Hírfolyam

Parlament előtt a Nemzeti Otthonteremtési Közösségekről szóló törvényjavaslat

Újabb elemmel bővül a kormány Otthonteremtési Programja: létrejöhetnek a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek, amelyek közösségi finanszírozáson alapuló lakáscélú megtakarítást tesznek lehetővé az eddiginél jóval nagyobb állami támogatás mellett - az erről szóló törvényjavaslatot Rogán Antal nyújtotta be az Országgyűlésnek. A Nemzeti Otthonteremtési Közösségek felállításának célja, hogy a lakossági megtakarítás új lakáscélú felhasználását, új ingatlanok építését ösztönözni tudja. A Nemzeti Otthonteremtési Közösségekbe belépő tagok az éves befizetés összegére ugyanúgy 30%-os állami támogatást kapnak, de az új lakás építésre tekintettel a felső határ magasabb, legfeljebb évi 300 ezer Ft lehet megtakarításaik után. A Nemzeti Otthonteremtési Közösségek működésének átláthatóságát és biztonságát szigorú törvényi feltételek és erős MNB felügyeleti jogosítványok garantálják. A közösség működését egy zártkörű részvénytársaságként működő szervező biztosítja, aki kezeli a közösség tagjainak befizetését, és kizárólag új lakás vásárlására használja fel azokat. Szervező olyan zártkörű részvénytársaság lehet, amely megfelel a törvényi feltételeknek és ilyen tevékenységre a Magyar Nemzeti Bank engedélyt adott.

Több milliárd eurót követelnek a VW-től

Intézményi befektetők kollektív kártérítési pert indítottak a Volkswagen német autógyártó konszern ellen az alsó-szászországi Braunschweig törvényszékén. A 278 intézményi befektetőt tömörítő csoport ügyvédei kedden közölték, hogy 3,255 milliárd eurós kártérítést követelnek a wolfsburgi székhelyű autógyártó vállalattól a dízelbotrány kapcsán, mert megítélésük szerint a Volkswagen fontos információkat titkolt el a részvénytulajdonosok elől.

Rákényszerítheti-e a közös képviselő a lakókra a költségmegosztó felszerelését?

A lakógyűlésen azt állította a közös képviselő, hogy mivel jogszabály is előírja, nem lehet már elkerülni a költségmegosztók felszerelését – kereste meg lapunkat a Fáy András lakótelepen lakó egyik olvasónk. A távhőszolgáltatásról szóló 157/2005. (VIII. 15.) kormányrendeletbe, mint Szauter Ákostól, a Széphő Zrt. vezérigazgatójától megtudtuk, ez idáig mindössze annyi épült be az uniós direktívából, hogy hiteles hőmennyiségmérő vagy költségmegosztó felszerelése szükséges akkor, ha új társasház épül, vagy ha a ház most csatlakozik a távfűtésre. Régebbi épületek esetében csak akkor előírás e szerkezetek beépítése, ha az épületen jelentős felújítást valósítanak meg. (Az erre vonatkozó miniszteri rendelet szerint jelentős felújításnak az nevezhető, ha a határoló szerkezetek összes felületének legalább a huszonöt százalékát érinti a felújítás.)

Kutya egy törvény jöhet

Amennyiben a parlament elfogadja a Földművelésügyi Minisztérium (FM) tervezetét, úgy százötven kutyafajta hazai, közokiratnak minősülő törzskönyvezése szűnhet meg. Ezzel az állam csak kilenc magyar fajt ismerne el: a kuvaszt, a komondort, a pulit, a pumit, a mudit, az erdélyi kopót, a rövid- és drótszőrű magyar vizslát és a magyar agarat. A törvényjavaslat egy új fogalom bevezetésével tenne különbséget az országban tenyésztett fajták között, így azokat részesítené előnyben, amelyek „Magyarország természetföldrajzi környezetében” alakultak ki. Ezen felül a nem magyar ebfajtákat tenyésztő szervezeteket egyszerű egyesületté minősítenék vissza - értesült az index.hu.

Kiderült a CSOK újabb buktatója: lehetetlen tartani a határidőt

Jókora buktató nehezíti az új CSOK érvényesítését a használt ingatlanok piacán. Az akadályon nem is sikerül túljutnia az igénylők többségének. „Erre több ügyvéd jelezte, hogy a Kaposvári Járási Földhivataltól kapott információik szerint minden olyan jelzáloggal terhelt ingatlan adásvételi szerződését el kell utasítaniuk, ha 15 napon belül – plusz 15 nappal meghosszabbítható határidővel – a fennálló terhelések törlési engedélye nem érkezik meg” – mondta Kerepesi Tibor kaposvári ingatlanos. Az eddigi gyakorlat szerint a vevőnek hat hónap állt rendelkezésére, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítse. A bankoknak pedig a kifizetéstől számítva 30 napjuk van arra, hogy töröljék a jelzálogot. Ez az jelenti, hogy nem tartható a 15+15 napos határidő. Előfordulhat az a nem teljesen extrém eset is, hogy a vevő kifizeti az eladó tartozásait, de mire megérkeznek a törlési engedélyek, a földhivatal már el is utasította az adásvételt, és az nem tud tulajdonba kerülni.

