Hírfolyam

Jogtörténeti ítélet Somogyban: javítóba küldték a gyerek rablót

Jogtörténeti jelentőségű verdikt született kedden a kaposvári bíróságon: a grémium bűnösnek mondott ki és három év javítóintézeti nevelésre ítélt egy ma már fiatalkorú, de a bűncselekmény elkövetésekor még gyermekkorú vádlottat, akinek bíróság elé állítását a 2013 júliusában életbe lépett új Büntető Törvénykönyv tette lehetővé.

Késve kezdődhet a Quaestor-per

Fenntartja korábbi álláspontját a Quaestor-ügyben a Fővárosi Törvényszék: továbbra is hiányosnak tartja a vádat, ezért hiánypótlást vár a Fővárosi Főügyészségtől - közölte a törvényszék szóvivője. Póta Péter azt mondta, hogy tudomásul veszik Ibolya Tibor fővárosi főügyész jogi véleményét, ugyanakkor nem változtatnak a sajátjukon, és hatvan napot adnak a főügyészségnek a hiánypótlásra.

A postatörvény módosításáról egyeztettek a parlamenti pártok és a kormány

Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: a postatörvény módosításának egyik célja, hogy a Magyar Posta feladatát pénzintézeti partnerek bevonásával láthassa el olyan településeken, ahol a postafiókok kihasználtsága kritikusan alacsony. Ezzel a lépéssel az állami vállalat milliárdos nagyságrendű költséget takarítana meg, az ügyfélkiszolgálás színvonala biztosított lenne ezeken a településeken is.

Törvény lesz az uniós pályázatok értékeléséről

A kormány törvényjavaslatot terjesztett be az Országgyűlésnek az uniós pályázatok értékelési keretrendszeréről, ezen belül az állami projektértékelői jogviszonyról - tették közzé kedden az Országgyűlés honlapján. A törvényjavaslat általános indoklása szerint a kormány egy olyan újjászervezett értékelési keretrendszerre tesz javaslatot, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja a bármely külső, piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, a fokozott objektivitást és az átláthatóságot.

Változnak a könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok

Változnak a függetlenségre, a könyvvizsgálókra, a könyvvizsgáló cégek belső szervezetére vonatkozó előírások a nemzetgazdasági miniszter által a parlamentnek kedden benyújtott törvényjavaslat szerint, amely a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szól. A Varga Mihály által jegyzett módosító jogszabályt a parlament a honlapján tette közzé. E szerint a módosítást részben az indokolta, hogy 2014. április 16-án az Európai Parlament és Tanács elfogadta az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006. évi uniós irányelv módosításáról szóló új EU-s irányelvet. Alkalmazásával a változások a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókat, könyvvizsgáló cégeket érinti.

Handó: a bírósági reformok működnek

A bírósági reformok működnek, jelentős sikereket könyvelhet el a magyar bírósági rendszer, amelyben tavaly 30 ezerrel több ügyet bíráltak el, mint amennyi érkezett - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden Zalaegerszegen, a megyei összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatón. Handó Tünde kitért arra is, hogy a szolgáltató bíróságok megteremtése érdekében folyamatosan javulnak az ügyfelek és a bírók elektronikus ügyintézésének, munkájának feltételei. Már 2014 óta lehetőség van például a keresetek elektronikus beadására, 2016. július 1-jétől pedig már képesek lesznek a legtöbb, legkomolyabb polgári ügyben az elektronikus keresetlevelek fogadására. Egy kérdés kapcsán az OBH elnöke beszélt arról is: a bírósági szervezeten belül vannak területek, ahol összevonással racionalizálni lehetne a tevékenységet, de vannak olyanok is, ahol szükséges lenne, hogy a bíróság "közelebb kerüljön az emberekhez". A parlamentnek kell arról döntenie, hogy ez hol történhet meg, addig panaszirodák, ügyfélszolgálatok segítségével igyekeznek az ügyfeleket kiszolgálni a kormányhivatalokkal és az Igazságügyi Hivatallal együttműködésben, vagy új járásbíróságokat alakítanak ki, mint az most Szigetszentmiklóson is történik.

