Hírfolyam

Ab: Közpénz marad az MNB-alapítványoknak adott közpénz

Az Alkotmánybíróság a várakozásoknak megfelelően két pontban is alkotmányellenesnek találta a jegybanktörvény március 1-jei módosítását, ezért a jogszabálytervezet – a köztársasági elnök véleményével összhangban – nem hirdethető ki. Az Ab kiemelte, hogy az MNB közfeladatot lát el és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Alkotmányellenes a törvénytervezetnek az a rendelkezése is, amelyik a folyamatban lévő, tehát a módosítás hatályba lépése előtt indult bírósági eljárásokban is kizárta az adatnyilvánosságot. Ez azt jelenti, hogy a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos adatigénylések elutasítása miatt korábban indult perekben az adatigénylők jogai nem korlátozhatók.

Mi lesz az építési reklámhálókkal?

Elszaporodtak az építési reklámhálók Budapesten, amelyek között számos reklám a megfelelő engedélyek nélkül került ki. Szigorú ellenőrzések, majd kényszerbontások is jöhetnek. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az építési reklámhálók tekintetében a helyi (kerületi) önkormányzatok, illetve ott, ahol a főváros a tulajdonos, maga a Fővárosi Önkormányzat, az általános reklámberendezésekhez képest - rendeletükben - speciális követelményeket állapítanak meg. A jogellenes kihelyezés következményeit a vonatkozó rendeletek egyértelműen rögzítik.

Gyermekbántalmazás: eljárási szabályokat sértettek elsőfokon

Hatályon kívül helyezte a Budapest Környéki Törvényszék ítéletét a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás ügyében szerdán a Fővárosi Ítélőtábla, mert szerinte az elsőfokú bíróság eljárási szabályokat sértett a szexuális erőszak vizsgálata során. A tábla szerint a kiskorú veszélyeztetése vádjának vizsgálatakor az elsőfokú bíróság betartotta az eljárási szabályokat, eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének, és a tényállást hiánytalanul állapította meg, ez azonban nem mondható el a szexuális erőszak esetében. A végzés szerint a táblabíróság nem orvosolhatta az elsőfokú eljárás hiányosságait, törvény tiltja ugyanis, hogy a felmentett vádlottakra a másodfokú bíróság bűnösség megállapítására alkalmas tényállást állapítson meg.

Kampányfinanszírozási népszavazás: indulhat az aláírásgyűjtés

A Kúria szerdán jogerősen helybenhagyta hitelesítésről hozott választási bizottsági határozatot, így megkezdődhet az aláírásgyűjtés a kampányfinanszírozás átalakításáról szóló népszavazási kezdeményezéshez.

Kúria: nem tartható népszavazás a polgármesterek hozzátartozóinak cégeiről

A Kúria szerint nem tartható népszavazás a polgármesterek hozzátartozóinak tulajdonában álló szervezetek közbeszerzési eljárásban való részvétele korlátozásáról.

Ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés az új vámkódexet

A gazdasági tárca által benyújtott törvényjavaslatot az új vámkódexről 178 parlamenti képviselő egybehangzó igen szavazatával fogadta el az Országgyűlés. Az új szabályok már május 1-jétől a segítik a tisztességes vállalkozásokat. A jogkövetők akár mentesülhetnek is a bírság megfizetésének kötelezettsége alól. Kedvezményben részesülnek a jogsértést önként felfedő és a jogszerű állapot helyreállításában proaktívan tevékenykedő vállalkozások. Az első hibázásnál gyakorlatilag csak figyelmeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hiszen az új vámkódex mentesíti a bírságkiszabástól a hatóság ellenőrzésének megkezdése előtt önellenőrzést végző vállalkozót. A vámhivatal az új szabályok alapján az ellenőrzés megkezdése után is előnyben részesíti a tisztességes gazdálkodókat, hiszen együttműködésük esetén az eredetileg kiszabható bírság felét kell csak megfizetniük.

Országgyűlés: a Ház újra döntött az otthonteremtési közösségekről

Egyértelműsítő, pontosító módosításokkal ismét lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását az Országgyűlés szerdán, miután az erről szóló, két hete elfogadott törvényt az államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak. Módosította a parlament szerdán az államháztartási törvényt is, lehetővé téve ezzel, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható. Továbbá az Európai Bizottság kifogásaira reagálva módosította az Országgyűlés a paksi atomerőmű bővítéséről szóló közérdekű adatigénylés szabályait, lehetővé téve az adatigénylőknek a jogorvoslat lehetőségét az adatkiadás állami megtagadása után. A sportfejlesztési támogatások elszámolásával kapcsolatos, a jelzálogjogra vonatkozó egyes szabályokat ugyancsak megváltoztatta az Országgyűlés, illetve pontosította az ügyintézési határidőket a társasági adóról és osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvény módosításával.

