Hírfolyam

Takarékokba költöznek a kis posták

A postatörvény módosításával az Országgyűlés kedden lehetővé tette, hogy pénzügyi intézmények is nyújthassanak ezentúl postai szolgáltatást a tízezernél kevesebb lakosú településeken.

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetését

Az alapvető élelmiszerek köréből a baromfi, a tej és a tojás áfa kulcsa 5 százalékra csökken, míg az eddigi 27 helyett 18 százalékos kulccsal kell majd adózni az éttermi szolgáltatások és az internet-hozzáférés után. Marad 15 százalék a személyi jövedelemadó egységes kulcsa, amely az egyik legalacsonyabb Európában. A családi adókedvezmény összege kétgyermekes családok esetében 15 ezer forintra nő gyermekenként, míg a fiatal házasoknak változatlanul jár adókedvezmény. Jövőre 211 milliárd forintot fordít a büdzsé az otthonteremtés támogatására a már meghozott intézkedései (CSOK, NOK, új lakások áfa-csökkentése) mentén.

A kamara átvenné a cégregisztrációt

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezi a kormánynál, hogy a teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenység kerüljön a cégbíróságtól a kamarához - közölte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az MTI-vel. A kamara elnöke hangsúlyozta, a bürokrácia csökkentése jegyében, a gazdaság biztonsága, hatékonysága szempontjából elérkezettnek látják az időt, hogy a kormány átgondolja, érdemes-e fenntartani a cégbíróság jelenlegi infrastruktúráját, vagy kimondható, hogy a cégregisztráció olyan adminisztrációval járó regisztrációs folyamat, amelyet más meglévő szervezet is - például a kamara - el tud látni. Parragh László szerint a mostani cégbírósági tevékenység nem tekinthető bírósági munkának, a bírói tevékenység nem jellemző az intézményre, amely valójában adatokat rögzít, töröl, regisztrációs folyamatban adminisztrál. Nagyon ritkán van szükség a munkában bírósági döntésre, csak amikor vitás helyzet áll elő, ami normál jogorvoslatban, a meglévő bíróságon is elintézhető lenne - tette hozzá.

E-cigi, táppénz, gyógyszerek: itt vannak az új egészségügyi szabályok

Elfogadta az Országgyűlés az újabb egészségügyi törvénycsomagot. Megváltozik a teljes családok gyermekápolási táppénzjogosultsága, a fesztiválok helyszínén ideiglenes fiókgyógyszertár létesülhet, továbbá négy új pszichotróp vegyülettel bővül ezen anyagok jegyzéke. A törvénymódosítás szabályozza a dohányzást imitáló elektronikus eszközök forgalomba hozatalát és népszerűsítésük tiltását rendezvényeken vagy egyes személyek részére nyújtott szponzorálással. Cél a dohányzás fogalmának a kiterjesztése a forgalomban megjelenő új dohánytermékek használatára is. A nemdohányzók védelmét biztosító törvény rendelkezéseit pedig az elektronikus cigarettákra is alkalmazni kell.

Könnyebb lesz az ügyintézés, ha megváltoznak a személyes adatok

Július 1-jétől elég lesz egy hatóságnál bejelenteni az esetleges adatváltozásokat, miután az Országgyűlés elfogadta a kormánynak a közigazgatási bürokráciacsökkentés folytatásáról szóló indítványát. A törvénymódosítás értelmében, ha valakinek ellopják az adó-, illetve a TAJ-kártyáját, és erről a kiállító hatóság hivatalból - a rendőrségtől - tudomást szerez, akkor intézkednie kell az igazolvány pótlásáról.

Tervezői művezetőt kell alkalmazni az új lakóházak építésénél

Az Országgyűlés kedden kötelezővé tette tervezői művezető alkalmazását a 300 négyzetméternél nem nagyobb hasznos alapterületű új lakóházak építésénél. A képviselők a Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatára 136 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 8 tartózkodás mellett fogadták el az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A képviselők kimondták azt is, hogy július 1-jétől kizárólag elektronikus úton lehet bejelenteni a 300 négyzetméternél nem nagyobb lakóházak építését az építésügyi hatóságnál.

Új törvényt fogadtak el az igazságügyi szakértőkről

Az Országgyűlés kedden új törvényt alkotott az igazságügyi szakértőkről, a korábbi kettő helyett egyetlen jogszabályba foglalva össze a tevékenységükről szóló rendelkezéseket, valamint a munkájukat összefogó kamara működését. A parlament az új törvényben egységesítette a korábban egy országos és nyolc területi kamarából álló Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát (MISZK), amelynek minden szakértő tagja lesz a névjegyzékbe történt felvétellel. A szakértői névjegyzéket az igazságügyi tárca vezeti. Újdonságot jelent az is, hogy a kamara rendszeresen értékeli majd az igazságügyi szakértők eljárásait, ami alapján a szakértőket alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas kategóriába sorolják és ezt a névjegyzékben is nyilvánosan feltüntetik. Az értékelés szempontjait kormányrendelet tartalmazza majd.

