Hírfolyam

Megszűnik a bírósági végrehajtói kamara

Nyáron megszűnik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és hozzá kapcsolódó más törvények módosítása alapján, melyeket kedden szavazott meg az Országgyűlés 147 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett. A módosítás szerint a kamara augusztus 31-én megszűnik, általános jogutódja, a végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a szeptember 1-jén megalakuló Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lesz. A kamara elnöksége addigra elkészíti a kamara hatályos szerződéseinek jegyzékét, iratanyagukat átadásra előkészíti, továbbá beszámolót, vagyonmérleget és azt alátámasztó vagyonleltárt készít. A végrehajtói karra bizonyos eltérésekkel a köztestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Elfogadta a magáncsődtörvényt a parlament

Törvényt hozott az Országgyűlés a családi csődvédelemről, amely első lépcsőben szeptemberben lép hatályba. A KDNP javaslatát 142 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház. Igennel az előterjesztők mellett a fideszesek és a jobbikosok voksoltak, a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek többsége tartózkodott, míg az egy nem szavazatot a szintén független Fodor Gábor adta le. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.

Emlékeznek a matricás autókra? 6 évet kapott az Il Ferro-per elsőrendű vádlottja

Az Il Ferro egykori vezetője tagadta bűnösségét. A férfit gépkocsikon elhelyezett reklámokkal kapcsolatban sok száz millió forintos hűtlen kezeléssel, sikkasztással, csalással vádolják. Az elsőrendű vádlottat, az Il Ferro Kft. ügyvezető igazgatóját a bíróság hűtlen kezelésben, sikkasztásban, több mint kétezer rendbeli csalásban és számviteli rend megsértésében találta bűnösnek, amiért 6 év börtönbüntetésre, valamint 428 millió forint vagyonelkobzásra ítélték - tudósított hétfőn a Hír TV az autómatricákról elhíresült ügyben hozott elsőfokú döntésről.

Életfogytiglanra ítélték a battonyai rémeket

Jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla hétfőn azt a két férfit és egy nőt, akik Battonyán évekig kínoztak egy fiatal lányt. Áldozatuk végül 2010 nyarán belehalt a bántalmazásba. A táblabíróság a vádlottakat társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek. Az ítélőtábla - az elsőfokú bíróság ítéletét súlyosítva - a jelenleg 39 esztendős elsőrendű vádlott, Maczák Zoltán esetében kizárta a feltételes szabadság lehetőségét. A 37 esztendős másodrendű vádlott Sztáncs Zoltán legkorábban 32, felesége a szintén 37 esztendős Sztáncsné Kecskés Adrienn harmadrendű vádlott 35 év után hagyhatja el a fegyházat.

Bírói egyesület: csak a bíróság jogosult a vádról értékítéletet mondani

A büntetőeljárási törvény egyedül a bíróságot jogosítja fel, hogy döntésében a vádról értékítéletet mondjon – írta hétfői közleményében a Magyar Bírói Egyesület. Felhívták a figyelmet arra, hogy a bíróság döntését az eljárás résztvevői jogorvoslati kérelmükben kifogásolhatják, kritizálhatják. “A sajtó nyilvánosságának felhasználása az eljáró bíró személyének becsületsértő módon történő lejáratására, a bíróság nem ügydöntő határozatának bírálatára az eljárás résztvevője részéről etikátlan” – írták. Az ilyen megnyilvánulás nyomásgyakorlásként értékelhető, ami veszélyezteti a bírói függetlenséget és egy jogállamban megengedhetetlen – fogalmaztak.

Tizenegy közérdekű hitelperben döntött már a Fővárosi Törvényszék

Az eljárások révén akár ügyfelek százezrei kaphatnak különböző összegeket - mondta Binder István. Már tizenegy közérdekű hitelperben döntött a Fővárosi Törvényszék, négy esetben a Magyar Nemzeti Bank pernyereségével zárult az elsőfokú eljárás, hat alakalommal részben helyt adtak a jegybank keresetének, egy esetben pedig az érintett pénzügyi intézménynek adott igazat a bíróság - írta hétfői számában a törvényszék közlésére hivatkozva a Napi Gazdaság.

