a lajstromozást az olyan formák esetében, amelyek alapvető jellemzői szorosan kapcsolódnak az áru fő funkciójához. Ha ezeket a jellemzőket egyetlen gazdasági szereplő számára tartanák fenn, akkor a versenytársak nem adhatnának áruiknak olyan formát, amely az áruk használatához célszerű lenne. Így a védjegyoltalom nagymértékben csökkentené a versenytársak azon lehetőségét, hogy az ugyanezen műszaki megoldást megtestesítő formákat hozhassanak forgalomba.

Prisztás-gyilkosság - Felmentést kért Portik Tamás

Ártatlanságára hivatkozva felmentését kérte az utolsó szó jogán Portik Tamás kedden a Prisztás-gyilkosság ügyében; a perben csütörtökön hirdet ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Portik Tamás - aki a vád szerint az emberölés felbujtója volt - több mint két órán át sorolta a rá terhelő vallomást tevő tanú állításait, amelyek szerinte ellentmondásosak. Többször hangsúlyozta, hogy a tanú nem szavahihető, többször hazudott, mindezt csak azért, hogy az ellene indult eljárásokban "mentse a bőrét". Kifogásolta azt is, hogy ezeket az ellentmondásokat a bíróság nem oldotta fel, szerinte ezzel sérült a tisztességes eljáráshoz való joga.

Húsz év elteltével 19 évre ítélték a zuglói házaspár gyilkosát

Jogerősen 19 év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla azt a férfit, akit azzal vádoltak, hogy 1995-ben több késszúrással megölt egy idős zuglói házaspárt. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a büntetés alkalmas arra, hogy a vádlottat visszatartsa újabb bűncselekmény elkövetésétől, ugyanakkor mások számára is intő, hogy akár húsz évvel az elkövetés után is felelősségre vonják a tettest.

Pénzügyeinkről döntöttek a képviselők

Az Országgyűlés elfogadta a nemzetgazdasági miniszter legfrissebb pénzügyi tárgyú törvénymódosító csomagját, amely a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári területeket érintő szabályok mellett a jegybanktörvényen is változtat.

Megtámadták az Ab-nél a kvótás népszavazást

A betelepítési kvótáról szóló népszavazást elrendelő parlamenti határozat ellen érkezett indítvány az Alkotmánybírósághoz (Ab) kedden. Az Ab honlapján olvasható az anonimizált indítvány. A testület soron kívül jár el, a jogszabály szerint az Ab-nek 30 napja van az indítvány elbírálására. Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére az indítvány kapcsán annyit mondott: a népszavazást elrendelő parlamenti döntést bárki megtámadhatja az Ab-n, jelen esetben egy magánszemély volt az indítványozó. Az Ab a jogszabályoknak megfelelően értesítette az indítványról a köztársasági elnök hivatalát és a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB).

Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az Ars Boni riportereivel az alkotmányjogi panaszról beszélgetett

A jogintézmény 2012-es bevezetése óta már elég idő telt el ahhoz, hogy a tapasztalatokat ki lehessen értékelni. Köztudott, hogy az alkotmányjogi panaszoknak csak nagyon kis része jut el az érdemi elbírálásig. A főtitkár ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „számos alapjogvédelemmel foglalkozó bíróság, például több külföldi alkotmánybíróság vagy a strasbourgi emberi jogi bíróság is küzd az ügyek beláthatatlan tömegével. Ennek elkerülése érdekében a magyar rendszer többlépcsős szűrőt is tartalmaz. Az eddigi tapasztalatok szerint ez meglehetősen hatékonyan működik, egyes kritikusok szerint talán túlságosan is. Mindazonáltal összehasonlítva ezt az arányt olyan bíróságok gyakorlatával, ahol szintén vannak előzetes megfelelőségi vizsgálatok, semmiképp nem tekinthető kirívónak.”

Dízelbotrány: lesújtott a bíróság a kereskedőre

A Volkswagen-dízelbotrány kitörése óta első alkalommal kötelezett német bíróság egy autókereskedőt emissziósérték-manipuláló szoftverrel rendelkező autó visszavásárlására. Németországban eddig kilenc bírósági döntés született a témában, és már nyolc különböző tartományi bíróság utasította el a tulajdonosok hasonló keresetét. A müncheni bíróság volt az első, amelyik első fokon helyt adott a felperes keresetének.

