Hírfolyam

Itt a rendeleti kormányzás

Csont nélkül átmehet a parlamenten az államháztartási törvény azon módosítása, amely lehetővé teszi a kormánynak a rendeleti költségvetés bevezetését. A módosítás lényege, hogy a kormány év közben úgy költhet, hogy ahhoz nem kell módosítania a költségvetési törvényt, tehát a döntést a parlamentben sem kell megvitatni, és a költségvetést ellenőrző Költségvetési Tanácsot is elkerülhetik így. A jövőben a kormány korlátlan mértékben vállalhat kötelezettségeket, hisz ehhez nem kell már sem a nemzetgazdasági miniszter, sem a parlament beleegyezése. Így egyedül a miniszterelnök kezébe kerül a költségvetési előirányzatok és a kötelezettségvállalások kérdése.

A strasbourgi ügyekről szóló jelentést ismertette Berke Barna

Berke Barna a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásával kapcsolatos, a múlt évről szóló IM-jelentést ismertetve elmondta: míg 2015 végén 136 magyar ügy volt a strasbourgi bíróságon, addig egy évvel korábban még 57. Az államtitkár az ügyek három csoportját emelte ki: a bírósági ügyek elhúzódása, a végkielégítéseket sújtó különadó és a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltsága, elhelyezési körülményei, az ottani bánásmód miatt indult strasbourgi eljárásokat. Berke Barna kifejtette, a magyar bíróságokon elhúzódó perek kapcsán októberig intézkedési csomagot kell elfogadni, hogy a magyar jogrendszerben is legyen lehetőség jogorvoslatra. A börtönök zsúfoltságát pedig a kormányzat nem a jelenlegi büntetőpolitikai szigor enyhítésével kívánja kezelni. Az államtitkár elmondta, a strasbourgi bíróságon magyarországi elítélteknek megítélt, esetenként akár több milliós nagyságrendű kártérítések kapcsán vizsgálják az államnak járó bűnügyi költség, illetve az alapügy sértettjének, vagy hozzátartozóinak járó jogos követelések beszámításának lehetőségét.

Népszavazási kérdések az ügyfélkapun keresztül?

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) megküldte a kormánynak a népszavazási törvényre vonatkozó módosítási javaslatait, ebben kezdeményezik, hogy tegyék lehetővé a népszavazási kérdések ügyfélkapus benyújtását és szüntessék meg a párhuzamossági moratóriumot - közölte az iroda kedden az MTI-vel. Emlékeztettek arra: Pálffy Ilona, az NVI elnöke már tavaly július 29-én javaslatot tett a népszavazási törvény módosítására, a párhuzamossági moratórium eltörlésére, a javaslatot azonban akkor a kormány és a parlamenti frakcióval rendelkező pártok nem támogatták. Az NVI reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés rövid időn belül úgy módosítja a népszavazási törvényt, hogy a február 23-án történt, a népszavazás intézményéhez és a demokráciához méltatlan események még egyszer ne fordulhassanak elő - olvasható a közleményben.

Újabb ágazatokra terjesztik ki az online pénztárgépek használatát

2016. szeptember 30-ától és 2017. január 1-jétől a kormány további ágazatokra terjeszti ki az online pénztárgépek használatának kötelezettségét – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter budapesti sajtótájékoztatóján. A gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár-alkatrész kereskedelmet és javítást végzők, a plasztikai sebészeti tevékenységet folytatók, a diszkót, illetve táncteremet működtetők, a ruházati tisztító szolgáltatást végzők és a különböző fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások lesznek kötelezettek az online pénztárgép használatára szeptember 30-ától, 2017. január 1-jétől pedig a pénzváltók csatlakoznak az online rendszerhez – tudatta Varga Mihály. A tárcavezető megjegyezte, hogy 2017. január 1-jétől a személyszállító tevékenységet végző taxisok és uberesek bevételéről is online adatokat kell szolgáltatni a NAV-nak.

