Hírfolyam

Az Alkotmánybíróság dönthet Kubatovék vénaszkenneréről

Az Alkotmánybíróság elé került a Ferencváros által használt Groupama Aréna vénaszkenneres beléptető rendszerének alkalmazását lehetővé tévő törvényi rendelkezés – írja az Origo. Egy FTC-szurkoló tett panaszt, aki közvetlen érintettsége miatt fordulhatott a testülethez, ugyanis az előző évi szezonbérletének megvásárlásához kötelező volt személyes adatai mellett vénalenyomatot is adnia – írja a portál.

Vádat emeltek Cinóber meggyilkolása miatt

Vádat emelt az alvilágban Cinóberként ismertté vált D. Ferenc elleni, 1996 decemberében elkövetett merénylet ügyében egy szlovák és két magyar férfi ellen a Fővárosi Főügyészség – közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész kedden. A gyilkossággal a szlovák Jozef Rohácot, felbujtóként pedig az Energol Rt. két korábbi igazgatóját vádolják. A főügyészség előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat a három férfival szemben a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat szerint P. Tamás másodrendű és F. Attila harmadrendű vádlott – akik 1994 és 2000 között az Energol Rt. igazgatói voltak – adott megbízást Cinóber meggyilkolására a szlovák férfinak, az elsőrendű vádlottnak, miután a sértett nem adta meg nekik ötmilliós tartozását.

Wellmann György: A Kúria felülvizsgálta az elvi iránymutatásokat

A Kúria tegnap két jogegységi határozatot fogadott el az új Ptk.-val kapcsolatban. Azokat az elvi iránymutatásait vizsgálta most felül, melyeket a tavaly márciusi 1/2014. számú PJE határozat még nem érintett. A most meghozott két jogegységi határozattal teljes körűvé vált a Kúria polgári jogi tárgyú elvi iránymutatásainak a felülvizsgálata. Megállapítható, hogy 46 jogegységi határozat, 25 kollégiumi vélemény, az elvi irányítás 1997 előtti eszközeiből pedig 159, összesen tehát 230 polgári jogi tárgyú elvi iránymutatás van hatályban.

Fontos döntéseket hozott az Országgyűlés

Elfogadta a parlament az egészségügyi alapellátási törvényt és módosította a felsőoktatási jogszabályt, gyorsulhat a szélessávú internethálózatok fejlesztése és el fogadták az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat és hétfőn. A honatyák több ponton átírták az Országgyűlésről szóló törvényt is.

Már a perrendtartásnak is van miniszteri biztosa

Füzi-Rozsnyai Krisztinát a közigazgatási perrendtartással összefüggő jogszabályok előkészítésével kapcsolatos feladatokat irányítja és hangolja össze július 8-ától. Miniszteri biztossá nevezte ki az igazságügyi miniszter Füzi-Rozsnyai Krisztinát, aki a közigazgatási perrendtartással összefüggő jogszabályok előkészítésével kapcsolatos feladatokat irányítja és hangolja össze.

Súlyosbították a mikepércsi gyilkos büntetését

Tizennyolc év fegyházra ítélt a Debreceni Ítélőtábla hétfőn egy férfit, aki két éve Mikepércsen késsel többször megszúrta és olyan erővel bántalmazta idős ismerősét, hogy belehalt sérüléseibe. Fórizs Ildikó, az ítélőtábla szóvivője az MTI-vel azt közölte: N. Józsefet különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál és fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt ítélte a táblabíróság tizennyolc év fegyházbüntetésre. Hozzátette, hogy az Elek Balázs vezette büntetőtanács ezzel megváltoztatta az első fokon eljáró Debreceni Törvényszék ítéletét, amelyben 5 év 6 hónap börtön szerepel erős felindulásban elkövetett emberölés miatt. A táblabíróság határozata jogerős.

Enyhítették az emberkereskedők büntetését

Emberkereskedelemmel, kitartottsággal, prostitúció elősegítésével és gyermekpornográfiával vádolt négy ember büntetését enyhítette személyenként egy-egy évvel a Debreceni Ítélőtábla – közölte a táblabíróság szóvivője az ítélethirdetés után. Az első fokon eljáró Miskolci Törvényszék hat elkövetőt ítélt el, közülük négyen fellebbeztek, az ő büntetésüket csökkentette egy-egy évvel az ítélőtábla.

Jogász-maraton - A Jogi Fórum Kupa díjátadó ünnepségéről - Összefoglaló képekkel és kisfilmmel

Negyedik alkalommal húztak futócipőt a jogászok a Városligetben megrendezett Jogi Fórum Kupán, melyre idén rekord számban neveztek a versenyzők. A női maratonváltó első helyezését a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának csapata, a férfi maratonváltót a Kaposvári Törvényszék I. csapata nyerte, míg a legjobb félmaraton-váltó csapat a nőknél a Dr. Olasz Balázs Ügyvédi Iroda, a férfiaknál pedig a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség lett.

