Hírfolyam

A bíró tett feljelentést a hamis röszkei fordítás miatt

Tolmácsként vagy fordítóként büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt tett feljelentést a röszkei tömegzavargásban részt vevők ügyét vizsgáló bíró – közölte Juhászné Prágai Erika, a Szegedi Törvényszék szóvivője. A büntetőperben korábban az eljáró bíró felolvasta a hatodrendű vádlottnak a nyomozás során arabul, kézzel írt, magyar nyelvre lefordított vallomását. A vádlott jelezte, hogy nem azt olvasták fel, amit ő leírt. A bíróság ezért elrendelte a kézzel írt vallomás ismételt lefordítását. Ez alapján feltehető, hogy az eredeti fordítás olyan információkat is tartalmaz, amelyek nincsenek az arab nyelvű beadványban.

Megszüntették az eljárást Hunvald György ellen

A Kúria, helyt adva Hunvald perújítási kérelmének, hatályon kívül helyezett két korábbi ítéletet és megszüntette a büntetőeljárást. A Hunvald által közzétett végzésből kiderül, hogy a Kúria most a vádlott perújítási kérelmének helyt adott azon az alapon, hogy ugyanazon cselekmény miatt kétszer ítélték el. Emiatt a Kúria folyamatban lévő eljárásokat megszüntette.

Felemás ítélet született a milliárdos kaszinóperekben

Nem jogerős közbenső ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék a pénznyerő automatás károsultak kontra magyar állam kártérítési perben kedden. Bár a bíróság részben megállapította – az Európai Bíróság ítélete nyomán – a magyar állam kártérítési felelősségét, az összegszerűséget és a kártérítés időtartamát jelentősen leszűkítette – tudta meg a 24.hu. Bár a bíróság a mostani ítéletében részben megállapította – az Eub kötelező ítélete nyomán – a magyar állam kártérítési felelősségét, úgy vélte, hogy a játékgépek piaca nem a játékadó-emelés hatására szűkült. Azt is kimondták, hogy a személyi ráfordítás, vagyis az alkalmazottak jövedelemkiesése nem perelhető vissza. Érdekesség, hogy az elmaradt hasznot csak egyetlen hónapra ítélte meg a bíróság (2012 decemberére), mivel 2013. január 1-től már szerver alapú lett volna az üzemeltetés, és a bíró szerint arra újabb engedély kellett volna (bár, mint a bíró rámutatott, ezt nem is támadta a felperes, holott ez lett volna számára kedvezőbb a kártérítési összeget tekintve).

Az adótanácsadók megszabadítanák a cégeket a kamarától

A cégbíróságok jól, megbízhatóan, kifogástalan szakmaisággal végzik dolgukat, a rendszert az érintettek megszokták, ezért érthetetlen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata, miszerint átvennék a cégregisztráció feladatát a cégbíróságoktól az Adótanácsadók Egyesületet szerint. A bürokrácia csökkentését inkább az szolgálná, ha megszűnne a vállalkozások számára kötelező kamarai nyilvántartás és regisztrációs díj. A cégbírósági nyilvántartások publikusak, naprakészek, hitelesek. A bíróságon dolgozó jogászok nem egyszerűen adminisztrálják a vállalkozások által benyújtott dokumentumokat, hanem azok jogi megfelelőségét elfogulatlanul ellenőrzik,melyhez rendelkeznek a szükséges tudás birtokában lévő szakemberekkel, végül, de nem utolsósorban a vállalkozások is megbíznak a cégbíróságokban. A cégnyilvántartás áthelyezésének kockázatosságát alátámasztja az is, hogy az MKIK máig adós a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2014. január 1-jei módosításában előírt adatbázis létrehozásával, mely a kamarai nyilvántartás részeként tartalmazott volna információkat a vállalkozásokról.

