Hírfolyam

Bizarr és vállalhatatlan: kiakadtak a jogászok az Alkotmánybíróságra

Így értékelte telefonon Majtényi László jogtudós, az Eötvös Károly Intézet igazgatója a 24.hu-nak. az Ab legutóbbi döntését, amelyben a taláros testület kimondta: nem alkotmányellenes az, hogy az állam nem biztosítja a levélben történő szavazás lehetőségét a külföldi magyaroknak, míg a határon túli magyaroknak lehet levélben szavazniuk a magyarországi országgyűlési választásokon. A panaszos, aki elindította az ügyet az Ab-n, egy Angliában élő fiatal magyar, aki azzal érvelt, hogy neki ötórás utazásba és sok pénzbe kerülne, továbbá munkahelyi problémát is okozna, hogy elmenjen szavazni a londoni magyar külképviseletre. Szakmai berkekben lehetett sejteni, hogy nagyon furcsa döntés fog születni. Az ügy alapjául szolgáló indítványt 2013. októberben érkeztették. Az Ab-nak így fél éve volt arra, hogy a 2014 tavaszi országgyűlési választások előtt döntést hozzon, de ezt nem tették meg. Sőt, ezután két évig ültek a beadványon, és összesen hat testületi ülésen szerepelt az ügy, ami ritka, hiszen általában egy-két ülésen döntenek a bírák.

Alkotmánybíróság: döntés öt különvéleménnyel, hét párhuzamos indoklással

Az Alkotmánybíróság honlapján elérhető az Ab azon határozata, amely szerint nem alaptörvény-ellenes a választási eljárásról szóló törvény azon passzusa, amely a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár számára nem biztosítja a levélben történő szavazás lehetőségét. Az indítványozó - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 266. § (2) bekezdése "magyarországi lakóhellyel nem rendelkező" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányjogi panasz nem volt megalapozott. A testület megállapította: a levélszavazás csupán a szavazás egyik lehetséges, de nem kizárólagos módja. Az indítványozó választópolgárt a támadott szabályozás nem korlátozta a szavazáshoz való jogában: mindkét (listás és egyéni választókerületi) szavazatát leadhatta, a választójog alkotmányos védelmi körét a kifogásolt szabályozás nem érintette. Az indítványozó által hivatkozott alapjogsérelem és a támadott rendelkezés között nem áll fenn tartalmi kapcsolat, így a támadott szövegrész megsemmisítése sem vezetett volna az indítványozó által szükségtelennek ítélt alapjogi korlátozás megszüntetéséhez. A határozathoz Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybírók különvéleményt, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Sulyok Tamás, Szívós Mária, és Varga Zs. András alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

Finomítják az MNB-törvényt, de így is titkosíthatnak majd adatokat

A jövőben csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított gazdasági társaságok azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön fogadott el változtatásokat az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek ítélt MNB-törvénymódosításon. Ezek értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerülhet a jogszabályból, a változtatás azonban tartalmazza, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizheti. A módosítás szerint a jogszabályváltozást a folyamatban lévő ügyeknél nem kell alkalmazni, miután az Ab bírálta a korábban elfogadottak visszamenőleges hatályát is.

Egy ügyvédet lehallgattak, a többiek csak a jeleit észlelték

Tavaly nyáron komoly pánikhullám söpört végig a fővárosi ügyvédtársadalmon, miután a budapesti kamara egyik tagja jelezte, hogy nem hivatalos, de megbízható információk szerint egy-két irodát "teljes egészében lehallgatnak" állami szereplők. A lehallgatók kilétéről sincsenek pontos adatok, szó lehet a rendőrségről, az Alkotmányvédelmi Hivatalról, vagy akár a TEK-ről. A Budapesti Ügyvédi Kamara ezért felkérte minden tagját, hogy jelezze, ha gyanús jeleket tapasztalt. A bejelentések alapján összegyűlt információkat egy vizsgáló bizottság értékelte ki. A bizottság jelentését április 4-i ülésén fogadta el a kamara elnöksége. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége a jelentést továbbküldi a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez, és javasolta, hogy a legfőbb ügyész számára az ellenőrzések fokozását, valamint, hogy kezdeményezzen olyan jogszabály-módosítást, amely garantálja, hogy a hatóságok megsemmisítik a birtokukba jutott ügyvédi titkokat.