Handó: ésszerűbb, bürokráciamentesebb ítélkezést hoz a közigazgatási perrendtartás

Az ésszerűbb ügymenet és a bürokrácia okozta terhek lebontása irányába mutat, a jó állam felé teendő újabb lépés a koncepcióként már létező közigazgatási perrendtartás megszületése - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy pénteki, budapesti szakmai fórumon. Handó Tünde példaként említette, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok néhány évvel ezelőtti felállítása óta az ügyhátralék negyedével, a két évnél tovább húzódó jogviták száma viszont hetven százalékkal csökkent, így uniós összehasonlításban a magyarországi közigazgatási bíráskodás Európa élvonalába lépett.

Módosítják a munka törvénykönyvét?

Jogi úton támadja a Magyar Szakszervezetek Szövetsége a munka törvénykönyve munkavállalókat sújtó rendelkezéseit. Egyik sikeres perük nyomán az Országgyűlés már kénytelen volt módosítani az egyik paragrafust. A jogszabály felülvizsgálatára a vagyonvédelmi érdekvédők szerint is szükség lenne, mert az hozzájárul az ágazatban tapasztalható nagyarányú feketemunkához. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arra emlékeztet: az ő beadványuk nyomán ítélte jogtalannak a bíróság azt az előírást is, hogy a betegszabadságon töltött idővel arányosan csökkenthető a dolgozók éves rendes szabadsága. A nyertes per után a parlament január elsejétől módosította a törvényt, a szakszervezet azonban most kártalanítást követel azoknak, akik a régi szabály miatt rosszul jártak.

Felfüggesztett börtönt kapott Csipak Péter

Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték első fokon Csipak Péter vállalkozót természetkárosítás miatt, mivel házát védett természeti területre „terjesztette ki”. A többi vádlottra is felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki csütörtökön a Fővárosi Törvényszék bírája, és a vállalkozóval együtt mindannyian pénzbüntetést is fizethetnek. Csipak a II. kerületi Cirbolya utcában az állam és a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő, 2010 óta Natura 2000 természetvédelmi védettség alatt álló erdő szomszédságában építkezett. A vállalkozó megkapta az építési engedélyt, de a Pilisi Parkerdő részéről felhívták a figyelmét arra, hogy a kezelésében lévő, az ingatlan mellett található védett erdőterületet "deponálásra, bejárásra, illetve bármilyen igénybevételre nem engedélyezik”, továbbá kérték a telekhatárok jól látható kijelölését és betartását. Azonban – a vádirat szerint – az építkezés során elvégzett nagy volumenű földmunkák, a rézsű kialakítása, a támfalak építése, az erdei talajbolygatás, a fák és aljnövényzet kiirtása, mintegy 2316 négyzetméternyi erdőrészlet engedély nélküli, jogellenes elpusztítása miatt jelentős természetkárosodás következett be.

Másodfokon súlyosbították a WC-ben meghalt csecsemő rokonainak büntetését

Egy év hat hónap felfüggesztett fogházról öt év fegyházra és gondatlanságból elkövetett emberölésről emberölésre súlyosbította a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla pénteken az újszülöttjét magára hagyó cséri nő férjének és anyósának büntetését, illetve annak minősítését. Széplaki László tanácselnök a jogerős ítélet indoklásában elmondta, a férj és az anyós – Gy. Gábor másodrendű és Gy. Miklósné harmadrendű vádlott – azzal védekezett, hogy nem hitte el, a nő szülni fog. A bizonyítékok alapján azonban "egyértelmű volt, hogy tudták" – tette hozzá. Kifejtette: az asszony anyósa eleve azzal a szándékkal ment át, hogy a szülő nőnek segítsen. A mentőszolgálat diszpécserének azt mondta a férj, hogy "kicsúszott a gyerek". Amikor megérkeztek a mentők, akkor pedig azt, hogy "valószínűleg meghalt a gyermek".

Százezres havi járadékot követelnek életük végéig

Teljes kártérítési felelősséggel tartozik az utazási iroda a 2011-ben történt hurghadai buszbaleset ügyében – ezt állapította meg a Pesti Központi Kerületi Bíróság közbenső ítéletében. A szerencsétlenségben 11-en meghaltak és 27-en megsérültek az Egyiptomban nyaraló magyarok közül. A magyar utasokat szállító busz balesetét a sofőr okozta, túl gyorsan hajtott egy éles kanyarban. A szerencsétlenségben 11-en meghaltak, 27-en megsérültek, sokan maradandó károsodást szenvedtek. A kártérítéseket követően tavaly tízen indítottak pert a társaság ellen, általában százezres nagyságrendű havi járadékot követelnek életük végéig. A végső ítéletet a törvényszék mondja ki.

