Hírfolyam

Óriási elvárások a bírósági szervezettel szemben - Handó Tünde a szervezetről és annak megbecsüléséről

Óriásiak az elvárások a bírósági szervezettel szemben, ugyanakkor az egzisztenciális megbecsülés ezzel nincs szinkronban - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Handó Tünde az Országos Bírói Tanács (OBT) ülését megelőzően beszélt erről. Az ülésen köszön le a testületet eddig irányító Bicskei Ferenc, és veszi át a soros elnökséget Gerber Tamás. Az OBH elnöke elmondta: miközben egyre komolyabb eredményeket mutatnak fel az ítélkezés gyorsaságában és minőségében, a szervezetben dolgozók egzisztenciális megbecsülése "nem ilyen ütemben erősödik". Hangsúlyozta: a bírói életpályamodell nem a béremelésről szól, hanem a 2004-es bérszínvonal visszaállításáról, ugyanis akkor volt legutóbb jelentősebb bérrendezés a bírósági szervezetben. Handó Tünde egy kérdésre válaszolva közölte: az életpályamodellhez kapcsolódó illetményemeléshez 14 milliárd forintra lenne szükség.

Szigorítana a menekültügyi szabályokon a kormány

Szigorítana a menekültügyi szabályokon, így csökkentené a menedékkérők szociális ellátásait és egy hónapra rövidítené a menekültek befogadóállomáson való tartózkodását a Belügyminisztérium tervezete, amely hétfőn került fel a kormány honlapjára. A belügyi tárca két javaslatot tett közzé, az egyik a migrációs és menekültügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról, a másik pedig migrációs tárgyú és azzal összefüggő törvények módosításáról szól. Ez utóbbi összesen nyolc jogszabályt érint, köztük a menedékjogi törvényt, amelynek módosítását "a menedékjog intézményével tömegesen visszaélőkkel szembeni hatékony fellépéssel" indokolják.

A párizsi merényletek egyik áldozatának családja a strasbourgi bírósághoz fordul

A tavaly novemberi párizsi merényletek áldozatául esett egyik fiatal férfi szülei beadvánnyal fordulnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), és ebben Belgiumot azzal vádolják, hogy az állam gépezetében tapasztalható "súlyos működési zavarok" hozzájárultak a terroristák beszivárgásához Franciaországba - közölte hétfőn a család ügyvédje. Ribet családja az emberi jogok európai konvenciójának második cikkelyére, az élethez való jogra hivatkozik a beadványban. A strasbourgi bíróság elvileg nem ítélkezhet olyan ügyben, amelyben a sértett nem merítette ki az összes - jelen esetben Belgiumban - rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget. Az ügyvéd szerint azonban az EJEB jó eséllyel befogadhatja az ügyet, mivel a jogszabályok lehetővé teszik, hogy eltekintsenek az egyéb jogorvoslati lehetőségektől, ha bebizonyosodik, hogy az igazságszolgáltatás gépezetében súlyos hibák voltak.

Semmi sem biztos a budapesti parkolás ügyében

A Magyar Autóklub szerint csak április 3-án lépne hatályba az a módosítás, amellyel a Fővárosi Közgyűlés eltörölte a parkolási rendelet ötperces türelmi idővel kapcsolatos rendelkezését, de a főpolgármester hétfői nyilatkozata alapján várható, hogy még a hatálybalépés előtt korrigálják a vitatott szabályozást. Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: a fővárosi parkolási rendelet úgynevezett türelmi időre vonatkozó rendelkezéseivel a Kúria többször, legutóbb 2014-ben, majd 2015 őszén foglalkozott. Hozzátette: a Fővárosi Közgyűlés rendelete ezek után általánosságban eltörölte ugyan az ötperces türelmi idővel kapcsolatos rendelkezést, de ez a módosítás a rendelet vonatkozó paragrafusa értelmében csak április 3-án lépne hatályba, tehát addig az ötperces türelmi időre vonatkozó rendelkezések változatlanul, de a fenti, a Kúria által korábban törölt részek figyelmen kívül hagyásával irányadóak.

Régi-új fegyver is lehet a vadászoknál

Pár hónap múlva már elöltöltő fegyverekkel is lehet vadászni. Állítják, a lakosságra ez nem jelent plusz veszélyt. Július elsején hatályba lép a vadászati törvény módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben elöltöltő fegyverekkel is lehessen vadászni. Emiatt viszont a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényt is módosítani kell. Utóbbiba így bekerül, hogy aki vadászati célra használná az elöltöltő fegyvert, és rendelkezik az ehhez szükséges hatósági engedéllyel, vásárolhat (fekete) lőport és csappantyút. Előbbiből legfeljebb öt kilót, utóbbiból pedig kétezer darabot.

Simon-ügy - Vádat emelt az ügyészség költségvetési csalás miatt

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek pénteken a volt szocialista országgyűlési képviselő ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Keresztes Imre ismertette: a főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra, akit hamis magánokirat nyolc rendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. Mellékbüntetésként pénzbüntetést és közügyektől eltiltást kért a vádhatóság.