Az FM sokallja a kutyafajtákat

A nemzetközi gyakorlattal és az eddigi hazai gyakorlat problémáival indokolta az agrártárca, hogy a tervek szerint gyökeresen megváltozik a hazai kutyatenyésztés rendszere. Mint arról korábban írtunk, csak a kilenc magyar ebfajta tenyésztőszervezeteinél marad meg az állami felügyelet. Az FM szerint az, hogy az ebtenyésztési munka termékét – a tenyészállatot, illetve szaporítóanyagot – a kilenc magyar ebfajta kivételével a magyar állam a továbbiakban a tenyésztési hatósági rendszerén keresztül nem ellenőrzi, nem jelenti azt, hogy a nem magyar ebfajtát tenyésztőnek az általa előállított termékért nem kellene jogi felelősséget vállalnia. A felelősség továbbra is fennáll, és vitás kérdésekben bírósági úton lehet a jogvitákat rendezni.

UD Zrt.-ügy - Jogerősen bűnös Dávid Ibolya és Herényi Károly

Jogerősen bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kényszerítésben Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es politikusokat az UD Zrt.-üggyel összefüggésben folyó büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék, és megrovásban részesítette őket. A személyes adattal visszaélés miatt indult büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2012-ben nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól, jobbára bűncselekmény hiányában, 2013 januárjában azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a korábbi döntést és új elsőfokú eljárást rendelt el három vádlott vonatkozásában.

Életfogytiglant kért az ügyész Portikra és Rohácra

Életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság képviselője Jozef Rohácra és Portik Tamásra hétfőn az Aranykéz utcai robbantás, a Fenyő-gyilkosság és az úgynevezett Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyész ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a '90-es évek második felében elkövetett bűncselekmények esetében az elkövetés idején hatályos jogszabály kedvezőbb a vádlottak számára, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása ugyanis csak a történtek után, 1999-től vált lehetővé, így a vádlottak nem zárhatók ki a feltételes szabadlábra kerülés lehetőségéből.

Két büntetőeljárás indult az M4-es közbeszerzési eljárásával kapcsolatban

A Közbeszerzési Hatóság eddig 38 közbeszerzési eljárás felülvizsgálatát indította el, a legkritikusabbnak az M4 autópálya kivitelezési munkái látszanak, amelyeknél már két büntetőeljárás is indult - közölte a hatóság hétfőn az MTI-vel. Két jelentős projektben a közbeszerzési törvény megsértését tapasztalták, több esetben pedig törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek a szakemberek. Felidézik, hogy a közpénzek átlátható és hatékony felhasználása érdekében a tavaly novemberben életbe lépett közbeszerzési törvény és a kapcsolódó kormányrendelet stratégiai feladatul szabta a Közbeszerzési Hatóságnak a megkötött szerződések teljesítésének utólagos vizsgálatát, valamint a még érvényben lévők módosításának felügyeletét.

Alkotmánybíróság előtt az MNB-törvénymódosítás

Az Alkotmánybíróság 2016. március 21-én teljes ülést tart, melyen többek szerepel az Országgyűlés által 2016. március 1-jén elfogadott, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvény (T/9380. számú törvényjavaslat) alaptörvény-ellenességének tárgyában előterjesztett előzetes normakontroll indítvány vizsgálata.

Támadnak a robotjogászok?

Egy fiatal brit programozó olyan algoritmust készített, amely a jogtalan parkolási díjat vitató ügyfél helyett megírja a fellebbezést, és el is juttatja azt a bírósághoz. A szoftverek átpozícionálhatják a hagyományos jogi szakmákat is. A jogászok többsége azonban ma még nem tart robotoktól, igaz, a programozók sem a jogászoktól.

Devizahitelperek: óriási a fejetlenség

Úgy tűnik, nincs gyakori egyeztetés az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Fővárosi Törvényszék között, legalábbis erre utalnak a szervezetek által hivatalosan közölt, ám egymásnak ellentmondó devizahitel-peres statisztikák. Az OBH szerint országosan „7292 devizahiteles-per van folyamatban”, és „7450 felfüggesztett per folytatódott országosan”. Ehhez képest azonban a törvényszéki tájékoztatásban az állt, Budapesten több mint 13 ezer új per van. Az OBH sajtóosztálya a törvényszék munkatársait is bevonta az adatok elemzésébe, ám így sem sikerült feloldani az ellentmondásokat. Utóbbiak szerint a törvényszéki adatok jók, viszont azt nem tudják, hogy mi alapján számolt a bírósági hivatal.