Milliós bírságot is kaphatnak a társasházak

Egy napja maradt a társasházaknak, hogy a január 1-jével hatályba lépett, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló rendeletben előírt határidőre elkészítsék saját tűzvédelmi szabályrendszerüket. A tűzvédelmi használati szabályainak kidolgozása, megismertetése és betartatása a közös képviselő felelőssége, a mulasztással, tűzvédelmi előírások be nem tartásával járó bírság pedig akár 10 millió forint is lehet.

Visszakapták az 5 percet a fővárosban parkolók

Visszakerült a budapesti parkolási rendeletbe a korábban törölt ötperces türelmi idő. A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében az autósoknak ismét lesz 5 percük a leparkolás után, hogy jegyet vásároljanak. A rendelet módosítását a hatálybalépését követő fél éven belül - a fővárosi parkolás-üzemeltetők bevonásával, azok tapasztalatai alapján - felülvizsgálják és arról ismét tárgyal majd a Fővárosi Közgyűlés.

Kúria: közpénz az MNB-alapítványoknak juttatott vagyon

Közpénz az a vagyon, amit a Magyar Nemzeti Bank juttatott a három Pallas Athéné alapítványának, ezért azok kötelesek kiadni, hogy mely társaságokat, mennyivel és milyen célra támogatták. A Kúria szerdán kihirdetett döntése szerint is közpénz az a vagyon, amit a Magyar Nemzeti Bank juttatott a 2014. január és április között létrehozott három Pallas Athéné alapítványának, a Domus Animae-nek, a Domus Scientiae-nek és a Domus Concordiae-nek, ezért azok kötelesek kiadni, hogy mely társaságokat, mennyivel és milyen célra támogatták. Ezzel a Kúria helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla tavaly december 8-án, a Világgazdaság újságírója által indított perben hozott jogerős ítéletét. Ennek felülvizsgálatát kérték az alapítványok a Kúriától, mondván, a nekik juttatott vagyon elveszítette közpénz jellegét, lapunk újságírója pedig azt, hogy ne csak a társaságok, hanem azon magánszemélyek adatai is megismerhetők legyenek, akiket az alapítványok támogattak. A másodfokú ítélet jól ítélte meg, hogy az alapítványok közfeladatot látnak el közpénzből; a közérdekű célokra juttatott vagyon közpénz, amely az alapítványhoz rendeléssel nem veszíti el közpénzjellegét – mondta ki a Kúria, mely döntése ellen fellebbezésnek nincs helye.

Feltörte az FBI a San Bernardino-i terrorista iPhone-ját

Hivatalosan is lezárult a nyilvános és jogi vita az amerikai kormány és az Apple informatikai óriáscég között. A Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) ugyanis sikerült az Apple segítsége nélkül feltörnie a San Bernardino-i terroristák egyikének okostelefonját.

Követ el szerzői jogsértést az etikus hacker? 2. rész

A cikksorozat második részében a szerzői jogi kockázatokat vizsgáljuk, és arra keressük a választ, hogy jogosult-e az etikus hacker a megbízója által használt szoftverek hibáinak felfedése és azok javítása céljából a szoftvereket többszörözni, módosítani vagy esetleg visszafejteni.

Brüsszel ítéletet hozott a magyar kaszinó-szabályozásról, jöhetnek a százmilliárdos perek

Az uniós bíróság azt kifogásolta, hogy a magyar jogalkotó nem írt elő olyan átmeneti időszakot, amely alatt az új jogszabályokhoz alkalmazkodni lehet, illetve ésszerű kompenzációs rendszert sem alakított ki a vállalkozók kárpótlására. Ez azt jelenti, hogy megnyílt a vállalkozók kártérítési alapja, akik a magyar bíróságokon százmilliárd forintos kártérítésért perelhetik a magyar államot a közeljövőben. A perek hamarosan elkezdődnek, a hazai bíróságokon múlik, hogy a szerencsejáték-szervezők mekkora kártérítést kapnak a nyerőgépek betiltása miatt.

Eltörölhetik a jutalékplafont

Számos ponton módosulhatnak a pénzügyi intézményekre vonatkozó jogszabályok a közeljövőben. A kormány honlapján lévő salátatörvényt múlt péntekig lehetett véleményezni. A jogszabálytervezet módosítja egyebek között az önkéntes pénztárakra vonatkozó jogszabályokat. A tervezet alapján a más pénztárból átléptetett tagokra továbbra is csupán az egy év alatt a működési tartalék terhére elvont összeg fizethető ki az ügynököknek, az új tagokra viszont nem korlátozzák már a jutalékot. Változnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb) vonatkozó szabályok is. Az egyik módosítás, hogy ha az autó üzemben tartója jogi személy, akkor a cég jogutódlással történő megszűnésekor nem szűnik meg a kgfb-szerződés.