Nem szabadulhat Bene László

Egyelőre nem kerül szabadlábra a budai Skála áruháznál történt egykori pénzszállítórablás húsz évvel ezelőtt életfogytiglanra ítélt egyik elkövetője, Bene László. A Szegedi Törvényszék szombaton hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság március elsején meghozott döntését. A másodfokú bíróság szerint nem egyértelmű, hogy az elítélt szabadulása esetén törvénytisztelő életmódot folytatna. Ezért előírta, hogy a megismételt eljárásban be kell szerezni szakértői véleményt az elítélt személyiségszerkezetéről.

Nyomozás indult az NVI-nél történtek miatt

A BRFK pénteken a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen.

Csökkent a regisztrált bűncselekmények száma tavaly

Jelentősen csökkent a magyarországi bűncselekmények száma 2015-ben, a rendőrök tavaly csupán 268 ezret rögzítettek, míg egy évvel korábban 309 ezret - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata a police.hu oldalon pénteken. Az összegzés szerint Budapest vezeti a listát, itt 73 ezer bűncselekményt követtek el. Utána Pest (27 ezer), valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye (20 ezer) következik. Százezer lakosra a fővárosban 4137 bűncselekmény jutott, a második helyen Somogy megye áll 3464-gyel, Jász-Nagykun-Szolnok pedig a harmadik 2939-cel.

A bírósági ügyek 80 százaléka első fokon jogerőre emelkedik

Tavaly a bíróságok másfél millió ügyet fejeztek be, ennek a nyolcvan százaléka első fokon jogerőre emelkedett, vagyis ötből négy esetben a vád képviselője és a terhelt, a felperes és az alperes elégedett volt a döntéssel, mert meg sem fellebbezte azt, nyilatkozta Ribai Csilla, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese a Magyar Hírlap hétfői számában. Az elnökhelyettes elmondta: az utóbbi két évben csupán az összes ítélet egytized százalékát kellett hatályon kívül helyezni.

Májusban kezdődik a Quaestor-ügy büntetőpere, a devizahiteles perek újabb hulláma indul

Soron kívül tárgyalják a Quaestor-ügyet. Jelenleg a tárgyalás előkészítése zajlik, ennek keretében már döntöttek három vádlott kényszerintézkedése ügyében is, de azok egyelőre nem nyilvánosak, mert azokról még maguk az érintettek sem értesültek. Az ügy rendkívüli terjedelmű. Már a vádirat ismertetése is több napot vehet igénybe, hisz az 1548 oldalas. Azután következik Tarsoly Csaba, a cégcsoport vezetőjének és tíz társának meghallgatása, majd a bizonyítás, amelyben már eddig csak az ügyészség 605 tanú meghallgatását indítványozta. A vád bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények. A vádirat szerint az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint. A vádirat 5 vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére.

Nem írják át az alkotmányt a terrorveszély miatt

Egyelőre nem módosítják az Alaptörvényt a terrorveszélyre hivatkozva - derült ki Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó sajtótájékoztatóján. Lekerült a napirendről a terrorveszélyhelyzetről szóló alaptörvény-módosítás, a kormány ilyen indokkal tehát nem vezethet be egyelőre különleges jogrendet. A tervezett módosítás ugyanis kétharmados parlamenti támogatáshoz kötött, ez pedig egyelőre nem áll elő, mivel a kormány javaslatát az eredeti formában egyik ellenzéki párt és a független képviselők sem tartják támogathatónak.

Önálló törvényben szabályoznák a behajtási költségátalányt

A fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő forintösszegre tarthat igényt. Kósa Lajos (Fidesz) törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely kivenné a Polgári Törvénykönyvből (Ptk.) és önálló törvényben szabályozná a behajtási költségátalányt, több ponton megváltoztatva annak szabályait. A javaslat felidézi: a szabályozás a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló EU irányelv átültetését szolgálta, amely a fizetési fegyelem erősítésére született. A Ptk.-beli szabályozás azonban számos problémát okozott, ezt orvosolja a javaslat. Az új szabályozás célja: úgy felelni meg az irányelv elvárásainak, hogy az érintettekre ne rójon olyan - adott esetben csupán adminisztrációs - terheket, amelyek az irányelvből közvetlenül nem következnek, hatásuk ellentétben áll annak céljaival

Felfüggesztett budapesti bírságok

Utasítottam a fővárosi közterület-felügyelőket, hogy Budapesten a parkolójegyek utólagos bemutatásának megnyugtató rendezéséig ne bírságolják azokat az autósokat, amelyeknek amiatt nincs a szélvédőjük mögött jegy, mert éppen megvásárolják azt – jelentette ki lapunk kérdésére Tarlós István. A főváros attól tartott, hogy a korlátlan utólagos bemutatással sokan visszaélnek majd, de az elmúlt hónapok adatai szerint ezzel a lehetőséggel az autósok alig 10-15 százaléka élt. Tarlós István elismerte, hogy hibáztak, és a Kúria határozatának indokolásában szereplő felhívást, hogy a visszaélések visszaszorítására találjanak „törvényes megoldást”, nem fogadták meg. Hozzátette: mindenképpen megnyugtató jogi megoldást szeretne.

