Hírfolyam

Negyedszerre hallgatnák ki a kislányt a zaklatási ügyben

A Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult egy anya, mert a hatóságok negyedszerre akarják kihallgatni a kislányát, aki szexuális bűncselekmény áldozata lett. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint gyermekkorú személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. A jogvédők szerint a kislány vallomása pótolható lenne, hiszen az elkövető már korábban beismerte tettét.

Milliós bírság a jogsértő devizás cascodíjak miatt

Az MNB tegnap publikált határozatában a jogosulatlanul felszámított árfolyam-különbözet fogyasztóknak történő visszatérítésére kötelezte a K&H Bankot a forint alapú casco díjak devizában történő jogsértő felszámítása miatt. Az MNB mindemellett 4,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal is sújtotta a Bankot. A hitelintézeti törvény 2011. szeptemberi módosítása értelmében a különböző díjak devizában történő felszámítására csak kivételesen kerülhet sor. Jelen esetben azonban a casco díj - a törvényi előírással ellentétben - nem minősült az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban álló költségnek, illetve nem devizában terhelte a Bankot, így annak felszámítása jogsértő volt. A Bank az árfolyam-különbözetet 2016. május 15-ig köteles a fogyasztók részére visszatéríteni.

Még az idén módosulhat a büntetőeljárási törvény

Még ebben az évben módosítja a parlament a büntetőeljárási törvényt – mondta az Országos Bírósági Hivatal bírája a Magyarország élőben című műsorban. Frech Ágnes elmondta: a bizonyítási eljárás lefolytatásában lehet változás, de az OBH azt is javasolja, hogy ne kelljen minden esetben indokolnia a bírónak. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy határidőhöz kössék a különböző ügyeket, így rövidülnének a most túl hosszú eljárások.

Törvénykezési helyek jöhetnek létre a járásbíróságok területén

Törvénykezési helyek jöhetnek létre a járásbíróságok illetékességi területén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvények – az Országgyűlés által 2016. március 2-án tárgyalt – módosításával. Völner Pál közölte, a törvénykezési helynek nem jelölnek ki külön illetékességi területet, azt, hogy mely ügyekben jár el, az ügyelosztási rendben kell meghatározni. Jelezte: a törvénykezési helyek létrehozását a bíróságok elnevezéséről szóló törvényben kell meghatározni. Indoklásként elmondta: az állampolgároknak és a gazdasági élet szereplőinek az a jó, ha vitás ügyeiket hozzájuk minél közelebb bírálják el.

Úgy tűnik, lemondhat az FBI az iPhone-adatokról

Nem kötelezhető az Apple, hogy oldja fel egy drogügyletben használt iPhone okostelefon titkosítását, hozzáférhetővé téve a készüléken lévő adatokat – döntött helyi idő szerint hétfőn egy New York-i bíró. A bíró úgy döntött: az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium nem kötelezheti a vállalatot, hogy akarata ellenére segítse az FBI nyomozóit, s a kongresszus soha nem hozott olyan törvényt, amely erre felhatalmazást adna. Az igazságügyi tárca tudatta: csalódottak a bíró döntése miatt, és fellebbezni fognak ellene. Az Apple későbbre ígért reagálást az ítéletre. A szövetségi hatóságok egy 227 éves, de kétségkívül hatályos jogszabály alapján kérik, hogy az Apple tegye hozzáférhetővé a telefonon lévő adatokat.

Észszerű indokkal zárták ki a hajléktalant a vérplazma-adományozásból

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete szerint nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét az a cég, amely kizárt egy hajléktalan férfit a vérplazma-adományozásból, mivel a kizárásnak ésszerű indokai voltak - közölte a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya kedden az MTI-vel. A bíróság indokolásában rámutatott arra, hogy a felperest a vállalkozás az alkalmazott minőségbiztosítási rendszere alapján zárta ki a vérplazma-adományozásból. Kiemelték: a minőségbiztosítási rendszer szigorúbb feltételeinek alkalmazását a vérplazma felhasználásával készült készítményeket kapó betegek testi egészséghez fűződő, az Alaptörvényben elismert jogának magasabb szintű biztosítása indokolta.

Aranykéz utcai fordulatok

Meglepő vallomást tett tegnap Portik Tamás és Jozef Rohác perében Sándor István. A volt fedett nyomozó azt állította, nem az „olajozó” Portik Tamással volt problémája az Aranykéz utcában 1998-ban megölt Boros Tamásnak. Pedig a vád szerint éppen Portik bízta meg Rohácot azzal, tegye el láb alól Borost.