A csok sikeréhez is hozzájárulhat a Ptk. pontosítása

A 2013-ban elfogadott új Polgári Törvénykönyv alaposan átalakította a zálogjogi szabályokat – de az átalakítás a bankok szerint több szempontból is elnehezítette a záloghitelezést. A különvált zálogjog kevésbé rugalmas, mint az önálló. Esetében nem szűnik meg a kapcsolat a zálogfedezet és a biztosított követelés, vagyis a hitelszerződés között, a különvált zálogjogot csak a különvált zálogjoggal biztosított követeléssel együtt lehet továbbértékesíteni. (Kivéve azt az esetet, amikor az eredeti zálogjogosultra ruházzák vissza a különvált zálogjogot.) Ha egy lakáshitel évtizedes futamideje alatt összeolvadnak pénzintézetek vagy portfóliók kerülnek átruházásra, a továbbértékesítés tilalma ilyen esetben nehezen megoldható helyzetet eredményezhet. Emellett a különvált zálogjog jogosultjának bizonytalan a helyzete az eredeti zálogjogosult vagy a zálogkötelezett (ha vállalatról van szó) elleni felszámolási eljárásban. Komoly probléma az is, hogy a különvált zálogjog az uniós jogrendszerben nem ismert és nem elfogadott, ami a finanszírozás kockázati költségeit jelentősen drágítja. A garanciális problémákra sokkal inkább a korábbi önálló zálogjogi megoldás körültekintő újraszabályozása adhatna választ a Bankszövetség szerint.

Nem minden devizahiteles védett a végrehajtástól

A devizahiteles érvénytelenségi perekben nem szünetel a végrehajtás. Kizárólag azokat a végrehajtási ügyeket kell szünetelőként nyilvántartani, amelyek a devizahiteles törvények hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződésen alapuló követelések behajtása érdekében indultak - közölte a Fővárosi Törvényszék pénteken. A devizahiteles törvények szerint ezekben a folyamatban lévő végrehajtásokban a törvény által meghatározott időpontig eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a felek és egyéb érdekeltek által tett nyilatkozatok hatálytalanok, minden határidő megszakad és a végrehajtási ügyet a végrehajtónak szünetelő ügyként kell nyilvántartania. A törvény által meghatározott időpont kifejezetten az elszámolás adósnak történő megküldéséhez kapcsolódik: a pénzügyi intézmény megküldi az adósnak az elszámolást, amelyet a végrehajtási eljárásban is bejelent, és a bejelentést követő 30 nap elteltével folytatódhat tovább az addig szünetelő ügyként nyilvántartott végrehajtás.

MNB-s titkosítás – “közérdekű tesztet” javasol Péterfalvi

“Közérdekűségi teszt” alkalmazását javasolja Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról szóló ajánlásában, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez. A NAIH az információszabadságról szóló törvény alapján felhívta a jogalkotó figyelmét arra, hogy egy esetleges jogalkotás során maradjon egyensúlyban a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatósága és “a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos cél”. Az ajánlásban az is szerepel, hogy ha az Országgyűlés a jövőben az információszabadság és az üzleti titok egyensúlyát generális szabályként kívánja meghatározni, akkor javasolják az eddig kialakult alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat áttekintését “azon adatkörök meghatározása érdekében, amelyek nyilvánossága valóban ellehetetlenítené a piaci szereplő állami cégek nyereséges működését”. Péterfalvi Attila azt javasolja, hogy a már eddig kidolgozott alkotmányos sarokkövek alapján alkalmazzanak olyan “közérdekűségi tesztet”, amely megfelel a jogszerű, tisztességes piaci érdek védelmének, de nem lehetetleníti el a közpénzekkel való gazdálkodás alaptörvényi követelményének érvényesülését.