Módosította az Országgyűlés a jegybanktörvényt

A jövőben a Magyar Nemzeti Bank által alapított gazdasági társaságoknak csak azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét. A Ház kedden 112 igen és 61 nem vokssal elfogadta a jegybanktörvény módosítását, miután az Alkotmánybíróság a korábbi változat egyes passzusait alaptörvény-ellenesnek ítélte. A másodszor elfogadott szabályozás értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerült a jogszabályból, a változtatás azonban tartalmazza, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék ellenőrizi. A jogszabályváltozást a folyamatban lévő ügyeknél nem kell alkalmazni.

A nemzeti alkotmány identitást képez

"Az alkotmányos identitás körébe tartozó alkotmányos értékek kemény magot képeznek, amelyen megtörnek az integráció és a globalizáció mindent összemosó hullámai. Az alkotmányos identitás egyfajta közjogi privacyt képez, amelyet az államok cerberusként őriznek, amely fölött nem akarják szuverenitásukat senkivel megosztani" - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az Alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a Parlamentben. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettese azt emelte ki: az Ab a legfőbb garanciája annak, hogy az Alaptörvény ténylegesen érvényesüljön. Az Ab-nek az Alaptörvény megfelelő hatásköröket biztosít ahhoz, hogy valamennyi hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakoroljon. Az Alaptörvény negyedik módosítása nyomán pedig már a korábbi alkotmánybírósági határozatok automatikus hivatkozása helyett érdemi érvelésre, indoklásra van szükség - emelte ki az Ab elnökhelyettese. Darák Péter, a Kúria elnöke azt emelte ki, hogy az Alaptörvény összekapcsolta a korábban egymástól különválasztott alkotmánybíráskodást és az igazságszolgáltatást, melyek együttműködése csak kölcsönös önkorlátozással lehet sikeres. Ennek része az Ab oldaláról, hogy csak alkotmányértelmezést végez, a bíróságok viszont akkor is követik az Ab alkotmányértelmezését, ha azzal nem teljesen értenek egyet.

Kósa: finomítani kell az önkormányzatok gazdálkodását ellenőrző törvényjavaslaton

A Fidesz frakcióvezetője szerint finomítani kell az önkormányzatok gazdálkodását ellenőrző törvényjavaslaton, a naprakész adatok azonban fontosak. A Pintér Sándor belügyminiszter által nemrég benyújtott törvénymódosítási javaslat kötelező jelleggel vezetné be az ASP-t, egy olyan informatikai rendszert, amellyel a kormány központi hivatalának rálátása lenne a települések teljes ügyvitelére, beleértve gazdálkodásuk minden adatát. Kósa Lajos azt mondta, hogy a javaslaton finomítani kell, mert az önkormányzatok gazdálkodásának szabadságát nem lehet sérteni.

A siófoki Facebook-ügy a parlamentben: rabosítani is lehet a kritizálókat

Továbbra is akár rabosítani is lehet azt, aki közszereplőket rágalmaz, sőt, ahogyan a siófoki példa mutatja, már egy közszereplőt kritizáló Facebook-bejegyzés megosztóit is. A parlamenti többség ugyanis leszavazta azt az MSZP-javaslatot, mely törölte volna a törvényből, hogy hivatalos személy sérelmére elkövetett rágalmazás és becsületsértés közváddal üldözendő.

Agárdi gyermekhalál - Fegyház várhat a szülőkre

Az apára, az anyára, a nagyszülőkre és a természetgyógyászra 10-20 év között kiszabható, fegyházban letöltendő szabadságvesztést, a gyermekorvosra pedig börtönt, és a szakmája gyakorlásától való végleges eltiltást kért az ügyész vádbeszédében - írta a Népszabadság.

Brókerbotrány - 15 milliós óvadékért házi őrizet

Jogerősen házi őrizetre módosította a Buda-Cash-ügy eddig előzetes letartóztatásban lévő két gyanúsítottja elleni kényszerintézkedést pénteken a Fővárosi Törvényszék, két másik gyanúsított házi őrizetét pedig meghosszabbította. A bíróság 15-15 millió forintban állapította meg az óvadék összegét, egyidejűleg elrendelte V. Péter és T. Péter Árpád házi őrizetét. A házi őrizet előírásainak betartását a rendőrségnek a két férfi mozgását nyomon követő technikai eszközzel kell ellenőriznie. A terheltek az óvadék megfizetésének igazolása után helyezhetők házi őrizetbe az előzetes letartóztatásból - írták.

Kudarc a családi csődvédelem

Bár egyes szakértők a magáncsőd intézményének felfutását várták a március elsején lejárt téli kilakoltatási moratóriumot követően, eddig mindössze 365-en kezdeményezték az eljárást – tudta meg lapunk. A családi csődvédelmi rendszer kiépítésére több mint 600 millió forintot költött a kormányzat, de a „mentőövet” igénylők száma messze elmaradt az előzetesen több tízezerre becsült jelentkezőtől.