Szabadon engedhetik a "skálás gyilkost"

Feltételesen szabadlábra kerülhetne a budai Skála áruháznál történt egykori pénzszállítórablás húsz évvel ezelőtt életfogytiglanra ítélt egyik elkövetője, az elsőfokú bírósági végzés nem jogerős. A bíró megállapította, hogy a feltételes szabadság ideje tíz év, és ez idő alatt az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll. A bíróság az elítélt részére külön magatartási szabályokat írt elő, amelyek megszegése esetén - ügyészi indítványra - a feltételes szabadság megszüntethető. Bene Lászlót a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a budai Skála áruház pénzszállító-autójának kirablása, valamint több ember, így egy 23 éves egyetemista és két vadász életének kioltása miatt.

Még mindig sok per indul devizahitel-szerződések miatt

A 2014 nyarán elfogadott első devizatörvény alapján nagyjából 12 ezer ügyet akasztott meg a bíróság. Fel kellett függeszteni minden olyan eljárást, amelyben a hiteladós azt állította, hogy kölcsönszerződése az árfolyamrés vagy az egyoldalú szerződésmódosítások miatt érvénytelen. Az ilyen perek azután folytatódhatnak, hogy a bank megfelelő módon elszámolt ügyfelével - mondta Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese. Eddig nagyjából hétezer felfüggesztett eljárás indult újra, s ezek körülbelül fele már be is fejeződött. Azóta újabb kölcsönfelvevők fordultak ilyen okok miatt az igazságszolgáltatáshoz, így február elejére 18 ezer környékére emelkedett az érintett eljárások száma.

Nyilvános vitaülés a Ptk. jogi személyekről szóló Harmadik Könyvéről

Nyilvános vitaülést szervez a Ptk. jogi személyekről szóló Harmadik Könyvéről a Magyar Jogász Egylet 2016. március 8-án. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Európai Bíróság: van, amikor megszabható, hol telepedjen le egy menekült

Az európai uniós tagállamoknak jogukban áll előírni, hogy az ország területének melyik részén telepedjenek le az általuk nemzetközi védelemben részesített személyek, amennyiben a menekülteknek fokozott integrációs nehézségeik vannak - mondta ki keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága. Keddi ítéletében a bíróság megállapította, hogy a vonatkozó uniós irányelv szerint az EU-tagállamoknak a területükön nemcsak a szabad mozgás, hanem a lakóhely szabad megválasztásának lehetőségét is biztosítaniuk kell a kiegészítő védelemben részesített személyek számára. A bíróság mindazonáltal úgy véli, hogy a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára lakóhelyre vonatkozó kötelezettség állapítható meg, amennyiben fokozott integrációs nehézségekkel szembesülnek a védelmet nyújtó tagállam területén jogszerűen tartózkodó más - szintén nem uniós - polgárokkal összehasonlítva.

Változnak a jelzálogszabályok

A HVG értesülése szerint nyárra fogadhatják el a Ptk. jelzálogszabályainak módosítását. A jogalkotó célja a lakáshitelezés fellendítése. Pangás a jellemző ugyanis mostanában a jelzálog-hitelezésre. Az igazságügyi tárcánál már el is készült a módosítási javaslatok első variációja – tudta meg a HVG –, amely áprilisban kerülhet az Országgyűlés elé. Az elképzelések szerint nagyjából nyárra fogadhatják el a módosításokat, amikorra fellendülhet a lakáshitelezés.

Felszólításnak látszó levelekkel verik át a cégeket

Az elmúlt időszakban elterjedt gyakorlat szerint főleg külföldi cégek kéretlen díjfizetési felszólításokat küldenek közvetlenül védjegyjogosultaknak, olyan látszatot keltve, mintha hivatalos számláról lenne szó. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is igen részletesen foglalkozik a gyakorlattal, mely több százezer forintos kárt is okozhat a gyanútlan áldozatok számára. A Hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy az e cégek által nyújtott szolgáltatások semmilyen kihatást nem gyakorolnak az általa intézett iparjogvédelmi hatósági eljárások lefolytatására, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére.

Bővítenék az MNB-törvény módosításában érintettek körét

A törvényalkotási bizottság szerint az MNB cégei által tulajdonolt vállalkozásokat is megilleti az üzleti titokra való hivatkozás lehetősége. Az ellenzék mellett a NAIH is Alaptörvénybe ütközőnek véli a tervezett módosítást.