EU-bíróság: el kell halasztani az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha fennáll az embertelen bánásmód veszélye

El kell halasztani az európai elfogatóparancs végrehajtását, amennyiben fennáll a valós veszélye annak, hogy az átadást kérelmező uniós tagállamban az érintett személy embertelen vagy megalázó bánásmódban részesülne fogva tartása során – mondta ki keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága. Az ügy előzménye, hogy egy magyar, illetve egy román bíróság európai elfogatóparancsot adott ki egy-egy személy ellen, akiket végül Németországban találtak meg. A brémai felsőbíróság ezen elfogatóparancsok végrehajtásának kérdését vizsgálva megállapította, hogy azok a fogvatartási körülmények, amelyeknek Aranyosi P. a magyar, illetve R. Caldararu a román börtönökben esetlegesen ki lenne téve, sértik az alapvető jogokat, közelebbről az Európai Unió Alapjogi Chartájának az embertelen vagy megalázó büntetéseket és bánásmódot tiltó rendelkezését. A törvényszék arra hivatkozott, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban kimondta: Magyarország és Románia megsértette az alapvető jogokat a büntetés-végrehajtási intézeteiket jellemző túlzsúfoltság miatt.

Váratlan fordulat: az MSZP kérdését hitelesítette a Kúria

A Kúria megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, és az MSZP-s Nyakó István kérdését hitelesítette, Erdősi Lászlóné kérdését elkaszálta. A Kúria szerint a meglévő bizonyítékok alapján is kétséget kizáróan megállapítható, hogy „Erdősi Lászlóné időbélyegző szerinti elsőbbségét az NVI előterében tartózkodó csoport jogellenes magatartása biztosította, függetlenül attól, hogy Erdősi Lászlóné ebben a jogellenes magatartásban bármilyen módon közreműködött-e vagy sem". A Kúria másik döntésben hitelesítette a Nyakó István által benyújtott aláírásgyűjtő ívet. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a kérdés a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének megfelel, nem ütközik az Alaptörvényben meghatározott tiltott tárgykörök egyikébe se. A Kúria ezen döntése nyomán megszűnt a népszavazási eljárás akadálya: lehetőség nyílt a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos népszavazási ügyben aláírásgyűjtésre, ezért e tárgyban újabb kérdés nem nyújtható be. A döntés meg is jelent a Kúria honlapján.

Felülbírálták a fagyállós gazda ügyészeit

Mégsem kér enyhébb büntetést a fagyállós borosgazdára a vádat képviselő ügyészség. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség visszavonta a vádat képviselő ügyészek fellebbezését.

Az Eötvös Károly Intézet a titkos megfigyelésekről

Az Eötvös Károly Intézet nevében Majtényi László, az intézet elnöke Székely Lászlóhoz, az alapvető jogok biztosához és Darák Péterhez, a Kúria elnökéhez fordult nyílt levélben a Terrorelhárítási Központ titkos megfigyeléseinek ügyében.

A fővárosi főügyész azt kéri, a bíróság május 5-éig tűzze ki a tárgyalást a Quaestor-ügyben is

A fővárosi főügyész azt kéri a Fővárosi Törvényszéktől, hogy a Quaestor-ügyben ne kérjen a Fővárosi Főügyészségtől szerinte jogszabálysértő hiánypótlást, és az első tárgyalási napot - a büntetőeljárási törvénynek megfelelően - a vádirat benyújtásától számított három hónapon belülre, tehát május 5-éig tűzze ki.