A Kúria megerősítette a korábbi ítéleteket Török Ferenc MOB elleni perében

A Kúria felülvizsgálati eljárásban megerősítette a korábban első- és másodfokon hozott ítéleteket Török Ferencnek a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) ellen indított perében - írja csütörtöki számában a Népszabadság az öttusázó olimpiai bajnok ügyvéd tájékoztatására hivatkozva.

A Telekom és a Telenor a díjszabás-módosítása ügyében az NMHH megegyezésben bízik

Közeli megoldásban bízik az NMHH a Telekom és a Telenor július 1-jétől tervezett kétoldalú szerződésmódosításainak ügyében. A szolgáltatók már megkezdték önkéntes vállalásaik végrehajtását - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) csütörtökön az MTI-vel.

Devizahitelek: miért nem szólt a közjegyző, hogy tisztességtelen a szerződés?

Egy magánszemély bírósághoz fordult, mert a közjegyző úgy engedélyezte ingatlanja végrehajtását, hogy a szerződés tisztességességét nem vizsgálta meg. Az Európai Bíróságon jár az ügy. Még 2007 decemberében egy magánszemély svájci frank alapú devizahitel-szerződést kötött az Erste Bankkal. Az adós a kölcsönszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amelynek értelmében a bank vele szemben nemfizetés esetén közvetlenül a közjegyzőtől kérhette ún. végrehajtási záradék kibocsátását, amellyel bírósági eljárás nélkül megindítható az adós ellen a végrehajtás. Miután az adós a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a bank kérte a végrehatási záradék kibocsátását, aminek a közjegyző eleget is tett.

Már 23 gyanúsítottja a van a több száz milliós költségvetési csalásnak

Újabb három gyanúsítottja van egy több száz milliós költségvetési csalás miatt folyó nyomozásnak, a rendelkezésre álló adatok szerint az elkövetők valótlan tartalmú kérelmekkel jogosulatlanul igényeltek uniós területalapú támogatásokat - közölte a Fővárosi Főügyészség ma az MTI-vel.

Pontosításokat fogadott el a családi csődvédelemmel kapcsolatban a TAB

Kiegészítik a kormányrendeleti felhatalmazást, pontosítják a családi vagyonfelügyelővel szemben támasztott követelményeket, és egyes esetekben a végrehajtással kapcsolatos szabályokat azok a módosító javaslatok, amelyeket csütörtökön fogadott el a természetes személyek adósságrendezéséről szóló előterjesztéshez az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

A bezárt kislétai kislány esete tanulságokkal szolgál

Az ombudsman szerint a kislétai bezárt kislány esete komoly tanulságokkal szolgál mind a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésével, mind a lakókörnyezet szerepével kapcsolatban. Azt mutatja, hogy minden jelzés számít a gyermekek veszélyeztetettségének felismerése és a megelőzés szempontjából.

A szabadságok miatt perlik az államot

Pert indít a magyar állam ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) jogalkotással okozott kár miatt, mivel a munka törvénykönyvének 2012 és 2014 között érvényben lévő rendelkezései miatt csökkent a kivehető alapszabadság mértéke, és emiatt számos munkavállalót kár ért - mondta Kordás László, a MASZSZ elnöke szerdán, egy budapesti sajtóbeszélgetésen.

A tényleges életfogytiglannal kapcsolatban jogegységi eljárás indul a Kúrián

A Kúria büntető kollégiumának vezetője jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta egy tényleges életfogytiglannal kapcsolatos döntés miatt. A Kúria büntető kollégiumának vezetője az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításáért jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott, a tényleges életfogytiglani büntetés alkalmazását érintő döntése következtében felmerült elvi kérdésben - áll a Kúria honlapján szerdán közzétett egymondatos közleményben. Június 11-én a Kúria öttagú tanácsa mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést Magyar László ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt. Elrendelte ugyanakkor azt, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.

A végrehajtási eljárással kapcsolatban felmerülő büntetőjogi kérdések

A bírósági végrehajtás az elmúlt években rendkívüli módon a figyelem középpontjába került. A kedvezőtlen gazdasági folyamatok, a gazdasági környezet megváltozása sokakat hátrányosan érintett. Szembetűnő, hogy míg 2007-ben 194 482 végrehajtási eljárás indult, addig a 2013-as esztendőben az újonnan indult végrehajtási ügyek száma elérte 495 226-ot.

Tételek: 15141 - 15160 / 15588 (780 oldal)