Egy betű elvételével üresítené ki az élettársi kapcsolatokat a kormány

Bármilyen törvénnyel változtathatnának a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó szabályokon, ha elfogadja a parlament a költségvetést megalapozó törvényeket. Egyetlen betűt hagynának csupán el az eddigi törvényből, ez mégis komoly változást jelentene. A 2009-ben született jogszabály ugyanis ma azt mondja, hogy „ha e törvény” eltérően nem rendelkezik, akkor a bejegyzett élettársi kapcsolatra a házasságra, a bejegyzett élettársakra a házastársakra, az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára az özvegyre vonatkozó szabályokat kell „megfelelően alkalmazni”. A jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvény-javaslatban viszont most az szerepel, hogy az „e” szócskát töröljék, így az marad a bejegyezett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvény szövegében, hogy a házasságéhoz hasonló szabályokat akkor kell alkalmazni, „ha törvény eltérően nem rendelkezik”. Ez azt jelenti, hogy úgy lehet bármikor megváltoztatni a mostani helyzetet, hogy formailag nem nyúlnak hozzá az élettárstörvényhez.

Nincs többé mentolos Marlboro, és punktum

Megerősítette a dohánytermékekről szóló uniós irányelv rendelkezéseinek érvényességét szerdai ítéletében az Európai Unió Bírósága, amely kimondta, hogy jogszerű a csomagolás széles körű egységesítése, a mentolos ízesítésű cigaretták jövőbeni tilalma, valamint az elektronikus cigarettákra vonatkozó új szabályozás is. Az irányelv egyes rendelkezéseit Lengyelország, valamint a Philip Morris International és a British American Tobacco dohányipari vállalat támadta meg az európai uniós bíróságon. Az elektronikus cigarettákról a bíróság megállapította, hogy ezen termékek objektív jellemzői eltérnek a dohánytermékekéitől. Következésképpen az uniós jogalkotó nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét azzal, hogy e cigarettákra eltérő, a dohánytermékekénél kevésbé szigorú jogi szabályozást írt elő.

A legsúlyosabb ítéletet hozták a csepeli gyilkosságok ügyében

Tényleges életfogytiglanra súlyosította az öt halálos áldozatot követelő csepeli hajléktalangyilkosságok elsőrendű vádlottjának, a szerb állampolgárságú B. Dragannak a büntetését szerdán jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla. A másodrendű vádlottat szintén életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték, őt a leghamarabb – az elsőfokú ítéletben szereplő 30 év helyett – 40 év múlva helyezhetik feltételesen szabadlábra. Az ítélőtábla több más vádlott esetében is súlyosította a Fővárosi Törvényszék korábbi döntését.

Magyarország ENSZ emberi jogi felülvizsgálata

Trócsányi László igazságügyi miniszter vezette delegáció mutatta be Magyarország emberi jogi helyzetét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtti, úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálat (UPR) során 2016. május 4-én Genfben. Az ötévente esedékes eljárás keretében a tárcavezető ismertette a Tanács előtt hazánk emberi jogi helyzetét, valamint a legutóbbi 2011-ben kapott ajánlások teljesítését.

Hatalmas baki: hibás a benyújtott törvényjavaslat

Szó szerint hibás az a jövedéki adó módosításáról szóló törvényjavaslat, amely kedden délután került fel az Országgyűlés honlapjára. A dokumentumban ugyanis 6 oldalon összesen 17-szer szerepel a "Hiba! A hivatkozási forrás nem található." figyelmeztetés.

Jön a magyar Google-adó

A Google-adó is szerepel a jövő évi adócsomagról szóló javaslatban. A kormány a reklámadó kiegészítéseként nyújtotta be a módosítást, ami lehetővé tenné a közteherfizetést elmulasztó világcégek megbírságolását. Az elképzelés megvalósíthatóságában kételkednek a szakemberek.

Törvényjavaslat született a szerzői jogok közös kezeléséről

Törvényjavaslatot nyújtott be a szerzői jogok és az ahhoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről a kormány. Az előterjesztés a vonatkozó európai uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba és a zeneművek online felhasználásának engedélyezési szabályaira is kitér. Az irányelv egyrészt minimum követelményeket állapít meg a szerzői és szomszédos jogok közös kezelésével foglalkozó szervezetek felépítésére, irányítására, működésére nézve, hogy fejlessze ezek demokratizmusát és átláthatóságát, másrészt megteremti a zeneművek online felhasználásának közös jogkezelő szervezetek által történő, több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezésének kereteit - szerepel a beadvány általános indoklásában.