Ügyvédek: sokan vannak, és még többen lehetnek

Országszerte csaknem 13 ezer ügyvéd dolgozik hazánkban. Ausztriában még hatezer sem, Szlovákiában pedig mindössze 4755. A szakterület vezetői szerint kevesebb is elég lenne, ám a közeljövőben nagy valószínűség szerint még többen lesznek. A Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara közgyűlésén az is elhangzott, hogy Ausztriában és Szlovákiában ugyan jóval kevesebb az ügyvédek száma, de lényegesen többen vannak a nagyobb vállalatoknál, illetve a családi cégeknél alkalmazott jogtanácsosok. Mivel a központi államigazgatási szervek létszámának csökkentése erős kormányzati szándék, nagy valószínűség szerint a különböző minisztériumokban és háttérintézményekben dolgozó jogászok közül többen is az ügyvédi pályára fognak lépni, ha elveszítik jelenlegi állásukat. Az ügyvédek száma jelentős mértékben megemelkedhet amiatt is, hogy az egyik törvénytervezet szerint a gazdasági társaságokat csak ügyvédek képviselhetik a bíróságok előtt, a cégek jogászai nem.

Vádat emelt a Buda-Cash-ügyben a Fővárosi Főügyészség

Ibolya Tibor fővárosi főügyész közölte, hogy öt vádlottal szemben emeltek vádat; az iratok megküldése jelenleg is tart. Jelezte, hogy eredetileg 11 embert gyanúsítottak meg, közülük hattal szemben - bizonyítottság hiányában - a nyomozást megszüntették. Tájékoztatása szerint a vádlottakat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékben elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolják. A főügyész azt mondta, az okozott kár összességében 115 milliárd forint. A Fővárosi Főügyészség vádiratában három vádpontot fogalmazott meg.

Elmaradhat a törvénykezési helyek létrehozása

Ellenzéki támogatás híján egyelőre nincs kétharmados többsége az igazságügyi tárca azon módosító javaslatának, amely törvénykezési helyeket hozna léte. Azzal az ellenzéki pártok is egyetértettek, hogy a változtatás jó célt szolgál, ennek ellenére azonban támogatásukat az igazságszolgáltatásra vonatkozó korábban elfogadott jogszabály megváltoztatásához kötnék, változtatnának az OBH elnökének jogkörén. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke közölte: azokon a településeken, ahol jelenleg nem folyik igazságszolgáltatási tevékenység, ám arra mégis szükség lenne, ott a feles támogatást igénylő illetékességi szabályok megváltoztatásával hoznának létre új járásbíróságokat. Beszámolt arról is, hogy mivel zajlik az OBH-ról szóló törvény átfogó értékelése a közigazgatási bíráskodással kapcsolatosan - ez várhatóan ősszel kerül a Ház elé -, ennek részeként tárgyalhatnak az ellenzék javaslatáról.

Egyetértés körvonalazódik a terrorellenes akciótervről

Ötpárti egyeztetést tartottak pénteken a Belügyminisztériumban (BM) a kormány terrorellenes akciótervéről, amelyet hétfőn tárgyal a kabinet, ezt követően pedig újabb megbeszélés lesz róla a parlamenti pártokkal. A pénteki tárgyalás után Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy nyilatkozott: alapvető szakmai nézeteltérés nem volt, körvonalazódik az egyetértés lehetősége. A lehallgatásokkal kapcsolatos szabályozásról azt mondta, az a cél, hogy senki ne kerülhesse ki a törvényeket az új technikai lehetőségek segítségével. Kovács Zoltán kormányszóvivő kérdésre megjegyezte: a tervezett törvénymódosítás a kérdéses alkalmazások használatát lehetővé tevő cégekre, illetve forgalmazókra vonatkozó szabályozásra lesz várhatóan kihegyezve.

Az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta a népszavazási törvényre vonatkozó módosítási javaslatát

A javaslat a népszavazási törvény hibáját orvosolja, figyelembe véve a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda javaslatait, a tervezett módosítások lényege, hogy megszünteti a népszavazási kezdeményezésekor a káros versengést és lehetővé teszi a párhuzamos aláírásgyűjtést. A javaslat szerint a kormány és a köztársasági elnök nem kezdeményezhetne olyan tárgykörben népszavazást, amelyben aláírásgyűjtés van folyamatban. A népszavazás-kezdeményezők a már folyamatban lévő, azonos tárgykörű népszavazási kezdeményezésekről a saját kérdésük hitelesítésekor kapnának tájékoztatást.