A Kúria megváltoztatta az NVB három határozatát

Megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásával, az ingyenes gyermekétkeztetéssel és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvánosságával összefüggő népszavazási kezdeményezésekre vonatkozó határozatát a Kúria. Az NVB korábban megtagadta annak a - nyugdíjszabályok módosítására vonatkozó - kérdésnek a hitelesítését, amely a férfiak számára is biztosította volna a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. A választási bizottság érvelése szerint ez érintené a központi költségvetési törvényt, s az alaptörvény ez esetben tiltja a népszavazást. Az NVB azt is megállapította, hogy a kérdés nem felel meg a választói egyértelműség követelményének; a Kúria önkormányzati tanácsa azonban ezt nem osztotta és megalapozottnak tartotta a felülvizsgálati kérelmet.

Élet fegyverzajban

Jogerős bírósági döntés született arról, hogy tovább működhet a gyáli Gemini Lőtér. A létesítmény ellen a szomszédban lakó asszony kezdeményezett pert, aki azt szerette volna bebizonyítani, hogy hamarabb építette fel a házát és költözött be családjával, mint hogy az éleslövészetet folytató lőtér megkezdte volna működését. A bíróság végül arra hivatkozva utasította el a birtokvédelem megszüntetése iránt beadott kérelmet, hogy a kérdéses ingatlanon már 40 évvel ezelőtt is lőtér üzemelt, és az nem lakóövezet. A nőnek és családjának továbbra is együtt kell élnie a zajjal. Egy igazságügyi szakértő a perben megállapította, a bíróság pedig az ítélet indoklásába is belefoglalta: az engedélyeztetésre vonatkozó közigazgatási hatósági eljárások súlyos hibát követtek el azzal, hogy lehetővé tették egy lakóépület közvetlen szomszédságában egy lőtér létesítését, vagy fordítva, egy lőtér közvetlen szomszédságában egy lakóépület létesítését.

Kiszabhat-e magyar adatvédelmi hatóság szankciót szlovák cégre? - Magyar ügy az Európai Unió Bíróságának asztalán

Pedro Cruz Villalón főtanácsnok szerint a magyar adatvédelmi hatóság nem szabhat ki szankciókat egy kizárólag Szlovákiában letelepedett cégre. Egy szlovákiai cég olyan weboldalt üzemeltet, amelyen magyarországi ingatlanok hirdetései jelennek meg, ennek keretében pedig a hirdetők személyes adatait is kezeli. A hirdetések egy hónapig ingyenesek, majd ezt követően azokért díjat kell fizetni. Számos hirdető az ingyenes időszakot követő időszakra nézve e-mailben kérte hirdetése és személyes adatai törlését, mivel a díjköteles szolgáltatást már nem kívánta igénybe venni. A cég azonban nem törölte ezeket az adatokat, majd kiszámlázta a fizetendő díjakat. Ezek meg nem fizetésére tekintettel pedig a hirdetők személyes adatait követeléskezelő cégeknek továbbította.

"Csak egy tökös bíró kellene" – miért ússzák meg az állatkínzók?

Hiába kínozza, éhezteti vagy tartja szűk ketrecbe zárva állatait egy tulajdonos, az elfogadott állatvédelmi törvény ellenére jó eséllyel ma is büntetlenül megúszhatja az ilyen magatartást. A legsúlyosabb büntetés is felfüggesztett szabadságvesztés volt, így az állatmentők évek óta tehetetlenül nézik, ahogy a legdurvább állatkínzások elkövetői kisétálnak a bíróságról. A bírók állítólag egymásra várnak, senki nem akar forradalmár lenni, aki valódi precedenst teremt az állatok ügyében. Az állatok ráadásul dologként vannak kezelve, nem jogalanyok, így jogaikat más sem érvényesítheti helyettük. A hvg.hu-nak a területen dolgozó szakemberek valamennyien hasonlókat mondtak: az eset jól példázza, hogy hiába lett több mint tíz éve bűncselekmény az állatkínzás és született állatvédelmi törvény, ha azt egyrészt a gyakorlatban nem érvényesítik, másrészt egy sor eljárási és szemléletbeli probléma be van kódolva a jelenlegi rendszerbe.

Felmentették az egykori Katonai Biztonsági Hivatal megvádolt dolgozóit

Felmentette első fokon a romagyilkosságokkal összefüggésben hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás vádja alól a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) három tábornokát és egy alezredesét. A Népszabadság Papp Géza ügyvédre hivatkozva azt írta: az állam- és szolgálati titkok megőrzése végett kezdetektől zárt ajtók mögött lefolytatott tárgyalássorozat végén a bíróság azt állapította meg, hogy a vádlottak nem hamisítottak közokiratokat, azaz bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat. Az ügyész valamennyi vádlott vonatkozásában fellebbezést jelentett be, így a döntés nem jogerős - tették hozzá.