Májustól minden más lesz

Ezeroldalnyi új vámszabály lép életbe május elsején. A külkereskedelemben kicsit is érintett cégeknek érdemes lesz alaposan felkészülniük a változásokra. Az érintetteknek nemcsak a vámeljárási rendjüket és az üzleti folyamataikat, hanem még a szerződéseiket is érdemes átnézniük, hogy minden megfeleljen az új szabályozásnak. Az új szabályokat május elsejétől már alkalmazni kell. Ez nemcsak új vámeljáráskódokat és a bejelentések változó adattartalmát jelenti, de – például – a vámérték számítási módjának megváltozását is. Vagyis aki nem készül fel, az nemcsak azt kockáztatja, hogy áruja napokig vesztegel a rosszul megkezdett vámeljárás miatt, hanem jelentős bírsággal is szembesülhet. Az új magyar szabályozást április 11-én fogadták el, és további NGM-rendeletek megjelenései még hátra vannak.

Külön tényállás lehet a terrorveszélyhelyzet

A Honvédelmi Minisztériumban lefolytatott alaptörvény-módosítási egyeztetések nyomán külön jogrendi tényállás lehet az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet - jelentette be a honvédelmi miniszter. Simicskó István elmondta: a tervezet szerint terrortámadás, illetve súlyos, közvetlen terrorfenyegetettség esetén a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés kétharmaddal hirdetheti ki a terrorveszélyhelyzetet, amely így egy új, hatodik úgynevezett különleges jogrend lehet az alaptörvényben. Ennek nyomán a kormány legfeljebb 15 napra kapna felhatalmazást arra, hogy a szükséges rendkívüli intézkedéseket megtegye. A miniszter szerint ezzel a kormány "kellő mértékű, de nem túl nagy" mozgásteret kap ahhoz, hogy a magyar emberek biztonságát szolgálja.

NGM: Magyarország nem támogatja az EU kiküldetési irányelvének módosítását

Magyarország nem támogatja az Európai Unió (EU) kiküldetési irányelvének módosítását, mivel az akadályozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és kiszorítja a kelet- és közép-európai munkavállalókat az egységes belső piacról – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel. A kiküldetési irányelv módosítása esetén Magyarország várhatóan élni kíván majd a “sárga lapos eljárás” lehetőségével, amely a nemzeti parlamentek számára ad jogot aggályaik megfogalmazására, ha egy bizottsági javaslat tagállami hatáskört sért – olvasható a tárca közleményében.

Online repülőjegy vásárlásánál nincs 14 napos indokolás nélküli elállás

A különböző légitársaságoknál általában eltérő feltételek, illetve extra díjak megfizetése ellenében lehetséges csak az adott megrendelt és kifizetett repülőjegy lemondása vagy módosítása, illetve vannak olyan típusú repülőjegyek, melyeket nem lehet törölni, hanem csak módosítani. Azaz ilyenkor nincs olyan, 14 napos indokolás nélküli elállási jog, amelyet a légitársaságnak kötelezően biztosítani kell, és ami korlátlanul lehetővé teszi a lemondás lehetőségét online vásárlás esetén. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 3. §-a szerint ugyanis ilyen szempontból a légi személyszállítási szerződések kivételnek minősülnek! Az tehát, hogy az utas meggondolhatja-e magát később vagy sem, a légifuvarozó saját döntése és annak általános szerződési feltételeiben található meg.

Több Quaestor károsult kaphat pénzt

A Quaestor Értékpapír felszámolója április közepén 340, a Quaestor Pénzügyi Zrt. által megtévesztett ügyfél hitelezői igénybejelentését terjesztette a Fővárosi Törvényszék elé. A 327 magánszemély és 13 intézményi befektető mintegy 5 milliárd forintos követeléssel fordult a felszámolóhoz, az igénybejelentők által megjelölt pénzeszközök, illetve értékpapírok azonban a Quaestor Értékpapír nyilvántartásaiban nem szerepeltek. A felszámoló által benyújtott egyedi kérelmek alapján lehetőség nyílik arra, hogy a Fővárosi Törvényszék döntsön a követelések megalapozottságáról, jogcíméről, összegszerűségéről és besorolásáról.

Hogyan tovább, Ab?

Elnök és további három bíró nélkül működik április 22-étől az Alkotmánybíróság. Az eredetileg 15 fős testületet elnökhelyettes irányítja, a teljes ülés határozatképességének fenntartása érdekében legfeljebb egy bíró hiányozhat. De van az elnökhelyettesnek is helyettesítője: a rangidős alkotmánybíró. Bitskey Botond, az Ab főtitkára a kialakult helyzetről szólva az MTI-nek elmondta: az Ab fennállása óta eltelt több mint negyedszázad során többször előfordult, hogy egy vagy több bírói hely nem volt betöltve. És arra is volt példa, hogy a testület átmenetileg elnökhelyettes vezetésével működött.

Tételek: 14941 - 14960 / 16291 (815 oldal)