Fórum a jogalkotás jövőjéről - az Európai Ügyészség felállításáról is szó volt

A jogalkotás, a jogalkalmazás és a jogintézmények jövője a fő témája a Jogi beszélgetések elnevezésű kétnapos rendezvénynek, amely csütörtökön kezdődött Kaposváron. Polt Péter legfőbb ügyész a huszonnegyedik alkalommal megtartott, Hogyan tovább? című fórumon mintegy száz ember előtt tartott előadásában arról szólt, hogy az Európai Unióban a tervek szerint 2017-ben áll fel az Európai Ügyészség, amely a közösség költségvetését rontó, tekintélyét romboló csalásokat igyekszik visszaszorítani. Rámutatott, az Európai Bizottság jelzése alapján e cselekmények értéke 2014-ben meghaladta az 538 millió eurót. A legfőbb ügyész hangsúlyozta, Magyarország háromszintű, úgynevezett preeurópai ügyészséget javasol. Az első a kizárólagos hatáskörű speciális tagállami ügyészség, a második a kooperáció, a harmadik az irányításra vonatkozó döntéseket hozó stratégiai szint lenne.

Kúria - 3 munkanapon belül ki kell cserélni a vásárolt terméket, ha...

A Kúria megerősítette a fogyasztóvédelmi hatóság korábbi jogalkalmazási gyakorlatát a tartós használatra rendelt, kötelező jótállás alá eső termékek esetében, a 3 munkanapon belüli cserekötelezettség ügyében - közölte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) az MTI-vel pénteken. A tájékoztatás szerint, ha a fogyasztó a termék meghibásodása miatt a vásárlástól, üzembe helyezéstől számított 3 munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyv alapján aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Egyszerűsítési javaslatok adóügyben

Csökkentsék az adónemek és az adózási módok számát, valamint a bevallások adattartalmát, egyszerűsítsék a számlázást, egyértelműsítsék a jogszabályok megfogalmazását – a többi között ilyen javaslatokat fogalmazott meg a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete az adórendszer érthetőbbé és kevésbé bürokratikussá tétele érdekében. A szervezet a 29 pontos javaslatcsomag egyes elemeit már többször a döntéshozók figyelmébe ajánlotta, most azonban összegyűjtve tette közzé elképzeléseit. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte, hogy április 30-ig elkészítik és benyújtják a kormánynak az adózás rendjéről szóló új törvénytervezetet. A tárca a többi között adótanácsadó cégek és különféle szervezetek bevonásával dolgozik a törvénytervezeten.

Ombudsman: a felsőoktatási határidők akadályozzák a hozzáférést és a tartalmi jogorvoslatot

Az alapvető jogok biztosa szerint nincsenek összhangban az egyetemek és főiskolák oktatásszervezési ciklusaival azok a határidők, amelyeken belül el kell bírálni a felsőoktatási felvételi eljárással összefüggő jogorvoslati kérelmeket. Az általános felvételi eljárásban a jogorvoslati kérelemről másodfokon az emberi erőforrások minisztere dönt, és az ombudsmani vizsgálat kezdetekor hatályos szabályok értelmében ennek határideje november elejére esett. Az ombudsmani vizsgálat még tartott, amikor egy törvénymódosítás a szaktárca rendelkezésére álló 40 napos határidőt 5 nappal csökkentette, és - szemben a korábbi szabályozással - már nincs lehetőség a határidő meghosszabbítására sem. Székely László jelentésében rámutatott arra, hogy ez a módosítás szükséges, de nem elégséges megoldás a jogalkotó által is felismert probléma kezelésére. Az egyetemeken és főiskolákon ugyanis az utólagos regisztrációra, illetve beiratkozásra október első hetében, néhány intézményben kivételesen október második hetében adnak lehetőséget, vagyis a fellebbezési kérelmet benyújtó hallgató nem kezdheti meg időben a tanévet.