Újabb jogszabályváltozások várhatók az egészségügyben

A fesztiválok helyszínén ideiglenes fiókgyógyszertár létesülhetne, négy új pszichotróp vegyületet vennének fel ezen anyagok jegyzékébe, és egyebek között változna a teljes családok gyermekápolási táppénzjogosultsága annak a jogszabálytervezetnek a nyomán, amely a kormány honlapján olvasható. A törvényjavaslat nem tenne különbséget a teljes családok (apa-anya együtt) és az egyszülős háztartások között a gyermekápolási táppénzjogosultság számításánál, így a változtatás szerint a jövőben a teljes családok is ugyannyi gyermekápolási táppénzes napra szerezhetnek jogosultságot, mint az egyedülállók. A jogalkotó megjegyzi, a jelenleg hatályos rendelkezés előnyben részesíti azon szülőket, akik egyedülállóként nevelik gyermeküket, és rövidebb táppénzes időszakra lehet jogosult az a család, ahol az apa és az anya együtt, teljes családban gondozza gyermekét.

Megújul a jövedéki adóról szóló törvény

A kormány a jövedéki adózás szabályainak módosítását tervezi, az egységesítés, az adminisztráció csökkentése és az adóbeszedés hatékonyságának növelése érdekében. A kormány honlapján véleményeztetésre közreadott jogszabálytervezet általános indoklása szerint az alapvetően 1998-ból származó jogszabály elfogadása óta végbement technikai fejlődés, a szabályozás alkalmazásának tapasztalatai, problémái indokolják a szabályozás modernizálását. Az adómértékekben alapvető változásokat nem tartalmaz a tervezet. A legnagyobb változást a tervezet a jövedéki eljárás menetében hozza. Módosulnak a nyilvántartás, az adatszolgáltatás és az engedélyeztetés szabályai, alapvetően az eljárások elektronizációjára épít az új jogszabály.

Módosítást fogadott el a nok-törvényhez a törvényalkotási bizottság

Tizenhét pontból álló, zömében egyértelműsítő, pontosító módosításokat fogadott el az államfő által a Háznak megfontolásra visszaküldött, a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényjavaslathoz az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága kedden. A változtatások a többi között rögzítik, hogy a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét. Egy változtatás a kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximálja, míg a licitekét annak 60 százalékában. Egy módosítás kimondja, hogy a közösség a tevékenységét - az előre megjelölt időtartamon túl - addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut. A törvény kimondaná azt is, hogy a szervező zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett nok vagyonától. Változna még az is, hogy ha a közösséget az előzetes megállapodástól számítva fél éven belül nem veszik nyilvántartásba, a lakásvásárló mentesül a kötelezettségek alól, és a szervező köteles visszafizetni neki a regisztrációs díjat.

Áder indítványairól dönthet az Ab csütörtökön

Várhatóan csütörtökön dönt az Alkotmánybíróság (Ab) Áder János indítványairól, amelyekben a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról (MNB), valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról - közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára kedd este az MTI érdeklődésére. Áder János március 9-én fordult a törvénymódosítások miatt az Ab-hez. Indítványai szerint az MNB-törvény módosítása nincs összhangban a közpénzekkel gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját pedig a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkozva kérte Áder János. Ha az Ab alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek, ha viszont az Ab elutasítja az indítványt, akkor az államfőnek haladéktalanul alá kell írnia a törvényeket.

Immár hivatalos: nincs szükség az egy hónapja még kötelező, ablakba vágható szellőzőkre

Ha valaki március 1. előtt néhány nappal lecserélte a régi, konyhai fa ablakát jól záródó műanyagra, és nem vágatta ki az ablakot, hogy arra felszerelje a résszellőzőt, könnyen „nem felelt meg” minősítést kaphatott a gázszolgáltatótól, ami akár a gázóra elzárását is jelenthette szélsőséges esetben. Ám ha valakinél ugyanebben az ügyben március 1. után kopogtatnak ellenőrzés végett, ugyanaz a nem átvágott ablak most már simán megkapja a „megfelelt” minősítést. A napokban körlevelet kaptak az E.on saját és vállalkozási szerződéssel dolgozó gázszerelői is, miszerint mindenkinek kötelező alkalmazni a nemzetgazdasági miniszter március 1-én hatályba lépett 7/2013 (II.22) NGM rendeletét, amelynek melléklete a megváltozott Műszaki Biztonsági Szabályzat. Amint megtudtuk, a „nem megfelelő” esetekben a lakó is kérhet ismételt felülvizsgálatot.

Magyarország elkötelezett a kvótaper végigvitelében

Csütörtök éjfélkor lejárt az a határidő, amíg az unió tagállamai és az Európai Bizottság beavatkozhattak abba a kvótaperbe, amelyet Magyarország indított még tavaly december 3-án a luxembourgi bíróságon a belügyi tanács – a kötelező betelepítési kvótáról hozott – szeptemberi döntése ellen. A tanács mellett beavatkozóként bejelentkezett Görögország és Olaszország mint a döntés "kedvezményezettjei", továbbá Franciaország, Németország, Svédország és Luxemburg. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a beavatkozások száma azt jelzi, hogy precedens jellegű perről van szó. Reményét fejezte ki, hogy a Magyarország által benyújtott keresetben megfogalmazott tíz jogi érv megfelelően megalapozza majd a kötelező kvótáról hozott döntés megváltoztatását.

Tételek: 15041 - 15060 / 16283 (815 oldal)