Új eljárást kell indítani a 10 évvel ezelőtti tescós rablás ügyében

Az elsőfokú ítéletet megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasított a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön az egy évtizede a budaörsi Tescónál lezajlott lövöldözés, egy kettősgyilkosság és több másik súlyos, fegyveres bűncselekmény ügyében. Csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező döntésében felrótta a törvényszék bírájának, hogy nem tett eleget indoklási és ügyfelderítési kötelezettségének, téves ténybeli következtetéseket vont le, iratellenes megállapításokat tett, kiragadott bizonyítékokra építette ítéletét, így döntése megalapozatlan. A tábla szerint az ítélet hibái másodfokon már nem korrigálhatók, lényegében újra le kell folytatni az elsőfokú büntetőpert. Csupán a hatodrendű vádlott robbanóanyaggal visszaélés miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztése és az egyik vádlott egyetlen vádponttal kapcsolatos felmentése emelkedett jogerőre csütörtökön.

Zéró tolerancia az ügyhalogatással szemben

„A szolgáltató bíróságokért!” címmel 10 pontos programot hirdetett az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A program lényege a méltatlan támadásokkal szembeni közös, hatékony és hathatós fellépés, hiszen bár az igazságszolgáltatás résztvevőinek meg lehet fogalmazniuk egymással szemben kritikát, de a vélemények sohasem léphetnek át egy olyan határt, amely az egész igazságszolgáltatás iránti bizalmat ingathatja meg.

Kibővültek a bíróságokon elektronikusan intézhető lehetőségek

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény Hetedik részének módosított szabályai – a törvényszék első fokú hatáskörébe tartozó pereken túlmenően - valamennyi polgári peres ügyben július elsejétől lehetővé teszik, hogy a fél vagy képviselője – a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét választása szerint elektronikus úton is benyújthatja.

Továbbra is kiszabható a tényleges életfogytiglan

Továbbra is kiszabható tényleges életfogytiglan Magyarországon, derül ki a Kúria jogegységi határozatából. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jogintézménye az alkotmányos jogrend része – mondta ki a legfőbb bírói fórum a határozatban. Közleményükben azt írták: „a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kialakult ítélkezési gyakorlatától eltérésre a hatályos jogszabályok, az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága) esetjoga, alkotmánybírósági döntés és a Kúria […] 2015. június 11-én kihirdetett felülvizsgálati határozata nem adnak okot”. Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból nemzetközi szerződés nem tiltja.

Náci jelképeket árusító üzlet ellen nyomoznak

A rendőrség elutasította a náci jelképeket árusító budapesti üzlet ellen tett feljelentést, de az ügyészég úgy döntött, hatályon kívül helyezi az V. kerületi rendőrség döntését, és elrendeli a nyomozást – tudta meg a RomNet. A Tett és Védelem Alapítvány a RomNet híradása alapján feljelentést tett az V. kerületi rendőrkapitányságon azzal az indokkal, hogy az önkényuralmi jelképek használata, terjesztése sérti az emberi méltósághoz való alapvető jogot, mert az másokban félelmet, megbotránkozást kelthet, a Btk. pedig éppen ezért szankcionálja. A kerületi rendőrség a feljelentést követő néhány napon belül tanúként hallgatta meg az alapítvány munkatársát és a RomNet.hu újságíróját is.

Mégis előzetesbe került a csapi gyilkosság egyik gyanúsítottja

Az elsőfokú bírósági döntését megváltoztatva nem házi őrizetbe, hanem előzetes letartóztatásba került az a 37 éves férfi, akit június 16-án vettek őrizetbe egy csaknem húsz évvel ezelőtti gyilkosság gyanúsítottjaként. A törvényszék másodfokon eljárva változtatta meg az első fokon eljáró Zalaegerszegi Járásbíróság június 18-án hozott határozatát, amellyel házi őrizetet rendelt el a gyanúsítottal szemben. A törvényszék álláspontja szerint ugyanis a szökés, elrejtőzés veszélye mellett az összebeszélés, s ezáltal az eljárás megnehezítésének veszélye is fennáll. Erre, valamint a cselekmény súlyosságára tekintettel a legszigorúbb kényszerintézkedés, az előzetes letartóztatás elrendelését tartotta indokoltnak.

Hagyó-per: végleg megdől a nokiás dobozos kenőpénz vádja

Miután az egyetlen terhelő vallomást a bíróság előtt visszavonták, az ügyészség is arra jutott, hogy a Hagyó Miklós elleni fő vádpont, a nokiás dobozos kenőpénz elfogadása nem áll meg - írta az origo.hu a BKV-per mai tárgyalásáról. Megszüntette a vesztegetés miatt indult nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség, mivel az indoklás szerint "a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény."

Tételek: 15121 - 15140 / 15588 (780 oldal)