Többé nem lehet utólag bemutatni a parkolójegyet

Fű alatt változtattak a parkolási szabályokon Budapesten. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes előterjesztését február 17-én fogadta el a közgyűlés, az Mfor.hu szúrta ki az autósokat hátrányosan érintő módosítást. Két passzust töröltek a rendeletből, megszűnt például az ötperces szabály: ennyi időnk volt elsétálni a legközelebbi automatáig. Ha épp ekkor ellenőriztek bennünket, utólag be tudtuk mutatni a jegyet az ügyfélszolgálaton. Az ügy előzménye, hogy szeptemberben a Kúria törvényellenesnek találta és megsemmisítette a főváros parkolási rendeletének két korlátozását: a parkolójegy utólagos bemutatásának ötnapos határidejét, és azt, hogy havonta erre csak egyszer volt lehetőség. A főváros, mely szerint visszaélésgyanús, hogy mennyire sokan élnek az utólagos jegybemutatás lehetőségével, nem a megengedőbb irányba mozdult, hanem ezt a lehetőséget teljesen kiiktatta. Így a jóhiszemű autósoknak, akiknek nincs érvényes jegyük, mostantól mindenképp pótdíjat kell fizetniük.

Handó: a jogi pályák közül a bíróinak van a legnagyobb presztízse

Nagyon fontosnak tartja az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, hogy legyenek jelentkezők a bíróságokon meghirdetett fogalmazói állásokra. Handó Tünde csütörtökön, Balassagyarmaton azt mondta, bár az országos felmérések szerint viszonylag kevesen kezdik jogi munkájukat a bíróságokon, az egyetemisták és általában a jogászok között a legnagyobb presztízse ennek a pályának van.

Stumpf István szerint az Alkotmánybíróság a szuverenitás védelmének fontos intézménye

Az Alkotmánybíróság a nemzeti szuverenitás védelmének fontos intézménye, és ebben a kormány stratégiai partnere - mondta Stumpf István alkotmánybíró a gaullizmusról rendezett csütörtöki, budapesti konferencián. Az alkotmánybíró előadásában arról beszélt, hogy a nemzetközi jog bizonyos értelemben alkotmányosodik, a különböző nemzetközi intézmények korlátozni akarják a nemzeti szuverenitással bíró alkotmánybíróságok tevékenységét is. Ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvényből fakadóan a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának biztosítása a feladata, ugyanakkor az Alaptörvény védelme a legfontosabb szempont.

Adózási tudnivalók a magáncsődeljárásban

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatót tett közzé a magáncsődeljárással kapcsolatos adózási tudnivalókról. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alatt az adósnak folyamatosan teljesítenie kell adókötelezettségeit, valamint fizetnie a megállapodásban szereplő, hitelezői igényként bejelentett adótartozásokat is. Ha fizetési kötelezettségeinek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget, a NAV ezt közli a Családi Csődvédelmi Szolgálattal, amely megállapítja a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás sikertelenségét. Bírósági adósságtörlesztési eljárás akkor indul, ha nem születik egyezség a bírósági adósságrendezési eljárásban, illetve az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségét.

Kúria: akadályozták Nyakó Istvánt

A Kúria szerint akadályozták a szocialista Nyakó Istvánt az országos népszavazás kezdeményezéséhez fűződő jogának gyakorlásában, ami sérti az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét. A Kúria honlapján csütörtök este nyilvánosságra hozott határozat szerint múlt kedden a Nemzeti Választási Irodában (NVI) tartózkodó ismeretlenek akadályozták az MSZP-s politikust jogai gyakorlásában. A Kúria ennyiben megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, egyebekben a határozatot helybenhagyta. Az akadályoztatás ügyében hozott végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs. A Kúria álláspontja szerint további következtetések levonására ebben a nem peres eljárásban nincs lehetőség. Erdősi Lászlóné országos népszavazási kezdeményezésének megsemmisítése, az általa előterjesztett kérdés hitelesítésének megtagadása kérdésében akkor dönthet - a népszavazási törvény szerinti - másik eljárásban a Kúria, ha bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztenek elő az ügyben.

Adatvédelmi aggályok miatt indult eljárás a Facebook ellen

Németországban versenyfelügyeleti eljárás indult szerdán a Facebook közösségi portál üzemeltetői ellen gazdasági erőfölénnyel visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt. A német szövetségi versenyhatóság közleménye szerint feltételezhető, hogy a Facebook piaci fölényével visszaélve olyan felhasználói feltételeket diktál, amelyek megsértik az adatvédelmi előírásokat.

Tételek: 15121 - 15140 / 16283 (815 oldal)