Egyetlen nap alatt átnyomták a parlamenten a nemzeti fogyasztói csoportokat

A nemzeti otthonteremtési közösségekről, a kutyatenyésztésről és a behajtás szabályairól is új törvény készült. Alig egy nappal azután, hogy beadták a javaslatot a nemzeti otthonteremtési közösségekről, ma már meg is szavazták azt a parlamentben. A kivételes eljárásban folytatott vitát a délelőtt gyorsan lefolytatták, majd el is fogadták a tervet. A tagok kötelezettséget vállalnak egy összeg folyamatos befizetésére, és amikor egy új lakás megvásárlásához szükséges pénz összegyűlik, sorsolással választják ki, hogy azt éppen ki kaphatja meg. Szintén döntöttek a képviselők a kutyatenyésztést érintő törvények átírásáról: a jövőben csak kilenc magyar kutyafajta tenyésztői maradnak hatósági felügyelet alatt, a többi fajtával foglalkozó tenyésztő törvényi szabályozása megszűnik. Szavaztak a behajtási költségátalányról is, a Ptk. helyett önálló jogszabályba foglalták ennek a szabályait, az összegét pedig negyven eurónak megfelelő forintban határozták meg.

Iránymutatást ad ki az EU a közösségi gazdaság kezeléséről

Az Európai Bíróság várhatóan október környékén fog állást foglalni a megosztáson alapuló gazdaságra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban - hangzott el egy kerekasztal-beszélgetésen Kolozsváron. Az Uber fuvarozó szolgáltatása szinte minden országban erős ellenállásba ütközik - Magyarországon is. A tiltakozók szerint az Uber és a megosztáson alapuló gazdaság sok más szereplője – mint például az Airbnb is – jogtalan előnyökhöz jut a piacon, hiszen nem adóznak, nem felelnek meg a szigorú előírásoknak, így a működésük is illegális. Az Európai Bíróság állásfoglalása azért is különösen fontos, mert az információs társadalmi szolgáltatásokra teljesen más jogszabályok alkalmazandóak, az alapelv ugyanis az, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a szabadságát biztosítani kell az Európai Unión belül.

Eddig Sólyom László küldte vissza a legtöbb törvényt

A köztársasági elnökök közül Sólyom László küldte vissza a legtöbb törvényt az Országgyűlésnek és ő kért a legtöbbször normakontrollt az Alkotmánybírságtól (Ab), ezzel szemben Schmitt Pál mindent aláírt és nem kezdeményezett előzetes normakontroll vizsgálatot sem - írta szerdán a Magyar Hírlap.

Handó jogszabály-módosítással reagálna a lövöldözésre

Emberölés előkészülete, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette, valamint kényszerítés bűntette gyanújával őrizetbe vették azt a férfit, aki egy gépkarabélyból több lövést adott le szerda délelőtt a Kiskunhalasi Járási Ügyészség épületében – közölte a Legfőbb Ügyészség szóvivője este az MTI érdeklődésére. Handó Tünde, az OBH elnöke a Szekszárdi Törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón úgy reagált a támadásra: „amikor Trócsányi László igazságügyi miniszter azt mondta, hogy a jogállam állócsillaga a bírói függetlenség, ezzel kötelezettséget vállalt arra is, hogy védelmet nyújt a bíróságok számára. Azt gondolom, elérkezett az ideje annak, hogy ezt a védelmet akár jogszabály-módosításokkal is kinyilvánítsa a magyar törvényhozás”. Kérdésre válaszolva kifejtette: az Alkotmánybíróság határozata lehetőséget ad arra, hogy ne a bíráknak kelljen – magánvádlóként – feljelentést tenniük, hanem az államnak, amikor az ítélkezéssel kapcsolatban támadás éri őket. Ekkor a bíróságot mint az államszervezet részét támadják, és az államnak kellene többletvédelmet nyújtania – fűzte hozzá.

Kötelező lesz bejelenteni a kutakat

A Kormany.hu-ra felkerült törvénytervezet szerint a halastavak és a rizsföldek feltöltésére használt víz után is kell járulékot fizetni. Jelenleg az ilyen célra használt víz ingyenes. A tervezet szerint az egyéb öntözésre használt vízért 500 köbméter felett fizetni kell, kivéve, ha a vizet valaki nedves időszakok – például nagy tavaszi esőzések, belvizek idején – tárolta el, hogy a vízhiányos hónapokban használja fel. Új fejlemény az is, hogy aki talajvízkutat fúrt, hogy abból mezőgazdasági területet öntözzön, köteles a kút meglétét két éven belül bejelenteni. Ha ezt elmulasztja, akkor cégként 1 millió, magánszemélyként pedig 300 ezer forint vízgazdálkodási bírságra számíthat.

Tételek: 15081 - 15100 / 16283 (815 oldal)