Ősszel módosulhat a választási törvény

A tavaszi ciklusban már nem, de az ősszel várhatóan benyújtja a Fidesz a választási törvény módosítására vonatkozó javaslatát - mondta Gulyás Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese a Magyar Hírlapnak. Hozzátette: a módosítás elsősorban a külhoni magyarok választási regisztrációját és a pártok kampányfinanszírozását érintené.

Átírná a törvényt az NGM – 10 ezer embert érint

A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a biztosítottak szerződései más biztosítóhoz vagy önkéntes nyugdíjpénztárhoz kerüljenek. A jogszabály módosítása biztosítja az állomány átruházás mellett a tagok egyéni döntésén alapuló átlépését is. A javaslatnak köszönhetően a Dimenzió Egyesület ügyfeleinek nyugdíjcélú megtakarításai egy elavult, fenntarthatatlan pénzügyi termék helyett a modern szabályozás szerint működő rendszerbe kerülnek át.

Elmozdulás a transzferár-ítélkezésben - Új ítélet miatt változhat a gyakorlat

Késhegyre menő vitákat folytatnak az adózók az adóhatósággal a bíróságok előtt egyre gyakrabban zajló transzferár-vitákban. A múltban többnyire az adóhatóság került ki győztesen, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy friss ítélete azonban utat mutat ahhoz, hogy az adózók hogyan tudják a jövőben eredményesen felvenni a küzdelmet a hatósággal szemben.

Bizonytalan helyzetben a várandós dolgozók

Nem járna egyértelmű felmondási védelem a várandós nőknek, ha a kormány elfogadja a 2017. évi költségvetést megalapozó salátatörvényt. Ebben ugyanis egy módosító szerint úgy tűnik, hogy a kismamák csak akkor kapnak biztos védelmet egy leépítéskor, ha a felmondás előtt közölték, hogy gyermeket várnak. A bírósági gyakorlat általában kötelezi az így eljáró munkáltatót, hogy vonja vissza a felmondást és fizesse ki a kiesett járandóságokat. Az utólagos közlésre ésszerű határidőt kell meghatározni. Ez így méltányos a munkaadóval és a munkavállalóval szemben is, és megelőzhet számos munkaügyi pert.

Felültetett lakásvásárlók kálváriája

Továbbra sem történt semmilyen előrelépés azoknak a szegedi és makói lakástulajdonosoknak az ügyében, akik egy építési vállalkozó miatt veszthetik el otthonukat. Az építési vállalkozó közben bíróság előtt áll, mert egy másik pénzintézettel korábban már eljátszotta ugyanezt a történetet. Ez a bank nem csalás, hanem fedezetelvonás miatt jelentette fel őt; ez viszont már a hatóságok szerint is bizonyítható, így már csak a bíróságon múlik, hogy kap-e büntetést. Az ügyben eddig két elsőfokú ítélet született, jogerős döntés azonban még nincs. A Szegedi Ítélőtábla ugyanis másodfokon mindkét elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte a Szegedi Törvényszéket. Az ügy tárgyalása így a közeljövőben harmadszor is elölről kezdődik. A lakóknak sok esélyük így sincs: mindkét elsőfokú ítélet azt mondta ki, hogy kötelesek tűrni a bank végrehajtási eljárását. A Szegedi Ítélőtábla második, hatályon kívül helyező végzésének indokolásából ráadásul az is kiderült, hogy a harmadik körben sem számíthatnak más ítéletre, a táblabíróság ugyanis nem a tartalmi, hanem az eljárási hibák miatt küldte vissza az ügyet a törvényszéknek.

Budaházy védője tagadja, hogy védence terrorista lenne

Budaházy György védője szerint nem terrorcselekmény, csupán jóval kisebb súlyú rongálás történt a büntetőper tárgyává tett esetekben, és egyébként sem bizonyított, hogy a cselekményeket egyáltalán a vádlottak követték el. Az ügyész néhány napja perbeszédében egyes vádlottaknak 20 évet megközelítő szabadságvesztést indítványozott. Budaházy György védőbeszéde várhatóan hétfőn folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. Az elsőfokú ítélet a több mint fél évtizede kezdődött perben várhatóan a nyári ítélkezési szünet előtt megszületik.

Tételek: 14841 - 14860 / 16300 (815 oldal)