Hírfolyam

Etikus hacker vagyok, követek el szerzői jogsértést?

Az etikus hacker tevékenységgel kapcsolatban a jogi szakirodalom és a sajtó (a kevés műszaki jellegű írás mellett) általában a lehetséges büntetőjogi jogkövetkezményekkel, továbbá üzleti titok vagy személyes adatok nyilvánosságra kerülésének veszélyeivel foglalkozik. Vajon az etikus hackerek bűncselekményt követnek-e el, amikor számítástechnikai rendszerekbe behatolnak, azok sebezhetőségéről információkat gyűjtenek, működésüket visszafejtik (reverse engineering), jogosultságokat szereznek, adatokat megváltoztatnak, törölnek, vagy éppen social engineering segítségével bizalmas, érzékeny adatokat szereznek meg? Vagy a jog biztosít nekik egy „szabaduló kártyát”, amellyel tevékenységüket legalizálhatják?

Felmentést kértek a védők perbeszédeikben a Rohác-Portik-perben

Felmentést kért Jozef Rohác, Portik Tamás és két további vádlott ügyvédje az összesen hat halálos áldozattal járó Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-, illetve Cinóber-gyilkosságok ügyében a perbeszédek során a Fővárosi Törvényszéken pénteken. A védelem szerint a tárgyi bizonyítékok hiányosak, a terhelő tanúk vallomásai pedig életszerűtlenek, ellentmondásosak, hiteltelenek.

Jogállamiság: egyre többen fordulnak ombudsmanhoz

Két év alatt a duplájára ugrott a biztoshoz érkező panaszok száma: 2014-ben havonta átlagosan 460 beadványt kapott a hivatal, idén viszont már havi ezret – írja szombati számában a Magyar Idők. A lap a Székely László hivatala által közölt adatok alapján arról ír: tavaly legtöbbször, 354 alkalommal közérdekű beadvány került terítékre, második helyen a jogszabályok véleményezése körüli problémák voltak, ezután a munkajogi viták, a közfoglalkoztatás és a szakszervezetek ténykedése miatt előterjesztett kérelmek csoportja szerepelt.

Vállalniuk kell az arcukat a „kopaszoknak”

A napnál is világosabb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és alapítványai esetében, hogy a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásról van szó, vagyis semmilyen szinten nem vész el az alapítványokhoz átkerülő pénzek közvagyon jellege. Mindezt egyértelművé tette a lapunknak adott interjúban Péterfalvi Attila, aki szerint az ezzel ellentétes érvek elfogadhatatlanok. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke arról is beszélt, hogy a letelepedési kötvényeknél is közpénz van, így valamilyen mértékű átláthatóság elengedhetetlen.

Nem árt vigyázni, eltéríthetik a banki átutalásokat

Az elmúlt hónapokban több vállalat kereskedelmi partnereinek nevében ismeretlenek saját számláikra utaltathatták át a felek közti kereskedelmi ügyletek ellenértékét, megkárosítva az érintett cégeket - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken. Az uniós irányelveken alapuló magyar jogszabályok szerint a pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli felelősség, ha az átutalási megbízásban megadott fizetési számlaszám hibás vagy téves volt, így a fizetési művelet nem a fizető fél eredeti szándékának megfelelően teljesült, azonban kötelesek mindent megtenni a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében, a vonatkozó szabályokat - bank- és üzleti titok, adatvédelmi előírások - is figyelembe véve. A közlemény szerint bűncselekmény gyanújának kérdésében a nyomozó hatóságok, majd - végső soron - a bíróság jogosultak dönteni, az érintett pénzforgalmi szolgáltatóknak vagy a jegybanknak nincs hatásköre a gyanú megalapozottságának vizsgálatára.

Több választási részletszabály is módosulhat 2018-ig

A választási törvény átfogó megváltoztatására nem lehet számítani a következő országgyűlési voksolásig, ugyanakkor az eljárási szabályok több ponton is módosulhatnak a kormányoldal és az ellenzék kompromisszuma esetén. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke az Újratervezés - arányos és tisztességes választási rendszert! című konferencián felszólalva a lehetséges változásokra példaként említette, hogy a minimális listás eredmény elérésére is képtelen pártokkal - az egyéni jelöltekhez hasonlóan - visszafizettetik az állami támogatást, továbbá a külföldön szavazók névjegyzékének hitelessége érdekében valamilyen formában elkerülhetetlen az érintettek újbóli - akár könnyített - regisztrációja.

Kedden véglegesíthetik a visszadobott nok-törvényt

Az Országgyűlés következő kéthetes ülésén végleges formába öntheti a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló kormányzati javaslatot, amelyet Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a képviselőknek. A szerdai határozathozatalok idején tizenhárom előterjesztésről dönthet a parlament, elsőként az államfő által visszaküldött nok-törvényt véglegesíthetik. A képviselők a közérdekű adatigényléssel összefüggésben a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt is módosíthatják. A parlament a határozathozatalok után kilenc előterjesztésről tarthat általános vitát, köztük három új törvényjavaslatról: a honvédelmi miniszter javaslatára a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről, az igazságügyi tárcavezető kezdeményezésére az igazságügyi szakértőkről, míg a külgazdasági és külügyminiszter indítványára a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról születhetnek új jogszabályok.