Anders Breivik pert nyert Norvégia ellen

Pert nyert a norvég állammal szemben Anders Breivik. A neonáci férfi, aki 2011 júliusában 77 embert ölt meg, azért indított pert, mert szerinte megsértik az emberi jogait azzal, hogy öt éve magánzárkában tartják. A bíróság szerint nem sérültek a férfi magánélethez és családi kapcsolattartáshoz kapcsolódó jogai, ezért a kereset erre vonatkozó követeléseit elutasították, így is 330 ezer korona (kb. 11 millió forint) kártérítést ítéltek meg Breivik javára.

Milliókat fizethet még Csipak

Hatmillió forintra súlyosbította a természetkárosítás miatt immár jogerősen egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Csipak Péter pénzmellékbüntetését tegnap a Fővárosi Ítélőtábla. Megemelték a büntetési tételét annak a hivatali visszaélésben bűnös volt építési irodavezetőnek is, aki budai villáját a szomszédos természetvédelmi terület kipusztításával építtető ingatlanvállalkozó társa volt.

Számos pénzügyi törvény módosul

Számos pénzügyi jogszabályt - így a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári területet szabályozó, valamint a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) vonatkozó rendelkezéseket is - módosítana a kormány által a parlamentnek kedden benyújtott törvényjavaslat. A javaslat célja az általános indoklás szerint a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás egyes elemeinek felülvizsgálata valamint egyes európai uniós szabályok hazai jogba történő implementálása.

Szabálytalanul nyitott ki a legtöbb bolt vasárnap

Szabályosan csak azok a kereskedők húzhatták fel a rolót, akik erre valamilyen okból korábban is jogosultak voltak, vagy éppen az évi ötalkalmas vasárnapi nyitva tartás valamelyikét tervezték már korábban igénybe venni, hiszen még az utóbbit is 15 nappal korábban be kellett jelenteni a jegyzőnek. A múlt hét végén azért sem volt általános az üzletek nyitva tartása, mert ha a kereskedelmi cégek rendes munkaidőben kívánják a vasárnapi munkavégzést előírni, akkor legalább hét nappal korábban kell ennek munkaidő-beosztását közölniük a munkavállalókkal.

Ismét az érdekegyeztetés asztalán a munka törvénykönyve

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében 2015 tavaszán kezdődtek a tripartit tárgyalások az Mt. módosításáról a szociális partnerek kezdeményezésére. A munkavállalói érdekképviseleteknek számos, míg a munkáltatói érdekképviseleteknek néhány módosítási javaslata volt, melyek a várakozásoknak megfelelően nem estek egybe. A tárgyalások folyamán egyértelművé vált, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal lényegében egyetlen pontban sem tudnak megegyezni. Az Mt.-módosítás előkészülete azonban nem állt meg. Bizonyos, a korábbi törvényjavaslatban szereplő elemek a törvénymódosítás körüli vitát feltehetően túlélik. Ebbe a kategóriába azok a módosítások tartoznak, amelyekre az európai uniós jogrenddel való összhang megteremtése miatt van szükség (pl. kompenzáló pihenőidő). A jelenlegi javaslatnak része az Mt. 101. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése, mely a készenléti jellegű munkakörben dolgozókat érintené hátrányosan. Vannak azonban olyan, a korábbi törvényjavaslatban szereplő pontok, melyeknek a jelenlegi támogatottsága kérdéses. Ilyen például a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek a szigorítása, melyet az OBH kezdeményezett. Hasonlóképpen kérdéses, hogy a munkavédelmi képviselő védettségére, a munkavállalói képviselő fogalmára, a köztulajdonban álló munkáltatóra és a kollektív szerződésekhez való utólagos csatlakozásra vonatkozó javaslat elemek bekerülnek-e a végleges anyagba.