Normakontroll: húsvét után várható döntés az államfő indítványairól

Várhatóan húsvét után születik meg az Alkotmánybíróság (Ab) döntése Áder János indítványairól, amelyekben a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításáról - közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI-vel. Arra a kérdésre, hogy az Ab mennyire van kötve az indítványokban foglaltakhoz, illetve vizsgálhatja-e a két törvénymódosítás államfői indítványban konkrétan meg nem jelölt részeit is, a főtitkár azt mondta: az Ab vizsgálata kizárólag a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik. A testület ugyanakkor "a jogszabálynak az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja és megsemmisítheti, ha ennek elmaradása a jogbiztonságot sértené". Bitskey Botond kitért arra is, hogy az Ab-nak az államfői indítvány beérkezésétől számított harminc napon belül kell döntést hozni, és ez a határidő április 8-án jár le. Húsvét után, határidőn belül meg fog születni a döntés - mondta.

Új Szó: magyar bíróságnak adhatják át Zsák Malina Hedvig ügyét

Zsák Malina Hedvig kérvénye alapján az ügyében illetékes Nyitrai Járási Bíróság kérelmezte a szlovák igazságügyi tárcánál a fiatal nő ellen hamis tanúzás miatt folyó eljárás magyarországi bíróságnak történő átadását. A fiatal nő ellen - akit vallomása szerint Nyitrán, 2006-ban még diáklányként azért vertek meg, mert magyarul beszélt az utcán - még 2007-ben indított eljárást a szlovák főügyészség, miután megveretése ügyében a rendőrség arra a következtetésre jutott, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy a nő vallotta. Az ügyben hamis tanúzás miatt 2014 decemberében nyújtott be vádindítványt a szlovák főügyészség Zsák Malina Hedvig ellen, aki azonban 2013-ban felvette a magyar állampolgárságot, majd Szlovákiából Magyarországra költözött.

Szabadulás után minden második elítélt visszaesik

Magyarországon a különböző büntetés-végrehajtási intézményekben 18 ezer fogvatartott van, közülük 4 ezren előzetes letartóztatásukat töltik. A legtöbb szabadságvesztés ítéletet börtön fokozatban hajtják végre, a többit fogház és fegyház fokozatban. Közel 300 főt ítéltek életfogytig tartó szabadságvesztésre, közülük 40-50 fő soha nem szabadulhat. A segítség ellenére a visszaesési ráta még mindig 50 százalék, vagyis a szabadulásuk után rengetegen újra visszakerülnek a börtön világába. Ez arról árulkodik, hogy a nevelés folyamatban valami nem sikerült, és még hatékonyabbá kell tenni a rendszert, amiben a pártfogókra nagy szerep hárul.

103 milliárdot költ börtönökre a kormány

2016 és 2019 között összesen mintegy 103 milliárd forintot költene a kormány a büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítésére – olvasható a Magyar Közlönyben. A bővítésre azért van szükség, hogy Magyarország eleget tegyen az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltaknak, és megszüntesse a börtönök zsúfoltságát. Korábban számos elítélt nyert pert a magyar állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán, fogva tartásuk körülményei miatt.

Ma már megkérdőjelezhetetlen a sportjog létezése - Interjú Sárközy Tamással

Sárközy Tamás a közelmúltban megjelent Magyar sportjog című monográfiája kapcsán beszélt a területen a közelmúltban bekövetkezett újdonságokról. "Itt van ez a Hosszú Katinka-ügy is. Hosszú Katinka közgazdaságilag nyilvánvalóan profi, és azt csinálja mint profi, amit akar. Egy baj azonban van, hogy jogilag, a jogászi megítélésben ő amatőr, és ebben a pillanatban már nem azt csinál, amit akar."

Balla-gyilkosság: mindent tagad az „új” vádlott

Megkezdődött a Balla Irma debreceni önkormányzati képviselő meggyilkolásával vádolt férfi büntetőpere szerdán a Nyíregyházi Törvényszéken. A gyilkossággal korábban az áldozat fiát, ifj. Schönstein Sándort vádolták meg. Az első fokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a férfit különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság miatt 12 év fegyházra ítélte, de a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla új eljárást rendelt el az ügyben. A megismételt elsőfokú eljárásban a Debreceni Törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottat, és a döntést az ítélőtábla jóváhagyta.

Ombudsman: súlyos visszásságot okoz az eljárások szüneteltetése

Az alapvető jogok biztosa szerint az érintett párok, valamint egyedülálló nők önrendelkezési jogával és a családalapítás szabadságával összefüggő súlyos visszásságot okoz, hogy 2015 júniusa óta szünetelnek Magyarországon a donorhímivarsejtek segítségével történő reprodukciós eljárások. Székely László felkérte az emberi erőforrások miniszterét, intézkedjen arról, hogy az OTH a hatósági feladatellátása során a jogbiztonság követelményével összhangban álló gyakorlatot folytasson. Kezdeményezte a miniszternél, hogy teremtse meg a donorspermiummal végzett reprodukciós eljárások elvégzésének a feltételeit, az ellátás megfelelő biztosítását és 2016. december 31-ig adja ki a részletszabályokat rögzítő végrehajtási rendeletet.