Új szabályokat vezetnek be az átláthatóbb hitelezésre

A felelős és átláthatóbb hitelezést támogatják a fogyasztói hitelfelvételt érintő jogszabályváltozások, amelyek a korábbinál szélesebb körű ügyfél-tájékoztatást követelnek meg a pénzügyi intézményektől - közölte az MNB. A jelzáloghiteleseknek szerződéskötés előtt az eddiginél részletesebb, személyre szóló tájékoztatást is kell adni, módosultak a jelzáloghitel kereskedelmi kommunikációjára, az előtörlesztésre vonatkozó előírások, s megtiltották az árukapcsolást. A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvényben kiegészültek többek között a kereskedelmi kommunikációra, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra, a hitelképesség vizsgálatára, s az eltörlesztésre vonatkozó előírások. Új rendelkezés az árukapcsolás tilalma, s a szerződéskötést megelőzően 3 napos várakozási időt is megszabtak, amely alatt a jelzáloghitel-szerződés nem köthető meg.

Minden borulhat a Quaestor-ügyben

Hiába kérte a Fővárosi Törvényszék a küszöbön álló Quaestor-per elindításának feltételeként az ügyészségtől, hogy javítsa a vádirat hiányosságait, a vádhatóság szerint ez lehetetlen. A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint a tárgyalást előkészítő pénteki ülésen megállapították, hogy „a vádirat hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak." Amíg a Tarsoly Csaba és társai elleni vádirat hiányosságait nem pótolja az ügyészség, a bíróság szerint nem is kezdődhet el a büntetőügy tárgyalása. Vasárnap terjedelmes közleményben reagált a bírósági hiánypótlásra a vádhatóságot vezető Ibolya Tibor fővárosi főügyész, amiből az derül ki, hogy nem is akarják pontosítani a vádiratot. A főügyész azt írta, hogy "ha a Fővárosi Törvényszék a kiadott sajtóközleményének megfelelő végzést hoz, úgy azt a Fővárosi Főügyészségnek nem áll módjában teljesíteni, mert azt sem a büntetőeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani."

Felmentették Seseljt a háborús bűnök vádja alól

Nem találta bűnösnek Vojislav Seselj szerb ultranacionalista politikust az 1991-1995-ös délszláv háborúban elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekben csütörtökön kihirdetett ítéletében a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT). Seselj ellen kilenc rendbeli háborús és emberiesség elleni bűntény miatt emelt korábban vádat a törvényszék ügyészsége. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, az SRS-t vezető politikusnak pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei - amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették - hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához. A hágai bírák azonban úgy ítélték meg, hogy a fegyveresek által elkövetett bűncselekményekért Vojislav Seselj nem vonható felelősségre, a vádhatóság ugyanis nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a politikus tudtával vagy egyetértésével, esetleg az ő parancsára történtek volna a jogsértések.

Nem tudják letöltetni Roháccsal a magyar büntetését?

Szinte biztos, hogy a Magyarországon első fokon életfogytiglanra ítélt Jozef Rohác nem marad magyar börtönben – véli a férfi ügyvédje. Sőt, előfordulhat, hogy a magyarországi büntetését tulajdonképpen le sem fogja tölteni. A védő azt is elmondta, elképzelhető, hogy másodfokon új bizonyítási eljárással próbálja majd elérni ügyfele felmentését. Jozef Rohácot csütörtökön ítélte életfogytiglani szabadságvesztésre első fokon a Fővárosi Törvényszék a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő-gyilkosság miatt. A szlovák állampolgárságú férfi szerdán távollétében hazájában is életfogytiglanit kapott. A szlovák bíróság – szintén nem jogerős – döntését azzal indokolta, hogy Jozef Rohác egy pozsonyi bűnszervezet tagjaként az 1990-es években kivégzésszerű alvilági gyilkosságokban vett részt.

Tételek: 15021 - 15040 / 16283 (815 oldal)