Handó Tünde szerint módosítani kell a büntetőeljárási szabályokat

„Az új eljárásjogi törvény kodifikátorainak rendelkezésére bocsátottuk már, és tovább gyűjtjük a nemzetközi példákat, hogy minél gyorsabb eljárást biztosító, de jogsérelmet nem eredményező törvény születhessen” - mondta a Magyar Idők szombati számában megjelent interjúban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Új büntetőeljárási törvény nélkül egy ponton túl nem javítható a bíróságok teljesítménye - hangsúlyozta a lapnak Handó Tünde, megemlítve, hogy a büntetőügyekben "ami egy nyomozás során megtörtént, azt lényegében meg kell ismételnünk a bírósági eljárásban", egy vádlott tartós távolléte esetén pedig előfordul, hogy elölről kell kezdeni a tárgyalást.

Negyven évre ítélték Radovan Karadzicot

Az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és negyvenéves börtönbüntetésre ítélte Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt csütörtökön az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT).

Szigorítanák Magyarországon az Airbnb-t

Egy fideszes törvényjavaslat szerint a jövőben ezerötszáz forint átalányadót fizetne négyzetméterenként minden olyan magánszemély, aki lakását szálláskiadás céljából hasznosítja. A kormánypárt úgy tervezi, hogy a lakásukat bérbe adó természetes személyek a jövőben legfeljebb három, tulajdonukban álló ingatlanban fogadhatnák legálisan a fizető vendégeket.

Parkolás: Tarlósék meghátrálnak, de van egy kis csavar

A Fővárosi Közgyűlés jövő héti ülésén tárgyalják azt az előterjesztést, mellyel meghagynák az 5 perces szabályt a parkolásban. A mostani előterjesztés szerint utólagos bemutatásra és a pótdíj-fizetés alóli mentesülésre csak akkor lesz mód, ha az ellenőrzés időpontja és a parkolójegy vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő. Akkor viszont, ha van érvényes jegy az ellenőrzés időpontjában, csak az nem megfelelő módon lett elhelyezve, nincs mit tenni, le kell nyelni a békát és kifizetni a büntetést. Az utólagos bemutatással ebben az esetben már nem lehet majd élni.

Terrorizmus elleni intézkedéscsomag alkotásáról döntött a kormány

"Brüsszel tanulságait le kell vonni, egyértelmű számunkra hogy fokozni kell a biztonsági intézkedéseket" - indokolta a kezdeményezést Pintér Sándor, aki elmondta: az Igazságügyi Minisztérium megkapta javaslataikat, amelyek alapján az ünnepek alatt elkészíti a szövegtervezetet. Áprilisra szeretnék elkészíteni a törvényjavaslatot, amelyhez a parlament soron kívüli eljárását kérik majd. Kérdésre válaszolva közölte: honvédelmi területen az alaptörvényt érinti módosítás, emellett a nemzetbiztonsági törvényt, a rendőrségi törvényt és a büntető törvénykönyvet is módosítanák, ez utóbbi esetében bizonyos szankciókat akarnak megemelni. A belügyminiszter beszámolt arról is, hogy tervezik egy olyan törvény megalkotását, amelyben előírnák, hogy a magánszolgáltatók - bírói engedélyhez kötötten - biztosítsák a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által lefoglalt adatszolgáltató eszközök dekódolását.

Visszaküldte Áder a nok-törvényt

Áder János a parlament honlapján elérhető visszaküldő levelében azt írta: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban részt vevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban. Nem ért egyet azzal sem, hogy a törvény több garanciális előírást kormányrendeleti szabályozás körébe utal, egyes rendelkezései pedig nincsenek összhangban a hatályos törvényi szabályozással. A kormány tiszteletben tartja Áder János köztársasági elnök döntését a nemzeti otthonteremtési közösségekkel kapcsolatban, a kabinet szerint az államfő által felvetett kérdések a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletben rendezhetők - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A Legfelsőbb Bíróság is belép az egyik Apple-Samsung perbe

Több mint egy évszázad után újra bekapcsolódik egy formaterv-szabadalom miatt indított peres eljárásba az amerikai Legfelsőbb Bíróság. Az akkori bírói testület szőnyeggyártók ügyében hozott ítélete szolgált az Amerikában jelenleg is érvényben levő szabadalmi törvény egyik pontjának alapjául, melynek értelmében a szabadalomsértő termékkel elért profittól az elkövető cég teljes egészében megfosztható (azaz ekkora mértékű utólagos licencdíjfizetésre kötelezhető). Meglehet, hogy az Apple végül mindkét nagy perét üres kézzel zárja, és csak az ügyvédek lesznek a fél évtizede tartó pereskedés haszonélvezői.