Visszaható jogértelmezés - Februári Ab-mustra

Az Alkotmánybíróság februárban megsemmisített egy bírósági döntést és egy jogegységi határozatot, továbbá alkotmányos követelményt és megsemmisítés nélküli alaptörvény-ellenességet állapított meg. Egyik határozatához négyen párhuzamos indokolást, heten pedig különvéleményt csatoltak.

Törölni kell az ügyvédek mobilját

Megfelelő adattörlés után kellene leselejteznie régi számítógépeiket és használt okostelefonjaikat a magyar ügyvédi irodáknak. A kamara most kiadott ajánlása erre és több más fontos információbiztonsági kérdésre is felhívja a figyelmet. Az ügyvédeket és az ügyvédi irodák alkalmazottait törvény kötelezi a titoktartásra. Ez a kötelezettség kiterjed azokra a rendszergazdai szolgáltatást nyújtó cégekre is, melyek vállalják, hogy az információkat tartalmazó számítógépeket és okostelefonokat üzemeltetik. A technológia fejlődésével párhuzamosan azonban egyre nehezebb megőrizni a titkokat, így mára az első számú veszélyforrássá az vált, hogy a bizalmas információkhoz valamilyen technológiai hiba vagy mulasztás miatt fér hozzá illetéktelen személy. A Magyar Ügyvédi Kamara ezért útmutatót adott ki az információbiztonság javításához, melyet nemcsak az ügyvédeknek és az ügyvédi irodák munkatársainak.

Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Trócsányi László és Darák Péter

A hatalmi ágak közötti párbeszéd és együttműködés fontosságát hangsúlyozta Darák Péter, a Kúria elnöke és Trócsányi László igazságügyi miniszter is a Kúrián tartott konferencián. Előfordulnak esetek, amikor a hatalmi ágak közötti párbeszéd megszűnik, és helyére monológok lépnek. Az ilyen rossz irányú változásnak több oka lehet: akár személyes, akár szervezeti, akár egy meghatározott, az adott pillanatban megkerülhetetlennek látszó probléma. A helyes válasz azonban soha nem a kommunikáció megszakítása, hanem a létező szakmai kapcsolatok felhasználásával a párbeszéd folytatása – hangsúlyozta a Kúria elnöke. Trócsányi László arra helyezte a hangsúlyt, hogy a hatalmi ágak szétválasztása nem öncél, hanem annak felismerése, hogy ezek autonóm módon, függetlenségük tiszteletben tartásával képesek leginkább szolgálni a közjót, ennek jegyében pedig szükség van az együttműködésre is.

Eltolnák egy évvel a nagy cégkisöprést

A két éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyvnek meg kell feleltetni a cégek alapító okiratait, és némely egyéb feltételhez is igazodniuk kell. Az egyik legkomolyabb változás azonban most március 15-ig zajlott volna, nevezetesen, hogy a kft.-k kötelező minimális törzstőkéjének már nem lett volna elég félmillió forint, hanem csak hárommillió. Azaz, akiknek eddig hárommilliónál kisebb törzstőkéjű kft.-jük volt, azoknak még pluszpénzt kellett volna betenni a cégbe, hogy március 15-e után is működhessenek. Most azonban egy frissen beadott kormánypárti módosító javaslat alapján mégis kitolnák a határidőt egy évvel, 2017. március 15-ig.

Szociális ellátásokból történő kizárás - Döntött az EuB a társállamokból érkezők támogatásáról

Az EU-tagországoknak jogukban áll kizárni a szociális ellátások bizonyos köréből az uniós társállamokból érkezőket a tartózkodásuk első három hónapjában, és ilyen esetben nem kötelező az egyedi vizsgálat - mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Akár 20 millió forintos bírságot is érhet a hírlevél küldés

Az eDM elektronikus direkt marketing anyagok küldése, és a hazai E-kereskedelemről szóló törvény és a Reklámtörvény szerint ennek minősül bármely olyan hirdetés, amelyet e-mail vagy privát közösségi média fiókon keresztül egyenesen az ügyfél elektronikus címére juttatnak el. A Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) joggyakorlata alapján kialakult egy lista azokról a kifejezett eDM tevékenységekről, amelyeket a NAIH tipikusan törvénybe ütközőnek minősít, és amelyekért 2015. október 1. óta jogában áll valamennyi olyan céget akár 20 millió forintra is megbírságolni, amely nem tartja be a fenti játékszabályokat.

Tételek: 15141 - 15160 / 16283 (815 oldal)