Olcsóbb lehet az albérlet jövőre az ingázóknak

Az új – még el nem fogadott szabályokat tartalmazó – adócsomag tartalmazza, hogy a lakóhelyüktől távol dolgozó alkalmazottaknak adott lakhatási támogatás adómentes lehet, emellett a munkáltató adókedvezményt is kaphat. A javaslat fehérítheti az albérletpiacot, valamint drágulást is hozhat, mindezt úgy, hogy a bérlők által fizetett összeg nem feltétlenül növekszik. A lakást bérbe adó magánszemélyek is választhatnák az átalányadózást, azonban ennek mértéke egyelőre nem ismert.

Egyetért-e ön azzal... de mivel is?

Amellett, hogy alkotmányellenes, gyakorlatilag sincs sok értelme a migránskvótás népszavazásnak, még ha a Kúria szentesítette is azt. A Kúria a konkrét tanácsi határozatra mint másodlagos uniós jogforrásra vonatkoztatta a kérdést, és első körben megállapította, hogy a másodlagos uniós jog önmagában nem jelent tiltott népszavazási tárgyat. Igen ám, de ennek csak előre van értelme, utólag már nem! A konkrét, 120 ezer migráns elosztásáról szóló tanácsi határozat már megszületett, és jelen állás szerint hatályban van. Vagyis nem képezi a magyar Országgyűlés hatáskörét. Az ügyben persze folyamatban van egy semmisségi eljárás az Európai Bíróság előtt, így még az is kiderülhet, hogy tényleg nem volt kompetenciája erről egyedül döntenie a Tanácsnak, és a határozat érvénytelen. Amíg azonban ezt nem mondja ki a luxembourgi bíróság, addig értelmetlen tagállami népszavazást tartani a kérdésről. Sőt, utána is csak annyiban lenne értelme, hogy ha a bíróság rendes jogalkotási eljárásba utalná a kérdést, akkor legfeljebb arról népszavazhatnánk, hogy a Tanácsban miként szavazzon a magyar kormány.

Költségvetési salátatörvényben változik a munka törvénykönyve

Ellentmondásos helyzetben jelent meg tavaly ősszel a Nemzetgazdasági Minisztérium jogszabálytervezete, mely meglehetősen racionális és kiegyensúlyozott módon végezte volna el a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok szükséges korrekcióját. Figyelembe vette a Kúria javaslatát a jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályainak a szigorítására, egyértelműsítette, hogy valamennyi munkavédelmi képviselő felmondási védelem alatt áll, könnyítette volna a hatályban lévő kollektív szerződéshez való csatlakozás lehetőségét, illetve minimális mértékben a köztulajdonban álló munkáltatók szabályozásához is hozzányúlt volna. Az Országgyűlés elé most benyújtott törvényjavaslatban azonban ezek közül már egyetlen terület sem szerepel. Mit is tartalmaz akkor a T/10536. számú költségvetési salátatörvény?

Ptk.-módosítás – Változnak a zálogjog szabályai a törvényjavaslat szerint

A két éve életbe lépett Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be az igazságügyi miniszter kedden az Országgyűlésnek, a javaslat főként a zálogjog alapvető átalakítását célozza, továbbá tartalmaz kisebb változtatásokat például a szülőtartással vagy a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének felelősségével összefüggésben is. A parlament honlapján olvasható javaslat szerint a módosítások indoka, célja zálogjogi területen a hozzájárulás a gazdasági növekedéshez, továbbá az uniós szabályoknak megfelelés, más területeken – például a szülőtartás intézményénél – pedig az alaptörvény rendelkezéseinek átültetése. A javaslat a hitelbiztosítékoknál visszaállítaná az új kódex által bevezetett különvált zálogjog helyett a magyar jogban korábban elterjedt önálló zálogjogot. A javaslat kitér arra is, hogy az önálló zálogjog újraszabályozásánál ki kellett küszöbölni az új Ptk.-t megelőző szabályozás hiányosságait, így például a “zálogkötelezettre nézve jelentős kockázatot rejtő kétszeres teljesítés veszélyét”.

