Péterfalviék szerint az MNB-alapítványok kedvezményezettjeinek a nevét is nyilvánosságra kellene hozni
Az információszabadság hatóság szerint erős érvek szólnak amellett, hogy nyilvánosságra kellene hozni a jegybanki alapítványok „magánszemély” kedvezményezettjeinek neveit. Megkerestük Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét, és megkérdeztük, a Hatóságnak mi az álláspontja a listákon szereplő magánszemélyek anonimizálásával kapcsolatban. Az állásfoglalás külön kategóriaként kezeli a megbízási és a támogatási szerződéseket. Péterfalvi szerint „egyértelmű a helyzet, ha egy az információszabadság szempontjából közfeladatot ellátó szerv megbízási, vállalkozási szerződést köt egy egyéni vállalkozóval. Ebben az esetben egy természetes személy, a gazdaság szereplőjeként, üzleti tevékenységével összefüggésben köt szerződést, tehát a neve közérdekből nyilvános adatként bárki számára megismerhetővé válik.” A hivatkozási pont ez esetben az infótörvénynek az a passzusa, amely szerint a közpénzek felhasználásával járó szerződések adatai közérdekűek. Az állásfoglalásból következik, hogy megbízási szerződések esetén ugyanez érvényes a nem egyéni vállalkozó természetes személyekre is. Péterfalviék szerint némileg más és komplikáltabb jogi megítélés alá esnek a támogatási szerződések. Bár az állami forrásból nyújtott támogatások általában nyilvánosak, ám lehetnek kivételek, például amennyiben a támogatást szociális rászorultság alapján folyósítják. A helyzetet bonyolítja, hogy az ezt az elvet rögzítő, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény nem vonatkozik sem a Magyar Nemzeti Bankra, sem az alapítványaira, hiszen ezek nem részei az államháztartásnak.