Gyerektartási perek helyett szülőtartási perek?

Az alaptörvény – a kínai alkotmány mintájára – tartalmaz egy vadonatúj rendelkezést, amellyel a rászoruló idős szülők eltartását a nagykorú gyermekek kötelezettségévé teszi. A központosított járulékfizetési kötelezettség változatlanul fennmarad, így az aktív (nagykorú) gyermek egyrészt fizeti a keresete után a nyugdíjjárulékot – ez a társadalmasított eltartási kötelezettsége –, másrészt eltartja a rászoruló idős szülőt – ez a gyermeki eltartási kötelezettsége. A mai alaptörvényi szabályozás mindennek a tetejébe főszabályként rálőcsöli a gyerekre a mostoha- és nevelőszülők eltartását is. S ha mindez nem lenne elég, a magyar állam egy huszárvágással megoldja az összes fejlett – azaz öregedő – társadalomban hatalmas gondokat okozó hosszú távú ápolás problémáját is, hiszen az új Ptk. szabályai szerint ennek költségeit is a gyermekeknek – s ha ők kiesnének vagy nem lennének, akkor a távolabbi leszármazóknak – kell viselniük.

Fordulat jöhet a vörösiszapperben

Az ügyészség fellebbezése alapján a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék kizáró végzését három szakértő esetében is a kolontári iszapömlés kapcsán indult büntetőperben - írja a Magyar Hírlap. Így a nyomozás során beszerzett valamennyi szakértői vélemény a bizonyítás részét képezi, azt a bíróság mérlegelési körbe vonta - magyarázta Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Kifejtette: a büntetőeljárásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy fellebbező - így az ügyész is - a másodfokú eljárásban olyan új bizonyítékra is hivatkozzon, amelyről az ítélet kihirdetése után szerzett tudomást. Így nincs elvi akadálya egy új bizonyíték bevonásának - tette hozzá a szóvivő.

Sokszorosára nőhet a NAV ellen indított perek száma

2017 elejétől hatályba léphet az adóhatósági határozatokkal szembeni jogorvoslatok új szabályozása. Az új jogorvoslati rendszerben a vállalkozások fellebbezés helyett rögtön a bírósághoz fordulhatnak, a bírósági eljárás pedig várhatóan kétfokozatú lesz, szemben a jelenlegi egyfokú bíráskodással. A kormány már elfogadta azt a törvénymódosítási koncepciót, ami az adóügyekben irányadó jogorvoslati eljárások szabályait várhatóan gyökeresen megváltoztatja, és amely alapján a részletes normaszöveg-tervezet kialakítása jelenleg is zajlik. A módosítás több törvény átfogó újraszabályozását célozza: a vállalkozások szempontjából az egyik legjelentősebb változás előreláthatólag az lesz, hogy a NAV-határozatokkal szemben 2017-től főszabályként már nem lesz lehetőség fellebbezésre, rögtön bírósághoz kell majd fordulni. A bíróság előtti jogi képviselet tipikusan ügyvédi tevékenység, már csak azért is, mert nagymértékben formalizált, speciális tapasztalatot igénylő eljárásról van szó, így az ügyvédek szerepe jelentősen megnőhet ezekben az eljárásokban. A másik lényeges következmény, hogy a bíróság előtti peres eljárásokban az úgynevezett kereseti kérelemhez kötöttség elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy a bíróság csak a vállalkozás által megjelölt körben vizsgálhatja felül a sérelmezett határozatot.

Harminchoz közelít a fejlesztési tárca stratégiai partnereinek száma

Újabb két szakmai szervezettel kötött stratégiai partnerségi megállapodást a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. március 22-én, Budapesten. A tárcával elsősorban a jogszabályok előkészítése terén szorosabban együttműködő szervezetekhez ezúttal a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége és a Magyar Közös Képviselők Egyesülete csatlakozott. Törvényi előírás nyitja meg a stratégiai megállapodások megkötésének lehetőségét azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterület szabályozásának előkészítésében társadalmi érdeket jelenítenek meg.

Csökkent az ügyhátralék

Jelentősen csökkent a folyamatban lévő ügyek száma a hazai bíróságokon annak köszönhetően, hogy az intézmények tavaly a hozzájuk érkező mintegy 1,5 millió ügynél 300 ezerrel többet fejeztek be - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese kedden Kaposváron.

Átadják Zsák-Malina Hedvig ügyét Magyarországnak

Jóváhagyta a távozó Fico-kormány igazságügyi minisztere, hogy magyarországi bíróságnak adják át a 2006-ban megvert, majd hamis tanúzással megvádolt volt diáklány, az időközben magyar állampolgárrá lett Zsák-Malina Hedvig ügyét - közölte a szlovák szaktárca sajtóosztálya kedden. Az eljárás Magyarországra való áthelyezése a csaknem tíz éve húzódó ügy belátható időn belüli lezárását jelentheti.

Tételek: 15061 - 15080 / 16283 (815 oldal)