Ab: nem alkotmányellenes a külföldön tartózkodók kizárása a levélszavazásból

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán nyilvánosságra hozott döntése szerint nem ütközik az alaptörvénybe, hogy a választási törvény nem teszi lehetővé a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók számára a levélben szavazást. Az Ab szerint a támadott rendelkezés nem korlátozza a szavazáshoz való jogot. Az Ab szerint a vitatott szabályozás okozhat ugyan többletterhet az érintetteknek, ám a megkülönböztetésnek van objektív, alkotmányos, ésszerű indoka. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, tőlük elvárható, hogy szavazataikat személyesen adják le.

Tényleges életfogytiglant kapott a magyarbánhegyesi kettős gyilkosság tettese

Jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla kedden azt a férfit, aki 2014-ben két embert lelőtt, kettőt pedig életveszélyesen megsebesített Magyarbánhegyesen. A vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra. A táblabíróság előre kitervelten, több ember sérelmére elkövetett emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek az 50 éves vésztői férfit.

Példa nélküli ügyet tárgyalnak Debrecenben

Április 28-án, csütörtükön folytatódik annak a kokadi gazdának az ügye a bíróságon, akit természetkárosítás bűntettével és rongálással vádolnak. A gazda a saját telkén, jogerős közigazgatási engedély birtokában bokrokat vágott ki. Korábban ezért 1,5 milliárd forint kártérítésére kívánta kötelezni a gazdát az ügyészség, a Debreceni Törvényszék elsőfokon azonban elutasította a keresetet. A polgári per ügyészi fellebbezés folytán a Debreceni Ítélőtábla elé került, ahol 2016. március 26-án lefolyt a per másodfokú tárgyalása, ítélethozatal előtt azonban a Debreceni Ítélőtábla felfüggesztette a per elbírálását és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert alkotmányellenesnek gondolja azt a jogszabályt, ami az ügyész pervesztessége esetén a bíróságot kötelezi a perköltség viselésére. Az Alkotmánybíróság még nem döntött az ügyben.

Sok még a kérdés a nokok körül

A szervezői engedély mielőbbi beszerzése valószínűleg kulcsfontosságú lesz a piacon, bár azt még nem tudni egészen pontosan, valójában milyen feltételeknek kell megfelelni. A törvény ugyanis számos ponton a kormány rendeletére bízza a részletszabályok meghatározását, így például az engedélyezési eljárásról is külön kormányrendeletnek kell majd szólnia. Hasonlóképpen a kormánynak kell rendeletben meghatároznia a tagtoborzás, a közösség működésének, gazdálkodásának és könyvvezetésének részletes feltételeit, a közösség szabályzatának kötelező elemeit is. De rendelet születik majd a tagok fizetőképességének vizsgálatáról, a szervező tevékenységének és gazdálkodásának részletes szabályairól, a tájékoztatási kötelezettségről, az állami támogatás elszámolásáról, de még a szervezési díjról is. Vagyis: az összes részlet szabályozásra vár még.

Morbid dolog vagy kézenfekvő megoldás? Ez lesz az elhunytak Facebook-lapjaival

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult annak érdekében, hogy törvény szabályozza a holtak interneten lévő személyes adatait – írja a Magyar Hírlap keddi számában. Ugyanakkor a NAIH lépése szembemehet a Facebook által felkínált lehetőségekkel.

Leállt az alkotmánybíró-casting

Több mint egy hónapja nem volt semmilyen, se formális, se informális egyeztetés a parlamenti frakciók között az alkotmánybíró-jelölésről, pedig csütörtökön két újabb alkotmánybíró mandátuma jár le. A még 2007-ben megválasztott Lenkovics Barnabás – aki jelenleg az Alkotmánybíróság (AB) elnöke –, illetve a szintén akkor megválasztott Lévay Miklós mandátuma ér véget. Őket még a régi alkotmány alapján kilenc évre választották, és elvileg újraválaszthatók lennének, de úgy tudjuk, nevük egyelőre nem vetődött fel az egyeztetéseken.