Válaszolt a Fővárosi Főügyészség a Quaestor-károsultak demonstrációjára

Úgy véli a Fővárosi Főügyészség, hogy ha a Quaestor-ügyben a több tízezer rendbeli bűncselekményt is a vád tárgyává tették volna, akkor az parttalanná tette volna a bizonyítási eljárást, és a bírósági eljárás évekkel húzódhatott volna el. Ibolya Tibor főügyész a Quaestor-károsultak szerdai demonstrációja reagált közleményben. Hozzátette azt is, a terhelteknek fel nem róható okból elhúzódó büntetőeljárás nyomatékos enyhítő körülmény, így a nagyszámú halmazat bűnösség megállapítása esetén nem súlyosabb, hanem lényegesen enyhébb büntetések kiszabását eredményezné. A Quaestor-károsultak felvetésére, hogy a mellőzésük miatt nem tudják a polgári jogi kárigényüket a büntetőeljárás során érvényesíteni, leszögezte: a sértettek igényérvényesítésére csak akkor kerülhetne sor, ha a vádlottak bűnösségét a bíróság jogerősen megállapította. Ez azt is jelentené, hogy a sértettek polgári jogi igényére a bíróságnak külön-külön minden esetben bizonyítást kellene felvennie.

Áder János normakontrollt kért az MNB- és a postatörvény módosításáról

Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal szerdán. A köztársasági elnök megállapította: az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A közlés szerint Áder János hasonló okokból, a visszamenőleges hatály tilalma miatt a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is kezdeményezte az Ab-nál.

Európai börtönök túlzsúfoltsága - Az Európa Tanács nyilvánosságra hozott jelentése

Bár az utóbbi években valamelyest enyhült a börtönök túlzsúfoltsága Európában, ez továbbra is minden negyedik büntetés-végrehajtási intézetben problémát jelent. A legnagyobb túlzsúfoltság Magyarországon mutatkozott a vizsgált időszakban - derült ki az Európa Tanács (ET) nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az adatfelvétel időpontjában Magyarországon 18 270 személy töltötte szabadságvesztését, miközben a börtönök kapacitása csak 12 869 főre volt elegendő, ami 142 százalékos helykihasználást jelent. Egy tavaly márciusi döntésében a szintén az Európa Tanács intézményi családjához tartozó Emberi Jogok Európai Bírósága fel is szólította Magyarországot, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet a börtönök túlzsúfoltságának mérséklésére. Magyarországot túlzsúfoltság tekintetében Belgium követte 129 százalékos kihasználtsággal, illetve Macedónia 123-mal.

Vádemelést javasol a rendőrség a Buda-Cash-ügyben

A rendőrség honlapján azt írták, hogy a Buda-Cash gazdálkodásával kapcsolatban a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda csalás és a számvitel rendjének befektetési vállalkozás körében elkövetett megsértése bűntett megalapozott gyanúja miatt nyomozott tizenegy emberrel szemben. Az ügyben keletkezett iratokat hétfőn vádemelési javaslattal megküldték az illetékes ügyészségnek - tették hozzá.

Korrigál a kormány

Az eddigi négy helyett a jövőben akár nyolc órában is dolgozhatnak a megváltozott munkaképességű emberek, és jövedelmük mellett a rehabilitációs ellátás összegét is megkapják majd – derül ki a lapunk által megismert előterjesztésből. A tervek szerint már április 1-jétől újra folyósítják az ellátást azoknak, akiktől eddig azért vonták meg a pénzt, mert túl sokat dolgoztak. A rokkantsági és rehabilitációs ellátás alapösszege négy éve nem emelkedett, ám a jövőben az ellátás megőrzi majd az értékét. Jelenleg 125 ezer ember részesül rehabilitációs ellátásban, amely mellett eddig legfeljebb heti 20 órában (napi négy órában) lehetett dolgozni. Aki ennél többet vállalt, attól a munkavégzés idejére megvonták az ellátást. A négy év alatt összegyűlt tapasztalatok birtokában már a kormány is úgy látja, a jelenleg érvényben lévő rendelkezés gátolja az érintettek sikeres munkaerő-piaci rehabilitációját. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kezdeményezett törvénymódosító javaslat indoklása szerint a félnapos időkorlát nem ösztönzi az érintetteket, hogy teljes munkaidőben dolgozzanak, pedig a rokkantsági ellátásban részesülőkkel szemben éppen ez a csoport az, amely akár nyolc órában is vissza tudna térni a munkába.

Tételek: 15101 - 15120 / 16283 (815 oldal)