Még idén hatályba léphet a történelmi jelentőségű éghajlatvédelmi megállapodás

A Párizsi Megállapodás megfelelő keretet biztosít 2020 utánra a világméretű és magyarországi klímavédelmi intézkedések megvalósításához is. Az egyezmény kihirdetéséről szóló törvénytervezetet 2016. május 3-án nyújtotta be az Országgyűlés elé a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Párizsi Megállapodás jogi kötőerővel rendelkezik, amely biztosítja, hogy minden aláíró betartsa vállalásait a közös éghajlatvédelmi cél elérése érdekében. Az egyezmény legitimációját erősíti, hogy kettős hatályba lépési feltételhez kötött: legalább 55 Részes Félnek kell ratifikálnia, akik összesen a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelősek. A ratifikációt jelentő jogi dokumentumot mindeddig 15 ország nyújtotta be, így a globális éghajlatvédelmi megállapodás további 40 állam csatlakozása után léphet életbe előreláthatólag még 2016-ban.

A hágai törvényszék felmentette Vojislav Seseljt - Az ügyészség fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen

Seselj ellen a törvényszék ügyészsége háborús és emberiesség elleni bűnök miatt kilenc pontban emelt vádat. A hágai bírák azonban úgy ítélték meg, hogy a fegyveresek által elkövetett bűncselekményekért Vojislav Seselj nem vonható felelősségre, a vádhatóság ugyanis nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a politikus tudtával vagy egyetértésével, esetleg az ő parancsára történtek volna a jogsértések. A vádhatóság beadványában arra kérte a bíróságot, hogy fogadja be a felmentő ítélet elleni fellebbezést és nyilvánítsa bűnösnek a Szerb Radikális Párt elnökét, vagy rendelje el a per újratárgyalását.

Változtatna a határon lefolytatott eljárásokon a belügyminiszter

Törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek a belügyminiszter a "határon lefolytatott menekültügyi eljárás széles körben való alkalmazhatóságának megvalósításához szükséges törvények módosításáról". Ha elfogadják a módosítást, akkor gyorsabbá válhatnak a most is alkalmazható eljárások.

Benyújtották a jövő évi büdzsét megalapozó törvényjavaslatot

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2017-es költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot kedden. A parlament honlapján olvasható javaslat első három fejezete a jövő évi központi költségvetésről szóló - az Országgyűlésnek a múlt héten benyújtott - törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza. Ebben a három fejezetben a stabilitási és az államháztartási törvény mellett további 40 törvényt módosítanának. A javaslat negyedik fejezetében egyes törvények és törvényi rendelkezések technikai és tartalmi deregulációjára tesznek javaslatot, ami 37 törvény módosítását és hat törvény hatályon kívül helyezését jelenti. Az előterjesztés szabályozza azt is, amikor az üzleti tevékenységgel kapcsolatos adat nem ismerhető meg: az üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat. Mint írták, az információszabadság társadalmi rendeltetésével össze nem férő tág értelmezése nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdekeket.

Csökkenő áfa, növekvő jövedéki adó - a parlament előtt az adócsomag

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden benyújtotta az Országgyűlésnek az adócsomagot, amely - ha a parlament elfogadja - jövőre több ponton is csökkenti a közterheket, ennek köszönhetően jelentős összeg marad a lakosságnál. Az üzemanyagok jövedéki adóját a kőolaj világpiaci árához kötnék, az ebből származó bevételt az utak - elsősorban az alsórendű utak - felújítására költené, és nőne a dohánytermékek jövedéki adója.

Tételek: 14901 - 14920 / 16291 (815 oldal)