A parlament elé került a terrortörvény-tervezet

Benyújtotta az Országgyűlésnek a Belügyminisztérium terrorellenes javaslatcsomagját Pintér Sándor belügyminiszter kedden délután. A BM intézkedési csomagjának egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK) a továbbiakban nemzetbiztonsági szolgálatként Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik majd tovább. Egy másik fontos pontjában a javaslat a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásáról rendelkezik. A rendőrségről szóló törvény módosításai között kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét is, így a TEK a jövőben a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl, kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz. Míg a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosítása nyomán lehetővé tennék, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletben szabályozza a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva az egyes tevékenységek és rendezvények kapcsán a szükséges többlet biztonsági követelményeket, korlátozásokat. Ezen „korlátozások” viszont – mint kiemelték – „nem terjednek ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre”.

MNB: változások az önkéntes nyugdíjpénztáraknál

Egy 2016-tól hatályos törvénymódosítás révén ezentúl egyetlen önkéntes pénztáron belül elérhetővé válhatnak az eddig külön-külön nyújtott egészség- és önsegélyező pénztári szolgáltatások - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn. Egy meglévő egészségpénztár például önsegélyező szolgáltatások felvételével vagy egy önsegélyező pénztárral való egyesüléssel bővítheti tevékenysége körét. A létrejövő új egészség- és önsegélyező pénztárak így egyszerre szervezhetnek és finanszírozhatnak az egészség védelmét szolgáló programokat, vásárolhatnak egészségügyi szolgáltatásokat, szociális probléma esetén adhatnak kiegészítő ellátást, s támogathatják gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát is. Az önsegélyező pénztárak hozzájárulhatnak a forint alapú lakáshitelek törlesztéséhez is. Az új szabályok szerint ugyanakkor a nyugdíjpénztáraknak legalább öt éven át saját járadékszolgáltatási lehetőséget kell biztosítani, ami lehet ütemezett pénzkivonás, vagy banktechnikai járadék. A továbbiakban a tagoknak nemcsak a teljes megtakarítás kifizetését lehet kérni, hanem azt is, hogy annak csak egy részét vegyék fel - a tagdíj további fizetésével vagy anélkül.

Beperelte a magyar államot az Engie

Pert indított a magyar állam ellen az Engie (korábbi nevén GDF Suez) az ICSID nevű washingtoni választott bíróságon a befektetővédelmi elvek megsértésére hivatkozva - erősítették meg a Népszabadság értesülését a lap pénteki számában a GDF Suez Energia Holding Hungary Zrt.-nél, amely a tevékenységét lényegében az Égáz-Dégáz észak-dunántúli és dél-alföldi hálózatának üzemeltetésére korlátozza. A Népszabadság perértéket firtató kérdését ugyan nem erősítette meg vállalat, de a lap információi szerint az államtól követelt összeg megközelíti a kétszázmilliárd forintot.

Mol-INA: Londonban tesz vallomást a volt miniszterelnök

Ivo Sanader volt horvát kormányfő két ügyvédjével Londonba utazott, hogy tanúvallomást tegyen a horvát kormány által a Mol-INA-ügyben indított nemzetközi döntőbírósági eljárásban - jelentették címoldalukon a horvát lapok. A Mol 2013 végén kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárást a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), mert szerinte a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.

Megújuló ügyvéd-törvény - Bemutatták Sulyok Tamás "Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete” című könyvét

Napirenden van az új ügyvédi törvény előkészítése, amelyhez nagy segítséget ad Sulyok Tamás hézagpótló alkotása, „Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete” című kötet – közölte Trócsányi László igazságügyi miniszter az Alkotmánybíróság elnökhelyettesének könyvbemutatóján, amelyen a majdani szabályozás több vitapontja is terítékre került.

Tételek: 14961 - 14980 / 16291 (815 oldal)